Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (X. 1.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2017. 12. 15Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (X. 1.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2017.12.15.
Jenő község Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bek. a) pontjában illetve a 7. § (3) bek. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település belterületére, melyet a rendelet
melléklettét képező szabályozási tervlap tartalmaz.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani,
épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni,
felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint
mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e
rendelet alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra kiterjed, azaz az előbb
említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályzathoz tartozó Szabályozási terv annak szerves részét képezi, a
szabályzatot és a terveket együtt kell alkalmazni.
(5) A község területén területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni
csak a Szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Ennek során, belterületen
(6) Biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület
(építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket. (ivóvíz,
elektromos energia, gázvezeték, szenny- és csapadékvíz elvezetés, távközlési
vezeték rákötésére való csatlakozás.)
2. §
A szabályozás kötelező elemei
A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) szabályozási vonalat
b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat
c) az övezeti jellemzőket
d) az építési hely területét
A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
3. §
Engedélyhez kötött munkák
Építési engedélyhez kötött építési munkákat a 46/1997. (12.29.) Ktm számú rendelete
tartalmazza.
II. Fejezet
TELEPÜLÉS SZERKEZET, TERÜLET FELHASZNÁLÁS
4. §
Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása
(1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a szabályozási tervnek
és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A belterületbe történő kivonást a szabályozási tervnek megfelelően kell
kezdeményezni.
5. §
Igazgatási terület beépítésre szánt területe
(1) Lakóterületek (LA)
a) Falusias lakóterületek (LF)
Az övezetbe legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- erdőgazdaság
építményei, továbbá a helyi lakosságot szolgáltató, nem zavaró hatású kereskedelmi
szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetık el, oldalhatáron álló beépítési
módban.
Előkert a meglévő utcákban a kialakult, új útnyitások esetében ettől eltérő max. 10,0
m is lehet.
a.a) LF1
A telek területe minimum 1500 m2, legnagyobb beépítettsége 20% lehet. A beépítési
mód oldalhatáron álló, az előkert a kialakult, illetve 5,0 m lehet. A megengedett
legnagyobb épületmagasság legfeljebb 4,5 m, minimum 3,5 m lehet
a.b.) LF2
A telek legkisebb területe legalább 1000 m2, legnagyobb beépítettsége maximum
30 % lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, az előkert mérete a kialakult szerinti,
illetve minimum 5,0 m lehet. A maximális épületmagasság 4,5 m, a legkisebb
épületmagasság 3,5 m lehet
(2) Vegyes területek (VT)
A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és település szintű
igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-,
oktatási-, egészségügyi-, szociális épület elhelyezésére szolgál, melyek a lakó funkcióra
nincsenek zavaró hatással. Az övezet telkeit a használatba vételi engedély
megszerzéséig teljes közműhálózattal kell ellátni.
Előkert a kialakult szerint, beépíthetőség maximum 30 %, legnagyobb építmény
magasság 6,5 m lehet, a kialakítható telekméret minimum 1000 m2 lehet.
(3) Gazdaság, kereskedelem, szolgáltatás (Gksz)
Elsősorban kereskedelmi és gazdasági tevékenységet szolgáló terület. Az övezet telkein
nem jelentős zavaró hatású tevékenységgel járó gazdasági épületek, továbbá a
kereskedelem és a szolgáltatás épületei helyezhetők el. Az övezet telkeit teljes
közművesítéssel kell ellátni, a használatba vételi engedély megkéréséig.
A kialakítható telek területe minimum 1000 m2, legnagyobb beépítettsége 40% lehet. A
beépítési mód szabadonálló, az előkert minimum 10 m lehet. (Ennél nagyobb mérető
előkert megengedett.) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m, a legkisebb
épületmagasság 4,5 m lehet.
(4) Különleges területek (K)
Ebbe az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények
különlegessége miatt egyéb területektől eltérő jellegű területek. Ide tartoznak a
községben meglévő temetők. Az övezet telkeit beépítés előtt teljes közműhálózattal kell
ellátni.
Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2, melynek legfeljebb 10%-a
építhető be. (Például ravatalozó, a temető fenntartásához szükséges gazdasági épület.)
Az épület elhelyezése szabadon álló lehet, legnagyobb épületmagassága 4,5 m.
KS
Ebbe az övezetbe a község sportolási célú területei tartoznak. A beépítési mód
szabadonálló, a legnagyobb beépíthetőség 5%, legnagyobb épületmagasság 4,5 m
lehet, legkisebb telekterület 5000 m2.
A sportpályán kívül az övezetben elhelyezhetők az öltöző-mosdó épületek, szertárak és
a raktározás célját szolgáló létesítmények is.
(5) Mezőgazdasági terület (Ma)
Általános növénytermesztés, állattenyésztés, általános mezőgazdasági termelés céljára
szolgáló terület. Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés,
továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás épületei helyezhetők el.
Az övezet telkeit beépítés előtt részlegesen közművesíteni kell.
A kialakítható legkisebb telekterület 6000 m2, a legnagyobb beépíthetőség 3%. A
beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb épületmagasság 7,5 m lehet.
