Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (VII.21.) önkormányzati rendelete

a gyermekek védelméről és ellátásáról

Hatályos: 2021. 08. 18- 2021. 08. 17

Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (VII.21.) önkormányzati rendelete

a gyermekek védelméről és ellátásáról

2021.08.18.

Mezőkomárom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 157. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) [1]A rendelet hatálya kiterjed

a)A (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre, fiatal felnőttre és szüleire.
b)A munkavállalók közösségen belül szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
[1] Módosította 8/2004. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2004. augusztus 15-től
(2) [1]A rendelet hatálya kiterjed továbbá a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a Mezőkomárom település közigazgatási területén tartózkodó:
a)az Európai Szociális Korlát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeikre is,
b)magyar állampolgárságú gyermekekre lakóhelytől függetlenül.
[1] Módosította 8/2004. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2004. augusztus 15-től
(3) [1]A rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
[1] Kiegészítette 8/2004. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2004. augusztus 15-től

Pénzbeli ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

2. §

.

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a Gyvt. 19-20. §-ai tartalmazzák.
(2) A Képviselő-testület a Gyvt. 19. §.(2) bekezdésben biztosított hatáskörének gyakorlását a Szociális Egészségügyi gyermek – és Ifjúságvédelmi Bizottságra ruházza át.
(3) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az őt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a családban történő nevelés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként 2003. évben 4.600.-Ft. 2003. évet követően pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22%-a.
(5) A támogatás megállapítható akkor is, ha a gyermek már nagykorú, illetve ha támogatás korábban megállapításra került, tovább folyósítható ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
(6) A nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulási vagy hallgatói jogviszonyt igazolni kell.
(7) A nagykorú jogosultnak a rendszeres gyermekvédelmi támogatást saját jogán, neki kell folyósítani.
(8) A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a pénztárból kifizetni készpénzben.
(9) [1] Nem állapítható meg rendszeres támogatás, illetőleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a gyermekek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
[1] Kiegészítette 8/2004. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2004. augusztus 15-től

Emelet összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás

3. §

.

(1) A Képviselő-testület a Gyvt. 20. § (8) bekezdésében biztosított hatáskörének gyakorlatát a Szociális Egészségügyi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságra ruházza át.
(2) Ezen támogatásra az a gyermek jogosult akinek tekintetében a Gyvt. 19. §-ában rögzített feltételek fennállnak továbbá:
a.a gyermeket nevelő- gondozó hozzátartozók közül a gyermek tartására köteles nagyszülő vagy a gyermek nagykorú testvére és
b.az a) pont szerinti hozzátartozót a gyámhivatal gyámul rendelte
c.a gyám adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik
d.a gyám csak nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül
(3) A 3. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
(4) Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén a kérelemben a jövedelemigazoláson kívül csatolni kell:
a.gyámkirendelő határozatot
b.igazolni kell a gyámnak, hogy milyen pénzellátásban részesül
c.a gyám nyilatkozatát, hogy adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik
(5) Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi 2003. évben 9.200.-Ft.

4. §

.

(1) A támogatásra való jogosultság feltételeit a Bizottság a megállapítást követő 11. hónapban felülvizsgálja, a felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását.
(2) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.
(3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(4) Természetbeni ellátás különösen az étkezési térítés díj kedvezménye tandíj, illetve egyéb rendszeres ellátás kifizetésének átvállalása.

5. §

.[1]

[1] Hatályon kívül helyezte a 20/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől

Gyermekjóléti szolgáltatás

7. §

.

(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Szabadhídvég település önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján közösen foglalkoztatott családgondozóval biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére illetve a Gyvt. 17. §. (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyzőm a gyámhivatal, vagy bármelyik állampolgárgyermek veszélyeztetettségére utaló- jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

8. §

.

