Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II.28.) önkormányzati rendelete
Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 02. 22Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II.28.) önkormányzati rendelete
Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Mezőkomárom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőkomárom Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)1 Az önkormányzat székhelye: 8137 Mezőkomárom, Petőfi Sándor utca 74.
(3) Az önkormányzati testület megnevezése: Mezőkomárom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat működési területe: Mezőkomárom község közigazgatási területe.
2. § (1) A képviselő-testület hivatala: Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(2) A képviselő-testület hivatalának székhelye: 8133 Mezőszentgyörgy, Kossuth utca 48.
3. §2 Az önkormányzat intézménye a Mezőkomáromi Sióparti Óvoda.
4. § Az önkormányzat a következő társulások tagja:
a) Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás,
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
5. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) Mezőkomárom község címere
b) Mezőkomárom község zászlaja
c) Mezőkomárom község pecsétje
(2) Mezőkomárom község címerének leírását és a címer rajzát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat jelképeiről, azok használatáról, valamint a község névhasználatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(4) Az önkormányzat az önkormányzati kitüntetésekről, elismerésekről külön rendeletet alkot.
3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
6. § Az önkormányzat nemzeti és nemzetközi kapcsolatait a polgármester irányítja és szervezi, az írásba foglalt együttműködésekről a képviselő-testület dönt.
4. Önkormányzati bélyegző
7. § (1) Az önkormányzat díszbélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község” körfelirattal, középen Mezőkomárom címerével.
(2) Az önkormányzat díszbélyegzőjét kell alkalmazni a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen, valamint a testvértelepülési kapcsolatok írásos dokumentumain.
8. § (1) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község Önkormányzata” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell alkalmazni az önkormányzat által kötött megállapodásokon, szerződéseken, az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.
9. § (1) A képviselő-testület bélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell alkalmazni a képviselő-testület jegyzőkönyvén, a képviselő-testületi határozaton és az arról készült kivonaton, a képviselő-testület nevében írt levélen és nyilatkozaton, a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó munkavállalók részére a képviselő-testület által kiadott munkaviszonnyal összefüggő iratain.
10. § (1) A Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság bélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottsága” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság bélyegzőjét kell alkalmazni a bizottság működésével kapcsolatos iratokon, jegyzőkönyveken és a bizottság által hozott döntéseken.
(1) Az Ügyrendi Bizottság bélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) Az Ügyrendi Bizottság bélyegzőjét kell alkalmazni a bizottság működésével kapcsolatos iratokon, jegyzőkönyveken és a bizottság által hozott döntéseken.
11. § (1) A polgármester bélyegzője: kör alakú, "Mezőkomárom Község Önkormányzatának Polgármestere” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A polgármester bélyegzőjét kell alkalmazni az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.
12. § (1) A jegyző bélyegzője: kör alakú, "Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A jegyző bélyegzőjét kell alkalmazni a jegyző által a hivatal működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon, a jegyző által saját hatáskörben hozott döntésen, intézkedésen, utasításon, a jegyzői nyilatkozaton.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
13. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés, a továbbiakban: helyben szokásos mód.
(2) Ahol a rendelet helyben szokásos módot említ, ott az (1) bekezdésben rögzítettek az irányadók.
14. § (1) A lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat honlapot üzemeltet és facebook profilt működtet.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja:www.mezokomarom.hu.
(4) Az Önkormányzat hivatalos facebook profilja: Mezőkomárom Község Önkormányzata.
(5) A honlap és a facebook profil felelős szerkesztője a polgármester.
15. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott közzétételi listát a település hivatalos honlapján kell közzétenni.
16. § A képviselő-testület által zárt ülésen hozott határozatok számát és tartalmát a képviselő-testület soron következő nyílt ülésén ismertetni kell.
17. § (1)3 A polgármester és a jegyző minden hónap első szerdáján 10.00 órától 12.00 óráig és minden hónap harmadik szerdáján 13.00 órától 15.00 óráig fogadóórát tart.
(2) A fogadóórán való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Hivatal önkormányzat email címén, az önkormányzati hivatalban személyesen vagy telefonon lehet a fogadóórát megelőzően 5 nappal.