A területen birtokközpont kialakítható a 36/2002. (III.7.) korm. rendelet 4), 5), 6), 7), 8)
pontjaiban meghatározott feltételek szerint.
(6) Zöldterület
Az állandóan növényzettel fedett közterület. ( Közkert, közpark)
Az övezet telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
6. §
Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
(1) Közlekedési területek
A közigazgatási területen található országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos
utak területei a térkép szerinti határvonalakkal.
a) Forgalmi utak
- Fő u. szabályozási szélessége a meglévő
b) Gyűjtő utak
- Batthyányi u. szabályozási szélessége a meglévő, Új szakaszokon 18 m széles. Országos közúttá való kiépítés esetén kerékpárúttal épül
c) Lakóutak
- Széchenyi u. szabályozási szélessége a meglévő
- Nagy S. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Kossuth u. szabályozási szélessége a meglévő
- Hősök u. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Szabadság u. szabályozási szélessége a meglévő
- Petőfi u. szabályozási szélessége a meglévő
- Köztársaság u. szabályozási szélessége a meglévő
- Ady E. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Jókai u. szabályozási szélessége a meglévő
- Andrási u. szabályozási szélessége a meglévő
- Üttörő u. szabályozási szélessége a meglévő
- Rákóczi u. szabályozási szélessége a meglévő
- 551/2, 526/3 Hrsz-ú út szabályozási szélessége a meglévő
- Tervezett utak szabályozási szélességük 12 m
7. § Általános előírások
(1) A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni:
a.) a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén,
b.) beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű
telkek esetén telkek átosztására vonatkozóan.
(2) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt
tartalommal :
a.) vegyes területek,
b.) gazdasági területek,
c.) különleges területek,
d.) kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb
adottságú telkeknél a beépítési lehetőség,
e.) beépített telkek esetén az újabb funkciójú épület engedélyezési tervét
megelőzően az elhelyezés vizsgálatára.
(3) Feltöltésre szánt területen és mellette pince csak a megfelelő műszaki megoldással
építhető.
(4) 1
(5) 2 Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult.
Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalt kell építési
vonalnak tekinteni.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévő azonos oldalhatárra
helyezendő. Egy ingatlanon, egy épülettömegben maximum két lakás helyezhető el.
A második épület a főépülettől külön épülettömegben is elhelyezhető. Funkciója
melléképület, gépkocsitároló lehet.
(7) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetén a megengedett
építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
(8) 3
(9) 4
(10) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m és a hátsókert között
helyezhető el, magassága maximum 4,5 m lehet.
(11) Előkert mélysége a beépítetlen területeken minimum 5 m, már beépített területen
a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével.
(12) Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 16 m.
(13) Termőföld, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetén az
építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Földhivatal más célú hasznosítást
engedélyező határozatát is.
8. §
Közterületek kialakítása, használata
(1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályoknak és a
helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló
célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat
hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi
hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény
elhelyezésének feltételeire az OTÉK [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] 39-40. §-ai
vonatkoznak.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat eseteit az önkormányzat
külön rendeletben szabályozza.
(5) 5
9. §6
10. §7
11. §
Utak, közlekedés
(1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.
(3) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban
korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. § (3) bekezdése
alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani.
(4) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.
(5) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan
érvényesíteni kell, kivéve lakóterületen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit
kell elhelyezni a telken belül.
(6) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő,
környezettűrő fa telepítendő.
(7) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását
és a rakodási területet telken belül biztosítani kell.
12. § Közművek
(1) Közműellátás hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell
helyezni.
(2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása
után szabad elhelyezni.
a) A szennyvízelvezető csatornahálózat építéséig a szennyvizet telkenként, ellenőrizhetően szigetelt, időszakosan szippantással üríthető szennyvíztározóba kell helyezni. Az összegyőjtött szennyvizet hatóságilag engedélyezett előkezelőbe kell szállítani.
b) A zárt szennyvíztározó medence terveit engedélyezésre be kell nyújtani az I. fokú építési hatósághoz.
(3) A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kötni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek.
(5) Az ipari létesítmények csapadékvizét szükség esetén tisztítani kell, hogy a befogadóba csak a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerüljön.
(6) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt
karbantartani, tisztítani kell.
(7) 8
(8) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó
rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az
üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben
rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.
(9) A vonalas közműlétesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban
előírt védőtávolságokat be kell tartani. A vezetékes ivóvíz biztosítása érdekében
nyomásfokozó rendszer kiépítése szükséges.
(10) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél,
korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál,
felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módón – biztosítani kell az
elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.
13. §
Zöldterületek
(1) A zöldterületek részben önállóan, részben más terület-felhasználási kategóriákon
belül helyezkednek el.
(2) A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.
(3) Zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.
(4) A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely
korlátozását eredményező munkálatok végzése engedélyhez kötött.
(5) A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség és a közművek lehelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Különös figyelmet kell fordítani az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.
(6) Ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt
fák:
a)Gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.
b) Honos fajok pl.: főz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.
(7) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül kell gondoskodni, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő mérető, minimum kétszer iskolázott fával.
(8) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés
közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a
zöldfelületet.
(9) Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.