(1) A gyermekek napközbeni ellátása:
a.óvodában
b.iskolai napközis foglalkozás keretében történik.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásánál annak a gyermeknek a nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni:
a.akinek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
b.akinek a testi illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége.
c.akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül.
d.akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezését kell alkalmazni.

Térítési díj

9. §

.

(1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés (továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére az ellátást igénybevevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő köteles.
(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezési nyersanyagköltségének az egy ellátottra jutó napi összege.
(3) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület állapítja meg minden évben a költségvetési rendeletében.
(4) A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj a (2) bekezdés szerinti összegeknek az áfával növelt összege és az igénybe vett étkezési napok számának szorzata, figyelemmel a normatív kedvezményekre. A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.
(5) A személyi térítési díjakat havonta előre kell fizetni, tárgyhónap 15. napjáig.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(7) [1]A nyersanyagnormákat, az étkezési térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
[1] Kiegészítette 12/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. július 1-jétől

10. §

.

(1) A normatív kedvezményeket a Gyvt. 148. § (5) bekezdésese tartalmazza.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő óvodás gyermek után az intézményi térítési díj tovább 50%-át kedvezményeként kell biztosítani 2003. szeptemberi 01. napjától.
(3) Az intézmény vezetője egyéni rászorultság alapján kérelemre az általa megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50%-nak megfelelő összeggel csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, vagy egyedülállóként kettő vagy ettől több kiskorú gyermeket nevel.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a jövedelemszámításnál az irányadó időszak a havonta mérhető jövedelemnél 3 hónap, egyéb jövedelemnél az 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. §.(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

Eljárási szabályok

11. §

.

(1) A pénzbeli ellátások iránti igény a Polgármesteri hivatalhoz írásban kell benyújtani.
(2) A pénzbeli ellátások megállapítását nevelési, oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(3) A kérelmet és annak mellékleteit a Polgármesteri Hivatal megvizsgálja. Ha a kérelem hiányos, akkor intézkedik annak pótlásáról, illetve beszerzi a hiányzó adatokat.
(4) Amennyiben a hiánypótlás az ügyfelet terheli, akkor 8 napos határidő kitűzésével kell felszólítani őt a hiánypótlásra.

12. §

.

(1) A kérelemhez csatolni kell:
a.a havi rendszeres jövedelem esetén az igénylő és vele közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelméről szóló igazolást (fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, vállalkozó esetében előző évi adóbevallás)
b.egyéb nem rendszeres jövedelem esetén az egy évi bevételéről szóló nyilatkozatot.
(2) A jövedelemszámításánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak minősül:
a.a szülő, szülő háztartása, vagy élettársa.
b.a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek.
c.a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermek.
d.korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek.
e.a Csjtv. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon.
(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 3 havi átlagát kell figyelembe venni.
(4) [1]Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a rendszeres nevelési segély megállapítása iránt indult ügyekben kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartalma tekintetében úgy a megállapítás előtt környezettanulmányt kell készíteni, továbbá elő kell írni a vagyonnyilatkozat benyújtását. Kétségesnek kell tekinteni azt a vagyoni helyzetet, ahol a kérelmező és a vele – a jövedelemszámítás szempontjából figyelembe veendő – közös háztartásban élő közeli hozzátartozói jövedelme a kérelmező által lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeinek figyelembevételével nem lehetséges. Ilyen esetekben a Gyvt. 19. § (5)-(8) bekezdéseiben rögzítettek szerint kell eljárni.
(5) A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes.
[1] Módosította 8/2004. (VIII.13.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2004. augusztus 15-től

Záró rendelkezések

12. §

.

(1) E rendelet 2003. augusztus 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testületnek a gyermekek védelmére és ellátásáról szóló 2/1998. (II.13.) kt. számú rendelete, valamint az ezt módosító 2/2001. (II.16.) kt. számú rendelete hatályát veszti.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény )Gyvt.) továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló módosított 133/1997.(VII.29.) Kormányrendeletben és gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX.10.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.