6. Együttműködés a lakossággal
18. § (1) A település lakosságának széles körét érintő kérdésekben a képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.
(2) Lakossági fórumot kell tartani ha:
a) az önkormányzati képviselők több mint fele kéri,
b) legalább 50 helyi választópolgár írásban kezdeményezi.
(3) Lakossági fórum összehívását kezdeményezhetik írásban a polgármesternél a helyi civil szervezetek vezetői, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A kezdeményezésről a képviselő-testület dönt.
(4) A kezdeményezést a képviselő-testület elutasítja, ha a lakossági fórumon tárgyalandó kérdés
a) nem érinti a lakosság széles körét,
b) jelen rendelet (5) bekezdésében rögzített tárgyköröket érint.
(5) Nem lehet lakossági fórumot tartani a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. Törvény 32. § (2) bekezdésében rögzített tárgykörökben.
(6) A lakossági fórum összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok, a lakossági fórum vezetésére a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A lakossági fórumon elhangzottak lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8)4 A lakossági fórumon elhangzottakról a képviselő-testületet a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.
19. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási jog illeti meg:
a) a helyi egyesületek képviselőjét,
b) a helyi közalapítvány képviselőjét,
c) a Mezőkomáromi Sióparti Óvoda Szülői Munkaközösségének képviselőjét.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített közösségek képviselőit az őket érintő napirendet tárgyaló képviselő-testületi ülésre kell meghívni.
(3) Az együttműködés szervezése a Hivatal feladata.
7. Együttműködés más szervezetekkel
20. § (1) Az önkormányzat a települést érintő kérdésekben együttműködik a helyi vállalkozókkal, a helyi civil szervezetekkel és a helyi oktatási és egyéb intézményekkel.
(2) A helyi vállalkozókkal való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal vállalkozói fórumot tarthat a település gazdaságfejlesztését érintő kérdésekben.
(3)5 A helyi civil szervezetekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal civil fórumot tarthat a település közösségi életét érintő kérdésekben.
(4) A helyi oktatási intézményekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal oktatási fórumot tarthat a településen folyó oktatási kérdésekben.
(5) Az együttműködés és a fórumok szervezése a Hivatal feladata.
8. Helyi ünnepnapok meghatározása
21. §
9. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
22. § (1) A képviselő-testület a Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságára a következő hatásköröket ruházza át:
a) rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) települési gyógyszertámogatás megállapítása,
c) települési ápolási díj megállapítása,
d) települési szociális kölcsön megállapítása,
e) Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítása.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatásköröket ruházza át:
a) különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) települési temetési támogatás megállapítása,
c) köztemetés elrendelése,
d) települési születési támogatás megállapítása,
e) települési gyógyszertámogatás eseti jelleggel történő megállapítása,
f) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/C § (1) bekezdés a) pontjában rögzített megállapodás megkötése,
g) települési szociális kölcsönről szóló szerződés aláírása,
h) közterület-használat engedélyezése, visszavonása,
i) községi zászló és címer használatának engedélyezése.
(3) A képviselő-testület társulásra a következő hatásköröket ruházza át:
a) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulásra a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását,
b) az Enyingi Mikrokörzeti Szociális- és Gyermekjóléti Intézményi Társulásra az 1993. évi III. törvény 86. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában foglalt feladatok ellátását, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2) bekezdésében foglalt gyermekjóléti szolgáltatást.
23. §6 Az önkormányzat önként vállalt feladata a közmunka szervezése.
24. § Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
25. §7 Az önkormányzati feladatellátásban az önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzat állandó és eseti bizottságai, az önkormányzati tanácsnok, a polgármester, a hivatal, a jegyző, az önkormányzat társulásai, valamint az SZMSZ 3. §-ban felsorolt intézmény működnek közre.
26. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) az egészségügyi alapellátásra vonatkozó finanszírozási szerződés megkötése,
b) közfoglalkoztatási program tervezetének benyújtása, közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos hatósági szerződések megkötése, közfoglalkoztatási program megvalósítása,
c) az önkormányzat részére kizárólag előnyt jelentő ingyenes-, valamint térítésmentes szerződések megkötése,
d) a 100 %-os intenzitású pályázatok vonatkozásában jognyilatkozat megtétele,
e) olyan szerződések megkötése, amelyek kötelezettséget nem keletkeztetnek, vagy csökkentik a fennálló kötelezettséget,
f) technikai jellegű szerződésmódosítások,
g) olyan szerződések megkötése, továbbá azon jognyilatkozatok megtétele, melyek elmaradása az önkormányzat részére anyagi vagy egyéb hátrányt okoznának.
10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása
27. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő: 1 fő polgármester, 4 fő képviselő.
(2) A képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
28. § A képviselő-testület ülésének formái:
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli,
d) közmeghallgatás,
e) ünnepi.
29. § A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésére szóló meghívót, a meghívottak részére történő kiküldés időpontjában helyben szokásos módon közzétenni.
11. A képviselő-testület alakuló ülése
30. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni postai úton és a kiküldéssel egyidejűleg a lakosság tájékoztatása érdekében helyben szokásos módon közzétenni. A meghívó kiküldése a polgármesteri hivatal feladata.
(2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök, akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb képviselő hívja össze.
(3) Az alakuló ülés menete:
a) az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti,
b) az ülés megnyitását követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a napirendi pontokról,
c) helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, végeredményéről, nyilatkozik annak törvényességéről,
d) képviselői eskütétel: a képviselőktől az esküt a helyi választási bizottság elnöke veszi ki,
e) polgármesteri eskütétel: a polgármestertől a korelnök veszi ki az esküt,
f) Bizottságok megválasztása,
g) alpolgármester megválasztása,
h) alpolgármesteri eskütétel: az alpolgármestertől a polgármester veszi ki az esküt
i) polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
j) alpolgármestert tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
k) külsős bizottsági tagok eskütétele, esküvevő a polgármester.
l) polgármester programjának ismertetése.
(4) A helyi választási bizottság elnökének akadályoztatása esetén a (3) bekezdés c) és d) pontjában rögzített feladatot a helyi választási bizottság alelnöke, együttes akadályoztatásuk esetén a helyi választási bizottság tagja látja el.
(5) Az alakuló ülésen napirendre tűzhető a zökkenőmentes önkormányzati működéshez szükséges egyéb döntés is.
31. § (1) Az alakuló ülés meghívója tartalmazza:
a) az ülés helyének és idejének meghatározása,
b) a javasolt napirendi pontok és az előterjesztők nevének felsorolása.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről.
b) A képviselő-testület tagjainak eskütétele.
c) A polgármester eskütétele.
d) Bizottsági tagok megválasztása.
e) Alpolgármester megválasztása, eskütétele.
f) Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása.
g) Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
h) Tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról.
i) Tájékoztatás vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről.
j) Tájékoztatás a KOMA adatbázisba való felvétel szabályairól.
k) SZMSZ felülvizsgálata vagy felülvizsgálatának elrendelése,
l) Egyebek.
12. A képviselő-testület rendes ülése
32. § (1)8 Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben rögzített számban, de évente minimum 6 alkalommal tart. A polgármester indokolt esetben a munkatervben meghatározott határnaptól és időponttól eltérhet.
(2)9 A képviselő-testület augusztus és december hónapban nem tart rendes ülést.
(3) A rendes ülésen a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet.
(4) A polgármester a rendes ülést akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, különösen áramszünet, természeti katasztrófa, baleset, bekövetkezése esetén az ülést félbeszakítja. Amennyiben az adott ülésnapon a tanácskozást a képviselő-testület a nem várt rendkívüli körülmény miatt folytatni nem tudja, a polgármester köteles gondoskodni az ülés folytatásáról három napon belül és erről a képviselőket értesíteni köteles.
(5) A tanácskozási szünet vagy a félbeszakadást követően folytatott testületi ülésen a polgármester újból megállapítja a határozatképességet.