(10) Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg védősávot kell telepíteni.
(11) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok
megtartásáról kell gondoskodni.
(12) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág
számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell.
14. §
Erdőterületek
(1) Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben az erdőről és az erdő
védelméről szóló 1996. évi LIV. tv., valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.
30.) FM rendelet előírásai kötelezően betartandók.
(2) Ökológiai erdők a turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi
területek.
(3) A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs
célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők
el.
(4) 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a maximum beépítettség: 0,5 %.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
(6) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(7) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m.
(8) Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság engedélyével végezhető.
(9) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból
kell választani (főz, nyár, éger, tatárjuharos löszpusztai tölgy stb.) Gondot kell
fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
(10) Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta
esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet.
Tarvágás nem, csak fokozatos facsere engedélyezhető mielőbbi pótlás előírásával
annak érdekében, hogy az érintett erdőfelület minél kevesebb ideig legyen korlátozva
funkciója betöltésében.
11) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a
vadállomány védelme indokolja.
15. §
Mezőgazdasági terület
(1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon
növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás
folytatható.
(2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek
megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.
(3) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. § (2) bekezdése szerinti
feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges.
(4) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés
helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani.
(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(6) Utak, dőlűutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.
(7) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem
szükséges.
(8) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Nitrátérzékeny területen
figyelembe kell venni a 49/2001. (IV.03.) Korm. rendelet 1-es számú mellékletében
foglalt szabályokat is.
(9) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében tápanyag gazdálkodásra tőzeget, vagy
komposztot kell alkalmazni.
(10) Külterületen és belterületen egyaránt sövénykerítés helyezhető el.
16. §
Egyéb területek
(1) A közigazgatási határon belül található alábbi területek:
a.) patakok medre, partja,
b.) közcélú, nyílt csatornák, árkok medre, partja,
(2) A területen elhelyezhető létesítmények: vízkár elhárítási létesítmények.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és
szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű
üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
17. §
Védőterületek
(1) Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak szabályozási távolsága 50-50 méter, építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(2) A vízfolyások partjától számított 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként
meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és
vízparti fajok elterjedését.
(3) Állattartó épületek esetén a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni:
a.) kis haszonállat ólja és ketrece lakó- és középülettől legalább 6 méterre,
b.) haszonállat ólja lakó- és középülettől legalább 10 méterre, kifutója legalább 12 méterre,
c.) trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen.
III. Fejezet
FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
18. §
Kulturális örökségvédelem
(1) A véletlenül előkerülő régészeti lelőhelyeket, objektumokat a törvény szerint az
illetékes jegyzőnél és/vagy a múzeumnál be kell jelenteni.
(2) A régészeti jelentőségű területeken minden 30 cm-nél mélyebb földmunkát (építés,
fásítás, mélyszántás stb.) a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári irodáján és a Székesfehérvári Múzeumok Igazgatóságán.
(3) Országos védelem alatt álló épületek:
a.) A községben egyedi védelem alatt lévő épület nem található.
(4) Műemlék épület felújítása helyreállítása csak az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
regionális Irodája előzetes engedélye alapján történhet meg.
19. §
Helyi értékvédelem
(1) Helyi védelem alá vonandó épület, településrész nincs.
(2) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXV törvény valamint azt ezt módosító
2005. évi LXXXIX törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell
eljárni. Fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság, vagy szakhatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység vagy művelési ág megváltoztatásának szándéka ( gyep, feltörése vagy tuskózás) esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági, vagy szakhatósági engedélye szükséges. Régészeti érdekű területen tervezett munkálatok esetében a Kulturális örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában .Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. Régészeti lelőhelyeken a nagy területeket érintő beruházások előtt a hivatal hatásvizsgálatot írhat elő. Régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
20. § Általános előírások
(1) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat
elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők.
(2) A település területén zavaró hatású ipari létesítmény nem létesíthető.
(3) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotop hálózat fontos elemeit fokozottan
védeni kell.
21. §
A föld és a talaj védelme
(1) Építési területek, parkok, útalapok feltöltésére szolgáló anyagnyerő helyek
kialakításához a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításához
minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
(2) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság
engedélyének beszerzésével lehetséges.
(3) Építési tevékenységhez csak legálisan mőködő, engedélyezett bányából származó
nyersanyag használható fel.
(4) A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók
fel.
(5) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva
létesíthetőek a község teljes közigazgatási területén. Föld feletti olaj vagy gáztartály
nem telepíthető.
(6) Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztisztítóba csak a 220/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők be.
(7) A szennyvízbírság előírásainál a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályait kell
alkalmazni.
(8) A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik,
vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni.
(9) Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térbe, talajtól elszigetelten
tárolható.
22. §
Vízvédelem
(1) A felszíni vizek védelmére a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai az
irányadók.
(2) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell
venni.
(3) A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.
(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti,
hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vizilétesítmények állapotát,
üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
(5) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a
meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 6-6 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését. A vízfolyások fenntartósávjára vonatkozó rendelkezéseket a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet tartalmazza.
