Moha Község Önkormányzata Képviselőtestülete 17/2017 (XII.12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Moha Község Önkormányzata Képviselőtestülete 17/2017 (XII.12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018-01-01-tól
Moha Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Moha Község Önkormányzat Képviselőtestületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
- A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1.§
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,
e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A Rendelet mellékletei:
1. melléklet Moha Község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
1.1 Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása
1.2 Védett egyedi értékek jegyzéke
2. melléklet Moha Község településkép védelme szempontjából kiemelt területei
2.1 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása
2.2 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke
A./ Műemlék és műemléki környezet területe
B./ Régészeti lelőhely területe
C./ Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok
D./ Natura 2000 terület
E./ Ex lege védett természeti emlék (láp)
F./ Országos ökológiai hálózat – magterület
G./ Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
H./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
3. melléklet Moha Község településképi szempontból meghatározó területei
3.1 Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
3.2 Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
A./ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
B./ Történeti települési terület
C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület
4. melléklet Ültetési távolságok szomszédos ingatlantól
5. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
5.1 Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján
5.2 A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján
5.3 A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján
(3) A Rendelet alkalmazásában:
2. Áttört kerítés: a legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
3. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.
4. Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.
II. Fejezet
A helyi védelem
- A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2.§
(1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése
(2) Helyi védelem alá helyezés szabályai:
a) Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését Moha Község Önkormányzata Képviselőtestületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (V. 31.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Moha Község Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (különösen tulajdonosa, története, korábbi állapota).
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Moha Község polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(3) Helyi védelem megszűntetésének szabályai:
a) A védelem megszűntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Moha Község Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszűntetés kezdeményezésének rövid indoklása,
bd) a megszűntetést kezdeményező adatai, valamint
be) a védett elem tulajdoni jogát igazoló okirat.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszűntetésére:
a) műszaki indokok alapján,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
d) jelentős települési érdekből
kerülhet sor.
e) Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.
(4) A helyi védelem nyilvántartása A Rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
- Az egyedi védelem meghatározása
3.§
(1) Moha község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
j) utcabútorra.
- Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4.§
(1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:
a) A védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,
b) A védett elem, elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
- A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6.§
(1) Moha Község településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület
együttes halmazát.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet A Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:
a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksor, valamint
b) a településkapuk.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:
1.. Műemlék és műemléki környezet területe,
2. Régészeti lelőhely területe,
3. Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:
1. Natura 2000 terület,
2. országos ökológiai hálózat – magterület,
3. országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,
4. ex lege védett láp, valamint
5. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(7) Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.
(8) A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – művi elemekkel érintett részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a kialakult állapotnak megfelelő színezést,
e) a kertek rendezettségét,
f) a kerítések összhangját,
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
el kell érni.
(9) A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
IV. Fejezet
A településképi követelmények
- Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények
7.§
(1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk színű, valamint kontrasztos anyagok, valamint
b) ipari terület és kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település kialakult anyaghasználatáról idegen anyagok (különösen műanyag).
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók egymással nem harmonizáló anyagok.
(4) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
- A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8.§
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:
ba) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
bb) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következő kivételek figyelembevételével:
1. forgalmi terhelések mérséklésére,
2. történeti hagyományok megtartására,
3. utcaképi illeszkedés biztosítására,
4. átlátás megakadályozására, valamint
5. építészeti koncepció érvényesítésére
tömör kerítés is kialakítható.
cb) a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,
2. tartós, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint
6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó
homlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
- A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9.§
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló
épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses, épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró,
cb) a növényzettel harmonikus,
cc) elsősorban természetes anyagokból készülő,
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,
db) a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
2. időtálló, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége,
6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint
7. a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátótorony) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó
homlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) A Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) A Rendelet 5. mellékletében szereplő tájidegen, allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
- A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
10.§
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) a geometriai formát és arányrendszert, valamint
bc) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:
ca) a homlokzatképzést a részletekkel,
cb) az anyaghasználatot,
cc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,
cd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) az épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) A Rendelet 5. mellékletében szereplő tájidegen, allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél a következő követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó, helyreállító,
b) arányrendszert megőrző,
c) stílusidegen részeket eltávolító,
d) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó,
e) az utcai homlokzat színezését egységben kezelő,
f) esztétikát, minőséget hozó, valamint
g) építészeti értéket teremtő.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő
anyagot kell használni.
