Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelete
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 09. 15- 2025. 03. 13Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelete
Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §1 (1) A rendelet hatálya kiterjed Jenő Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, önkormányzati hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8146 Jenő Batthyány u. 53.
(3) Az Önkormányzat telephelye: 8146 Jenő Batthyány u. 53.
(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5)2 Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Jenői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Jelképek
3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
Általános szabályok
6. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
(2) a települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(3) A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
ALAKULÓ ÜLÉS
7. § (1) Az alakuló ülés összehívására, szabályaira és feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. §-a előírásai az irányadóak.
(2)3 A Képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
(3) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(4) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
7. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2)4 A Képviselő-testület rendes üléseit – június és július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, lehetőleg csütörtöki napon tartja.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti lehetőleg a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.
(5)5 A munkatervhez javaslatot tehetnek:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző.
(6)6 A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
b) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
c) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás időpontját
9. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt, illetve a meghívó és írásos anyag kiküldése után érkezett, sürgős, vagy határidőre szóló témák tárgyalhatók.
A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § (1)7 A képviselő-testület összehívására, és kötelező összehívására a Mötv. 44. és 45. §-ának előírásai az irányadóak.
(2)8 A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni.
(3)9 A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendi pontokat;
c) a dátumot és az aláírást.
(3)10 A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztéseket;
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
c) a bizottsági javaslatokat.
11. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
12. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.
(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
13. §11 A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
a) a Képviselő-testület tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
d) a napirendi pont előterjesztőjét;
e) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
14. §12 (1) A Képviselő-testület ülésére írásbeli előterjesztés készül.
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell.
15. §13 Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
b) lehetőleg határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet;
c) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
16. § (1)14 Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
d) a képviselők;
e) a jegyző;
f) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
g) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
(3) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők és a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
18. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. 45. §-ának előírásai irányadóak.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(3)15 Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet, majd ezt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés során
b) javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő képviselő személyére,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
d) megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét
g) az ülést bezárja.
(4)16 Az ülésvezető az ülés vezetése során jogosult:
a) a szó megadására, megtagadására,
b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,
c) a szó megvonására,
d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
e) annak a személynek rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a Képviselő-tetülethez méltatlan magatartást tanúsít
f) az ülés félbeszakítására,
g) tárgyalási szünet elrendelésére,
h) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,
i) a vita lezárásának kezdeményezésére,
j) napirendi pontok felcserélésére
(5) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel (diktafonos) készül, mely a jegyzőkönyvek elkészítését hivatott segíteni.
Jegyzőkönyv-hitelesítő17
18/A. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.
(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, aki a Hivatal által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - áttekinti és aláírja.
(3) Kettő fő jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A személyekről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
A vita
19. §18 (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólásoknak időbeli és számszerű korlátja nincs.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, elnapolását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
20. § Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
21. § Ügyrendi javaslat tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
22. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
23. §19 (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága, zárt ülés
24. § (1) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására a Mötv. 46. §-ának rendelkezései az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben szót kaphat.
(3) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
(4)20 A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) a Kormányhivatal vezetőjének.
(5) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(6) A nyilvános és a zárt ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.
Döntéshozatal
25. §21 (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. (4 fő). A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben.
(5) Polgármester vagy képviselő döntéshozatalból való kizárásával kapcsolatos kérdésekben a Mötv. 49. § (1) bekezdése rendelkezései az irányadók.
(6) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
Szavazás
26. §22 (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal lehet.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A név szerinti szavazás esetén a Mötv. 48. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadóak
(6) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
a) bizottság határozatában, vagy képviselő-testület szótöbbséggel erről dönt
(8) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
A képviselő-testület feloszlása
27. § A képviselő-testület feloszlására a Mötv. 55. §-ainak rendelkezései az irányadók.
28. §23 (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző;
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.
29. § (1) A rendeletek és normatív határozatok kihirdetésére a Mötv. 51. §-ának előírásai az irányadóak.
(2) A rendeletet és normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
30. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
31. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
Felvilágosítás kérése
32. §24 (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát lehetőleg a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezze.