(6) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyőjtő területeken
hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
(7) Élővízbe csak a 28/2004. (XII.25.) Korm. rendelet határértékeinek megfelelő
minőségű csapadékvíz vezethető.
(8) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek
körzetében lévő ingatlanokon talajgazdálkodásra csak érett komposztot, vagy
tőzegterméket használjanak.
(9) Állattartó telepek csak olyan technológiával működhetnek, melyek vízszennyezést
nem okoznak. Ez esetben a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani,
a nitrát szennyezés elkerülése végett.
(10) A mezőgazdasági eredetű szennyezések csökkentése érdekében a meliorációs
tervekben szereplő külterületi vízrendezést össze kell hangolni a belterületek
vízrendezésével.
23. §
Levegőtisztaság védelem
(1) A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében foglaltak alapján a
település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi
kategóriába tartozik. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely
légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett
határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az
elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.
(3) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait
és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
(4) Tekintettel a gazdasági- és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(5) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet meghatározott környezetvédelmi engedélyben
rögzítetteknek megfelelően végezhető tevékenység.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség
esetén összefüggő védőfásítás telepítendő.
(7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.
24. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben
kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az önkormányzat gondoskodik. A folyékony
kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.
(2) A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell
gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.
(3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására
törekedni kell, de forgalomba hozni csak mint engedéllyel rendelkező termés növelő
anyagot lehet.
(4) A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek
veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy a (2) bekezdés előírásainak megfelelően kell
eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.
(5) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése
tilos.
25. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A terület felhasználása során a zaj-, és rezgésvédelemrıl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben és a zaj-, és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az
alábbiak:
Terület - felhasználási egység |
Határértékek: Egyenértékű A hangnyomás |
|
Nappali |
Éjszakai |
|
Lakóterületek |
50 |
40 |
Gazdasági területek |
60 |
50 |
(2) A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre
érvényes határértékeket kell biztosítani. Amennyiben a már meglévő létesítmények a
fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján
gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése
korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható.
(3) Zajt, illetve rezgést elősegítő új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát,
telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad
tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak
olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát
végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve
létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.
(4) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat
elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen csak a hatásvizsgálat
elvégzése és a környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően
végezhető.
IV. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE
26. §
A telekalakítás szabályai
(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő
használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen
szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Épülettel azonos mérető telek nem alakítható ki.
27. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az
ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi
közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát,
az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési
önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
28. §
Kártalanítás
Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost,
haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és
rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
29. §
A településrendezés jogintézményei
(1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi
érdekek megvalósítása érdekében az Önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben
szabályozott eszközeivel.
(2) Az 1) foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott
közösségi területek megszerzésére az Önkormányzat gyakorolhatja elıővásárlási
jogát.
(3) Jelen rendelettel hatályba lépő szabályozási terv építési tilalmat illetve korlátozást
nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem
szabályozza.
(4) Az ingatlan tulajdonosok jog karbantartási kötelezettségét az Önkormányzat ne
kívánja szigorítani, ezért arra az ÉTV előírásai a mérvadóak.
(5) Az önkormányzat az általa kialakított lakótelkek értékesítése esetén legfeljebb 5 éves időtartamra beépítési kötelezettséget írhat elő. A beépítési kötelezettség nem
teljesítése esetén az Önkormányzatot megilleti a visszavásárlás joga az eredeti
vételáron, mely megnövelendő a beinvesztált értékkel, illetve az évenkénti
kamatnövekvénnyel.
(6) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az Önkormányzat
a szabályozási tervnek megfelelően – az ÉTV előírásainak figyelembe vétele mellett
– területet vehet igénybe megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével.
30. §
Településrendezési eszközök használata
(1) A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési koncepció,
Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény
által megszabott időközökben felül kell vizsgálni.
(2) A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt
területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési
Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és
jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.
(3) A Településszerkezeti Tervtől eltérő terület-felhasználás esetén azt módosítani kell.
31. §
Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2009. január 1. lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Jenő község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló Jenő 1/2001. (II. 12.)K. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Jenő, 2008. szeptember 30.
Varga István Jankovicsné Huszár Mónika
Polgármester körjegyző
A rendeletet a mai napon kihirdettem:
Jenő, 2008. október 1.
Jankovicsné Huszár Mónika
körjegyző
JENŐ község Önkormányzat Képviselőtestülete
…/2008.
(…….)K. sz. rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Jenő község Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban,
valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
6. § (3) bek. a) pontjában illetve a 7. § (3) bek. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján
az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet
alkotja:
III. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település belterületére, melyet a rendelet
melléklettét képező szabályozási tervlap tartalmaz.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani,
épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni,
felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint
mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e
rendelet alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra kiterjed, azaz az előbb
említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályzathoz tartozó Szabályozási terv annak szerves részét képezi, a
szabályzatot és a terveket együtt kell alkalmazni.
(5) A község területén területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni
csak a Szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Ennek során, belterületen
(6) Biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület
(építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket. (ivóvíz,
elektromos energia, gázvezeték, szenny- és csapadékvíz elvezetés, távközlési
vezeték rákötésére való csatlakozás.)