- A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
11.§
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) lakó (kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
- A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12.§
(1) A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
aa) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
ab) egymást nem eltakaró
reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
b) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó,
bb) állékony,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó,
be) a reklám megjelenését nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől a következő estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
- Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
13.§
(1) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos,
c) a funkciót tükröző
d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
(2) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények tekintetében:
a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
V. Fejezet
Szakmai konzultáció
- Rendelkezés a szakmai konzultációról
14.§
(1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Moha közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a Polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi a következő tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
bb) tervezett tevékenység rövid leírása,
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a következők kerülnek rögzítésre:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
cb) felvetett javaslatok,
cc) a Polgármester lényegi nyilatkozata.
VI. Fejezet
Településképi bejelentési eljárás
- A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
15.§
Településképi bejelentési eljárással érintett a teljes közigazgatási területre vonatkozóan, a reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
- A bejelentési eljárás részletes szabályai
16.§
(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesternek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
VII. Fejezet
A településképi kötelezés, településképi bírság
- A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
17.§
(1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
- A településképi kötelezési eljárás
18.§
(1) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és a következő eseteket vizsgálja:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
ad) A Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására
kötelezheti.
- A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
19.§
(1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint.
- A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
20.§
(1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
VIII. Fejezet
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
- A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
21.§
(1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.
(2) Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
(3) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
- Hatálybalépés
22.§
(1) A Rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályon kívül helyező rendelkezések
23.§
A Rendelet hatálybalépésével Moha Község Önkormányzata Képviselő-testületének „Moha Építési Szabályzatáról” (MÉSZ) szóló 10/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelete következő részei hatályukat vesztik:
1. 6.§ (5) bekezdés utolsó mondata,
2. 10.§ (4) bekezdés utolsó francia bekezdése,
3. 14.§ (2) bekezdése,
4. 14.§ (5) bekezdés „az arányos utcakép érdekében”- szövegrész,
5. 14.§ másodszor szereplő (6), először szereplő (10), először szereplő (11), másodszor szereplő (11), valamint a (12), (13), és (16) bekezdései,
6. 14.§ „Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános előírások” cím alatt szereplő (1) bekezdés „- a buszmegállókban egységes buszvárók, esőbeállók elhelyezését minden megállóban meg kell oldani”-szövegrésze, valamint „szemétgyűjtők, padok elhelyezésével – környezetalakítási terv alapján.”-szövegrésze,
7. 14.§ „Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános előírások” cím alatt szereplő (2), valamint (3) bekezdései,
8. 16.§ (1) bekezdés első francia bekezdése,
9. 18.§ szakasza,
10. 20. § (2) bekezdése,
11. 23.§ „Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető”, valamint „házi nyomáscsökkentő utcai homlokzaton nem helyezhető el”- szövegrészei.
Kovács Sándorné Iván Szilvia
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2017. december 12. napján
Iván Szilvia
jegyző
