1. §² (1) A rendelet hatálya kiterjed Jenő Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2)³ A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, alpolgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, aljegyző – működési rendjére.

2. §⁴ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)⁵ Az Önkormányzat

(3)⁶

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5)⁷ A képviselő-testület által létrehozott hivatal

(6)⁸ A képviselő-testület szervei:

3. §¹⁰ Az Önkormányzat hivatalos jelképei: az önkormányzati címer és zászló.

4. §¹¹ A Képviselő-testület által adományozható díjak és kitüntetések alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a díszpolgári cím, kitüntetések adományozásáról szóló 6/2016. (VII. 15.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

5. §¹³ Az Önkormányzat, a jegyző és az aljegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

5/A. §¹⁴ (1) Az Önkormányzat bélyegzőjének körirata: Jenő Község Önkormányzata.

(2) A jegyző és az aljegyző hivatalos kör alakú bélyegzőjének körirata:

(3) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

(4) Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni

(5) Az 5/A. § (1) bekezdése szerinti bélyegzőt kell használni a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon, a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

(6) A jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(7) A jegyző gondoskodik a 5/A. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

5/B. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény Polgármesteri Hivatal Jenői Kirendeltségének hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.

(2) Az önkormányzat honlapjának címe: www.jeno.hu.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörül figyelembe vételével a polgármester és a jegyző feladata.

5/C. § (1) A zárt ülés dokumentumainak - beleértve az ülésről készült hangfelvételt is - a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

5/D. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg. Az ülést megelőzően írásban benyújtott nyilatkozatot mellékletként az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, az ülésen tett szóbeli nyilatkozatot az ülés jegyzőkönyvébe kell rögzíteni.

5/E. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

5/F. § A képviselők fogadó óráinak megtartására a Polgármesteri Hivatal áll rendelkezésre. A képviselői fogadó órák lebonyolításához szükséges feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

5/G. § (1) A képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a képviselő-testület egyedi határozatával tagjai közül megbízott önkormányzati képviselő feladata.

5/H. § (1) A képviselő-testület Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Önként vállalt feladat – amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe – önálló megoldását az önkormányzatnak saját bevétele terhére kell teljesíteni. Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai és tárgyi feltételeit. Az eljárás során az Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létre hozható, és külső szakértő közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat, a (3) bekezdésben rögzített feltételeket és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5/I. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(2) Az Ügyrendi Bizottság indítványára a közvetlenül érintett lakosság, érdekképviseleti szerv, vagy civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, valamint tesz kezdeményezést az önkormányzat.

6. § (1)²¹ A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)²² A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(3) A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

7. § (1) Az alakuló ülés összehívására, szabályaira és feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. §-a előírásai az irányadóak.

(1a)²⁵ A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(1b)²⁶ Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(1c)²⁷ Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2)²⁸ Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

(3)²⁹ Az alakuló ülésen a 7. § (2) bekezdésében meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

(4)³⁰ Az esküvevő - eskü szövegét előmondó - a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettejük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

7/A. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület - rendkívüli ülés kivételével - július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban - lehetőleg csütörtöki napon - tartja.

7. § (1)³³ A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2)³⁴ Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3)³⁵ Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4)³⁶ Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és az Ügyrendi Bizottság írásos véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé a tárgyév február 28. napjáig.

(5)³⁷ A munkaterv tartalmazza:

(6)³⁸ Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, valamint a település honlapján nyilvánosságra kell hozni.

9. § (1)⁴⁰ A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2)⁴¹ A rendkívüli ülést kell összehívni

(3)⁴² A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4)⁴³ A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(5)⁴⁴ Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(6)⁴⁵ Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

(7)⁴⁶ A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

9/A. § (1) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot legalább 8 nappal korábban az erről szóló hirdetménynek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település közterületein található hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást. A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket, javaslatokat tehetnek.

(3) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

9/B. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közérdekű témában lakossági fórumot tart jogszabály előírása, vagy a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, adott tevékenységre, területre vonatkozó döntés előkészítésébe való bevonása okán.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

10. § (1)⁴⁹ A képviselő-testület összehívására, és kötelező összehívására a Mötv. 44. és 45. §-ának előírásai az irányadóak.

(1a)⁵⁰ A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2)⁵¹ Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1a) bekezdés szerinti feladatokat.

(2a)⁵² A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós - 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2b)⁵³ Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

(2c)⁵⁴ A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére, vagy a Jenő Andrássy u. 25. sz. alatti címre kell összehívni.

(2d)⁵⁵ Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a (2c) bekezdésben meghatározott címeken kívül máshová is összehívható.