(6) A képviselő-testület a polgármester javaslatára tagjai közül az ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
33. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a következők szerint:
a) Vagyonával való rendelkezés esetén zárt ülést rendelhet el, ha a rendelkezés tárgya piaci alapú hasznosítás (értékesítés, bérbeadás), mivel az árképzés nyilvánossága sérti az önkormányzat üzleti érdekeit,
b) A képviselő-testület által kiírt pályázat tárgyalásakor, amennyiben a pályázó a képviselő-testülethez intézett írásos vagy a képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett kérelemben kéri az üzleti érdek sérelmére való hivatkozással zárt tárgyalás tartását.
13. Munkaterv
34. § (1) A képviselő-testület a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig elkészíti éves munkatervét havi bontásban.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
e) az ülésre meghívandó személyeket,
f) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
a) az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
c) a település közrendjének és közbiztonságának értékelését,
e) az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolókat,
f) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtásáról szóló beszámolót,
g) a féléves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
14. A képviselő-testület rendkívüli ülése
35. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését – az Mötv. 44. §-ban szabályozottakon kívül- össze kell hívni, ha az ülés tervezett napirendje nem tűr halasztást.
(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés email-ben, telefonon vagy sms-ben történő értesítéssel is összehívható.
(3)10
15. Közmeghallgatás
36. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás meghívóját hirdetmény formájában közzé kell tenni:
a) a helyben szokásos módon,
b) a település honlapján,
c) a település facebook profilján, valamint
d) szórólapon, amelyet minden háztartásba el kell juttatni.
(3)11 A közmeghallgatás meghívójának közzétételéről a Hivatal gondoskodik.
(4) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalának megalapozása érdekében közmeghallgatást tarthat:
a) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés meghozatala előtt,
b) településre vonatkozó fejlesztési koncepció elfogadása előtt, valamint
c) helyi adók egyéb lakosságot terhelő fizetési kötelezettség bevezetését megelőzően.
(6) A települési képviselők az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt kötelezettségének a közmeghallgatáson is eleget tehet.
16. A képviselő-testületi ülés összehívása
37. § (1) A képviselő-testületi ülést az ülés helyét, dátumát, kezdési időpontját, valamint a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztők nevét tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes testületi ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésére szóló meghívót a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése kézbesítő útján vagy elektronikusan történhet.
(3)12 A rendes testületi ülésre szóló meghívót hirdetmény formájában közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
(4) A képviselő az eskütételét követő rendes ülésig nyilatkozni köteles, hogy kézbesítő útján vagy elektronikus úton kéri a meghívó és a testületi anyag kiküldését. A képviselő az önkormányzati ciklus alatt bármikor megváltoztatja a kiküldés formájára vonatkozó nyilatkozatát.
38. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén egy települési képviselő hívja össze.
(2) Tartós távollétnek minősül a 30 napot meghaladóan távol töltött idő.
39. § (1) A képviselő-testületi meghívóval együtt ki kell küldeni:
a) előterjesztéseket,
b) határozati javaslatokat,
c) rendelet-tervezeteket,
d) beszámolókat,
e) pályázati anyagokat,
f) panaszbeadványokat, (a továbbiakban együtt: előterjesztési dokumentumok).
(2) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azon előterjesztési dokumentumokat kell kiküldeni, ami a napirendjükhöz tartozik.
(3) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztési dokumentum 31. § (2) bekezdésben foglalt határidőn túli kiküldését vagy az ülés megkezdése előtti kiosztását.
(4) A zárt ülésre beterjesztendő iratot csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben részt vevők és a jegyzőkönyv számára kell. A döntésben részt vevők részére megküldött zárt ülési előterjesztést az ülést követően vissza kell adni.
17. A képviselő-testület meghívottai
40. § (1) A képviselő-testületi ülés állandó meghívottjai:
a) könyvvizsgálót a véleményezési köre tartozó témában,
b) önkormányzati intézmények vezetői, települési oktatási intézmény vezetője.
(2) A képviselő-testület eseti meghívottjai:
a) a napirend előadója,
b) akinek meghívását jogszabály írja elő,
c) akik meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásával döntött.
18. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
41. § A polgármesternek a képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:
a) ülés megnyitása,
b) a képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása,
c) a határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,
d) a napirend előtti felszólalások ismertetése,
e) 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére javaslattétel,
f) javaslattétel a napirendi pontokra,
g) napirendi pontonként az előterjesztés ismertetése, a vita megnyitása és lezárása, módosító javaslatok összefoglalása, a módosító javaslatok és a döntéstervezet szavazásra bocsátása,
h) szavazás eredményének megállapítása, képviselő-testületi döntés kimondása,
i) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
j) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
k) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
l) széksértés megállapítását kezdeményezheti,
m) javaslatára a képviselő-testület félbeszakíthatja az ülést határozott időre, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
n) összehívja a félbeszakadt ülést,
o) félbeszakadt ülés, illetve szünet után újból megállapítja a határozatképességet,
p) berekeszti az ülést.
42. § A napirendi ponthoz megnyitott vita menete:
a) a polgármester megnyitja a vitát, felteszi a kérdést a napirend előterjesztőjének, hogy van-e szóbeli kiegészítése, ha van, akkor ő kap elsőként szót,
b) a polgármester jelentkezés sorrendjében adja meg a szót a képviselőknek és a tanácskozási joggal részt vevőknek, a napirendhez való hozzászólások száma nem korlátozott,
c) a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásukra első alkalommal 5 percet, az azt követő többi hozzászólásra 2-2 percet kapnak,
d) a napirendhez kapcsolódó módosító javaslatot a vita lezárásáig lehet benyújtani,
e) az előterjesztőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon,
f) az ellentétes állásponton lévő hozzászólók egymás hozzászólásaira 1-1 percben reagálhatnak,
g) a polgármester megvonja a szót a hozzászólótól, amennyiben tanácskozáshoz nem illően, másokat sértő módon fogalmazza meg a hozzászólását,
h) a jegyzőnek meg kell adni a szót, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon, továbbá törvényességi észrevételt tegyen,
i) a polgármester a hozzászólások és a benyújtott módosító javaslatokat összefoglalja, és felteszi a kérdést, hogy akar-e még hozzászólni valaki a napirendhez, amennyiben a válasz nem, akkor a vitát lezárja és a napirendi pontot szavazásra bocsátja.
43. §13 A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén egy települési képviselő vezeti.
44. § (1) A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében:
c) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja, kivéve a települési képviselőt.
19. Határozatképesség
45. § (1) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester
a) amennyiben az ülés várhatóan 30 percen belül határozatképes lesz, szünetet rendel el,
b) amennyiben a szünet eredménytelenül telik el, az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt meghiúsult testületi ülést 3 napon belül újra össze kell hívni a napirendek változatlanul hagyásával.
20. Napirend
46. §
21. Előterjesztések, indítványok
47. § (1) Az előterjesztés formája:
a) írásbeli,
b) szóbeli.
(2) Kizárólag írásban nyújtható be a:
a) rendelet megalkotására,
b) intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,
c) helyi népszavazás kezdeményezésére,
d) pályázat benyújtására,
e) vagyonnal való rendelkezésre, valamint
f) a költségvetést érintő kérdésre irányuló előterjesztés.
48. § (1) Az előterjesztés tárgya lehet:
a) önkormányzati ügyben való döntés,
b) rendeletalkotás,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) javaslat.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, az előterjesztés készítőjének nevét, javasolt tárgyalási dátumát,
b) az előterjesztés tárgyának jogi, társadalmi hátterét és az előterjesztés benyújtásának indokait, a döntést megalapozó tényeket,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) az előterjesztés tárgya szerinti indoklással ellátott határozati javaslatokat, valamint
e) a határidőt, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
(3) Az előterjesztéshez csatolni kell:
a) az előterjesztést megalapozó dokumentumokat,
b)14 ha az előterjesztés tárgya rendelet megalkotására irányul, akkor a rendelettervezetet, a rendelettervezet indoklását, valamint a hatásvizsgálati lapot.