2. §
A szabályozás kötelező elemei
A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) szabályozási vonalat
b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat
c) az övezeti jellemzőket
d) az építési hely területét
A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
3. §
Engedélyhez kötött munkák
Építési engedélyhez kötött építési munkákat a 46/1997. (12.29.) Ktm számú rendelete
tartalmazza.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉS SZERKEZET, TERÜLET FELHASZNÁLÁS
4. §
Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása
(1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a szabályozási tervnek
és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A belterületbe történő kivonást a szabályozási tervnek megfelelően kell
kezdeményezni.
5. §
Igazgatási terület beépítésre szánt területe
(1) Lakóterületek (LA)
b) Falusias lakóterületek (LF)
Az övezetbe legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- erdőgazdaság
építményei, továbbá a helyi lakosságot szolgáltató, nem zavaró hatású kereskedelmi
szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetık el, oldalhatáron álló beépítési
módban.
Előkert a meglévő utcákban a kialakult, új útnyitások esetében ettől eltérő max. 10,0
m is lehet.
a.a) LF1
A telek területe minimum 1500 m2, legnagyobb beépítettsége 20% lehet. A beépítési
mód oldalhatáron álló, az előkert a kialakult, illetve 5,0 m lehet. A megengedett
legnagyobb épületmagasság legfeljebb 4,5 m, minimum 3,5 m lehet
a.b.) LF2
A telek legkisebb területe legalább 1000 m2, legnagyobb beépítettsége maximum
30 % lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, az előkert mérete a kialakult szerinti,
illetve minimum 5,0 m lehet. A maximális épületmagasság 4,5 m, a legkisebb
épületmagasság 3,5 m lehet
(2) Vegyes területek (VT)
A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és település szintű
igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-,
oktatási-, egészségügyi-, szociális épület elhelyezésére szolgál, melyek a lakó funkcióra
nincsenek zavaró hatással. Az övezet telkeit a használatba vételi engedély
megszerzéséig teljes közműhálózattal kell ellátni.
Előkert a kialakult szerint, beépíthetőség maximum 30 %, legnagyobb építmény
magasság 6,5 m lehet, a kialakítható telekméret minimum 1000 m2 lehet.
(3) Gazdaság, kereskedelem, szolgáltatás (Gksz)
Elsősorban kereskedelmi és gazdasági tevékenységet szolgáló terület. Az övezet telkein
nem jelentős zavaró hatású tevékenységgel járó gazdasági épületek, továbbá a
kereskedelem és a szolgáltatás épületei helyezhetők el. Az övezet telkeit teljes
közművesítéssel kell ellátni, a használatba vételi engedély megkéréséig.
A kialakítható telek területe minimum 1000 m2, legnagyobb beépítettsége 40% lehet. A
beépítési mód szabadonálló, az előkert minimum 10 m lehet. (Ennél nagyobb mérető
előkert megengedett.) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m, a legkisebb
épületmagasság 4,5 m lehet.
(4) Különleges területek (K)
Ebbe az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények
különlegessége miatt egyéb területektől eltérő jellegű területek. Ide tartoznak a
községben meglévő temetők. Az övezet telkeit beépítés előtt teljes közműhálózattal kell
ellátni.
Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2, melynek legfeljebb 10%-a
építhető be. (Például ravatalozó, a temető fenntartásához szükséges gazdasági épület.)
Az épület elhelyezése szabadon álló lehet, legnagyobb épületmagassága 4,5 m.
KS
Ebbe az övezetbe a község sportolási célú területei tartoznak. A beépítési mód
szabadonálló, a legnagyobb beépíthetőség 5%, legnagyobb épületmagasság 4,5 m
lehet, legkisebb telekterület 5000 m2.
A sportpályán kívül az övezetben elhelyezhetők az öltöző-mosdó épületek, szertárak és
a raktározás célját szolgáló létesítmények is.
(5) Mezőgazdasági terület (Ma)
Általános növénytermesztés, állattenyésztés, általános mezőgazdasági termelés céljára
szolgáló terület. Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés,
továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás épületei helyezhetők el.
Az övezet telkeit beépítés előtt részlegesen közművesíteni kell.
A kialakítható legkisebb telekterület 6000 m2, a legnagyobb beépíthetőség 3%. A
beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb épületmagasság 7,5 m lehet.
A területen birtokközpont kialakítható a 36/2002. (III.7.) korm. rendelet 4), 5), 6), 7), 8)
pontjaiban meghatározott feltételek szerint.
