Szerkesztés...

Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2013. (IX. 09.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, a 32.§ (3) bekezdésében, a 33.§ (7) bekezdésében, a 37.§(1) bekezdés d) pontjában, a 37/A.§ (1) és (3) bekezdésében, a 38.§ (9) bekezdésében, 45 §-ában, 46.§-ában, a 47.§-ában, az 50.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.§ (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátási ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

 (2) E rendelet hatálya kiterjed Vértesboglár község közigazgatási területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény ( a továbbiakban Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(4) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szt.4.§ -a szerint kell értelmezni.

Eljárási rendelkezések

2.§ (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványokon személyesen a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodáján, (8083 Csákvár Szabadság tér 9.) valamint a Hivatal vértesboglári kirendeltségén (8081. Vértesboglár Alkotmány u. 3.) lehet benyújtani, valamint postai úton a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal címére címezve.

(2) Megszűnik a szociális ellátás

     a) a jogosultsági feltételek megszűnése esetén,

     b) az igénybevevő legalább két nappal korábbi szóbeli vagy írásban benyújtott kérelme alapján,

     c) ha a térítési díj hátralék eléri az egy hónapot.

(3)  A szolgáltatást biztosító intézmény vezetője és a szolgáltatást igénybevevő között a szolgáltatás nyújtására létrejövő Megállapodás a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követően  kerül átadásra. A Megállapodás tartalmazza a szolgáltatásra, a szolgáltatás igénybevételének módjára, helyére vonatkozó adatokat.

3.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítésére a Szt.17.§-nak rendelkezései az irányadóak.

(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Polgármester engedélyezheti a megtérítés csökkentését, illetve elengedését.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével a nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

4.§ (1 ) A pénzbeli és természetbeni ellátást a hivatal

     a) rendszeres ellátás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig postai úton vagy házipénztár útján,

   b) eseti ellátás esetén rendkívüli esetben a döntésről szóló határozat előírása alapján haladéktalanul készpénz kifizetéssel folyósítja.

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása - Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

5.§(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a Szt.33-36.§-ai alapján megállapították, a 37.§-ban foglaltak szerinti kivétellel foglakoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

1. az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,
2. az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat  levágni,
3. az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.”

Aktív korúak ellátása - Rendszeres szociális segély

6.§ (1) A Szt.37.§ (1) bekezdés a)- c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki önhibáján kívül nem képes munkavégzésre. A mentesítés feltételeinek megfelel az a személy, aki súlyos, tartósan beteg egészségi-mentális problémával küzdő családtagját indokoltan felügyeli, ápolja, és a hozzátartozó ellátása máshogy nem biztosítható, ápolási díjban nem részesül,

1. fogyatékos gyermekét egyedül nevelő szülő, amennyiben nem részesül ápolási díjban,
2. személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján , vagy az ellátás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága vizsgálata alapján eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot, és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül,

 c.) személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján , vagy az ellátás folyósítása alatt a Fejér Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága) vizsgálata alapján eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot, és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül,

1. személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által megállapított munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkezik.

 (2) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója,

illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében  köteles:

1. az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,
2. az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,
3. az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

7.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy

(a továbbiakban: segélyezett) köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni háromhavonkénti kapcsolattartással (8083 Csákvár, Szent István utca 13.).

(2) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzethez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő tanácsadáson vagy csoportos foglalkozáson való részvételt.

(3) A segélyezett részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan:

a) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

b) nem működik együtt a családsegítő szolgálattal,

c) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem veteti nyilvántartásba magát.

d) a megállapodásban foglalt időpontokban nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál.

(4) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem jelent meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál illetve a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követően 8 napon belül írásban igazolja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé. A mulasztás igazolására orvosi igazolás, közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendőrség által kiadott igazolás fogadható el.

(5) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy hivatalos szerv (közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendőrség, orvos) által írásban igazolt egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, illetve a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követően 8 napon belül írásban igazolja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé.

8.§ (1) A rendszeres szociális segély természetbeni formában történő nyújtására akkor van lehetőség, ha a családban a Gyvt.68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

      (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtását a Családsegítő és Gyermekjólét Szolgálat javaslatára és közreműködésével biztosítja az önkormányzat.

(3) A természetbeni juttatás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de legfeljebb 60 %-a lehet.

Lakásfenntartási támogatás

9.§ (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

1. az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.
2. az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet,  lomot  jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen  lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat  levágni,
3. az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

Átmeneti segély

10.§ (1) Átmeneti segély annak a személynek, illetőleg családnak nyújtható alkalmanként, amely létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2)  Átmeneti segélyre jogosult, akinek:

 a) ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni,

 b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át, egyedül élő személy esetében annak 160 %-át c) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul

(3) Alkalmanként jelentkező többletkiadásként vehető figyelembe, különösen

       a) többes (iker) szülés

       b) tartós (két hetet meghaladó) kórházi ápolás

       c) hirtelen haláleset

       d) egy hónapon túli fekvőbetegség, gyógykezelés

       e) bűncselekmény sértettje

       f) fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése. kikapcsolása

       g) lakást ért elemi csapás

        i) kisvállalkozó, őstermelő megélhetését biztosító – biztosítás nélküli – terményt ért elemi csapás

11.§ (1) Az átmeneti segély adható alkalmanként, és havi rendszerességgel.

 (2) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege legalább 2.000,-Ft, de legfeljebb
8.000,-Ft.  