1. melléklet a 17/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
Moha Község Egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
1.1. Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása
1.2 Védett egyedi értékek jegyzéke
A | B | C | |
---|---|---|---|
1 | megnevezés | cím | hrsz. |
2 | Református templom | Fő utca | 1 |
2. melléklet a 17/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
Moha Község településkép védelme szempontjából kiemelt területei
2.1 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása
2.2 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke
A./ Műemlék és műemléki környezet területe
A | B | C | D | |
1 | Törzsszám | Azonosító | Név | Hrsz. |
2 | 10144 | 22257 | Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete | 144, 211, 212, 215, 234/1, 234/2, 141/2, 142/1, 142/2, 080, 087, 089, 602, 603/5 |
3 | 10144 | 3691 | Temetőkereszt | 143 |
B./ Régészeti lelőhely területe
A | B | C | D | |
1 | azonosító | Lelőhelyszám | Név | Hrsz. |
2 | 22047 | 1 | Homokbánya* | 019, 020/1, 020/2, 020/3, 018/2, 018/1 |
3 | 22379 | 2 | 2000/3. | 083 |
4 | 22381 | 3 | 2000/4. | 069/1, 070/1, 092 |
5 | 22383 | 4 | 2000/6. | 058/4, 057, 058/8, 058/6, 056/11, 058/5, 058/3, 056/10 |
6 | 22570 | 5 | MRT 5/1.lelőhely | 041, 040/3, 040/4, 040/5, 040/6, 039, 038 |
7 | 22571 | 6 | MRT 5/2.lelőhely | 019, 020/3, 020/1, 017 |
8 | 22572 | 7 | MRT 5/4.lelőhely | 06/7, 1228, 1227, 1226, 1225, 1224, 1223, 1222/2, 1222/1, 1221, 1220, 1219, 1218, 1217, 1207, 1206, 1205, 1204, 1203, 1202, 1201, 1200, 1199, 1149, 09/3, 06/5 |
9 | 22573 | 8 | MRT 5/5.lelőhely | 023/2, 087, 089, 1, 100/1, 100/2, 101/1, 101/2, 102/1, 102/2, 103/1, 103/2, 104/1, 104/3, 104/4, 105/1, 105/2, 106, 107, 108/2, 109, 110, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122/1, 122/12, 122/2, 122/3, 122/4, 122/5, 122/6, 122/7, 122/8, 123, 124/1, 124/2, 125/1, 125/2, 130/1, 130/2, 131/1, 131/2, 132/1, 132/2, 138/1, 138/2, 139, 140/1, 140/2, 141/1, 141/2, 142/1, 142/2, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153/1, 153/2, 154/1, 154/2, 155/1, 155/2, 157/1, 157/2, 158, 159, 160, 161, 164, 165, 167/1, 167/2, 171, 172, 173, 174, 175/1, 178, 185/1, 185/2, 19, 191/2, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 2, 20, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 21, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 169/1, 162/1, 156/2, 156/1, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 23, 230, 231, 232, 233, 234/1, 234/2, 24, 27, 28, 29, 3, 301, 4, 5, 592, 594, 596, 598, 6/1, 6/2, 600, 602, 603/5, 701/2, 701/3, 703, 704, 705, 706, 707, 708/3, 713, 714, 715, 716, 717, 718, 720, 721, 722, 8/1, 8/3, 80/11, 80/2, 9, 91/3, 92/1, 93/1, 94/1, 94/2, 95/1, 95/2, 96/1, 96/2, 97/1, 97/2, 98/1, 98/2, 99/1, 99/2, 080 |
10 | 22574 | 9 | MRT 5/6.lelőhely | 023/2, 017, 022/1 |
11 | 22575 | 10 | MRT 5/7.lelőhely | 080, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153/1, 153/2, 154/1, 154/2, 155/1 |
12 | 21675 | 11 | Dezerta | 040/4 |
13 | 32124 | 14 | Alsó-Malomi-dűlő | 06/3, 05, 03 |
* Fokozottan védett lelőhely. A további lelőhelyek általános szakmai védelem alatt állnak.
C./ Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlan
Megegyezik az 1. melléklettel.
D./ NATURA 2000 terület
HUDI20033 Móri-árok – Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Hrsz.: 042, 045/1, 045/2, 046, 047, 049, 050, 051/2, 051/5, 052/2b, 052/2c, 052/3, 053/2, 054
E./ „Ex lege” védett természeti emlék (láp)
A | B | C | |
---|---|---|---|
1 | megnevezés | Kataszteri szám | hrsz. |
2 | Láp |
F./ Országos ökológiai hálózat – magterület
Hrsz.: 038, 041, 042, 045/1, 045/2, 046, 047, 049, 050, 051/2, 051/3, 051/5, 052/2, 052/3, 053/2, 054, 055
G./ Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
Hrsz.: 011/3, 011/4, 017, 018/3, 038, 051/3, 051/5, 052/2, 052/3, 052/4, 052/5, 053/2, 055, 056/10, 056/11, 056/12, 056/13, 056/4, 056/5, 056/6, 056/7, 056/8, 056/9, 057, 1023, 1026, 1027, 1028, 1029
H./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
Hrsz.: 018/3, 038, 039, 040/2, 040/3, 040/4, 040/5, 040/6, 040/7, 041, 042, 045/1, 045/2, 046, 047, 049, 050, 051/5, 052/2, 052/3, 052/4, 053/2, 054
3. melléklet a 17/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
Moha Község Településképi szempontból meghatározó területei
3.1. Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
3.2. Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
A./ Településkép védelme szempontjából kiemelt területek
Megegyezik a 2. melléklet lehatárolásával.
