Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelete

Mezőkomárom község jelképeiről, használatuk rendjéről, a község nevének használatáról, valamint a község középületeinek és közterületeinek fellobogózásáról

Hatályos: 2015. 09. 22


Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az 1. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

és

az 5. alcím tekintetében Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A helyi címer és zászló leírása

1.§ (1) Mezőkomárom Község Önkormányzatának jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.


(2) Mezőkomárom község címere (továbbiakban: címer): A címer pajzs alakú, az aranyszínű keretbe foglalt zöld mező alján kék csík, középen fehér színű harang, alatta ezüstszínű ekevas, a két alapszín között fehér színű híd helyezkedik el, felső részén népművészeti motívum díszíti.

Az Önkormányzat színei: zöld, kék, fehér, arany, ezüst.

A címer alapszíne a zöld és kék.

A címerben a harang a történelmi múlt napjainkig fennálló jelképe. A 80-as években a Sírhegyen ásatások folytak, a régészek megtalálták az ősi település honfoglalás korabeli templom alapjait. A falu két temploma évszázadok óta áll, ma is ez a két legjellegzetesebb épülete.

Az ekevas a földművelést jelenti, a jellemző gazdasági ágazatot. Történeti vonatkozása is van, mivel a Baranyai gépműhelyben kiváló ekéket gyártottak. Újításuk révén híressé váltak, még külföldre is szállítottak.

A híd a Sió hídja. Évszázadok óta átkelő volt itt.

A népművészeti motívum díszíti a címert, a községben élő Kálmán Gyula a népművészet mestere mezőföldi motívumai.

A címer jelen rendelet 1. mellékletét képezi.


(3) Mezőkomárom község zászlója: téglalap alakú, zöld alapon középen vízszintesen elhelyezett címer, alatta elhelyezett arany „MEZŐKOMÁROM” felirattal, a zászlórúd felöli jobb oldalon 1:10 arányban merőleges kék csík. Az alsó szélét aranyrojt szegi.

A zászló alapszíne zöld és kék. A zöld a mező jelképe, a kék pedig a vízé.

A mező, mint természeti táj a Mezőföld része. A község nevében is szerepel MEZŐkomárom. A község talaja többnyire löszön képződött minőségi talaj, a fő foglalkozási ág is a mezőgazdaság. A zászlóban a merőlegesen végigfutó kék sáv a községet érintő Sió csatornát jelképezi.


2. A címer használatának módja

2.§ (1) A község címerét kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet használni.


(2) A község címere használható:

a) a képviselő-testület meghívóján,

b) a képviselő-testület, a polgármester és a képviselő-testület bizottságai felhívásain, programjain, tervein, valamint a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken,

c) a képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a jegyző tevékenysége során használt levélpapíron,

d) a község történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a községre utaló emléktárgyakon,

e) ünnepségeken, rendezvényeken és kiállításokon,

f) idegenforgalmi propagandában és nemzetközi kapcsolatokban,

g) a községi intézmények emblémájában, díszítő elemként középületen,

h) a képviselő-testület által alapított elismerések díszoklevelein, emléklapjain, kitüntető- és emlékérmeken,

i) a község kiemelkedő rendezvényein, jelentősebb kulturális és sporteredmények emléklapjain, jelvényein és érmein,

j) az önkormányzat hivatalos honlapján,

k) az önkormányzat tulajdonában álló járművön.


(3) A községi és állami címer együttes használata esetén az állami címernek elhelyezésével, méretével, vagy egyéb más megkülönböztető módon elsőbbséget kell biztosítani.


(4) A címert kizárólag hiteles, az 1.§ (2) bekezdésében leírt alakban szabad ábrázolni. A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók. A címer védjegyként nem használható. Nem alkalmazható a címer olyan kiadványokon, amelyek rendeltetése nem egyeztethető össze a címer szellemiségével.


(5) Egyes esetekben engedélyezhető, hogy a címer kizárólag a tárgy anyagának színében – fém, bőr, fa, stb. – jelenjen meg.


(6) Nyomdai úton történő előállítás esetén a címer fekete-fehér színben is használható.


(7)  A címert csak olyan mértékig szabad miniatürizálni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.


(8) A címer a jogszabályokban foglalt hatósági eljárás során nem alkalmazható. 


3. A címer előállításának, használatának és forgalomba hozatalának engedélyezése

3.§ (1) A községi címer 2.§ (2) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott célra történő előállításának, használatának és forgalombahozatalának (a továbbiakban: címerhasználat) engedélyezéséről a polgármester átruházott hatáskörében eljárva dönt. A 2.§ (2) bekezdés a)-c) és g)-k) pontjaiban felsorolt esetekben a község címere külön engedély nélkül alkalmazható.


(2) Az (1) bekezdésben első fokon hozott döntés ellen fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének (8137 Mezőkomárom, Petőfi Sándor u. 74.) címezve a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkomáromi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.