A segély összegének megállapításánál különös méltánylást érdemelnek a nagycsaládosok, és az egyedülálló idős emberek, legfőképpen élelmiszer, és gyógyszerköltségre adott támogatás esetén.

(3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 5.000,-Ft, a folyósítás időtartama maximum egy év lehet.

  12.§ (1) Az átmeneti segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

      a) a kérelem erre irányul,

b) amennyiben a kérelmező életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt.

(2) Természetbeni átmeneti segély különösen élelmiszer, tüzelő, ruházat, gyógyszer megvásárlására nyújtható, a beszerzésekről az önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik. 

(3) Az átmeneti segély megállapítása 8.000,-Ft összeghatárig a polgármester hatásköre, az ezen felüli összegek megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Temetési segély

13.§ Temetési segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

     14.§ A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

15.§ (1) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb (200 ezer Ft) temetési költség összege a csákvári temetkezési vállalkozó által meghatározott összeg.

(2) A temetési segély összege 25.000,-Ft.

16. § (1) Nem állapítható meg temetési segély,

a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett,

b) ha a temetés számlával igazolt költsége a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 50 %-al meghaladja,

c) annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994.évi LXV törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

d) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

17. § A temetési segély megállapítása a polgármester hatásköre.

Természetben nyújtott ellátások

Közgyógyellátás

18. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy létfenntartását veszélyezteti.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-át.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés

19. § (1) Étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan, vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkeztetést (ebédet) biztosít a szociális rászorultnak.

         (2)    Szociális rászorultnak tekinthető az a személy, aki:

                   a) a 70. életévét betöltötte, vagy

 tartós, vagy átmeneti betegsége, hajléktalansága miatt önmaga  ellátására      képtelen és

                   b) vagyonnal nem rendelkezik,

    tartásra képes, vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási   kötelezettségét nem teljesíti, eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik.

(3)     Az átmeneti, vagy tartós betegség igazolására kérelmező orvosi igazolást csatol.

(4)     Az étkeztetés történhet  keretében házhozszállítással, illetve a jogosult általi elvitellel.

(5)     A szociális étkeztetést az önkormányzat az általa fenntartott óvodai konyhából biztosítja.

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

20. §          Az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott házi segítségnyújtásról és a jelzőrendszeres házi

segítségnyújtásról a Csákvár és Környéke szociális Intézményi Társuláson keresztül gondoskodik.

Családsegítés

21. § Az önkormányzat a családsegítést az Sztv. 64-65. §-aiban foglalt feltételek szerint a Csákvár é és

Környéke Szociális Intézményi Társulás keretén belül biztosítja.

Térítési díjak

22. §          A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért – szociális étkeztetés igénybevételéért,

 a házi segítségnyújtásért és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. Az

étkeztetés térítési díját az önkormányzat e rendeletének 1. számú melléklete szerint határozza meg a

29/1993. (II.17.) kormányrendelet szabályainak figyelembevételével.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 6/2012. (III. 12.) rendelete, valamint az azt módosító 14/2012.(VI.29.) és az 5/2013.(IV.01.) önkormányzati rendelet.

Sztányi István                                                                  Tóth Jánosné

polgármester                                                               címzetes főjegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Vértesboglár, 2013. szeptember 9.

  Tóth Jánosné

                                                                                             címzetes főjegyző

„ 1. sz. melléklet

Az étkeztetés szociális alapellátás térítési díjairól:

1. Szociális étkeztetés igénybevétele esetén fizetendő személyi térítési díj alapját képező intézményi térítési díj:

                                 Ebéd: 453,54 Ft + 122,46 Ft ÁFA        =     576,- Ft/ellátási nap

                               Ebéd kiszállítása: 100,- Ft/ alkalom

                Az intézményi térítési díj kiszámítás e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

2. A személyi térítési díj alapját képező étkezési térítési díjak:

3.) A személyi térítési díj összegét (ebéd + házhozszállítás + ÁFA) az intézményvezető a vonatkozó jogszabályok alapján konkrét összegben állapítja meg.

         4.) A képviselő-testület a szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj megfizetését
            méltányosságból (tartós, súlyos betegség) csökkentheti, illetve
            elengedheti.

         5.) A Képviselő-testület az ebéd házhozszállításának díját igénybevevővel nem térítteti meg.

       6.) Az intézményi térítési díj önköltség számítását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

1. sz. függelék

Önköltség számítás

Étkezés szociális alapszolgáltatás önköltség számítása:

Összes kiadás (2013. évi költségvetés alapján):

• Személyi kiadások: 1.042.068Ft
• Járulékok: 279.265 Ft
• Dologi kiadások összesen: 691.000 Ft
• Áfa:187.000 Ft
• Összes kiadás: 2.199.333 Ft

2013. évi normatíva összege:

55 360 Ft/ fő/ év X 11 fő = 608 960 Ft

Ellátottak száma: 11 fő

Normatíva: 1 ételadagra jutó: 55 360 Ft/fő/év/ 251 nap = 220,56 Ft/fő/nap

Önköltség: 1 ételadagra jutó:2 199 333 Ft/11/ 251nap=796,57 Ft/fő/nap

Térítési díj (1 adagra jutó):

1) 796,57 Ft – 220,56 Ft = 576,01 Ft/fő/nap

vagy

2) éves összes kiadás – éves normatíva: 2 199 333 – 608 960 = 1 590 373 Ft

1 főre eső intézményi térítési díj: 1 590 373 Ft/ 11/ 251 = 576,013 Ft

576 FT/fő/ nap (27 %-os áfával)

0