49. § (1) Előterjesztés – kivéve rendelettervezet – benyújtására jogosult:
a) polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi tagok,
b) a képviselő-testület bizottságai a hatáskörükbe tartozó ügyekben,
c) a tanácsnok a hatáskörébe tartozó ügyben,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati intézmények vezetői, az intézményük működését érintő ügyekben,
f) a helyi civil szervezetek vezetői a működésüket érintő ügyekben,
g) a helyi lakosság a települési infrastruktúrát, és a települési szolgáltatásokat érintő ügyekben.
(2) Rendelettervezet előterjesztésére jogosultak az (1) bekezdés a)–d) pontjában rögzítettek.
22. A szavazás
50. § (1) A szavazás formái:
a) nyílt szavazás,
b) név szerinti szavazás,
c) titkos szavazás.
(2) A szavazás menete: a polgármester a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd ezt követően az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt.
(3) Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:
a) a határozathozatalnak van-e előzetes akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,
c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többség szükséges.
51. § (1) A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A szavazat „igen”, „nem”, „tartózkodom” lehet.
(3) A szavazás eredményének megállapítása során a polgármester először az „igen”, majd a „nem” és végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
52. § (1) A név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl, ha azt a polgármester, alpolgármester vagy a képviselő-testület tagja kezdeményezi.
(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás során a jegyző a képviselők nevét ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalja úgy, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a képviselők névsorát valamint a név mellett a szavazás eredményét.
53. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(4) A titkos szavazás lebonyolításához szükséges névjegyzéket, szavazólapot, borítékot, urnát a jegyző készíti elő. A szavazást külön helyiségben kell lebonyolítani a szavazás titkosságának biztosítása érdekében.
(5) A szavazólapok száma a szavazásban részt vevő képviselők számával megegyező.
(6) A titkos szavazás menete:
a) az Ügyrendi Bizottság a szavazólapot a képviselő jelenlétében a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával hitelesíti és átadja a képviselő részére,
b) a képviselő a szavazólap átvételét a képviselő névjegyzék aláírásával igazolja, amely a jegyzőkönyv kötelező mellékletét képezi,
c) az Ügyrendi Bizottság tagjai a külön helyiségben lezárják és lepecsételik az urnát, és elhagyják a helyiséget,
d) a képviselők egyenként adják le szavazataikat,
e) amennyiben valamennyi képviselő leadta a szavazatát, az Ügyrendi Bizottság lezárja a szavazást, felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét,
f) a szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni,
g) a szavazatszámlálás jegyzőkönyvét az Ügyrendi Bizottság elnöke átadja a polgármesternek,
f) a polgármester számszerűen ismerteti a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.
54. § (1) A titkos szavazás szavazólapjának tartalma:
a) az eldöntendő kérdést és az „igen”, „nem”, „tartózkodom”, vagy
b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és a jelöltek neve mellett az „igen”, „nem”, „tartózkodom” választási lehetőségeket.
(2) A szavazat akkor érvényes, ha
a) az (1) bekezdés a) pontjában rögzített esetben egy választási lehetőséget jelölt meg,
b) az (1) bekezdés b) pontjában rögzített esetben a megválasztható személyek számával megegyező jelölt neve mellett egy választási lehetőséget jelölt meg.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás időpontját, helyszínét,
b) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
d) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
e) a szavazólapot átvett képviselők számát,
f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
h) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
(4) A titkos szavazás szavazólapjait – felhasznált, fel nem használt, rontott, érvényes és érvénytelen bontásban – a testületi ülést követő 90 nap eltelte után meg kell semmisíteni és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
55. § A képviselő az Mötv 49. § (1) bekezdésében rögzített érintettségének bejelentését követően a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő kizárásáról vagy ki nem zárásáról.
56. § A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl minősített többséggel dönt:
a) a gazdasági program elfogadásáról,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásáról,
c) önkormányzati vagyonról való rendelkezésről,
d) helyi népszavazás elrendeléséről,
e) önként vállalt feladat vállalásáról,
f) nemzetközi együttműködésről
g) a tanácsnok megválasztásáról és visszahívásáról.
25. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
57. § (1) Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke – figyelmezteti.