(2e)⁵⁶ Amennyiben a képviselő-testület a (2c) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3)⁵⁷ A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(3)⁵⁸ A meghívóhoz csatolni kell:

11. §⁵⁹

12. § (1)⁶⁰ A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó képviselőknek történő megküldésével egyidejűleg a Hivatal a lakosságot a meghívó helyben szokásos módon történő közzétételével értesíti.

(2)⁶¹

13. §⁶² (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót meg kell küldeni:

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus úton kell a képviselők részére postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal.

(3) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.

(4) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját és az adott napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(5) A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét elsősorban az alábbiak szerint kell meghatározni:

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottság ülésein tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirend tekintetében a jegyzőt és az aljegyzőt.

13/A. § (1) A polgármester, levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

14. §⁶⁵ (1) A Képviselő-testület ülésére írásbeli előterjesztés készül.

(2)⁶⁶ Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 13. § (2) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell.

15. §⁶⁷ Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

15/A. §⁷⁷ Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

16. §⁷⁸ (1)⁷⁹ Előterjesztésre jogosult:

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző 10 nappal korábban.

(4) Kizárólag írásban nyújtható be

(5) A jegyző a Polgármesteri Hivatal Jenői Kirendeltsége útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

17. § (1)⁸¹ Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő, vagy az ülés összehvását követően felvetődött és döntést igénylő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 13. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők és a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

(4)⁸² Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.

18. § (1)⁸⁴ A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)⁸⁵ A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alapján.

(3)⁸⁶ A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

(4)⁸⁷ A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5)⁸⁸ Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni.

(6)⁸⁹ Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

(7)⁹⁰ A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(8)⁹¹ A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(9)⁹² A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(10)⁹³ A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(11)⁹⁴ Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18/A. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, aki a Hivatal által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - áttekinti és aláírja.

(3) Kettő fő jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A személyekről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

19. §⁹⁶ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólásoknak időbeli és számszerű korlátja nincs.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7)⁹⁷ Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, elnapolását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

20. § Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

20/A. §⁹⁸ A polgármester előbb a vitában elhangzott módosító javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt.

21. § Ügyrendi javaslat tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

22. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

23. §⁹⁹ (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

24. § (1) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására a Mötv. 46. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben szót kaphat.

(3) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

(4)¹⁰⁰ A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

(5) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(6) A nyilvános és a zárt ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.

25. §¹⁰³ (1)¹⁰⁴ A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz 4 fő jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(1a)¹⁰⁵ Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(2)¹⁰⁶ Határozatképtelenség esetén a polgármester

(2a)¹⁰⁷ A határozatképtelen ülést 5 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4)¹⁰⁸ Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

(5) Polgármester vagy képviselő döntéshozatalból való kizárásával kapcsolatos kérdésekben a Mötv. 49. § (1) bekezdése rendelkezései az irányadók.

(6)¹⁰⁹ Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület határozatát a Polgármesteri Hivatal Jenői Kirendeltségének hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni. E rendelkezés alkalmazása során a Képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

26. §¹¹⁰ (1)¹¹¹ A Képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(1a)¹¹² A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(1b)¹¹³ Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

(1c)¹¹⁴ A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(3)¹¹⁵ A Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(4)¹¹⁶ A titkos szavazást a képviselő-testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló bizottság ad hoc bizottságként bonyolítja le. A bizottság 3 képviselő tagból áll. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4a)¹¹⁷ A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(4b)¹¹⁸ Érvényes a szavazat, ha:

(4c)¹¹⁹ Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4d)¹²⁰ A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(4e)¹²¹ A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek. A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(4f)¹²² A titkos szavazás szavazólapjai - rontott, érvényes, érvénytelen - a (4d) bekezdés szerinti jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(5) A név szerinti szavazás esetén a Mötv. 48. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadóak

(6)¹²³

(7)¹²⁴ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl azt:

(8)¹²⁵ A név szerinti szavazásnál a jegyző az írásos névsorról betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

(9)¹²⁶ Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.

(10)¹²⁷ A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

27. §¹²⁸ A képviselő-testület feloszlására a Mötv. 55. §-ainak rendelkezései az irányadók.

28. §¹³⁰ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

29. § (1) A rendeletek és normatív határozatok kihirdetésére a Mötv. 51. §-ának előírásai az irányadóak.

(2) A rendeletet és normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

30. § (1)¹³¹ Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a magyar közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2)¹³²

31. § (1)¹³³ A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése az IM rendelet 15. §-ában foglaltak szerint történik.

(2) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.

32. §¹³⁴ (1)¹³⁵ A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel.

(2)¹³⁶ A kérdés a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3)¹³⁷ A kérdésre a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – kell választ adni.

(4)¹³⁸ A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül határoz.

