Mezőkomárom Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésben, 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdésének b.), 32. § (1) bekezdésének b.) pontjában és (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d.) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.  Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, mértékét, valamint érvényesítésének garanciáit.
   

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Mezőkomárom község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III- törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

(2) Különös méltányosságot igénylő eset: természeti csapás által okozott kár, súlyos betegség, baleset, haláleset.

Általános eljárási szabályok

4. § (1) Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának szabályaira a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének megállapításának, folyósításának valamint ellenőrzésének szabályaira a Korm. rendelet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet Mezőkomárom-Szabadhídvég Községek Körjegyzőségén kell előterjeszteni.

4. § (1) Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának szabályaira a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének megállapításának, folyósításának valamint ellenőrzésének szabályaira a Korm. rendelet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkomáromi Kirendeltségén[1] kell előterjeszteni.

Hatáskör

5. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatai közül a

1. lakásfenntartási támogatást
2. ápolási díjat

a Szociális, Egészségügyi, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságra (a továbbiakban: szociális bizottság)

3. átmeneti segélyt
4. temetési segélyt

az önkormányzat polgármesterére ruházza át. A döntéseket a Körjegyzőség készíti elő.

Hatáskör

5. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatai közül a

1. lakásfenntartási támogatást
2. ápolási díjat

            a Szociális, Egészségügyi, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságra (a továbbiakban: szociális bizottság)

3. [1]önkormányzati segélyt
4. [2]

az önkormányzat polgármesterére ruházza át. A döntéseket a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkomáromi Kirendeltsége[3] készíti elő.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

6. §  (1) Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

1. az Szt. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,
2. az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
3. átmeneti segélyt,
4. temetési segélyt,

állapít meg ( a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátások), valamint meghatározza a méltányossági közgyógyellátás feltételeit.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

6. § (1) Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

1. az Szt. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,
2. az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
3. [1]önkormányzati segélyt,
4. [2]

állapít meg ( a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátások), valamint meghatározza a méltányossági közgyógyellátás feltételeit.

(2) Megállapítja továbbá az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére

a) a rendszeres szociális segély megállapításának, folytatásának, feltételeként

aa) az együttműködés eljárási szabályait,

ab) együttműködés megszegésének eseteit,

ac) a beilleszkedést segítő programok típusait,

b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultak körének bővítési feltételeit,

c) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként a lakókörnyezet biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.

A rendszeres szociális segély feltételei

7. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő ( a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy az Egyesített Szociális Intézmény Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás keretein belül működő családsegítő szolgálattal (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) köteles együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő a családsegítő szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül meg kell jelennie és nyilvántartásba kell vetetnie magát, részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában a nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül,
2. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a program elkészültét követően 15 napon belül
3. eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásában foglaltaknak
4. havonta kapcsolatot kell tartania a kijelölt szerv munkatársával.
   

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan:

a) a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,

b) a beilleszkedést segítő programról határidőre nem állapodik meg a családsegítő szolgálattal,

c) a megállapodásban foglalt időpontokban a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg,

d) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja,

e) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,

f) az önkormányzattal a felülvizsgálat során nem működik együtt.

(4) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt (pl. idézésnek tesz eleget) nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, illetve a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követően 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálat felé igazolja.

(5) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, s mulasztásának okát a (4) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, akkor erről a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő 5 napon belül értesíti a jegyzőt.

8. § A beilleszkedést segítő program típusai:

1. mentálhigiéniás, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás
2. egyéni készség- és képességfejlesztő foglalkozás
3. életvezetési tanácsadás
4. személyiségfejlesztő tréning
5. munkavégzésre felkészítő és integráló program
6. képzési, átképzési program
7. munkalehetőség elfogadásával munkavégzés.
   

A rendszeres szociális segélyre való jogosultak körének bővítési feltételei

9. § Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy is, aki családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, az az

1. az a nő, aki szakorvos által igazoltan állapotos (terhes),
2. az a személy, akiknek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) vizsgálata szerint eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49%-ot, s egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül.
3. az a személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik, vagy annak mértéke nem éri el a b) pontban meghatározott mértéket.
   

Lakókörnyezet rendezettségének biztosítása

10. § (1) az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles

1. az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztántartani, takarítani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,

2. az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott  található gyomnövény illetve fű levágására, lekaszálására, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésére,
3. az a) pontban meghatározott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni.
   

(2) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg és a jegyző által kitűzött határidő eredménytelenül telt el, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a megállapított támogatás folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni, illetve meg kell szüntetni.

(3) a Környezettanulmányt a családsegítő szolgálat közreműködésével kell elkészíteni:

Rendszeres szociális segély részben természetbeni ellátás formájában való nyújtása

11. § (1) Az Szt.-ben meghatározott esetben és keretek között a rendszeres szociális segély részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) A rendszeres szociális segély részben természetbeni ellátás formájában való nyújtása esetén – ha a családban a Gyvt. 68.§-a szerinti védelmében vett gyermek él – a segély 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetbeni szociális ellátási formában, elsősorban a gyermek(ek) étkeztetésének biztosítására.

(3) A természetben megállapított rendszeres szociális segély összegét az étkeztetést biztosító intézmény számlájára kell a segélyre való jogosultsági időtartam alatt havonta, a hónap 5. napjáig átutalni

Lakásfenntartási támogatás

12. § (1) Átruházott hatáskörében a szociális bizottság normatív vagy önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás szabályait az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdései tartalmazzák.