(3) A címer használatára vonatkozó kérelmet Mezőkomárom Község Polgármesteréhez címezve a Hivatalban kell benyújtani.


(4) A község címerének használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését és címét,

b) a címerhasználat célját, módját és időtartamát,

c) az előállítani kívánt mennyiséget, a címer anyagát,

d) a címerrel díszíteni kívánt tárgy mintapéldányát vagy képét,

e) a terjesztés, forgalomba hozatal módját,

f) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését. 


(5) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben leírtakra vonatkozó döntést. Az engedélyben a címerhasználattal kapcsolatban egyéb kikötések is rögzíthetők.


(6) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) egy esetre (alkalomra, rendezvényre)

b) meghatározott időpontig történő használásra,

c) meghatározott mennyiségű, címerrel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány stb. előállítására,

d) visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra.

A kiadott engedélyekről, érvényességük határidejéről a Hivatal nyilvántartást vezet. 


(7) Nem adható engedély a címerhasználatra, ha a használat célja, körülményei alkalmasak arra, hogy a község történelmi múltját csorbítsák.


(8) A polgármester a kiadott engedélyt visszavonja, ha az engedélyes e rendelet szabályait nem tartja be, vagy ha az engedélye a használatra egyéb súlyos okból méltatlanná vált.


(9) A címer használatáért díjat kell fizetni. A címer használatának díja 10.000,- Ft.


(10) A címer használatának engedélyezésére irányuló eljárás szabályaira egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló mindenkor hatályos törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(11) A címerhasználattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség.

4. A zászló használatára vonatkozó előírások

4.§ (1) A Községháza Tanácskozó termében őrzött eredeti községi zászló anyaga selyem, méretei 1,8 x 1,0 méter, közepén a kézzel hímzett címer.


(2) Az eredeti községi zászló a képviselő-testület ünnepi ülésein, illetve a község életében jelentős, a képviselő-testület által vagy részvételével szervezett rendezvények alkalmával használható.


(3) Az eredeti zászló alapján, azzal megegyező eredeti színekben egy fekvő kivitelű, 1,3 x 0,9 méter községi zászlót és egy asztali zászlót kell előállítani, melyeket a Hivatalban kell őrizni.


(4) A zászló - a leírt és elkészített zászlóval azonos színben és méretarányok megtartásával -más anyagból és nagyságban is előállítható.

5.§ (1) A község zászlóját kizárólag díszítő és utaló jelleggel lehet használni. 


(2) A zászló használható: 

a) nemzeti ünnepek alkalmával,

b) a képviselő-testület ülésein,

b) a község életében jelentős helyi események alkalmával,

c) az önkormányzat, valamint a település közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény ünnepségein, rendezvényein,

d) megkülönböztetésül a több település részvételével tartott rendezvényeken,

e) települések közötti bel- és külföldi kapcsolatokban, emlék- és cserezászlóként. 


(3) A község zászlójának használata az állami zászló használatát nem helyettesítheti. 


(4) A zászló 5.§ (2) bekezdésétől eltérő előállításának, használatának és forgalomba hozatalának (a továbbiakban: zászlóhasználat) engedélyezéséről a polgármester átruházott hatáskörében eljárva dönt. Az engedélyezési eljárásra vonatkozóan a 3.§ (2)-(11) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

5. A középületek, közterületek fellobogózásának szabályai

6.§ A fellobogózásra vonatkozó szabályok a község közigazgatási területén – a vallási és kegyeleti célokat szolgáló középületek kivételével – kiterjednek minden középületre és közterületre.

7.§ (1) A Hivatal épületét állandó jelleggel Mezőkomárom község és az Európai Unió zászlójával is fel lehet lobogózni.


(2) Nemzeti, állami ünnepek alkalmával az önkormányzat működési területén lévő valamennyi középületet – nemcsak az önkormányzati tulajdonút – és közterületet a tulajdonos (kezelő, használó) köteles fellobogózni, feldíszíteni.


(3) A polgármester más ünnepi, jelentős helyi esemény, vagy gyász alkalmával is elrendelheti a teljes vagy részleges fellobogózást. Részleges fellobogózás esetén a polgármester határozza meg azokat a középületeket és közterületeket, amelyeket az esemény jellegének megfelelően fel kell lobogózni.


(4) A fellobogózás végrehajtásáról a középület tulajdonosa, kezelője, vagy használója, illetve azok megbízottai, közterületen az önkormányzat, illetve megbízottai gondoskodnak.


(5) A középületek fellobogózásával egyidejűleg a polgármester a magántulajdonú épületek fellobogózása érdekében felhívással fordulhat a lakossághoz. 


(6) A fellobogózáskor a (3) bekezdésben említett esetekben a nemzeti színű zászlót ki kell, a községi zászlót és az Európai Unió zászlóját ki lehet helyezni, más esetben külön intézkedésre az esemény jellegének megfelelően (gyászlobogó, testvértelepülések lobogói stb.) kell lobogózni.