(5)¹³⁹

(6)¹⁴⁰

(7)¹⁴¹

(8)¹⁴² Ha a kérdésre adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. A kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A kérdés kivizsgálásába a kérdés feltevő képviselőt be kell vonni.

34. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

35. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵ A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2)¹⁴⁶ A képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(2a)¹⁴⁷ A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.

(3)¹⁴⁸ A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

(4)¹⁴⁹ A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá. Amennyiben a testületi ülésen a jegyző akadályoztatása miatt az aljegyző vesz részt, a jegyzőkönyvet - mint a jegyzőkönyv tartalmáért felelős - az aljegyző is aláírja.

(5)¹⁵⁰ A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből egy példányt a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységnél kell elhelyezni, egy példányt pedig a községi könyvtárnak kell megküldeni.

(6)¹⁵¹ Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározot betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(7)¹⁵² Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de a zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8)¹⁵³ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységnél kell zárt helyen tárolni.

(9)¹⁵⁴ A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

(10)¹⁵⁵ A képviselő-testület tagja a testületi ülésen hozott döntések részletes szavazati eredményének írásbeli kiadását kezdeményezhezti. A kezdeményezést követő 5 napon belül a jegyző gondoskodik a kiadásról.

36. § (1)¹⁵⁶ Az önkormányzati képviselőt - e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2)¹⁵⁷

(3)¹⁵⁸ A képviselő - az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl - köteles:

(3a)¹⁵⁹ A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

(4) A Képviselő-testület a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)33. §-ában szereplő, a Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szembeni intézkedést – mivel Jenő településen az önkormányzati képviselők megállapított tiszteletdíjjal és költségtérítéssel nem rendelkeznek – nem szabályozza.”

37. §¹⁶⁰ (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A Bizottságok létrehozására, elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

(3) A Képviselő-testület bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(4) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(5) A bizottság aktuális névsorát a jegyző a hivatal hirdetőtábláján függeszti ki.

(6)^{161 [1]}A (3) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre, meghatározott időre, vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(7) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(8) A bizottságok ügyviteli feldatait a Polgármesteri Hivatal Jenői Kirendeltége látja el.

(9)¹⁶² A bizottság szükség szerint, de legalább évente hat alkalommal ülésezik.

(10) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(11) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 13. §-ában felsoroltakat azzal, hogy a 13. § e) pontja esetén a polgármester helyett értelemszerűen a bizottság elnöke értendő

(12) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(13) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(14) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.

(15) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 13. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljuttatni.

(16) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztására a 25. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(17) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(18) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(19) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(20) A bizottság üléséről - a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint - jegyzőkönyvet kell készíteni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tagja írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt a korelnök hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó korelnök feladata.

(21) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(22) A képviselő-testület bizottságokra átruházott feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete, a Bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

38. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3)¹⁶³ A polgármester főbb feladatai:

(4)¹⁶⁵ A polgármester képviselő-testület által átruházott feladat és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5a)¹⁶⁶ A polgármester a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével megegyező időben tartja fogadóóráját.

(5b)¹⁶⁷ A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, szeptember hónapban értékeli.

(6)¹⁶⁸

39. § (1)¹⁶⁹ A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3)¹⁷⁰ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

40. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2)¹⁷¹ A jegyző Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4)¹⁷² A Képviselő-testület jegyzőre átruházott feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

41. §¹⁷³ (1) . Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el.

41/A. § (1) A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi, mely bizottság gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 39. §-ának rendelkezései az irányadók.

42. §¹⁷⁶ (1)¹⁷⁷ A Polgármesteri Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a Szervezeti és Működési Szabályzata szerint végzi.

(2)¹⁷⁸ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)¹⁷⁹ A Polgármesteri Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4)¹⁸⁰

42/A. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja.

(2) A képviselő-testület önkormányzati társulásra átruházott feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

42/B. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

43. §¹⁸³ (1)¹⁸⁴ A Képviselő-testület a tárgyévi költségvetését rendelettel állapítja meg.

(2)¹⁸⁵ A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti rendeletben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(3) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(4) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

(5)¹⁸⁶

(6)¹⁸⁷ Az önkormányzat költségvetésében nevesített vagy nem nevesített 50 ezer Ft összeget meghaladó kifizetésekhez - kivéve élelmezési, közüzemi és telekommunikációs számlák és kiadások- a képviselő-testület tárgyévben hozott határozatával megbízott kettő képviselő hozzájárulása szükséges.

44. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

45. §¹⁸⁸ (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

47. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

48. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.

49. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjére a jogszabályokban meghatározottak az irányadóak.

50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Jenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályairól szóló 6/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.