(3) Átruházott hatáskörében a szociális bizottság önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt a Mezőkomárom község közigazgatási területén állandó lakhellyel rendelkező személyeknek, vagy családnak, aki tulajdonosként, bérlőként, családtagként a lakásban lakik és akinek

     a) háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

     b) a lakásfenntartás havi költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 50 %-át és

     c) vagyona nincs.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatásnál költségként kell figyelembe venni:

1. a lakbért vagy albérleti díjat,
2. a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét,
3. a szemétszállítás költségeit,
4. a villanyáram fogyasztás költségét,
5. a vízfogyasztás költségét,
6. a gázfogyasztás költségét,
7. a tüzelőanyag költségét

a csatolt számlák alapján.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2500,-Ft/hó.

            (6) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

            (7) A helyi lakásfenntartási támogatást hat hónapra kell megállapítani, az erre irányuló kérelem évente bármikor benyújtható.

            (8) A megállapított lakásfenntartási támogatásokat (normatív, helyi) valamely közüzemi szolgáltató felé – elsősorban villanyáram, gáz, víz, fogyasztásnak vagy szemétszállítási díj megfizetéséhez – történő átutalással utólag, minden hónap 5. napjáig kell teljesíteni.

            (9) A kérelemhez csatolni kell:

1. a háztartás tagjainak a jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat és lakcímkártyájának másolata,
2. az előző havi költségeket igazoló számlákat, pénzintézeti igazolásokat, vagy ezekre vonatkozó egyéb hiteles okiratot,
3. a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon kell igazolni.

Ápolási díj

13. § (1) Méltányossági alapon ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

• 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és
• az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása során az Szt. 41- 43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Átmeneti segély

14. § (1) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére átmeneti segély nyújtható.

(2) elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,

1. akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
2. egyedüli élő esetén az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg.

(4) Az átmeneti segély formája

1. pénzben vagy
2. természetbeni ellátás formájában, vagy
3. pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtható

(5) A pénzben nyújtott átmeneti segély összege esetenként minimum 2.000,- forint, és nem haladhatja meg évente a 20.000,- forintot.

(6) A különös méltányosságot érdemlő esetben nyújtható átmeneti segély összege minimum 5.000,- forint és nem haladhatja meg évente a 30.000,- forintot.

(7) A természetbeni ellátás formájában nyújtott átmeneti segély összege megegyezik a pénzben nyújtott segély összegével. A természetbeni ellátás formája az Szt. 47. § (3) bekezdés szerint lehet.

(8) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély összege minimum 10.000,- forint – maximum 100.000,- forint lehet. A támogatást minimum 2, maximum 12 hónap alatt kell fizetni. A havonta fizetendő törlesztő-részlet nagysága minimum 5.000,- forint – maximum 10.000,- forint.

(9) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben, a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(10) A kamatmentes kölcsönt a kézhezvételt követő hónap első napjától minden hónap 10. napjáig kell megfizetni az Önkormányzat pénztárába. Késedelmes fizetés esetén a fennmaradó rész egy összegben esedékessé válik.

Önkormányzati segély[1]

14. §[2] (1) A polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

15. § Az átmeneti segély megállapítása iránt kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

14/A. §[1] Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon egyedül élő kiadásainak csökkentésére, aki nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

15/A. §[1] (1) Átmeneti segély keretében, természetbeni juttatásként tűzifa adható azon háztartások számára, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

              a) egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

              b) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

            (2) A támogatás iránti igény elbírálása során előnyt élvez az, aki:

            a) aktív korúak ellátásában,

   b) időskorúak járadékában, vagy

            c) lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

            d) családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.

            (3) A tűzifa adható mennyisége háztartásonként legfeljebb 5 m³.

              (4) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelem 2013. december 18. napjáig nyújtható be, mely határidő jogvesztő.

(5) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelmet az átmeneti segélyt igénylő formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelmező köteles a szükséges igazolásokat a kérelemhez csatolni.

(6) A szociális célú tűzifa támogatásról a Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság dönt.

(7) A támogató döntést követő 5 munkanapon belül a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. A tűzifa átvételét a jogosult e rendelet 1. számú mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja.

14/B. §[1] (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 17. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 14. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 150%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 17. §-ban foglalt kivétellel - legkevesebb 2.000 Ft, legmagasabb összege 10.000 forint.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 17. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 45 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg.

(5) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkomáromi Kirendeltségének adóügyi ügyintézője gondoskodik.

Temetési segély

16. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak igazolására a kérelemhez csatolni kell

1. a kérelmező és családja jövedelemigazolását,
2. a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,
3. ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
   

15. §[1] (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 14/B. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

17. § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 120.000,- Ft.

16. §[1] (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 14/B. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

17. §[1] (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének a 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a településen temetkezési szolgáltatást végzők által évente kiadott tájékoztatók alapján kerül felülvizsgálatra és megállapításra minden év március 31. napjáig önkormányzati határozat formájában.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 90 napon belül nyújthatja be.

Közgyógyellátás

18. § Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy akinek

1. a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés, személyes gondoskodás egyéb formái

19. § (1) Mezőkomárom Község Önkormányzata

1. az étkezést,
2. házi segélynyújtást,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
4. családsegítést

az Egyesített Szociális Intézmény Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulással (a továbbiakban: ESZI) kötött társulási megállapodás keretén belül biztosítja.

            (2) Az a)-c) pontokban biztosított ellátások igénylése a családsegítő szolgálaton keresztül történik.

            (3) A d) pont szerinti ellátást helyben, a családsegítő szolgálat útján biztosítja.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a 2011. augusztus 31.-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2009. (V.15.) számú rendelete, és az azt módosító 3/2011. (III.28.) számú rendelete.

Dr. Tóth Andrea                                                                                 Köő Péter

   megbízott körjegyző                                                                            polgármester