1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kápolnásnyék Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kápolnásnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és a rendelet 3. mellékletében felsorolt társulás látja el.

(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal).

(6) a) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

(7) Az Önkormányzat működési területe: Kápolnásnyék község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A képviselő-testület a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat címere tárcsa alakú pajzs, óarany kerettel díszítve. A pajzs felett a település alapításának évszáma. A pajzs alatt szintén óarany díszszalagban Kápolnásnyék felirattal. Az óarany keretbe foglalt pajzs középen szintén óarany mezővel két részre osztott, felül kék mezőben ezüst színű középkori oldalkápolna kereszttel, alul zöld mezőben óarany színű lúdtoll fekvő helyzetben.

(3) A zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve – 1:2 arányú téglalap. A zászlórúdra merőlegesen két szélén vágással három mezőre osztva úgy, hogy a két szélső mező ¼ - ¼ arányban kék színnel, középső mező 2/4 arányban zöld színnel osztott, rajta a középső mezőben foglal helyet az önkormányzat címere. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(4) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Kápolnásnyék Község Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címerével. A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról, lenyomatáról és használatáról belső szabályzat rendelkezik.

(5) Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek

(6) A kitüntetések, elismerő címek adományozásnak részletes szabályait az erről szóló rendeletek tartalmazzák.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Kápolnásnyék település falunapja minden évben a Mihály naphoz közelebb eső szombati nap.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja a Kápolnásnyéki Kisbíró, hivatalos honlapja www.kapolnasnyek.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Muzslával.

4. § (1) Az önkormányzat által ellátandó kötelező feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.

(2) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(4) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. A képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, melyet a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen véleményez.

(5) Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.

(6) Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, társulásaira, a bizottságaira és a jegyzőre ruházhat át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület – települési képviselő kezdeményezésére – felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

(4) Az átruházott hatáskörben eljáró évente, illetve a képviselő-testület kérésére köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

6. § A képviselő-testületet 7 főből áll, 1 fő főállású polgármester és 6 fő helyi képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 5. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és – szükség esetén – rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(3) Megalakulását követően a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület évente legalább egy közmeghallgatást tart.

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) Az éves munkatervet a Polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé minden év január 31. napjáig.

(3) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

(4) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

9. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület június 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, lehetőség szerint a hónap utolsó hetének hétfői napján.

(4) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően rendkívüli ülés formájában is összehívható.

10. § (1)¹ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a polgármester a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére az ülés előtt legalább 5 naptári nappal korábbi időpontban juttatja el.

(3) Az ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület tagjaihoz elektronikus úton, vagy papírra megszerkesztve, a többi meghívotthoz pedig az utóbbi formában elkészítve kell eljuttatni.

(4) A meghívó tartalmazza:

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(6) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(7) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívott meghívójában fel kell tüntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyző írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről is tájékoztatást ad.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatokat tehetnek. A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, napirendekről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatás kezdetekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra 15 napon belül írásban választ kell adni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményével lehet benyújtani az önkormányzat költségvetésére és zárszámadására vonatkozó előterjesztést.

(8) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírását.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén a tárgyalás sorrendjéről a képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg határoz.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

(6) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 5 nappal az ülés előtt meghívó közzétételével - a hivatal és a település hirdetőtábláin, valamint a község honlapján - értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(8) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és normatív határozatai és rendeletei az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.kapolnasnyek.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

17. § (1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja a területi önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a területfejlesztés, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A képviselő-testület és bizottságai nyilvános ülésein tanácskozási jog illeti meg a Kápolnásnyéki székhellyel rendelkező, azon civil szervezet képviselőjét, amely a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel és tevékenysége céljának, valamint képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg írásban jelzi a Közös Önkormányzati Hivatal felé, hogy tanácskozási jogával élni kíván.

18. § (1)² A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

20. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány.

(3) Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indoklása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(4) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(5) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

21. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület - a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt - a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával – kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

22. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt juttatja el a polgármesterhez.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.

