Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelete

Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2018. 10. 26- 2020. 03. 09


Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 31. cikke és 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:


I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet hatálya


  1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Jenő Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
    1. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, önkormányzati hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.


Hivatalos megnevezés


  1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8146 Jenő Batthyány u. 53.

(3) Az Önkormányzat telephelye: 8146 Jenő Batthyány u. 53.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Fülei Közös Önkormányzati Hivatal Jenői kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal).


Jelképek


  1. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


Kitüntetések


  1. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.


Bélyegzőhasználat


5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.


Általános szabályok


6. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

(2) a települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(3) A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.


II. fejezet


ALAKULÓ ÜLÉS


  1. § (1) Az alakuló ülés összehívására, szabályaira és feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. §-a előírásai az irányadóak.

                      (2) A Képviselő-testület dönt:

  1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
  2. az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;

(3) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(4) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.



III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE


Munkaterv


  1. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július és augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, lehetőleg keddi napon tartja.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti lehetőleg a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.

(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:

  1. a polgármester;
  2. az alpolgármester;
  3. a képviselők;
  4. a Képviselő-testület bizottsága;
  5. a jegyző.

(6) A munkaterv tartalmazza:

  1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
  2. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
  3. az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás időpontját


9. §   (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.

(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt, illetve a meghívó és írásos anyag kiküldése után érkezett, sürgős, vagy határidőre szóló témák tárgyalhatók.


A képviselő-testületi ülés összehívása


10. §    (1) A képviselő-testület összehívására, illetve kötelező összehívására a Mötv. 44. és 45. §-ának előírásai az irányadóak.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét és idejét;
  2. a javasolt napirendi pontokat;
  3. a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

  1. az írásos előterjesztéseket;
  2. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
  3. a bizottsági javaslatokat.


11. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.


12. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.


13. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

  1. a Képviselő-testület tagjait;
  2. a jegyzőt;
  3. a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
  4. a napirendi pont előterjesztőjét;
  5. akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.


Előterjesztések


14. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

  1. Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell.
  2. A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.


15. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
  2. lehetőleg határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet;
  3. határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.


16. § (1) Előterjesztésre jogosult:

  1. a polgármester;
  2. az alpolgármester;
  3. a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
  4. a képviselők;
  5. a jegyző;
  6. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
  7. a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.


Sürgősségi indítvány


17. § (1)  Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők és a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.


                      IV. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE


Az ülés vezetése


18. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. 45. §-ának előírásai irányadóak.


(2)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensé­ge esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.


(3) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

  1. a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet, majd ezt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés során
  2. előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
  3. megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
  4. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot
  5. biztosítja az ülés zavartalan rendjét
  6. az ülést bezárja.

(4) Az ülésvezető az ülés vezetése során jogosult:


  1. a szó megadására, megtagadására,
  2. felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,
  3. a szó megvonására,
  4. figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
  5. annak a személynek rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a Képviselő-tetülethez méltatlan magatartást tanúsít
  6. az ülés félbeszakítására,
  7. tárgyalási szünet elrendelésére,
  8. napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,
  9. a vita lezárásának kezdeményezésére,
  10. napirendi pontok felcserélésére


(5) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel (diktafonos) készül, mely a jegyzőkönyvek elkészítését hivatott segíteni.


A vita


19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

  1. Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
  2. Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólásoknak időbeli és számszerű korlátja nincs.
  3. Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
  4. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
  5. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
  6. Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, elnapolását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
  7. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.


20. § Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.


21. § Ügyrendi javaslat tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.


22. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.


A tanácskozás rendje


23. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
  2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
  3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
  4. ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
  1. Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
  2. Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.


Az ülések nyilvánossága, zárt ülés


24. § (1) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására a Mötv. 46. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben szót kaphat.

(3) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

(4) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

  1. a polgármesternek;
  2. az alpolgármesternek;
  3. a képviselőknek;
  4. a jegyzőnek;
  5. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
  6.  a Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(6) A nyilvános és a zárt ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.


Döntéshozatal


25. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. (4 fő). A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

  1. Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
  2. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (3 fő) igen szavazata szükséges.
  3. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben.
  4. Polgármester vagy képviselő döntéshozatalból való kizárásával kapcsolatos kérdésekben a Mötv. 49. § (1) bekezdése rendelkezései az irányadók.
  5. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.



Szavazás


26. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal lehet.

  1. A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
  2. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
  3. A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
  4. A név szerinti szavazás esetén a Mötv. 48. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadóak
  5. A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
  6. Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő;

b) bizottság határozatában, vagy képviselő-testület szótöbbséggel erről dönt

  1. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.


A képviselő-testület feloszlása


27. § A képviselő-testület feloszlására a Mötv. 55. §-ainak rendelkezései az irányadók.


Önkormányzati rendelet


28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

  1. a polgármester;
  2. az alpolgármester;
  3. a képviselő;
  4. a Képviselő-testület bizottsága;
  5. a jegyző;
  1. A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
  2. A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.


29. § (1)  A rendeletek és normatív határozatok kihirdetésére a Mötv. 51. §-ának előírásai az irányadóak.

(2) A rendeletet és normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.


30. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:


Jenő Község Önkormányzat Képviselő testületének

…../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”


(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.


A Képviselő-testület határozata


31. § (1)  A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:


Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…./..…. (hó, nap) határozata”


(2)A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.