8.§ (1) A középületek gyászlobogóval történő fellobogózásáról a (2)-(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a polgármester dönt.


(2) A középületeket gyászlobogóval kell fellobogózni

  1. Mezőkomárom Község Önkormányzatának hivatalban lévő, illetve korábbi polgármesterének,
  2. Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatalban lévő, illetve korábbi képviselőjének,
  3. Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testülete bizottsága tagjának,
  4. Mezőkomárom Község Díszpolgára cím birtokosának,
  5. a Hivatal dolgozójának, továbbá onnan nyugdíjba vonult munkatársának

halála esetén.


(3) Mezőkomárom Község Önkormányzata fenntartásában lévő intézménynél dolgozó, illetve onnan nyugdíjba vonult munkatárs halála esetén a munkavégzése helye szerinti középületet, illetve a Hivatal épületét kell gyászlobogóval fellobogózni.

9.§ (1) A nemzeti színű és a gyászlobogó beszerzéséről jó állapotban tartásáról a középület tulajdonosa, kezelője, vagy használója, közterületek tekintetében az önkormányzat köteles gondoskodni. A községi zászló és az Európai Uniós zászló beszerzéséről - értelem szerint – az érintett gondoskodhat. 


(2) A kötelezettek tartoznak ünnepek alkalmával az ünnep napján reggel 8.00 óráig fellobogózni és az ünnep napján este 8.00 óráig kötelesek a lobogót, a zászlót levonni.


(3) Egyéb eseményre történő fellobogózás, illetve levonás szabályairól a polgármester külön rendelkezik.

10.§ (1) Közterületek fellobogózásakor – amennyiben azok épületeket is érintenek – a zászlótartó szerkezetek felszerelésének módját és időpontját a tulajdonossal, a kezelővel, vagy a használóval egyeztetni kell.


(2) Közterületeken álló létesítményekre (pl.: köz- és díszkivilágító berendezés) zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy a létesítmény üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza, vagy balesetet ne okozzon.

6. Mezőkomárom községnév használata

11.§ (1) A Mezőkomárom községnév és ennek rövidített, toldalékos vagy hozzákapcsolt közszóval ellátott formái különösen

a) létesítmény elnevezésébe,

b) cégelnevezésbe (cégszövegbe),

c) üzleti nyomtatványra,

d) védjegyre,

e) szabadalom címébe,

f) árubélyegre,

g) áruminta és áru jelzésére,

h) iparjogosítvány szövegébe,

i) sajtótermék címfeliratába,

j) egyesület nevébe

csak engedéllyel vehető fel.


(2) A községnév-használatra irányuló kérelem elbírálásakor meg kell vizsgálni, hogy az elnevezni kívánt létesítmény, a cég tevékenysége, illetőleg a sajtótermék a közfigyelem felkeltésére és a község iránti megbecsülés fokozására alkalmas-e, amelyet a kérelmezőnek kell bizonyítania, valószínűsítenie.


(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak Mezőkomárom Község Önkormányzatára, az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, költségvetési szerveire és sajtótermékére.

12.§ Kizárólag Mezőkomárom Község Önkormányzata jogosult a település nevével megegyező domain nevet választani közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás esetén.

13.§ (1) Átruházott hatáskörében eljárva első fokon a polgármester dönt a községnév-használat engedélyezéséről, az engedély elutasításáról és a névhasználat jogának megvonásáról.


(2) Az (1) bekezdésben első fokon hozott döntés ellen fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének (8137 Mezőkomárom, Petőfi Sándor u. 74.) címezve a Hivatalban lehet benyújtani.


(3) A községnév használatára irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezőnek, képviselőjének nevét,

b) elérhetőségét,

c) a használat céljának és időtartamának megjelölését.


(4) A névhasználatra vonatkozó engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló mindenkor hatályos, a határozat tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezésein kívül tartalmaznia kell az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, időtartamát, feltételeit.


(5) A községnév-használata díjmentes. A kiadott engedélyekről a Hivatal nyilvántartást vezet.


(6) Az eljárás szabályaira egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló mindenkor hatályos törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(7) A névhasználattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség.

7. Záró rendelkezések

14.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A korábban kiadott engedélyek érvényességét, illetve címer-, zászló- és községnév-használatot e rendelet hatálybalépése nem érinti.


(3) Hatályát veszti a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének „a községi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről” szóló 6/1996. (VII.15.) kt. számú rendelete.


P.H.


                           Köő Péter s.k.                                                   Szanyi-Nagy Józsefné s.k.

                           polgármester                                                          címzetes főjegyző


Kihirdetési záradék:

E rendelet a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkomáromi Kirendeltségének hirdetőtábláján 2015. szeptember 21-én kihirdetésre került.


Mezőkomárom, 2015. szeptember 21.


                                                                                                 Szanyi-Nagy Józsefné s.k.

                                                                                                    címzetes főjegyző


Mellékletek