(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, aljegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehetnek fel. Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett köteles érdemi választ adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozhat. Kérdés benyújtható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.

(3) A kérdésre az ülésen szóban, vagy ha ez nem lehetséges, tizenöt napon belül írásban kell választ adni.

24. § (1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(4) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval és ülésenként legfeljebb egy óra időtartamban foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(5) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően öt nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.

(6) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(7) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(8) Az interpelláció ideje legfeljebb öt perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb öt perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb két perc lehet.

(9) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(10) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő képviselő-testületi ülésen terjeszti elő.

(11) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő tizenöt napon belül köteles megválaszolni. A választ írásban el kell juttatni minden képviselőhöz.

(12) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő rendes képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(13) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról, amennyiben azzal kapcsolatban kétség merül fel, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

25. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(4) Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

26. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő a döntéshozatalból az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kizárható.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester külön-külön bocsátja szavazásra és az elutasított módosító javalatok kivételével, az elfogadott módosító javaslatokat egységes határozati javaslatként bocsátja szavazásra.

(4) Egyszerű többséghez a javaslat elfogadásának feltétele, hogy a jelenlévő képviselők több mint a fele igennel szavazzon. Minősített többséghez (pl.: rendeletalkotás) a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. A döntésre feltett kérdésekben a szavazás vagy igennel vagy nemmel vagy tartózkodással, választás, kinevezés, vezetői megbízás, kitüntető cím ügyében igennel vagy nemmel történhet

(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza meg döntéseit, ami kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(6) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

(7) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(8) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően vagy „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

27. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) Igen szavazatnak a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

28. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a bizottság valamennyi képviselő tagja, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, a meghozott döntés eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

29. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző.

(3) Rendelet-tervezetet a polgármester, a bizottság vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelet-tervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelet-tervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelet-tervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelet-tervezet címében ezt jelezni kell.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelet-tervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(7) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

30. § (1) Az önkormányzati rendeletek megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében pontjában meghatározottak szerint történik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet 1 példánya a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre 15 napra.

(3) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(4) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek

(5) A rendeletekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

31. § (1) Képviselő-testület határozatának meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá a határozatának megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. § (1) bekezdésében pontjában meghatározottak szerint történik.

(4) A testület alakszerű határozat nélkül dönt

(5) A normatív határozatok kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző az ülést követő 15 napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint gondoskodik a határozatok jegyzőkönyvi kivonat formájában történő megküldéséről az érintettek részére.

(6) A képviselő-testületi határozatokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a munkatervbe rögzített időpontban kell beszámolni.

32. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Határozat és rövidebb rendelet esetében azt a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

(5) A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve, elzárva kell tárolni.

(6) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének jegyzőkönyvébe, azzal, hogy a jegyzőkönyvek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

33. § (1) A települési képviselő jogállását és a rá vonatkozó egyéb rendelkezéseket az Alaptörvény, valamint az Mötv. 28. § -39. § rendelkezései határozzák meg.

(2) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

34. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatása, kötelezettsége teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazoltan van távol a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül.

(3) A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőt a képviselő-testület szóbeli figyelmeztetésben részesíti. A kötelezettségét ismételten megszegő képviselőt alkalmanként a képviselő-testület írásbeli figyelmeztetésben részesíti a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével.

(4) Amennyiben a képviselő a kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület határozattal havi tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja.

(5) A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek alkalmanként három havi tiszteletdíja vonható meg a képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével.

35. § (1) A polgármester, a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag megválasztását követően az Mötv. 39. § alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatába a nyilvántartással megbízott Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság jelenlétében lehet betekinteni. A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek az ellenőrzés céljából.

