Kápolnásnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró a Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, és hatálya

1. § (1) E rendelet célja Kápolnásnyék község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendeletet hatálya Kápolnásnyék közigazgatási területére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

a) Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 40%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

b) Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Eljr.) meghatározott fogalom.

c) Cégtábla: A vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

d) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, grafikai elem.

e) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, amelyen a védett épület, építmény áll.

f) Helyi védett műtárgy (H2): védetté nyilvánított a e) pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

g) Közösségi célú hirdetés: kizárólag közérdekű információt nyújt, a közösségi tájékoztatást szolgálja, mely közintézményekhez, kulturális- és sport rendezvényekhez, közszolgálati felhívásokhoz, építészeti-, természeti- vagy kulturális értékek ismertetéséhez kapcsolódik.

h) Megalapozó értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.

i) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

j) Tetőfelépítmény: A ferde tetősíkból kiálló épülettömeg, mely a tetőtér, padlástér belső bővületét határolja.

k) Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. 

l) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. 

II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja Kápolnásnyék község településképe és történelme szempontjából meghatározó, országos védettséget nem élvező építészeti örökségének és jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség (a továbbiakban: helyi védett érték) a nemzet közös kulturális kincsének része, ezért megóvása, fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

4. A helyi védelem feladata

4. § A helyi védelem feladata:

a) a védelmet igénylő helyi építészeti örökség:

aa) meghatározása és dokumentálása,

ab) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

ac) lakossággal történő megismertetése.

b) a helyi védett érték károsodásának megelőzése, fenntartásának és megújulásának elősegítése, továbbá az esetleges károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

5. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy az önkormányzat hivatalból kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

6. § A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt.

7. § (1) A helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 6. § szerinti érdekelteket.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(4) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: 

a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b) az 6. § meghatározott érdekeltek észrevételeinek

figyelembevételével dönt.

(5) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell az 6. § szerinti érdekelteket.

(6) Helyi védelem elrendelése, illetve megszüntetése csak jelen rendelet módosításával történhet.

(7) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

6. A helyi védett értékek megjelölése

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás a jogszabályban megállapított elemeken túl tartalmazhatja továbbá:

a) a védett ingatlan helyszínrajzát,

b) a tulajdonos, kezelő nevét, címét,

c) az épület fotódokumentációját,

d) a védelem alapjául szolgáló értékvizsgálatot,

e) a védett érték felmérési terveit és állapotfelmérésének adatait,

f) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart,

g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

h) a helyreállítási javaslatot.

8. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

10. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2/A. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, haszonélvező kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

9. A helyi területi védelem

12. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 2/B. mellékletben meghatározott területek.

(2) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(3) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek, kert kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § (1) Az Önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területként (a továbbiakban: Mt) jelöli ki az eltérő karakterű területeket:

a) Klasszikus lakóterület (KL),

b) Új lakóterület (ÚL),

c) Kisvárosias jellegű lakóterület (KV),

d) Településközpont (TK),

e) Intézményterület (I)

f) Gazdasági terület (G)

g) Különleges terület (K)

h) Egyéb beépítésre nem szánt terület (E)

(2) A Mt lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

11. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

14. § (1) Ha a helyi védett értékre előírt településképi követelmény az – a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti - Mt-re vonatkozó előírással nem ellentétes, a védett értékekre és az Mt-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ha ellentétes, akkor a helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes Mt-re vonatkoznak – amennyiben az előírás másképp nem rendelkezik.

IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épület (H1) helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

13. Területi építészeti követelmények

16. § Lakókocsi, konténer építményként történő elhelyezése és használata - kivéve az ingatlanra vonatkozó jogszerű építkezés idejét – nem lehetséges.