B./ Történeti települési terület
Hrsz.: 1, 100/1, 101/1, 102/1, 103/1, 104/1, 104/3, 105/1, 105/2, 106, 107, 108/2, 109, 110, 115, 116, 117, 118, 120, 121, 123, 130/1, 131/1, 132/1, 138/2, 139/2, 140/1, 142/1, 180, 181, 182, 183, 184, 185/1, 185/2, 19, 192, 194, 195, 196, 197, 198, 2, 20, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 21, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 218, 219, 22, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 23, 230, 233, 234/1, 234/2, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 3, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 4, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 5, 50, 6/1, 6/2, 6/3, 74/2, 8/1, 8/3, 8/4, 81/1, 81/2, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89/1, 9, 90/1, 91/1, 91/3, 92/1, 93/1, 94/1, 95/1, 96/1, 97/1, 98/1, 99/1
C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület
Hrsz.: 080, 1, 104/1, 107, 108/2, 109, 110, 115, 116, 117, 118, 120, 121, 130/1, 131/1, 132/1, 138/2, 139/2, 140/1, 142/1, 143, 144, 145, 146, 147, 149, 150, 152, 153/2, 154/2, 155/2, 156/2, 157/2, 158, 159, 161, 162/2, 165, 167/2, 169/2, 169/3, 171, 172, 173, 174, 175/2, 178, 179, 2, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 227, 228, 229, 230, 233, 234/1, 234/2, 3, 304, 4, 5, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 509, 511, 513, 515, 517, 519, 521, 526, 529, 532, 535, 547, 550, 553, 556, 559, 565, 568/1, 574, 577/1, 580/1, 583, 586, 589, 592, 594, 596, 598, 6/1, 6/2, 6/3, 600, 602, 603/5, 8/1, 8/3, 8/4, 80/10
4. melléklet a 17/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
Ültetési távolságok szomszédos ingatlantól
A | B | |
---|---|---|
1 | Növény | Legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlantól |
2 | virág, hagyma | 0,30 m |
3 | 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor | 1,50 m |
4 | szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa | 2,00 m |
5 | 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa | 2,50 m |
6 | 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa | 3,50 m |
7 | alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa | 4,00 m |
8 | cseresznyefa, továbbá az 2–7 sorban fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő | 5,00 m |
9 | dió és gesztenyefa | 6,00 m |
5. melléklet a 17/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
5.1 az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján
A./ A listában szereplő növényfajok:
A | B | |
1 | Magyar elnevezés | Tudományos (latin) elnevezés |
2 | Borfa, tengerparti seprűcserje | Baccharis halimifolia |
3 | Kaliforniai tündérhínár | Cabomba caroliniana |
4 | Vízijácint | Eichhornia crassipes |
5 | Perzsa medvetalp | Heracleum persicum |
6 | Sosnowsky-medvetalp | Heracleum sosnowskyi |
7 | Hévízi gázló | Hydrocotyle ranunculoides |
8 | Fodros átokhínár | Lagarosiphon major |
9 | Nagyvirágú tóalma | Ludwigia grandiflora |
10 | Sárgavirágú tóalma | Ludwigia peploides |
11 | Sárga lápbuzogány | Lysichiton americanus |
12 | Közönséges süllőhínár | Myriophyllum aquaticum |
13 | Keserű hamisüröm | Parthenium hysterophorus |
14 | Ördögfarok keserűfű | Persicaria perfoliata |
15 | Kudzu nyílgyökér | Pueraria montana var. lobata |
B./ Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:
A | B | |
1 | Magyar elnevezés | Tudományos (latin) elnevezés |
2 | Közönséges selyemkóró | Asclepias syriaca |
3 | Vékonylevelű átokhínár | Elodea nuttallii |
4 | Bíbor nebáncsvirág | Impatiens glandulifera |
5 | Felemáslevelű süllőhínár | Myriophyllum heterophyllum |
6 | Kaukázusi medvetalp | Heracleum mantegazzianum |
7 | Óriásrebarbara | Gunnera tinctoria |
8 | Tollborzfű | Pennisetum setaceum |
9 | Alternanthera philoxeroides | |
10 | Microstegium vimineum |
5.2 A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján
A./ Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
A | B | |
1 | Magyar elnevezés | Tudományos (latin) elnevezés |
2 | akác | Robinia pseudo-acacia |
3 | amerikai kőris | Fraxinus americana |
4 | bálványfa | Ailanthus altissima |
5 | keskenylevelű ezüstfa | Elaeagnus angustifolia |
6 | fekete fenyő | Pinus nigra |
7 | erdei fenyő | Pinus silvestris |
8 | gyalogakác | Amorpha fruticosa |
9 | kései meggy | Prunus serotina |
10 | zöld juhar | Acer negundo |
B./ Lágyszárú inváziós növényfajok:
A | B | |
1 | Magyar elnevezés | Tudományos (latin) elnevezés |
2 | alkörmös | Phytolacca americana |
3 | japánkeserűfű fajok | Fallopia spp. |
4 | kanadai aranyvessző | Solidago canadensis |
5 | magas aranyvessző | Solidago gigantea |
6 | parlagfű | Ambrosia artemisifolia |
7 | selyemkóró | Asclepias syriaca |
8 | süntök | Echinocystis lobata |
5.3 A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján
A | B | |
1 | Magyar elnevezés | Tudományos (latin) elnevezés |
2 | parlagfű | Ambrosia artemisiifolia |
3 | keserű csucsor | Solanum dulcamara |
4 | selyemkóró | Asclepias syriaca |
5 | aranka fajok | Cuscuta spp. |