1. § . (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembe vételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 30. §. (2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve – ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § . (1) Jelen rendelet hatálya a Kápolnásnyék község közigazgatási területén működő köztemetőre – ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is, - valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Kápolnásnyék község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor:

3. § . E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § . (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. § . (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a Jegyző ellenőrzi. Ennek érdekében:

6. § . (1) A köztemető üzemeltetéséről a Képviselő-testület határozott időre – 5 éves időtartamra szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a Képviselőé-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a Képviselő-testület – pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. §. és 55. §-aiban foglaltakat.

7. § . (1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

8. § . (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

9. § . Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás nem illeti meg.

10. § . (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

11. § . (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

12. § . (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a Képviselő-testület hagyja jóvá.

13. § . (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

14. § . A temetési helyek méretei:

(1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:

15. § . (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat, vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tevét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet, vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos!

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjével történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

16. § . (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év).

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) Az urnafülkék használata 20 évre terjed.

(5) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(6) A részben, vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17. §² , ³ A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni!

18. § . (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát a 28. §. (4) bekezdésben írt kivétellel – nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

19. § . (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírbolt könyvbe bejegyeztette.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek, az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről – e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor – nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére.

20. § . (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a Képviselő-testület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

21. § . (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a Képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban és helyben szokásos módon közzé kell enni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

22. § . (1) Ha a temető, vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a Képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor.

23. § . (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az érheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szoltálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetve bármely hozzátartozó részére megadható.

24. § . (1) A művészettörténeti, vagy művészei értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Kápolnásnyék község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

25. § . (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 3.000.- Ft alapdíj + napi 500.- Ft + ÁFA.

(2) A kórházban, vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni.

26. § . (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsó, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

27. § . (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával lehet.

(2) A halott szállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

28. § . (1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

29. § . (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozónak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

30. § . (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részér kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

31. § . (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok kerülnek:

32. § . (1) A temetői nyilvántartásba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

33. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza, így elsősorban:

34. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.01.) Korm.rendelet rendelkezései az irányadók.

35. § Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

36. § .⁴ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.²