Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 11/2016. (IX.12.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 02. 27- 2024. 02. 03

Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 11/2016. (IX.12.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2022.02.27.

Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat jelképei

1.  § (1) Az önkormányzat megnevezése: Vértesboglár Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: Vértesboglár. Címe: 8085 Vértesboglár, Alkotmány utca 3.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Illetékességi területe: Vértesboglár község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testülete hivatala: Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) (8083 Csákvár, Szabadság tér 9.)

(6) A község nemzeti jellegére tekintettel a közszolgáltatást nyújtó intézményekben a feliratokat német nyelven is ki kell függeszteni.

2.  § (1)2 Az önkormányzat jelképei: címer, és a zászló. A címer a zászló és a lobogó használatának rendjét a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 6/2018. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a szabályozza.

(2) Az önkormányzat címere: A címer pajzs alakú. A pajzs fölött réztábla VÉRTESBOGLÁR felirattal.

A CÍMER függőlegesen és vízszintesen is két részre osztott.
A felső részből a baloldali a sötétzöld, a jobboldali a sötétpiros. A két alsó rész négyszeres sávozású sötétpiros és sötétzöld színekkel elváltva. Szemből nézve baloldalt a sötétpiros, jobboldalt a sötétzöld színnel kezdődik a sávozás, felülről lefelé haladva cserélődő színekkel.
Középen helyezkedik el egy szőlőfürt szőlőlevéllel, a szőlőszemek kidomborodnak a síkból. A vízszintes osztóvonalon baloldalon ugyancsak kidomborodik egy domb, a jobboldalon kettős domb.
A CÍMER alapja, osztóvonalai és kerete réz.
A szőlőfürt és a dombok színezetlenek.
(3) Az önkormányzat zászlaja és lobogója: a zászló 90o -kal való elfordításával jön létre. Vízszintesen kettéosztva felül sötétpiros, alul sötétzöld. Középen helyezkedik el mindkét oldalon a község CÍMERE. A zászló kétoldalas.
(4) Az önkormányzat lobogója: álló téglalap alakú, Vízszintesen kettéosztva felül sötétpiros, alul sötétzöld. Középen helyezkedik el mindkét oldalon a község CÍMERE. A lobogó kétoldalas.
(5) A képviselő-testület és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere körívén pedig, a Képviselő-testület pecsétjén Vértesboglár Község Önkormányzata, a polgármester pecsétjén Vértesboglár Község Polgármestere felirat olvasható.
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete által adományozott cím: „Vértesboglár település díszpolgára” cím. Az önkormányzat által adományozott elismerés a “Vértesboglárért Elismerő Oklevél” díj”. A díszpolgári cím és a “Vértesboglárért Elismerő Oklevél” adományozására vonatkozó szabályokat a kitüntetések és kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjét külön rendelet tartalmazza.

2. A helyi önkormányzat működésének általános szabályai

3.  § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő–testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdaságossági számításokat végeztet, a feladat ellátásához szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátásra irányuló megállapodást készíttet.

4.  § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:

a) község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,

b) a helyi közéleti újság fenntartásáról,

c) az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel,

d) helytörténeti emlékek gyűjtése.

(2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

3. A hatáskör átruházása

5.  §3 A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetve az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

6.  § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró, minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testületre vonatkozó általános szabályok

7.  § (1)4

(2) A Képviselő-testület rendes ülését a Művelődési Házba, (8085 Vértesboglár, Alkotmány utca 7.) kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

8.  § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

a)5

b)6 a római katolikus egyház képviselői, továbbá a Vértesboglár Községért Közalapítvány, a Nemzetiségi Tánccsoport, a Vértesboglár Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület képviselői,

c) Vértesboglári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,

d) a napirend tárgya szerinti illetékes személyek, és

e) azon személyek, akik meghívását egy - egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.

f) az egészségügyi kérdésben hozott döntéshez a Fejér Megyei Kormányhivatal egészségügyi szakigazgatási szervének képviselője, véleményének előzetes kikérését követően

(2)7

9.  §8

5. A képviselő-testületi ülés összehívása

10.  § (1) A lakosság széles körét érintő tervezett intézkedéseket, a jogok gyakorlásához, a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó hirdetményeket az Önkormányzat hirdetőtábláján, és a település honlapján kell közzé tenni.

