1. § (1) A rendelet hatálya Mezőkomárom község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT2004. szeptember, jsz.: 13/2003) megfelelően szabad.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

(5) A kötelező erejű szabályozási elemek - a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája - külön építészeti szakvélemény alapján - valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása - a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával — hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon (a tervlapokon az övezeti jel alatt EÉTK-ként jelölten) - konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

(11) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabályok szerint. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni). Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol — építés vagy művelés kapcsán — régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.

(12) A felszínmozgás-veszélyes és az erózióra érzékeny területeken, a bruttó 250 m 2 -s családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

(14) A Veszprémi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni - a külön jogszabályban 2 meghatározott talaj kivételével — az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(15) Külterületen az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot - a külön jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként a művelési ág változtatási, telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.

(16) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(17) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el - a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény - a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével - csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

(18)² Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett kerékpárutak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető.

(19)³ A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területen – a háztartási méretű kiserőművek kivételével – naperőmű nem létesíthető.

(20)⁴ A szabályozási terven jelölt vízbázis védőterületeken, védőidomokban csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelésre kerülő víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. A szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőidom és védőterület által érintett területeken a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítményekről szóló jogszabály előírásait, valamint a vízbázis védelmi területekre vonatkozó határozatokban rögzítetteket be kell tartani.

2. § (1) .A település igazgatási területének

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat — beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület — a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

5. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

6. §⁶ (1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T), a sportpálya (Kü-S), a vásártér (Kü-V), és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) és a közműelhelyezési (vízmű) (Kü-Közm) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírbajavasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportpálya (Kü-S), a temető (Kü-T), a vásártér (Kü-V), és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), a közműelhelyezési terület (Kü-Közm) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

a) a Kü-S övezeti jelű sportpálya területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

aa) minimális teleknagyság 10000 m^2,

ab) beépítési mód szabadonálló,

ac) maximális beépítettség 10 %,

ad) maximális építménymagasság 5,5 m és

ae) minimális zöldfelület 55 %.

b) a Kü-T övezeti jelű temető területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

ba) minimális teleknagyság K (kialakult),

bb) beépítési mód szabadonálló,

bc) maximális beépítettség 10 %,

bd) maximális építménymagasság 5,5 m és

be) minimális zöldfelület 50 %.

c) a Kü-I övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

ca) minimális teleknagyság 2000 m^2,

cb) beépítési mód szabadonálló,

cc) maximális beépítettség 20 %,

cd) maximális építménymagasság 5,5 m és

ce) minimális zöldfelület 50 %.

d) a Kü-V övezeti jelű vásártér területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

da) minimális teleknagyság 2000 m^2,

db) beépítési mód szabadonálló,

dc) maximális beépítettség 15 %,

dd) maximális építménymagasság 5,5 m és

de) minimális zöldfelület 50 %.

e) a Kü-Közm övezeti jelű közműelhelyezési területen épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

da) minimális teleknagyság 2000 m^2,

db) beépítési mód szabadonálló,

dc) maximális beépítettség 15 %,

dd) maximális építménymagasság 5,5 m és

de) minimális zöldfelület 50 %.

f) A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (pl. sportcsarnok, harangtorony, stb.) vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Az indokoltságot az engedélyező hatóság állapítja meg.

(5) Az idegenforgalmi fogadóhelyen megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó - elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(6) A közműelhelyezési területen a vízellátáshoz kapcsolódó épületek, az ivóvízminőség javításához szükséges gépészeti berendezések, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(7) A különleges területen:

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út biztosítandó.

(8) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor — az OTÉK 42. §.(11) bekezdés előírásai szerint - helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(9) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) (1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T), a sportpálya (Kü-S), a vásártér (Kü-V), és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) és a közműelhelyezési (vízmű) (Kü-Közm) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírbajavasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportpálya (Kü-S), a temető (Kü-T), a vásártér (Kü-V), és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), a közműelhelyezési terület (Kü-Közm) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

a) a Kü-S övezeti jelű sportpálya területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

aa) minimális teleknagyság 10000 m^2,

ab) beépítési mód szabadonálló,

ac) maximális beépítettség 10 %,

ad) maximális építménymagasság 5,5 m és

ae) minimális zöldfelület 55 %.

b) a Kü-T övezeti jelű temető területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

ba) minimális teleknagyság K (kialakult),

bb) beépítési mód szabadonálló,

bc) maximális beépítettség 10 %,

bd) maximális építménymagasság 5,5 m és

be) minimális zöldfelület 50 %.

c) a Kü-I övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

ca) minimális teleknagyság 2000 m^2,

cb) beépítési mód szabadonálló,

cc) maximális beépítettség 20 %,

cd) maximális építménymagasság 5,5 m és

ce) minimális zöldfelület 50 %.

d) a Kü-V övezeti jelű vásártér területén épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

da) minimális teleknagyság 2000 m^2,

db) beépítési mód szabadonálló,

dc) maximális beépítettség 15 %,

dd) maximális építménymagasság 5,5 m és

de) minimális zöldfelület 50 %.

e) a Kü-Közm övezeti jelű közműelhelyezési területen épületek az alábbi beépítési határértékek figyelembevételével helyezhetők el:

da) minimális teleknagyság 2000 m^2,

db) beépítési mód szabadonálló,

dc) maximális beépítettség 15 %,

dd) maximális építménymagasság 5,5 m és

de) minimális zöldfelület 50 %.

f) A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (pl. sportcsarnok, harangtorony, stb.) vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Az indokoltságot az engedélyező hatóság állapítja meg.