(3) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatát a Pénzügy Bizottság, mint Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(4) Az előző évre szóló vagyonnyilatkozatot a tárgyévben tett vagyonnyilatkozat benyújtását követően vissza kell adni a képviselőnek.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

36. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályait jogszabályok határozzák meg. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést átadja a hatáskörbe rendelt Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottságnak. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(2) A képviselőnek a méltatlanságot megalapozó körülményekről, vagy azt megállapító jogerős ítélet kézhezvételétől, vagy az arról történő tudomásszerzését követő 3 napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet és a vármegyei kormányhivatalt. A méltatlanság bizonyítása hivatalból indul. A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság átruházott hatáskörben vizsgálja a méltatlansági körülmények fennállását.

(3) A méltatlansági eljárásra egyebekben a Mötv. 37. § (2) – (7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az összeférhetetlenség és méltatlanság szabályait a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjaira a Mötv. 40. § (2)-(3) bekezdései szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

37. § (1) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az alpolgármester – bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

(2) Ha a képviselő a személyes érintettségét a szavazás előtt nem jelenti be, ennek tudomásra jutását követően a döntést vissza kell vonni, és új szavazást kell elrendelni.

(3) A döntés visszavonásának és az új döntés meghozatalának körülményeit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a döntés vagy a döntés meghozatalának körülményei miatt az önkormányzatot hátrányos következmények érik, azok az érintett képviselőt terhelik.

38. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 57. §-ban foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság– továbbiakban: Bizottság –.

(3) A Bizottság feladatait és hatásköreit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)³ A Bizottság tagjainak száma 5 fő: 1 elnök, 4 bizottsági tag (3 fő képviselővel és 2 fő nem képviselő taggal). A Bizottság tagjainak névsorát e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

39. § (1) A Bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2) A Bizottság munkaterv alapján működik, rendes ülését a képviselő-testület rendes ülése előtti időpontban tartja.

40. § (1) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a Bizottság korelnöke hívja össze.

(2) A Bizottság ülésére vonatkozó szabályok a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(3) A Bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A Bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A Bizottság szükség szerint, de legalább évenként beszámol a képviselő-testületnek a Bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a Bizottság elnökének kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a Bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

(5) A Bizottság határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. § (1) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a Bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselő-testületi tagot.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható – az Mötv. 49. §-a alapján – az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a Bizottság minősített többséggel dönt.

(3) A Bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

42. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el

(2) A polgármester, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester minden héten hétfőn 13.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

43. § A polgármester felfüggeszti a Bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

44. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Feladataira és hatáskörére az Mötv. 74. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek, amelyek a következők:

45. § (1) A Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó települések polgármesterei a jogszabályban megállapított feltételekkel jegyzőt neveznek ki határozatlan időre.

(2) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Kápolnásnyék Község Önkormányzatának polgármestere által kijelölt, a jegyzői tisztség ellátásra előírt képesítési feltételekkel rendelkező köztisztviselője látja el a jegyző feladatait. Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatalban nincs olyan köztisztviselő, aki a jegyzői tisztség ellátásra előírt képesítési feltételekkel rendelkezik, úgy Kápolnásnyék Község Önkormányzatának polgármestere – Vereb Község Önkormányzat és Nadap Község Önkormányzat polgármesterével egyetértésben – helyettesítő jegyző kijelölése iránt keresi meg a kormányhivatal vezetőjét.

46. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Nadap Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és Vereb Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja.

(4) Az önkormányzat e rendelet 3. mellékletében felsorolt társulások tagja.

48. § A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól.

49. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését, annak módosításait és zárszámadását önkormányzati rendeletben állapítja meg, amelynek összeállítására vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A költségvetés elfogadása egy tárgyalási fordulóban történik, melynek során a képviselő-testület körültekintő helyzetfelmérést követően a törvény által szabályozott részletezésben tárgyalja meg és hagyja jóvá a költségvetés tervezetét.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság átfogóan véleményezi.

(4) A költségvetési rendelet-tervezetet - a (2)–(3) bekezdésben előírt véleményezés után - a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és beterjesztésére a (3)–(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

50. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységét a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott, erre feljogosított külsős szervezet vagy személy látja el a képviselő-testület által jóváhagyott éves belsőellenőrzési terv alapján.

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.