(2) Halasztást nem tűrő esetben a testületi ülés bármilyen módon (telefon, e-mail stb.) összehívható, de a sürgősség okának a meghívóból ki kell derülnie.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót papír alapon, az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat a képviselőknek elektronikus úton, illetve a meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni, továbbá a község honlapján is közzé kell tenni.

(4)9 A nyilvános ülések anyaga a község honlapján és a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthető meg.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

c) a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.

(6)10

11.  § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt nyilvánosságra kell hozni, a hivatal és az önkormányzati közterületi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel. A közmeghallgatás időpontja a község honlapján is közzétételre kerül.

6. A munkaterv

12.  § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,

b) a napirendek címét, előterjesztőjét,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetét tárgyév január 31-ig a polgármester állítja össze.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) az alpolgármesterek,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) azoknak a lakossági szervezeteknek a vezetői, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek az Önkormányzattal,

f) az Önkormányzat által alapított intézmények vezetői.

(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

d) helyi lakossági szervezetek vezetőjének.

13.  § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

7. A Képviselő-testület ülésével

és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

14.  § A polgármester a képviselőtestületi-ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SzMSz szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,

f) tájékoztat a lejárt határidejű határozatokról,

g) tájékoztat a sürgősségi indítványról,

h) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítvány tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására,

i) tárgyalási szünetet elrendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

j) intézkedik - az ülés meghatározott időre történő - félbeszakítása érdekében.

15.  §11 A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, az ülésvezető előzetes engedélyével az állampolgár felszólalhat.

8. A határozatképesség megállapítása

16.  § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha a (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

9. Napirend előtti témák és a napirend

17.  § (1) A Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót - mely tartalmazza az átruházott hatáskörben hozott döntések számát és megnevezését - és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi.

(2) A napirend előtti témák között a bizottsági elnökök is beszámolnak a bizottság és az általuk végzett munkáról.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

(5) Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

10. Az előterjesztés

18.  § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a rendelet- és határozat-tervezet, az előzetes hatásvizsgálattal együtt, továbbá a kapcsolódó háttéranyag

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a jegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban, vagy elektronikus úton kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül kell a közös önkormányzati hivatal jegyzőjéhez eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa)12 a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

bc) az előterjesztő aláírását.

bd) az előzetes hatásvizsgálatot

11. A napirendek vitája,

döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

19.  § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól, kivéve ha a jegyző a jelzési kötelezettségének tesz eleget.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A személyes érintettségét be nem jelentő képviselővel szemben alkalmazandó szankcióról a képviselő-testület határozattal dönt.

20.  § (1) A bizottságok, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

21.  § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.

22.  § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2)13 A minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) az Mötv. 50 §-ban foglaltakon túl minősített többségű döntés kell:

a) az Önkormányzat vagyonának elidegenítése, megterhelése,

b) hitelfelvétel,

c) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok forgalomképessé nyilvánítása esetén.

23.  § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a Képviselő-testületi tagok névsorát. A képviselő válaszát „igen”-nel, „tartózkodom” vagy „nem”-mel adja meg.

(2) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. a jegyzőkönyvet a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3)14 A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik „Igen”, „Nem”, „Tartózkodom” szavazattal. A szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

24.  § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazást az a képviselő-testület által a képviselőkből választott háromtagú, egy elnökből és két tagból álló bizottság bonyolítja le. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

d) a bizottság megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás eredményét.

e) a bizottsági tagok aláírását.

25.  § (1)15 A képviselő-testület határozatainak megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

12. Kérdések

26.  §16 Az önkormányzati képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32-34.§-ban foglaltak vonatkoznak.

13. A tanácskozás rendje

27.  § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A Képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás idejére szünetet rendel el.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

14. A jegyzőkönyv

28.  § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv 52. §-ában foglalt tartalommal jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza még a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, a határozathozatal módját és érdemét, a szavazati arányt, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket, a lakosság részéről megjelent vendégek számát.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3)17 A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példánya évente bekötésre kerül, a képviselők és az állampolgárok hozzáférése a hivatal épületében ügyfélfogadási időben biztosított.

