(1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) A halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

(1) Jelen rendelet hatálya a Jenő község közigazgatási területén működő köztemetőre – ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is – valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Jenő község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor – működő köztemető: a katolikus temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a fenntartásra vonatkozó kötelezettségét teljesíti és biztosítja az önkormányzati feladat ellátását. A ravatalozó és környéke ( 30/3. hrsz-ú ingatlan) az önkormányzat tulajdonát képezi. A köztemetésre használható terület az igény jelentkezésekor a soron következő sírhely. Lezárt temető: az 551. hrsz-on feltüntetett temető.

(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. Ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

E rendelet alkalmazása szempontjából:

- temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, és használtak,

- köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti,

- temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és szolgál,

- temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

- Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla,

- Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magában foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

(1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastruktúrális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:

- a temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására

- a szabályok megszegőivel szemben szabálysértési eljárást folytathat le

- ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.

(2) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

(1) A köztemető üzemeltetéséről a képviselőtestület határozott időre – 5 éves időtartamra – szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselőtestület – pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. és 55. §-aiban foglaltakat. Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.

(1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

- meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét

- biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit

- megállapítja a temetőlátogatók kegyelet gyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt

- biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiségcsoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (az infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat

- gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását

- vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket

- tájékoztatja a temető látogatókat

- kijelöli a temetési helyeket

- elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást

- összegyűjti és elszállítja a hulladékot

- gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról

- összehangolja a temetéseket

- gondoskodik az ügyfélfogadásról.

(2) Biztosítani kell, hogy a temető körbekerített legyen, továbbá, hogy a temetőbe való be- és kijárás a kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne szolgáljon.

(3) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés nem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységeket csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet, stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás nem illeti meg.

A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

- A temető nyitva tartása: gépjárművek részére: 8-18 óráig személyforgalom céljára: napkeltétől napnyugtáig, ettől eltérni csak a „Halottak napja” körüli időszakban lehet.

- A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

- A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák, stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.

- A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.

- A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet és a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet. Az üzemeltető térítés ellenében a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.

- A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállításáról legalább havonta gondoskodni kell.

- A temetőben vízvételi lehetőséget kell biztosítani.

- A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.

- A temetőben gyertyát, mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéséket annak kell megtennie, aki a gyertyát, mécsest meggyújtotta.

- A temetőbe állatokat bevinni tilos!

- A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

- Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ezalól kivételt képez a sírra, vagy attól max. 30 cm. távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 méternél, és átmérője nem több 0,6 méternél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja, és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

(1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) A sírok kiásását, betemetését, és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

(1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét, „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatók. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybevehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, és azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

(1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

koporsós temetés esetén:

- sírhelyek: egy illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,

- gyermeksírhelyek

- sírboltok (kripták): legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély alapján létesíthető al- és felépítményből álló temetési hely

hamvasztásos temetés esetén:

- a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,

- a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:

- urnafülkék (kolombáriumok), illetve

- urnasírboltok.

A temetési helyek méretei:

(1) A sírhelyek, sírgödrök méretei:

- egyes sír mérete: hossza 2,1 méter, szélessége 0,9 méter, mélysége legalább 2 méter,

- kettős sír mérete: hossza 2,1 méter, szélessége 1,9 méter, mélysége legalább 2 méter,

- sírboltok mérete: kétszemélyes hossza 2,7 méter, szélessége 2,6 méter, mélysége: 2,3 méter,

- további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 méterrel, a mélység 0,3 méterrel nő

- gyermeksír hossza 1,3 méter, szélessége 0,6 méter, mélysége 1,6-2,5 méterig terjedhet

- a sírok egymástól való távolsága 0,6 méter.

- A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

- A sírgödröt kifalazni tilos!

- Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 méter mélyre kell kerülnie.

(2) A kolombáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.

(4) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 méter x 1 méter, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

(1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. Felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni, csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. Erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

(1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év)

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) Az urnafülkék, urnasírhelyek, urnasírboltok használata 20 évre terjed.

(5) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előre láthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(6) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

A temetési helyek használatáért megváltási díjat nem kell fizetni.

(1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapulvételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

(1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyek rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről – e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor – nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy 3 hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.

(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

- korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett,

- aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett,

- a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők. Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni, és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga a temető tulajdonosáé.

(1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

(1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor,) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszűnését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonta történjen. A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

(1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel, - a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók a lejárat előtt legalább 6 hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke, urnasírhely használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

(1) A sír vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

(1) A művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország vagy Jenő község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét, urnáját, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely, urna, illetve síremlék megőrzésére a település bármely polgára javaslatot tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 3.000.-Ft alapdíj + napi 500.-Ft.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halott vizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott, illetve ha a holttest hűtése az eltemettetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül el kell végezni.

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani.

(1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

(1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés) vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével) lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír-és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

(1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblán lévő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint rátemethető urnák számát a temető üzemeltetője határozza meg.

(1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól és lehetőségeiktől függően teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

- folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján)

- rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl. baleset)

- készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével)

- a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.

(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni egyéb követelmények tekintetében a

TeR. rendelkezései az irányadók.

A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.

(1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla, sírhely és sírbolt könyvet köteles vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával az alábbi adatok kerülnek:

- folyószám

- térképi azonosító szám

- a ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés napja

- az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása, elhalálozásának időpontja,

- a sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma,

- az eltemettető neve, lakcíme,

- a temetést végző temetkezési vállalkozó neve,

- a szertartás jellemzői, szokásostól eltérő események,

- a síremlékre, sírkőre vonatkozó adatok.

A nyilvántartásba az idő és a hely megjelölésével be kell vezetni, ha holttest maradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre. A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell. A nyilvántartáshoz csatolni kell a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli, soronként is külön jelzett, sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(5) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:

- a (2) bekezdés szerinti adatok

- a sírbolt száma

- a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.

(6) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának tulajdonába kerültek.

(1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettetők és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek betekinthetnek, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

(1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza, így elsősorban:

- a temető rendjét megszegi, csendjét zavarja, a temetőhöz nem illő magatartást tanúsít, engedély nélkül gépjárművel behajt, a temető épületeiben, a temető tartozékaiban, növényzetében kárt tesz, nem a kijelölt helyen tárolja a szemetet, állatot bevisz,

- a sírgödröt kifalazza,

- síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez,

- lezárt temetőben sírboltot épít,

- bejelentés nélkül végez munkát, stb.

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLVIII. Törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.)Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.