(2) Az ezt követő minden további esetben a képviselőt a képviselő-testület rendbírsággal sújthatja. A rendbírság összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap egy tizedének megfelelő összeg. A rendbírság egymást követően is kiszabható.
26. Az önkormányzati rendelet
58. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága, a hatáskörébe tartozó tárgykörben,
c) a jegyző.
(2) A rendelettervezet elkészítéséről, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat lefolytatásáról és a rendelet indoklásának elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzat szociális juttatások, támogatások, ösztöndíjak, a szociális ellátórendszer tárgykörű rendelettervezeteit a Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság Bizottság véleményezi.
(5) A képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság véleményezi.
(6) A rendelettervezet véleményezésére felkért bizottság a véleményét a képviselő-testület döntése előtt alakítja ki úgy, hogy az írásos véleményt a képviselő-testület azon a képviselő-testületi ülésen megkapja, amelyen a rendelet-tervezet tárgyalását napirendjére tűzi.
59. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a település rendezési tervéről szóló rendeletet.
(2) A társadalmi egyeztetést a rendelettervezet napirendre tűzését legalább 30 nappal megelőzően lakossági fórum keretében kell megtartani.
(3) A rendelettervezetet és a lakossági fórumra szóló meghívót a fórumot megelőzően legalább 15 napra a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) A lakossági fórumon elhangzottakról összefoglalót kell készíteni, amelyet a képviselő-testülettel a rendelettervezet tárgyalásakor ismertetni kell.
60. § A rendelettervezet tárgyalásának menete:
61. § (1) A rendelet a R. 7. § (1) bekezdésében meghatározott módon kerül kihirdetésre.
(2) A rendeletet legalább 15 napra kell kifüggeszteni a helyben szokásos módon.
27. Az önkormányzati határozat
62. § (1) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága, a hatáskörébe tartozó tárgykörben,
c) a jegyző.
(2) A határozattervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati határozatokról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet.
(4) A határozattervezet tárgyalására a R. 55. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
28. A jegyzőkönyv
63. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szó szerinti rögzítését,
d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
64. § A jegyzőkönyv kötelező mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) előterjesztések és azok mellékletei,
d) írásban benyújtott hozzászólás – a képviselő kérésére,
e) titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv,
f) az ülésen megalkotott rendelet.
65. § (1) A testületi ülés előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe a választópolgárok az önkormányzat honlapján, valamint a helyi könyvtárban nyitvatartási időben tekinthetnek be.
(2) A zárt ülés jegyzőkönyveit a nyílt ülés jegyzőkönyveitől elkülönítetten, zárható szekrényben kell tárolni.
29. Kérdés, interpelláció
66. § (1) Amennyiben a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint feltett kérdésére adott választ a képviselő nem fogadja el, kérésére a kérdés és az arra adott válasz vizsgálatát a képviselő-testület elrendelheti.
(2) A képviselő-testület a vizsgálat elrendeléséről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(3) A vizsgálatot az Ügyrendi Bizottság az elrendeléstől számított 30 napon belül folytatja le, és a vizsgálat eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.
30. Az önkormányzati képviselő
67. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a képviselő-testület által elrendelt belső vizsgálatokban,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) részt venni az önkormányzat közösségi rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában,
e) részt venni az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolásában.
(2)15 Az önkormányzati képviselő a választópolgárokkal való személyes kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthat a Hivatalban vagy más, erre alkalmas önkormányzati helyiségben.
68. § (1) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás igazolt távollétnek minősül:
a) betegség,
b) kórházi ellátás,
c) közlekedési akadály,
d) időjárási akadály,
e) külszolgálat,
f) szabadság,
g) munkahelyi elfoglaltság,
h) rendkívüli élethelyzetbe kerülés.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában rögzített távolléti okot a polgármesternek bemutatott orvosi igazolással kell igazolni.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában rögzített távolléti okot csak abban az esetben kell a polgármesternek írásban benyújtott igazolással igazolni, ha arról a médiában híradás nem történik.
(4) Az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában rögzített távolléti okot a távollét elrendelését vagy jóváhagyását igazoló dokumentum polgármester részére történő bemutatásával kell igazolni.
