Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 6/2018. (IX.25.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2020. 11. 03- 2021. 12. 31

Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 6/2018. (IX.25.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni figyelmeztetés és pénzbírság kiszabásának szabályaira.

(2) E rendeletet a Vértesboglár község belterületén, 14. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, a mulasztás vagy a jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

2. § E rendelet alkalmazásában:

  • 1. ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek vagy amelynek tulajdonában - vagy ha a birtokos a tulajdonos személyétől eltér – birtokában az ingatlan van,
  • 2. közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azokat sérti, vagy veszélyezteti, és amelyek gyakorlását a képviselő-testület e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít,
  • 3. közszolgáltató: Csákvár Város Önkormányzata által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére feljogosított szolgáltató,
  • 4. út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület,
  • 5. út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;
  • 6. út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
  • 7. várakozás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges időnél, valamint – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percnél hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás,
  • 8. zöldterület: állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést, vagy a díszítő funkciót szolgálja; továbbá az a növényzet nélküli földes, murvás stb. közterület, ami a fenti funkciónak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.

2. Eljárási szabályok

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás (a továbbiakban: hatósági eljárás) bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul. A hatósági eljárás

  • a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
  • b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
  • c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől

számított egy éven belül indítható meg,

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a cselekmény elkövetésétől, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától vagy a jogellenes állapot észlelésétől számított két év elteltével felelősségre vonásnak nincs helye.

(3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos eljárás lefolytatása a jegyző, végrehajtás esetén a végrehajtás foganatosítása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik.

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben

  • a) figyelmeztetést tartalmazó döntésnek vagy
  • b) természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának

van helye.

(2) Ha a hatósági eljárás megállapítja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás következtében előállt jogellenes helyzet csekély súlyú, és a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, valamint ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi őt a a jogellenes magatartás megszüntetésére, a jogszerűtlen állapot helyreállítására.

(3) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt, mérlegeli

  • a) a jogsértéssel elért előny mértékét,a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
  • b) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  • c) a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  • d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  • e) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  • f) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, természetes személy esetén szociális, jövedelmi körülményeit.

(5) A közigazgatási bírságot a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

3. A település jelképeinek használatával kapcsolatos magatartások

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt, engedélyre nem kötelezett felhasználás eseteit kivéve

  • a) a település címerét, zászlaját, pecsétjét engedély nélkül előállítja, engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, vagy a község jó hírét, az önkormányzat érdekeit sértő módon felhasználja;
  • b) a „Vértesboglár” nevet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően vagy a község jó hírét, az önkormányzat érdekeit sértő módon veszi fel vagy használja.

4. Házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások

6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az az ingatlantulajdonos, aki a közterületek elnevezéséről, a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérően

  • a) a közterületi tábla ingatlanára történő kihelyezését akadályozza, az ingatlanára kihelyezett közterületi tábla láthatóságát, tisztaságát nem biztosítja,
  • b) házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről nem vagy nem megfelelően, szükség szerinti cseréjéről, pótlásáról nem vagy nem megfelelő időben gondoskodik.

5. A közterületek használatával kapcsolatos magatartások

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a közterület-használatról szóló és a gépjárművek parkolásának biztosításáról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott engedély nélkül megvalósítható igénybevétel eseteit kivéve a közterületet engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő mértékben vagy módon használja, így különösen ha

  • a) közterületen árusító pavilon elé engedély nélkül további eszközt kihelyez,
  • b) a közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol,
  • c) építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot engedély nélkül közterületen tárol,
  • d) az igénybevett közterület burkolatán betont, habarcsot kever, ragasztóanyagot melegít, vagy tevékenységéhez a közterületet az építési, közterület-foglalási engedélyben foglaltaktól eltérő egyéb módon használja,
  • e) 22.00 és 06.00 óra között 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművet, pótkocsit, félpótkocsit, vontatót, nyerges vontatót, lassú járművet, mezőgazdasági vontatót vagy ezekhez tartozó munkaeszközt közterületen tárol,
  • f) közterületen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott hibaelhárítás kivételével járművet javít, átalakít,
  • g) közparkot, közterületen lévő díszburkolatot, zöldterületet, sétányt, játszóteret rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal használ,
  • h) közterületen – az út területét és a gépjárművel történő várakozásra kijelölt közterületet ide nem értve – gépjárművel várakozik,
  • i) üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül, 10 napot meghaladóan tárol,
  • j) közterületen engedélyezett rendezvények, vásárok területének kivételével szeszesitalt fogyaszt,
  • k) a közterületen engedély nélkül árusít, vagy
  • l) a közterület használatát követően, annak eredeti állapotát nem állítja helyre.

(2) A közutak igazgatásáról szóló rendeletben meghatározottak értelmében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki az önkormányzat tulajdonában levő helyi közúthálózatra vonatkozóan, megfelelő közútkezelői hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően,

  • a) utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít;
  • b) utat felbont vagy elfoglal;
  • c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi;
  • d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja;
  • e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;
  • f) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.