(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – kell választ adni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.
(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
Közmeghallgatás
33. §25 (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
34. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
JEGYZŐKÖNYV
35. §26 (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét;
n) a hozott döntéseket;
o) az aláírásokat, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak vagy az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottság javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
(6) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
A KÉPVISELŐ
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
36. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2)27 A képviselő:
a) Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
k) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
(3)28 A képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni; Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás során a Mötv. 37. §-ának rendelkezései az irányadók
e) A méltatlansággal kapcsolatban a Mötv. 38. §-ának rendelkezései az irányadók.
f) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
g) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
h) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
j) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
(4) A Képviselő-testület a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)33. §-ában szereplő, a Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szembeni intézkedést – mivel Jenő településen az önkormányzati képviselők megállapított tiszteletdíjjal és költségtérítéssel nem rendelkeznek – nem szabályozza.”
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI,
AZ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
37. § (1) A Bizottságok létrehozására, működésére a Mötv. 57-61. §-ait kell alkalmazni.
(2) a Képviselő-testület bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő.
(4) A bizottság aktuális névsorát a jegyző a hivatal hirdetőtábláján függeszti ki.
(5)29 [1]Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei:
a) Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazással történő döntéseket.
b) Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket az Mötv. 37. §-a alapján.
c) Kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselő-testület tagjai és hozzátartozói által leadott vagyonnyilatkozatokat. E tevékenységének keretében az Mötv. 39. §-a alapján jár el.
d) Vizsgálja a képviselők méltatlanságával kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket az Mötv. 38. §-ában meghatározottak alapján.
(6)30 A bizottság szükség szerint, de legalább évente hat alkalommal ülésezik.
(7) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(8) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 16. §-ában felsoroltakat azzal, hogy a 16. § e) pontja esetén a polgármester helyett értelemszerűen a bizottság elnöke értendő
(9) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az összehívó.
(10) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(11) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
(13) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(14) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
Polgármester
38. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3)31 A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának az irányítása;
k) a Hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköre: önálló döntési jog a rendkívüli települési támogatás és az étkeztetés iránti kérelmek vonatkozásában.[2]
(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(6) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
(8) Az (7) bekezdésben meghatározott polgármesteri pénzügyi keret elsősorban a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott helyi önkormányzati, másodsorban azonnali döntést, intézkedést igénylő feladatok megvalósításával összefüggő célra használható fel.
(9) A keret a (8) bekezdésben meghatározott célokkal összefüggésben sem használható fel:
1. a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott kampánytevékenység céljára;
2. a polgármester a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségre;
3. olyan célra, amely – különösen fenntartási vagy karbantartási igényére tekintettel – az önkormányzat részére további olyan terhet keletkeztet, melynek fedezete nem biztosított.
(10) A polgármesteri pénzügyi keret felhasználásáról a polgármester a felhasználást követő rendes testületi ülésen tájékoztatást nyújt a Képviselő-testület részére.”
Alpolgármester
39. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
Jegyző, aljegyző
40. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző főbb feladatai:
41. §32 (1) . Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el.
KÖZÖS Önkormányzati hivatal
42. §33 (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Jenői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
43. §34 (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.
(2) Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(3) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
(4) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat költségvetésében szereplő általános tartalék terhére 50 ezer Ft felhasználásáról saját hatáskörben, utólagos beszámolási kötelezettséggel döntsön.
(6) Az önkormányzat költségvetésében nevesített vagy nem nevesített 50 ezer Ft összeget meghaladó kifizetésekről- kivéve élelmezési, közüzemi és telekommunikációs számlák és kiadások- a polgármester a képviselő-testület által erre a célra felállított bizottsággal előzetesen egyeztet. A kifizetéseket a bizottság elnöke hagyja jóvá.
44. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
45. §35 (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
47. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
48. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
49. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályairól szóló 6/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A „Jegyzőkönyv-hitelesítő” alcímet (18/A. §-t) a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 19. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (3) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (5) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (6) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § a Jenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.