A rendeletalkotás

15. A rendeletalkotás folyamata

29.  § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását az Mötv.-ben meghatározottakon túl kezdeményezhetik a település azon társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői, akikkel az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött.

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3)18

30.  § A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el,

c) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira, amelyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

31.  §19 A rendelet szövegezésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.

16. A rendelet kihirdetése

32.  § (1) Az Önkormányzati rendeleteket a Hivatalban hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(2)20 A rendeletet a helyben szokásos módon, az önkormányzat, illetve a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni és az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

33.  § (1) A rendeleteket nyilván kell tartani, és folyamatosan karbantartani. Szükség esetén módosítani vagy hatályon kívül helyezni.

(2) A rendelet nyilvántartás formái:

a) rendelet nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek tárgy szerint nyilvántartása.

(3)21

A képviselő-testület

17. A települési képviselő

34.  § A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni.

18. A Képviselő-testület bizottságai

35.  § (1)22 A képviselő-testület három fős Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság ellátandó feladatai:

a.) Eljár összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat-tételi, fegyelmi ügyekben, ellátja a képviselők méltatlansággal kapcsolatos feladatait, azokat döntésre előkészíti,
b.) Részvétel az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására,
c.) Az önkormányzati rendeletek aktualizálásának felülvizsgálata, külön döntés alapján megtárgyalja a képviselő-testületi előterjesztéseket, rendelettervezeteket, határozati javaslatokat,
d.) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
e.) Figyelemmel kíséri a képviselő-testület, valamint bizottságainak szabályszerű működését,
f.) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.
(3) A bizottság feladatkörének módosítását a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

36.  § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

37.  §23

19. A bizottságok működése

38.  § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot öt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottsági ülésekre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5)24

39.  §25 (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

40.  § Az ideiglenes bizottság összetételére és működésre az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, társulások

20. A polgármester

41.  §26 (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

a) engedélyezi az önkormányzati jelkép használatát,

b) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék 5.000 000 forintig terjedő felhasználásáról, amelyről a soron következő ülésen köteles beszámolni a Képviselő-testületnek,

c) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület tárgyévi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendelet szabályai alapján,

d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

e) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

g) a polgármester ismételt tárgyalás kezdeményezési, illetve egyszemélyi döntéshozatali jogosultságára az Mötv. 68 §-ban írtakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenően:

42.  § (1)27

(2) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen a számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A polgármester a Hivatal ügyfélfogadó helyiségében minden héten szerdai napon 8.00 – 12.00 óráig fogadóórát tart.

21. Az alpolgármester

43.  § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert kell megválasztani.

(2) Egy alpolgármestert lehet választani a polgármester javaslatára a választópolgárok közül.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

22. A polgármester helyettesítése

44.  § (1) A polgármestert akadályoztatása esetén a képviselők közül választott alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:

a) harminc napot meghaladó betegség,

b) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

45.  §28 Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke helyettesíti.

23. A jegyző

46.  § (1) A jegyző a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslatot érintően ez szükséges.

(2) A jegyző helyettesítésére a Hivatal szervezeti és működési szabályzata vonatkozik.

(3) a jegyző vagy megbízottja a Hivatal Vértesboglári helyiségében hetente egy napon ügyfélfogadást tart.

24. A képviselő-testület hivatala

47.  § (1) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 8083 Csákvár Szabadság tér 9.

(2) A Hivatal munkarendje: hétfő, kedd, csütörtök: 7,30 órától 16,00 óráig

szerda: 7,30 órától 17,30 óráig
péntek: 7,30 órától 13,00 óráig
(3) A Képviselő-testület a jegyző javaslata alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, az ügyfélfogadás rendjét.

48.  §29 A Hivatal a Csákvár, Vértesboglár és Gánt települések Képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzat szerint működik, amely tartalmazza a Hivatal feladatait, struktúráját, valamint a dolgozók közötti munkamegosztást.

25. Önkormányzati társulás

49.  § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

d) kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátása.

(3) A koordináció főbb módszerei:

a) a társulási tanács,

b) a polgármesterek, alpolgármesterek, szakmai tanácskozásai,

c) testületi ülések együttes tartása.

(4) Az önkormányzat társulásait az SzMSz 2. melléklet tartalmazza.