(5) Az (1) bekezdés h) pontjában rögzített távolléti okot a képviselő személyesen, telefonon vagy email-ben jelenti be a polgármester részére, külön igazolás benyújtása nem szükséges.
69. § Választópolgárokkal való kapcsolattartás, tájékoztatás módja:
a) közmeghallgatás keretein belül,
b) az önkormányzat hivatalos lapjában közzétett tájékoztatás,
c) az önkormányzat hivatalos honlapján vagy facebook profilján közzétett tájékoztatás,
d) a képviselő saját közösségi média profiljain közzétett, az önkormányzati munkára vonatkozó tájékoztatás,
e) választópolgárokkal való személyes kapcsolattartás.
31. A tanácsnok
70. § (1) A képviselő-testület a következő feladatok ellátására választhat tanácsnokot:
a) vagyongazdálkodás,
b) költségvetés,
c) település-üzemeltetés,
d) település-fejlesztés,
e) idegenforgalom,
f) civil és kulturális kapcsolatok.
(2) A tanácsnok feladatkörében:
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést,
c) a hivatali szervezet vezetőjétől feladatkörébe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhet,
d) véleményezi a feladatkörébe tartozó tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket,
e) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő tárgykörben hozott képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(3) A tanácsnoki megbízatás megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével.
(4) A tanácsnoki megbízatás megszüntethető visszavonással. A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízatást visszavonhatja, amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel és annak álláspontjával.
(5) A tanácsnokok névsorát a R. 4. melléklete tartalmazza.
32. A képviselő-testület bizottságai
71. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság
b) Ügyrendi Bizottság.
(2) A bizottságok létszáma 3 fő. Az bizottságok összetétele két fő képviselő és egy fő nem képviselő tag.
(3) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését, valamint az összeférhetetlenség és méltatlanság vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság látja el.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.
(5) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.
(6) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
72. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira (továbbiakban együtt: bizottsági tag) javaslatot tehet:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület tagja,
c) jegyző.
(2) A polgármester a bizottsági tagokra tett javaslatokat egyenként terjeszti szavazásra a képviselő-testület elé. Amennyiben a megválasztható bizottsági tagok számát meghaladó számú jelöltre tettek javaslatot, a bizottság elnöke és tagja az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát, valamint a bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 5. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok átruházott hatásköreit a R. 17. § (1) bekezdése tartalmazza.
73. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a munkaterv szerint - hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság települési képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 5 naptári nappal kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.
(6) A bizottsági ülésre a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság tagjaihoz a 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.
(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.
(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.
(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag feladata.
74. § (1) A képviselő-testület tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
33. A polgármester
75. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
76. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben
a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy az ily módon benyújtott pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről, egyéb nyilatkozat megtételéről.
(4) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a R. 17. § (2) bekezdése tartalmazza.
77. §16 A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
78. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, október hónapban értékeli, és ennek kapcsán tárgyalja jutalmazását is. Az értékelést és a jutalmazási javaslatot az Ügyrendi Bizottság készíti el.
34. Az alpolgármester
79. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.
35. A jegyző, aljegyző
80. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
81. § (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt, jegyzői képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő látja el.
36. A képviselő-testület hivatala
82. § (1) A Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
(3) A Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.
37. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai
83. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.
(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.
(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.
(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.
(9)17 Az (1)-(8) bekezdésben rögzített szabályokat a közös hivatalt fenntartó települések vonatkozásában is alkalmazni kell, azzal a kivétellel, hogy az együttes ülést a székhelytelepülés polgármestere, akadályoztatása esetén alpolgármestere hívja össze.
Záró rendelkezések
84. § (1) Ez a rendelet 2020. március 1-én lép hatályba
(2) Hatályát veszti Mezőkomárom Község Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 21/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelete.
Az 1. § (2) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (8) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdését a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (3) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (3) bekezdés b) pontja a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 67. § (2) bekezdését a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.
A 77. § a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 83. § (9) bekezdését a Mezőkomárom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.