Felvilágosítás kérése


32. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát lehetőleg a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezze.

  1. A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
  2. A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – kell választ adni.
  3. A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
  4. A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
  5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

  1. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.



Közmeghallgatás


33. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

  1. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
  2. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
  3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.



Egyéb fórumok


34. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.


V. fejezet


JEGYZŐKÖNYV


35. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) az ülés időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a határozatképességre történő utalást;

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g) az előterjesztéseket;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j) a döntéshozatalban résztvevők számát;

k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

m) a szavazás számszerű eredményét;

n) a hozott döntéseket;

o) az aláírásokat, pecsétet.


  1. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak vagy az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
  2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottság javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
  3. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
  4. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
  5. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

VI. fejezet


A KÉPVISELŐ


A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok


36. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a.) Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;


  1. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
  2. tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.
  3. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
  4. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
  5.  megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
  6.  a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;  
  7. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
  8. kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
  9.  a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
  10.  a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.


(3) A képviselő:


  1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
  2. a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
  3. a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
  4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni; Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás során a Mötv. 37. §-ának rendelkezései az irányadók
  5. A méltatlansággal kapcsolatban a Mötv. 38. §-ának rendelkezései az irányadók.
  6. köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
  7.  a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
  8. köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
  9. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
  10. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.


(4) A Képviselő-testület a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)33. §-ában szereplő, a Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szembeni intézkedést – mivel Jenő településen az önkormányzati képviselők megállapított tiszteletdíjjal és költségtérítéssel nem rendelkeznek – nem szabályozza.”



VII. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI,

AZ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG


37. § (1)   A Bizottságok létrehozására, működésére a Mötv. 57-61. §-ait kell alkalmazni.

(2) a Képviselő-testület bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(4) A bizottság aktuális névsorát a jegyző a hivatal hirdetőtábláján függeszti ki.

(5) [1]Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei:

  1. Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazással történő döntéseket. 
  2. Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket az Mötv. 37. §-a alapján.
  3. Kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselő-testület tagjai és hozzátartozói által leadott vagyonnyilatkozatokat. E tevékenységének keretében az Mötv. 39. §-a alapján jár el.
  4. Vizsgálja a képviselők méltatlanságával kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket az Mötv. 38. §-ában meghatározottak alapján.

(6) A bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.

(7) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(8) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 16. §-ában felsoroltakat azzal, hogy a 16. § e) pontja esetén a polgármester helyett értelemszerűen a bizottság elnöke értendő

(9) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az összehívó.

(10) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(11) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(13) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(14) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

VIII. fejezet


POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ​


Polgármester


38. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester főbb feladatai:

  1. a település fejlődésének elősegítése;
  2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
  3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
  4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
  5. a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
  6. a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
  7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
  8. kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
  9. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
  10. az alpolgármester munkájának az irányítása;
  11. a Hivatal irányítása;
  12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
  13.  ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
  14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
  15. a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
  16. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
  17. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(4) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköre: önálló döntési jog a rendkívüli települési támogatás és az étkeztetés iránti kérelmek vonatkozásában.[2]

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(6) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

„(7) A Képviselő-testület évente a költségvetésről szóló rendeletben meghatározott polgármesteri pénzügyi keretet bocsát a polgármester rendelkezésére.

(8) Az (7) bekezdésben meghatározott polgármesteri pénzügyi keret elsősorban a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott helyi önkormányzati, másodsorban azonnali döntést, intézkedést igénylő feladatok megvalósításával összefüggő célra használható fel.

(9) A keret a (8) bekezdésben meghatározott célokkal összefüggésben sem használható fel:

  1. a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott kampánytevékenység céljára;
  2. a polgármester a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségre;
  3. olyan célra, amely – különösen fenntartási vagy karbantartási igényére tekintettel – az önkormányzat részére további olyan terhet keletkeztet, melynek fedezete nem biztosított.

(10) A polgármesteri pénzügyi keret felhasználásáról a polgármester a felhasználást követő rendes testületi ülésen tájékoztatást nyújt a Képviselő-testület részére.”


Alpolgármester


39. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.


Jegyző, aljegyző


40. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2)A jegyző főbb feladatai:


a)vezeti a Hivatalt;

b)a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

c)rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;

d)gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;

e)biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.

(3)A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.


(4)A jegyző részére a Képviselő-testület hatáskört át nem ruház.


41.§. (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.


(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el.

(3) Az R. esetén a jegyzőre vonatkozó rendelkezések az aljegyzőre is értendőek.



IX. fejezet


KÖZÖS Önkormányzati hivatal


42. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Fülei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

  1. A Hivatal jogi személy.
  2. A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
  3. A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

X. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


Az önkormányzat költségvetése


43. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.


44. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.


Az önkormányzat vagyona


45. § (1)  Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

  1. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
  2. A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai


46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.


47. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


48. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.

XI. fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS


49. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.




XII. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályairól szóló 6/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.


                                                          

                            Varga István                                                           Frankné Gőcze Zita

                            polgármester                                                                      jegyző



Záradék:


Ezen rendeletet Jenő Község Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdettem.


Jenő, 2014. december 31.




                                                                                                           Frankné Gőcze Zita

                                                                                                                      jegyző

[1]

A rendelet szövegét a 6/2015. IV. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. május 1-jétől

[2]

A rendelet szövegét a 3/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 25-től