26. Helyi népszavazás, közmeghallgatás, falugyűlés

50.  §30

51.  § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a)31 a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás összehívása a Képviselő-testületi ülés összehívásával azonos módon történik.

52.  § (1) A közmeghallgatás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

53.  § (1) A falugyűlés összehívásának szabályaira a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni. A falugyűlés nem ügydöntő fórum, de az ott hozott döntéseket a képviselő-testület határozatainak meghozatala során figyelembe veszi. Önkormányzati döntést a helyi népszavazás hozhat.

(2) Ha a falugyűlésen szavazásra kerül sor, szavazásra a falugyűlésen megjelent választójogosultsággal rendelkező polgárok jogosultak.

(3) A falugyűlésen felmerült kérdés eldöntése nyílt szavazással történik, kivéve, ha a jelenlévők egyszerű többsége titkos szavazás elrendelését kéri.

(4) A szavazásra a képviselő-testület ülésén történő nyílt szavazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésen történő titkos szavazás szabályai az irányadók.

Az önkormányzat vagyona és intézményei,

nemzetiséghez és a civil szervezetekhez fűződő viszonya, a felterjesztési jog

27. Az önkormányzat vagyona, költségvetése

54.  § (1)32 Az Önkormányzat forgalomképes, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak körét az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében előzetes gazdasági elemzés után a képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságban vehet részt.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(4) A költségvetési rendelettervezetének tárgyalása két fordulóban történik.

(5)33

28. Az Önkormányzat intézményei

55.  §34

29. A nemzetiségekkel, civil szervezetekkel

és a Csákvári Önkormányzati Társulással kapcsolatos szabályok

56.  § (1) Az önkormányzat, a településen működő nemzetiségi önkormányzat, valamint a Csákvári Önkormányzati Társulás közötti együttműködés szabályait külön szerződés tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

30. Felterjesztési jog

57.  § A képviselő-testület - felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően - köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.

31. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

58.  § (1) Az önkormányzat együttműködik a településen működő Vértesboglári Német Nemzetiségi Önkormányzattal, gondoskodik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, az ehhez szükséges épületet igény szerint térítésmentesen a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésre bocsátja.

(2) Az önkormányzat – a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével – ellátja a Német Nemzetiségi önkormányzat testületi üléseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket, nyilvántartási, gazdálkodási feladatokat.

(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt, amelyet évente felülvizsgálnak.

(4) A nemzetiségi önkormányzat ülésein tanácskozási joggal részt vesz a közös önkormányzati hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy

32. Záró rendelkezések

59.  § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 23.) és az azt módosító 3/2012. (II.15.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet

Vértesboglár Község Önkormányzatának képviselő-testülete által átruházott hatáskörök
A Csákvári Önkormányzati Társulásban ellátott feladatok és az ellátásukhoz kapcsolódó átruházott hatáskörök

1. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

2. Családsegítő- és gyermekjóléti feladatok ellátása,

3. Belső ellenőrzési feladatok

2. melléklet

Társulásban ellátott feladatok

I. A Csákvári Önkormányzati Társulásban ellátott feladatok

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
Családsegítő- és gyermekjóléti feladatok ellátása,
Belső ellenőrzési feladatok
Védőnői feladatellátás

II. Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

1

Az önkormányzati rendeletet a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 40. §-a hatályon kívül helyezte 2024. február 4. napjával.

2

A 2.  § (1) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 7.  § (1) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 8.  § (1) bekezdés a) pontját a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 8.  § (1) bekezdés b) pontja a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 8.  § (2) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 9.  §-át a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 10.  § (4) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 10.  § (6) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 15.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 18.  § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

13

A 22.  § (2) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

14

A 23.  § (3) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

15

A 25.  § (1) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

16

A 26.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

17

A 28.  § (3) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

18

A 29.  § (3) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 31.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

20

A 32.  § (2) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

21

A 33.  § (3) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 35.  § (1) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

23

A 37.  §-t a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 38.  § (5) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 39.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

26

A 41.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

27

A 42.  § (1) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 45.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

29

A 48.  § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

30

Az 50.  §-át a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

31

Az 51.  § a) pontja a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

32

Az 54.  § (1) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

33

Az 54.  § (5) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

34

Az 55.  §-át a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 21. § m) pontja hatályon kívül helyezte.