(5) Az idegenforgalmi fogadóhelyen megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó - elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(6) A közműelhelyezési területen a vízellátáshoz kapcsolódó épületek, az ivóvízminőség javításához szükséges gépészeti berendezések, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(7) A különleges területen:

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út biztosítandó.

(8) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor — az OTÉK 42. §.(11) bekezdés előírásai szerint - helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(9) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

7. § (1)⁷ A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közműés hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők — külterületen min. 8 m tőtávolsággal - a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen ( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági (Eg) és a védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenes, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(4) Az erdőterületen lévő 0161/2 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m 2 -rel bővíthető.

(5) Az Eg-l és az Ev-l övezeti jelű - Natura 2000, illetve ökológiai hálózat által érintett helyi j elentőségű természetvédelmi területen lévő – erdőterületen

(6)⁸ Az Ev-2 övezeti jelű – fakadó vizek, belvizek által veszélyeztetett és vízjárta területek, valamint Natura 2000, illetve ökológiai hálózat által érintett helyi jelentőségű természetvédelmi területen lévő - erdőterületen

(7) ⁹ Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot be kell vonni.

(8) ¹⁰Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

10. § Az Ev* és Ev*-l övezeti jelű erdőterületekre e rendelet 9. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges.

11. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai szerint lehet kialakítani. Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló összesen legalább 50 ha nagyságú terület szükséges.

(4) Mezőgazdasági területen építési engedély kiadása a vonatkozó jogszabály 4 alapján földhivatali engedély birtokában lehetséges.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

12. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

(3) Az általános mezőgazdasági területen

(4) Állattartó épületet a tó partjától és egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.

(6) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága - az alkalmazott üzemtechnológia függvényében - ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát az engedélyező hatóság állapítja meg.

(7) Az általános mezőgazdasági területen

(8) Az Má-0 övezeti jelű - építési lehetőség nélküli - területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(9) Az Má-l övezeti jelű - a Natura 2000, illetve az ökológiai hálózat által érintett helyi jelentőségű természetvédelmi területen lévő - általános mezőgazdasági területen

13. § (1) Az Má* övezeti jelű területekre e rendelet 11. §. és a 12. §. (1)-(4) és (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

(2) Az Má*-l övezeti jelű területekre e rendelet 11. §. és 12. §. (1)-(4), (6), (7) és (9) valamint a 13. §.(1) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

14. § Az Má** övezeti jelű általános mezőgazdasági, II.osztályú szőlőkataszteri területekre e rendelet 11. §. és a 12. §. (1)-(4), (6) és (7) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

15. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2)¹¹

(3)¹² Az Mk, Mk* és Mk** övezeti jelű - építési lehetőséggel bíró - kertes mezőgazdasági területen

(4)¹³

(5) A kertes mezőgazdasági területen lévő 1006 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m 2 -rel bővíthető.

(6) Az Mk-0 övezeti jelű építési lehetőség nélküli - kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

18. § (1) ¹⁶Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásaira is.

(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tó partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A vízfolyások és a halastó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tó körül 3 m szélességú parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

19. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), valamint a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

20. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhellyel rendelkező szennyvíztelepre kell szállítani.

(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a KDT Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen, a szőlőhegyen, a természetvédelem alatt álló területeken, a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

21. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a sárbogárdi regionális hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket a lajoskomáromi gyűjtőhelyre, onnan ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

22. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegőtisztaság - védelmi szempontból, a levegőtisztaság - védelme érdekében az érvényes jogszabályokban 10 , 11 , 12 be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település a vonatkozó jogszabályok alapján szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Állattartó telep trágyatároló műtárgyaira vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabály szerint kell figyelembe venni.

(7) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(8) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a - közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a 6402. sz. összekötő út menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(9) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(10) A településen belterületén új üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(11) A falusias lakóterületeken az alábbi, "telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés. [51.53, 52.46]. Természet- és tájvédelem.

23. § (1) A településen az országos védelem alatt álló, valamint a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Táj- és településkép-védelmi okokból

24. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a katolikus templom (1 hrsz, tsz: 1682) és egy népi lakóház (553 hrsz, tsz: 8468).

(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv, a helyrajzi számok szerinti tételes felsorolásukat e rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket, valamint a helyi értékvédelmi területet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi értékvédelmi területen a kialakult utcahálózat, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartása, illetve - fejlesztés esetén - az ezekhez való igazodás és illeszkedés biztosítandó.

(5) A helyi jelentőségű művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(6) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

25. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet - az Étv-ben meghatározott - kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) Beültetési kötelezettség - telken belüli kötelező védófásítás - terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a lakóterület egy részét és a gazdasági területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken.

26. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet l.§ (2), 3. § (7) és (8), 4. §. (6), (7) és (8), 5. §. (7), (8) és (9), 6. § (8), 7. § , 18. § (3), 19. § (2) és (3) valamint a 21 § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban meghatározott pénzbírsággal sújtható.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2005. június 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a "Mezőkomárom Község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről” szóló 5/1996.(IV.12.) számú önkormányzati rendelet.