14. A Mt-ekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Tetőhéjalásként és épületburkolatként nem alkalmazható

a) műanyag hullámlemez,

b) alumínium trapézlemez,

c) nem színezett alumínium,

d) a korcolt, az előregyártott elemes fémburkolat és  vörösréz, horganylemez kivételével fémlemez,

amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál – a gazdasági jellegű területek kivételével – csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz szín árnyalatai és nád alkalmazhatók, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó településképi követelmény másként nem rendelkezik.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően újszerű, előregyártott elemes burkolat, a homlokzaton és tetőfelületen alkalmazható, ha a homlokzattal egységesen kerül kialakításra. A Mt-eken az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett a fehér, barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében a tégla, vagy bontott, vágott kisméretű tégla használható.

(4) Egy épületen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók.

(5) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(6) „TK” területén felújítás, építés esetén az utcára néző homlokzaton konzolos épületrész. loggia, erkély nem építhető, valamint a kialakult, hagyományőrző épületmotívumokat, karakterjegyeket kell alkalmazni.

18. § (1) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(2) „G” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(3) „G” területén az épületeken – a 17. § (2) és (3) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.

(4) „G” területén elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés vagy drótfonatos, lábazat nélküli kerítés is.

(5) „E” területén – birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

19. § (1) Az Mt-ken kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős, valamint a 7°-nál alacsonyabb hajlásszögű lapostetős épület helyezhető el - amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. Az magastető esetében az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 15%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is. Manzardtető nem létesíthető.

(2) „KL” területén a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki.

(3) „KL” területén oromfalas épület esetében a közterület felé kontyolt tetőforma – csonkakonty kivételével - nem alkalmazható.

(4) „KV” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint a 7°-nál alacsonyabb hajlásszögű lapostető is építhető.

(5) „ÚL” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint a 7°-nál alacsonyabb hajlásszögű lapostető is építhető.

(6) „G” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint a 7°-nál alacsonyabb hajlásszögű lapostető is építhető.

20. § (1) Egy épületen egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető.

(2) A tetőgerincet függőlegesen mért 0,8 méteren belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg.

(3) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz-hosszának legfeljebb 50%-a lehet.

(4) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

(5) „KL” területén nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 4,0 méterre közelítheti meg.

(6) „KL” területén kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2,0 méterre közelítheti meg.

(7) „TK” területén az utcai telekhatártól számított 15 m-es mélységen belül, a közterületről látható módon nem alkalmazható tetősíkból kiemelkedő tetőablak.

(8) „TK” területén kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2,0 méterre közelítheti meg.

21. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán - beleértve a homlokzati tetőfelületet is - szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

22. § (1) Közterületek, út menti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. Az ajánlott és nem javasolt növények jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

(2) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 1 m² szabad földterület biztosításával.

(3) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat előtérbe kell helyezni, a 4. függelék szerint.

(4) „E” területén elhelyezett épület, épületegyüttes körül takarófásításként legalább háromszintes növényállomány telepítendő – a tájra jellemző őshonos fafajok megválasztásával, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel.

(5) „E” területén az erdő területeken természetes anyagokból (kő, fa, vályog, nád) épített létesítmények helyezhetők el.

(6) „E” területén – a kertes mezőgazdasági terület, a különleges beépítésre nem szánt terület és a birtokközpontok kivételével - kizárólag legfeljebb 2,0 magas faoszlopos tartószerkezetű, drótfonatos kerítés, huzalkerítés, vadvédelmi háló, élő sövény helyezhető el.

15. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

23. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el. A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m²-t - gazdasági és különleges terület területfelhasználások kivételével.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m²-t, kivéve a gazdasági jellegű, valamint az intézményi és különleges területeket.

(3) Cégtábla és egyéb grafikai elemek homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(5) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.

16. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(2) Közösségi célú hirdetés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán legfeljebb 2 m² felületig helyezhető el.

(3) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(4) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el meghatározott időre.

17. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

25. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) a közparkokban, a közkertekben, a játszótereken,

b) a temetők területén és

c) a védett természeti terület területen.

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el:

a) Klasszikus lakóterületen (KL),

b) Új lakóterületen (ÚL),

c) Kisvárosias jellegű lakóterületen (KV),

d) Településközpont területén (TK),

e) Intézményterületen (I),

f) Gazdasági területen (G),

g) Különleges területen (K).