6. A közterületek rendjével, a köztisztasággal kapcsolatos magatartások

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a közterületek tisztántartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) a tulajdonában, használatában álló ingatlan, üzlethelyiség, elárusító hely és az előtte levő járdaszakasz területén és a környező közterületen
    • aa) a rendet és tisztaságot nem tartja fenn,
    • ab) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és hulladékokat nem távolítja el,
    • ac) nem gondoskodik a növényi, rovar és rágcsáló- kártevő mentesítésről,
    • ad) nem gondoskodik az elektromos és távközlési vezetékeket 2,5 méternél, a járdát oldalról 0,5 méternél, felülről 2,5 méternél, az úttest felől 1 méternél jobban megközelítő növényzet eltávolításáról,
    • ae) a közkutak, közkifolyók környékén a környezetet szennyezi, vagy
    • af) nem gondoskodik a hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítésről;
  • b) 20:00-7:00 óra között, továbbá vasárnap és ünnepnap végez zajkibocsátással járó tevékenységet, zajhatást keltő berendezést működtet;
  • c) avart, kerti hulladékot éget.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az az ingatlantulajdonos, aki a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény (a továbbiakban: gyűjtőedény) beszerzéséről, javításáról, pótlásáról nem gondoskodik,
  • b) a gyűjtőedény rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről nem gondoskodik,
  • c) a gyűjtőedényt a jogszabályban meghatározott elszállítási, ürítési időpontig nem az ingatlanán belül tárolja,
  • d) az elkülönítetten gyűjtés szabályait felszólítás ellenére megszegi,
  • e) az elszállítandó lom hulladékot a közterületen
    • ea) a jármű- vagy gyalogos forgalmat akadályozva,
    • eb) a zöldterületet vagy a növényzetet károsítva vagy
    • ec) balesetveszélyt, károkozást előidézően

    helyez el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az az ingatlantulajdonos, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet (a továbbiakban: szennyvíz) keletkeztető ingatlanára vonatkozóan a közszolgáltatást nem veszi igénybe,
  • b) a szennyvíz közszolgáltatónak történő átadásáról nem gondoskodik, vagy
  • c) a szennyvízhez történő hozzáférést a közszolgáltatást végzőtől megtagadja.

7. Temető használatával kapcsolatos magatartások

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a temetőkről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) a köztemetőben nem a hely jellegének megfelelően viselkedik,
    • aa) az etnikai vagy vallási temetkezési szokásokat nem tartja tiszteletben, kegyeleti érzést sértő tevékenységet végez, hanghatást kelt vagy, kegyeleti érzést sértő magatartást tanúsít,
    • ab) a köztemető rendjét, csendjét zavarja,
    • ac) a köztemetőben szemetel, vagy a szemetet nem a kijelölt helyen helyezi el,
    • ad) a köztemetőben a temetési helyek díszítésére szolgálótól (így: koszorú, váza) eltérő tárgyat helyez el, vagy a kegyeleti érzésnek nem megfelelő sírjelet állít, vagy közízlést, emlékezést sértő feliratot, ábrát alkalmaz,
    • ae) a köztemető területén a talajt, a gyepet az üzemeltető engedélye nélkül felássa,
    • af) a köztemető területére – a vakvezető kutyát ide nem értve – állatot visz be vagy
    • ag) a köztemető területéről az üzemeltető engedélye nélkül növényt, virágot visz ki;
  • b) a köztemetőbe gépjárművel – a 75 éven felüli vagy mozgásában korlátozott személyt megfelelő igazolvány birtokában szállító jármű előzetes egyeztetéssel történő belépésének kivételével –az üzemeltető engedélye nélkül behajt

8. Fás szárú növények védelmével kapcsolatos magatartások

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó

  • a) fás szárú növényt olyan helyen és oly módon telepít, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet vagy egészséget veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést akadályozhatja, valamint kárt okozhat a meglévő építményekben, létesítményekben, és akadályozhatja azok biztonságos működését,
  • b) fás szárú növényt a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott inváziós fás szárú növénnyel pótol, vagy nem gondoskodik az ilyen növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról,
  • c) a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak - így különösen ágak, virágzat, termés, levelek - összegyűjtéséről, eltávolításáról nem gondoskodik,
  • d) fás szárú növényt engedély nélkül kivág, megcsonkít vagy a fa telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy egyéb olyan tevékenységet végez, amelynek következtében a fás szárú növény élettartama vagy értéke csökken,
  • e) fás szárú növény engedélyezett kivágását követő 1 éven belül (cserje esetében 3 éven belül) legalább azonos területi borítást adó, a kivágást engedélyező hatósági döntésben meghatározott, szakszerű pótlásáról nem gondoskodik.

9. Állattartással kapcsolatos magatartások

11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás tanúsít, aki a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) közterületen állatot tart, legeltet,
  • b) többszintes társasház padlásán, erkélyén, loggiáján galambot, ebet, macskát tart,
  • c) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,
  • d) ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épület közös használatú helyiségében vagy területein tart, etet, szabadon enged,
  • e) a kötelező immunizálásra, a transzponderrel való megjelölésre vonatkozó kötelezettségét ismételten elmulasztja,
  • f) ebet – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével – vendéglátó egységbe, piac területére, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe kifejezett engedély hiányában bevisz, illetve beenged.

10. A településkép védelmével kapcsolatos magatartások

12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, az az ingatlantulajdonos, aki a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően

  • a) a tulajdonában, birtokában, használatában lévő vagy gondjaira bízott védett érték jó karbantartásáról, állagmegóvásáról nem vagy nem megfelelően gondoskodik;
  • b) a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt megjelölő tábla elhelyezését nem tűri.

11. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait a hatálybalépést követően tanúsított közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.

14. § (1) Hatályát veszti a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a közterületek tisztán tartásáról szóló 9/2015. (VIII.3.) önkormányzati rendelet 12. alcíme.