(6) Zöldterület
Az állandóan növényzettel fedett közterület. ( Közkert, közpark)
Az övezet telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
6. §
Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
(1) Közlekedési területek
A közigazgatási területen található országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos
utak területei a térkép szerinti határvonalakkal.
a) Forgalmi utak
- Fő u. szabályozási szélessége a meglévő
b) Gyűjtő utak
- Batthyányi u. szabályozási szélessége a meglévő, Új szakaszokon 18 m széles. Országos közúttá való kiépítés esetén kerékpárúttal épül
c) Lakóutak
- Széchenyi u. szabályozási szélessége a meglévő
- Nagy S. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Kossuth u. szabályozási szélessége a meglévő
- Hősök u. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Szabadság u. szabályozási szélessége a meglévő
- Petőfi u. szabályozási szélessége a meglévő
- Köztársaság u. szabályozási szélessége a meglévő
- Ady E. u. szabályozási szélessége a meglévő
- Jókai u. szabályozási szélessége a meglévő
- Andrási u. szabályozási szélessége a meglévő
- Üttörő u. szabályozási szélessége a meglévő
- Rákóczi u. szabályozási szélessége a meglévő
- 551/2, 526/3 Hrsz-ú út szabályozási szélessége a meglévő
- Tervezett utak szabályozási szélességük 12 m
7. § Általános előírások
(1) A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni:
a.) a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén,
b.) beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű
telkek esetén telkek átosztására vonatkozóan.
(2) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt
tartalommal :
a.) vegyes területek,
b.) gazdasági területek,
c.) különleges területek,
d.) kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb
adottságú telkeknél a beépítési lehetőség,
e.) beépített telkek esetén az újabb funkciójú épület engedélyezési tervét
megelőzően az elhelyezés vizsgálatára.
(3) Feltöltésre szánt területen és mellette pince csak a megfelelő műszaki megoldással
építhető.
(4) A falusias besorolású lakóövezetben újonnan épülő épület utcai homlokzatán
homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
(5) Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult.
Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalt kell építési
vonalnak tekinteni. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár
utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen, a keresztutca előkert
méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévő azonos oldalhatárra
helyezendő. Egy ingatlanon, egy épülettömegben maximum két lakás helyezhető el.
A második épület a főépülettől külön épülettömegben is elhelyezhető. Funkciója
melléképület, gépkocsitároló lehet.
(7) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetén a megengedett
építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
(8) Csak magastetős épület létesíthető, lapos tetős nem.
(9) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a
településen alkalmazott kı legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton,
vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag
homlokzatképzés nem alkalmazható.
(10) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m és a hátsókert között
helyezhető el, magassága maximum 4,5 m lehet.
(11) Előkert mélysége a beépítetlen területeken minimum 5 m, már beépített területen
a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével.
(12) Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 16 m.
(13) Termőföld, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetén az
építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Földhivatal más célú hasznosítást
engedélyező határozatát is.
8. §
Közterületek kialakítása, használata
(1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályoknak és a
helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló
célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat
hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi
hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény
elhelyezésének feltételeire az OTÉK [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] 39-40. §-ai
vonatkoznak.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat eseteit az önkormányzat
külön rendeletben szabályozza.
(5) A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához csak
természetes, tartós építőanyag használható fel.
9. §
Kerítések
(1) Külterületen - ha ahhoz a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi Hatóság, az
Erdőfelügyelet, Földhivatal hozzájárul - csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magasan
szárazon rakott kő vagy fa oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas
huzalkerítés építhető, kivéve a (2) és (3) bekezdés alatti eseteket.
(2) Külterületi lakóterületen legfeljebb 2,0 m magas tömör kő, vagy fakerítés építhető.
(3) Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2,0 m magas
fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is használható.
(4) Belterületen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak
természetes anyagból készülhet (fa, kő, tégla). Oldalhatáron álló beépítés esetén
azon a telekhatáron, amelyen az épület áll, helyezhető el kerítés. A telek körbe
kerítése az OTÉK 43. §.-ban rögzítetteknek megfelelően engedélyezhető.
(5) Telken belül funkcionális elválasztás céljából drótfonat és sövény létesíthető.
(6) Mezőgazdasági rendeltetési területeken drótfonatos kerítés létesíthető.
10. § Hirdetőtáblák
(1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként
legfeljebb fél négyzetméter területü hirdetőtábla.
(2) Közterületen legfeljebb 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.
(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.
(4) A hirdetőtábla anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet.
(5) Helyi értékvédelmi területen (művi, természeti), csak a (4) bekezdés szerinti
hirdetőtábla Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével helyezhető el, az is csak
épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás
jellegű tábla helyezhető el.
11. §
Utak, közlekedés
(1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.
(3) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban
korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. § (3) bekezdése
alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani.
(4) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.
(5) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan
érvényesíteni kell, kivéve lakóterületen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit
kell elhelyezni a telken belül.
(6) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő,
környezettűrő fa telepítendő.
(7) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását
és a rakodási területet telken belül biztosítani kell.
12. § Közművek
(1) Közműellátás hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell
helyezni.
(2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása
után szabad elhelyezni.
a) A szennyvízelvezető csatornahálózat építéséig a szennyvizet telkenként, ellenőrizhetően szigetelt, időszakosan szippantással üríthető szennyvíztározóba kell helyezni. Az összegyőjtött szennyvizet hatóságilag engedélyezett előkezelőbe kell szállítani.
b) A zárt szennyvíztározó medence terveit engedélyezésre be kell nyújtani az I. fokú építési hatósághoz.
(3) A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kötni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek.
(5) Az ipari létesítmények csapadékvizét szükség esetén tisztítani kell, hogy a befogadóba csak a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerüljön.
(6) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt
karbantartani, tisztítani kell.