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb, mint az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese.

(4) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) helyi védett értéken,

b) temetők területén.

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

V. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

18. A szakmai konzultáció szabályai

26. § (1) Az Önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények és településrendezési eszközökben foglaltak betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőséget biztosít.

(2) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység:

a) Mt-n történik, vagy

b) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy

c) helyi egyedi védelem alatt álló értéket érint.

19. A szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

27. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,

b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat,

c) a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.

(3) A szakmai konzultáció szóban történik.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(5) A tervezési során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(7) A szakmai konzultációról készített emlékeztetőről önkormányzati nyilvántartást kell vezetni.

VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

20. A településképi bejelentési eljárás esetei

28. § (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező

a) a külön jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén, a (2) bekezdés szerinti esetekben

b) a település közigazgatási területén történő reklámelhelyezések esetén,

c) meglévő építmény rendeltetés módosítása esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:

a) Építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;

b) a település kiemelt közterületei (Ország út, Fő utca, Deák Ferenc Utca, Mátyás király utca) mentén és helyi védelem alatt álló épület esetén

ba) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzat színezése vagy a homlokzat felületképzésének megváltoztatása;

bb) Épületben önálló rendeltetési egységek számának változtatása;

bc) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet;

bd) Nem emberi tartózkodásra szolgáló közterületről látható építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 8 m³, de nem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot;

be) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

1. beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

2. beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

bf) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

bg) Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;

bh) Közterülettel határos kerítés, kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése esetén;

bi) Közterületről látszó klíma-, szellőző-, levegő hőszivattyú kültéri egysége, napelem, napkollektor, áru- és pénzautomata létesítése, továbbá helyi védett épületen riasztórendszer létesítése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni, a jogszabály szerinti tartalommal.

(2) A polgármesteri igazolás érvényességi ideje a kérelemben megjelölt időtartam, vagy 1 év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS

22. A településképi kötelezési eljárás

30. § (1) A településképi követelményekre vonatkozó előírások megszegése esetén a polgármester a külön jogszabályban meghatározott településképi kötelezést folytathat le.

(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

23. A településképi bírság

31. § (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

(2) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak részbeni végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz:

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,

alapján kell kiszabni.

(3) A településképi bírságot az önkormányzat 11736082-15364500-04640000 számú számlájára kell megfizetni.

(4) A településképi birság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.

VIII. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER

24. A védett építmények fenntartásának támogatása

32. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére önkormányzati támogatást hozhat létre.

(2) A támogatás a védett érték

a) állagmegóvására,

b) az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, nyílászárók és tető kialakítására, felújítására,

c) az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,

d) stílusidegen építmények bontására, illetve a belső szerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára, amennyiben ezek az épület védendő homlokzatát illetve tetőszerkezetét érintik,

e) valamint belső épületszerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára

nyújtható.

(3) A támogatás pénzügyi forrása (továbbiakban: az Alap):

a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a befizető a felhasználásra e célt határozta meg,

d) az Alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

e) településképi bírság,

f) egyéb bevételek.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete az Alap keretösszegét a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg.

25. Az Alap felhasználása

33. § (1) A kérelmet az önkormányzati hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;

b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:

ba) a tervezett felújítás részletes leírását,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját;

c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést, a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésében,

d) a megpályázott munka elkészülésének határidejét;

e) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a feltételek szerint használja fel.

34. § (1) A beérkezett kérelmeket a Képviselő-testület bírálja el. A benyújtott kérelem vonatkozásában egy alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.

(2) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2009. (IX.04.) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről és

b) Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(XI.25) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 11/2009.(IX.04.) rendelete módosításáról.

                             Podhorszki István                                          Szabóné Ánosi Ildikó

                                 polgármester                                                    jegyző

Kihirdetve:

Kápolnásnyék, 2018. 05. 29.

                                                                                             Szabóné Ánosi Ildikó

                                                                                                        jegyző