Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Jenő Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
   2. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8146 Jenő, Batthyány utca 53.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Fülei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

Jelképek

3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

Bélyegzőhasználat

5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

Általános szabályok

6. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

(2) a települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(3) A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

II. fejezet

ALAKULÓ ÜLÉS

7. § (1)A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2)Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

9. § (1)A Képviselő-testület dönt:
   1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
   2. az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3)A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

Jegyzőkönyv-hitelesítők

10. § A Képviselő-testület minden ülésén tagjai sorából két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

S

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Munkaterv

7. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július és augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, lehetőleg keddi napon tartja.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4)A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti lehetőleg a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.

(5)A munkatervhez javaslatot tehetnek:

1. a polgármester;
2. az alpolgármester;
3. a képviselők;
4. a Képviselő-testület bizottsága;
5. a jegyző.

(6) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;
2. a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
3. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
4. az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás időpontját

12. § (1)A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.

(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

A képviselő-testületi ülés összehívása

13. §    (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ügyrendi bizottság elnöke – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

5. az ülés helyét és idejét;
6. a javasolt napirendi pontokat;
7. a napirendi pontok előterjesztőit;
8. a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

1. az írásos előterjesztéseket;
2. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
3. a bizottsági javaslatokat.

14. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

16. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

1. a Képviselő-testület tagjait;
2. a jegyzőt;
3. a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
4. a napirendi pont előterjesztőjét;
5. akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

3. Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell.
4. A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

18. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
2. a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
3. az előterjesztő(k) megnevezését;
4. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
5. határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

19. § (1) Előterjesztésre jogosult:

1. a polgármester;
2. az alpolgármester;
3. a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
4. a képviselők;
5. a jegyző;
6. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
7. a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

20. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.

Sürgősségi indítvány

21. § (1)Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők és a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Az ülés vezetése

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a kéttisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

1.     a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
2. előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
3. megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.

A vita

23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

2. Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
3. Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
4. Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
5. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
6. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
7. Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
8. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

24. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

25. § Ügyrendi javaslat tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

27. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
4. ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

1. Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
2. Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

Az ülések nyilvánossága

28. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

Zárt ülés

29. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

1. a polgármesternek;
2. az alpolgármesternek;
3. a képviselőknek;
4. a jegyzőnek;
5. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
6.   a Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

30. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

2. Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
4. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

1. a napirend meghatározásáról
2. ügyrendi kérdésekről
3. képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról

Szavazás

31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

2. A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
3. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
4. A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
5. A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
6. Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő;

b) bizottság határozatában, vagy képviselő-testület szótöbbséggel erről dönt

7. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

32. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester;
2. az alpolgármester;
3. a képviselő;
4. a Képviselő-testület bizottsága;
5. a jegyző;
6. a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

2. A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
3. A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

34.  § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

35.  § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

Jenő Község Önkormányzat Képviselő testületének

…../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”

(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.

A Képviselő-testület határozata

36. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:

Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…./..…. (hó, nap) határozata”

 (3)A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.

Felvilágosítás kérése

37. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát lehetőleg a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezze.

2. A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
3. A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
5. A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
6. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

7. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

Közmeghallgatás

38. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

2. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Egyéb fórumok

39. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

V. fejezet

JEGYZŐKÖNYV

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) az ülés időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a határozatképességre történő utalást;

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g) az előterjesztéseket;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j) a döntéshozatalban résztvevők számát;

k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

m) a szavazás számszerű eredményét;

n) a hozott döntéseket;

o) az aláírásokat, pecsétet.

2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak vagy az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
3. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottság javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
4. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, a két jegyzőkönyvvezető hitelesíti.
5. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

41. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a)a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

2. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c)tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;

e)kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

6.  megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
7.  a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;  
8. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
9. kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
10.  a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
11.  a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.

(3) A képviselő:

1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
2. a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
3. a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni;
5. köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
6.  a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
7. köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
8. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
9. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

42. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságot hoz létre.

2. a képviselő-testület bizottsága az ügyrendi bizottság.
3. Az ügyrendi bizottság tagjainak száma: 3 fő.
4. A bizottság aktuális névsorát a jegyző a hivatal hirdetőtábláján függeszti ki.
5. Az ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörei:

1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti kivizsgálás,
2. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
3. a polgármester, a képviselők és a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, kezelése.

6. A bizottság szükség szerint ülésezik.
7. A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
8. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 16. §-ában felsoroltakat azzal, hogy a 16. § e) pontja esetén a polgármester helyett értelemszerűen a bizottság elnöke értendő
9. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
10. A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
11. A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
12. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
13. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
14. A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet.

VIII. fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

Polgármester

43. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

2. A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
3. A polgármester főbb feladatai:
   1. a település fejlődésének elősegítése;
   2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
   3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
   4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
   5. a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
   6. a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
   7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
   8. kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
   9. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
   10. az alpolgármester munkájának az irányítása;
   11. a Hivatal irányítása;
   12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
   13.  ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
   14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
   15. a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
   16. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
   17. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

1. A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköre: önálló döntési jog az önkormányzati segély ügyekben
2. A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
3. A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

Alpolgármester

44. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

Jegyző

45. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

2. A jegyző főbb feladatai:
   1. vezeti a Hivatalt;
   2. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
   3. rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
   4. gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
   5. biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
3. A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

A jegyző helyettesítése

46.§ (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

IX. fejezet

Önkormányzati hivatal

47. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

2. Az Önkormányzati Hivatal jogi személy.
3. A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
4. A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az önkormányzat költségvetése

48. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

49. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a  törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.

1. A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
2. Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

50. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

51. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
3. A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv –  önállóan működő költségvetési szervek.

53. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

54. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

55. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. (II. 15.). önkormányzati rendelet.

                            Varga István                                                            Frankné Gőcze Zita

                            polgármester                                                                       jegyző

Záradék:

Ezen rendeletet Jenő Község Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdettem.

Jenő, 2013. december 18.

                                                                                                            Frankné Gőcze Zita

                                                                                                                      jegyző