(7) A településkép szempontjából fontos területeken a villamosenergia-ellátást és
közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.
(8) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó
rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az
üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben
rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.
(9) A vonalas közműlétesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban
előírt védőtávolságokat be kell tartani. A vezetékes ivóvíz biztosítása érdekében
nyomásfokozó rendszer kiépítése szükséges.
(10) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél,
korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál,
felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módón – biztosítani kell az
elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.
13. §
Zöldterületek
(1) A zöldterületek részben önállóan, részben más terület-felhasználási kategóriákon
belül helyezkednek el.
(2) A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.
(3) Zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.
(4) A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely
korlátozását eredményező munkálatok végzése engedélyhez kötött.
(5) A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség és a közművek lehelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Különös figyelmet kell fordítani az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.
(6) Ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt
fák:
a)Gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.
b) Honos fajok pl.: főz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.
(7) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül kell gondoskodni, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő mérető, minimum kétszer iskolázott fával.
(8) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés
közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a
zöldfelületet.
(9) Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.
(10) Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg védősávot kell telepíteni.
(11) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok
megtartásáról kell gondoskodni.
(12) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág
számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell.
14. §
Erdőterületek
(1) Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben az erdőről és az erdő
védelméről szóló 1996. évi LIV. tv., valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.
30.) FM rendelet előírásai kötelezően betartandók.
(2) Ökológiai erdők a turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi
területek.
(3) A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs
célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők
el.
(4) 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a maximum beépítettség: 0,5 %.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
(6) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(7) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m.
(8) Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság engedélyével végezhető.
(9) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból
kell választani (főz, nyár, éger, tatárjuharos löszpusztai tölgy stb.) Gondot kell
fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
(10) Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta
esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet.
Tarvágás nem, csak fokozatos facsere engedélyezhető mielőbbi pótlás előírásával
annak érdekében, hogy az érintett erdőfelület minél kevesebb ideig legyen korlátozva
funkciója betöltésében.
11) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a
vadállomány védelme indokolja.
15. §
Mezőgazdasági terület
(1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon
növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás
folytatható.
(2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek
megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.
(3) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. § (2) bekezdése szerinti
feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges.
(4) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés
helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani.
(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(6) Utak, dőlűutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.
(7) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem
szükséges.
(8) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Nitrátérzékeny területen
figyelembe kell venni a 49/2001. (IV.03.) Korm. rendelet 1-es számú mellékletében
foglalt szabályokat is.
(9) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében tápanyag gazdálkodásra tőzeget, vagy
komposztot kell alkalmazni.
(10) Külterületen és belterületen egyaránt sövénykerítés helyezhető el.
16. §
Egyéb területek
(1) A közigazgatási határon belül található alábbi területek:
a.) patakok medre, partja,
b.) közcélú, nyílt csatornák, árkok medre, partja,
(2) A területen elhelyezhető létesítmények: vízkár elhárítási létesítmények.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és
szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű
üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
17. §
Védőterületek
(1) Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak szabályozási távolsága 50-50 méter, építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(2) A vízfolyások partjától számított 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként
meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és
vízparti fajok elterjedését.
(3) Állattartó épületek esetén a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni:
a.) kis haszonállat ólja és ketrece lakó- és középülettől legalább 6 méterre,
b.) haszonállat ólja lakó- és középülettől legalább 10 méterre, kifutója legalább 12 méterre,
c.) trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen.
III. Fejezet
FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
18. §
Kulturális örökségvédelem
(1) A véletlenül előkerülő régészeti lelőhelyeket, objektumokat a törvény szerint az
illetékes jegyzőnél és/vagy a múzeumnál be kell jelenteni.
(2) A régészeti jelentőségű területeken minden 30 cm-nél mélyebb földmunkát (építés,
fásítás, mélyszántás stb.) a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári irodáján és a Székesfehérvári Múzeumok Igazgatóságán.
(3) Országos védelem alatt álló épületek:
a.) A községben egyedi védelem alatt lévő épület nem található.
(4) Műemlék épület felújítása helyreállítása csak az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
regionális Irodája előzetes engedélye alapján történhet meg.
19. §
Helyi értékvédelem
(1) Helyi védelem alá vonandó épület, településrész nincs.
(2) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXV törvény valamint azt ezt módosító
2005. évi LXXXIX törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell
eljárni. Fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság, vagy szakhatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység vagy művelési ág megváltoztatásának szándéka ( gyep, feltörése vagy tuskózás) esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági, vagy szakhatósági engedélye szükséges. Régészeti érdekű területen tervezett munkálatok esetében a Kulturális örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában .Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. Régészeti lelőhelyeken a nagy területeket érintő beruházások előtt a hivatal hatásvizsgálatot írhat elő. Régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
20. § Általános előírások
(1) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat
elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők.
(2) A település területén zavaró hatású ipari létesítmény nem létesíthető.
(3) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotop hálózat fontos elemeit fokozottan
védeni kell.
21. §
A föld és a talaj védelme
(1) Építési területek, parkok, útalapok feltöltésére szolgáló anyagnyerő helyek
kialakításához a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításához
minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
(2) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság
engedélyének beszerzésével lehetséges.
(3) Építési tevékenységhez csak legálisan mőködő, engedélyezett bányából származó
nyersanyag használható fel.
(4) A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók
fel.
(5) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva
létesíthetőek a község teljes közigazgatási területén. Föld feletti olaj vagy gáztartály
nem telepíthető.
(6) Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztisztítóba csak a 220/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők be.
(7) A szennyvízbírság előírásainál a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályait kell
alkalmazni.
(8) A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik,
vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni.
(9) Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térbe, talajtól elszigetelten
tárolható.
22. §
Vízvédelem
(1) A felszíni vizek védelmére a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai az
irányadók.
(2) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell
venni.
(3) A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.
(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti,
hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vizilétesítmények állapotát,
üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
(5) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a
meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 6-6 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését. A vízfolyások fenntartósávjára vonatkozó rendelkezéseket a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet tartalmazza.
(6) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyőjtő területeken
hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
(7) Élővízbe csak a 28/2004. (XII.25.) Korm. rendelet határértékeinek megfelelő
minőségű csapadékvíz vezethető.
(8) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek
körzetében lévő ingatlanokon talajgazdálkodásra csak érett komposztot, vagy
tőzegterméket használjanak.
(9) Állattartó telepek csak olyan technológiával működhetnek, melyek vízszennyezést
nem okoznak. Ez esetben a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani,
a nitrát szennyezés elkerülése végett.
(10) A mezőgazdasági eredetű szennyezések csökkentése érdekében a meliorációs
tervekben szereplő külterületi vízrendezést össze kell hangolni a belterületek
vízrendezésével.
23. §
Levegőtisztaság védelem
(1) A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében foglaltak alapján a
település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi
kategóriába tartozik. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely
légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett
határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az
elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.
(3) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait
és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
(4) Tekintettel a gazdasági- és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(5) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet meghatározott környezetvédelmi engedélyben
rögzítetteknek megfelelően végezhető tevékenység.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség
esetén összefüggő védőfásítás telepítendő.
(7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.
24. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben
kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az önkormányzat gondoskodik. A folyékony
kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.
(2) A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell
gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.
(3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására
törekedni kell, de forgalomba hozni csak mint engedéllyel rendelkező termés növelő
anyagot lehet.
(4) A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek
veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy a (2) bekezdés előírásainak megfelelően kell
eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.
(5) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése
tilos.
25. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A terület felhasználása során a zaj-, és rezgésvédelemrıl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben és a zaj-, és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az
alábbiak:
Terület - felhasználási egység |
Határértékek: Egyenértékű A hangnyomás |
|
Nappali |
Éjszakai |
|
Lakóterületek |
50 |
40 |
Gazdasági területek |
60 |
50 |
(2) A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre
érvényes határértékeket kell biztosítani. Amennyiben a már meglévő létesítmények a
fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján
gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése
korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható.
(3) Zajt, illetve rezgést elősegítő új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát,
telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad
tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak
olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát
végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve
létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.
(4) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat
elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen csak a hatásvizsgálat
elvégzése és a környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően
végezhető.
IV. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE
26. §
A telekalakítás szabályai
(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő
használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen
szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Épülettel azonos mérető telek nem alakítható ki.
27. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az
ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi
közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát,
az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési
önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
28. §
Kártalanítás
Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost,
haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és
rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
29. §
A településrendezés jogintézményei
(1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi
érdekek megvalósítása érdekében az Önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben
szabályozott eszközeivel.
(2) Az 1) foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott
közösségi területek megszerzésére az Önkormányzat gyakorolhatja elıővásárlási
jogát.
(3) Jelen rendelettel hatályba lépő szabályozási terv építési tilalmat illetve korlátozást
nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem
szabályozza.
(4) Az ingatlan tulajdonosok jog karbantartási kötelezettségét az Önkormányzat ne
kívánja szigorítani, ezért arra az ÉTV előírásai a mérvadóak.
(5) Az önkormányzat az általa kialakított lakótelkek értékesítése esetén legfeljebb 5 éves időtartamra beépítési kötelezettséget írhat elő. A beépítési kötelezettség nem
teljesítése esetén az Önkormányzatot megilleti a visszavásárlás joga az eredeti
vételáron, mely megnövelendő a beinvesztált értékkel, illetve az évenkénti
kamatnövekvénnyel.
(6) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az Önkormányzat
a szabályozási tervnek megfelelően – az ÉTV előírásainak figyelembe vétele mellett
– területet vehet igénybe megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével.
30. §
Településrendezési eszközök használata
(1) A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési koncepció,
Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény
által megszabott időközökben felül kell vizsgálni.
(2) A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt
területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési
Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és
jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.
(3) A Településszerkezeti Tervtől eltérő terület-felhasználás esetén azt módosítani kell.
31. §
Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2009. január 1. lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Jenő község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló Jenő 1/2001. (II. 12.)K. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
2
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
3
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
4
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
5
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
6
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
7
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
8
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Jenő Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.