1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, akik Kápolnásnyék Község közigazgatási területén kedvtelésből tartott állatot tart, felügyel, gondoz, állattartó tevékenységet folytat.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávtv.) 2. §-ának hatálya alá tartozó, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésében meghatározott magatartásokra.

(3) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók és az állattartással érintett személyek érdekeinek érvényesülését, biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, továbbá mások biztonságát, testi épségét, valamint jogainak gyakorlását ne veszélyeztesse.

(4) A rendelet célja továbbá, hogy a kedvtelésből tartott állatok jóllétét, megfelelő tartási körülményeinek biztosítását, valamint a jó gazda gondosságával történő állattartást elősegítse, az azokat veszélyeztető magatartásokat megelőzze, kezelje és szankcionálja.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Kápolnásnyék Község közigazgatási területén kedvtelésből állatot tartani kizárólag a vonatkozó állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Kormány rendelet és a mindenkor hatályos Kápolnásnyék Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervében foglaltak betartásával és e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2) Ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épületet vagy építményt elhelyezni kizárólag Kápolnásnyék Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terv előírásai, továbbá az egyéb építésügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint közegészségügyi jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott védőtávolságok betartásával lehet.

(3) A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon, szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani. Az állattartó köteles betartani az állatjóléti és az állat-egészségügyi szabályokat.

(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(5) Az ebeket – szükség esetén bekerített és lezárt helyen vagy megkötve – a nap minden szakában akként kell tartani, hogy elkóborolni, közterületre vagy más személy ingatlanára felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.

(6) Ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani,

(7) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatát az állatvédelmi, állatjóléti, állategészségügyi és közegészségügyi előírások, továbbá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályainak betartásával tartani.

(8) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye a környezeti viszonyoknak és az állatok szükségleteinek megfeleljen, továbbá be kell tartania az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat.

(9) Harapós vagy támadó természetű eb esetén az ingatlan, lakás vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(10) Gazdasági haszon céljából tartott állatok közül haszonállatként és nagyhaszonállatként felsorolt állat kedvtelésből tartott állatként akkor tartható, ha e rendelet 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az állat elhelyezésére szolgáló épület az ingatlanon elhelyezhető.

4. § (1) Többlakásos lakóépület osztatlan közös tulajdonú udvarán, az épület folyosóján, erkélyén eb csak az összes lakó (többi tulajdonos, kezelő, bérlő, stb.) írásbeli hozzájárulásával tartható, etethető.

(2) A társasházak házirendjében megszabhatók a háziállat-tartás szabályai. A társasház szervezeti-működési szabályzata (SZMSZ) nem tilthatja meg teljesen a kedvtelésből tartott állatok tartását a lakásokban, ugyanakkor korlátozhatja az állatok számát, fajtáját vagy méretét a biztonság és a higiénia érdekében.

(3) A házirend szabályozhatja a közös területek használatát, a szennyezésmentesítésre vonatkozó szabályokat, illetve a zaj- és szagvédelmet is, illetve rögzíthető, hogy az állattartás nem zavarhatja indokolatlanul a többi lakó nyugalmát, azonban a szabályozásnak összhangban kell lennie a magasabb szintű jogszabályokkal

(4) Többlakásos épületben eb- és macskatenyésztés nem folytatható.

5. § (1) Közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben ebet csak pórázon lehet vezetni. Ezeken a területeken ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy kedvtelésből tartott állata közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztessen, mások nyugalmát ne zavarja meg, ijedelmet, megbotránkozást ne váltson ki.

(3) Szájkosarat a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell használni.

(4) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állata a közterületet, a többlakásos lakóépületek udvarát és közös használatú helyiségeit (így különösen: lift, udvar) ne szennyezze. Az okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani és a közterületet, a közös helyiséget eredeti állapotába visszaállítani.

(5) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítményekbe, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, üzletbe, áruházba, játszótérre, ebet – a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati eb kivételével – még pórázon sem szabad bevinni, kivéve, ha ehhez a létesítmény működtetője hozzájárul.

(6) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre ebet kizárólag az üzemeltető engedélyével pórázon szabad bevinni.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt tilalmak alóli kivételek esetén is alkalmazni kell e rendelet ebtartásra vonatkozó szabályait, különös tekintettel a jelen rendelet 5. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra.

6. § Az állattartó halála esetén, az állat elhelyezéséről, további gondozásáról a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

7. § (1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles Kápolnásnyék Község jegyzőjének (továbbiakban: jegyző) 30 napon belül írásban bejelenteni:

(2) Az eb elhullását, elidegenítését, végleges elszállítását az eb nyilvántartásból történő törlése végett 30 napon belül, írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.

(3) Az eb eltűnését 3 napon belül, írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.

8. § (1) A bejelentett és nyilvántartásba vett ebet évente egyszer, vagy a külön hirdetményben közölt napon és helyen, vagy az eb tartási helyén a hatósági állatorvosnak be kell mutatni.

(2) A vizsgálatért és a kötelező védőoltásért az ebtulajdonos külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.

(3) Vándormutatványos -még átmeneti tartózkodás esetén is- csak a veszettség elleni védőoltásra vonatkozó érvényes igazolvánnyal tarthatja az ebet a községben.

9. § (1) Kápolnásnyék Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik a gazdátlan és kóbor ebek befogásáról és elszállításáról.

(2) A felügyelet nélküli, közterületen vagy üzlet előtt felügyelet nélkül kikötött, valamint a közterületen szabadon engedett ebeket a gyepmesteri szolgálat segítségével befogja és az ebet haladéktalanul a gyepmesteri telepre szállítja.

(3) A befogott eb begyűjtési, tartási és szállítási költségei az eb tulajdonosát terhelik.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint befogott eb tulajdonosa az eb szállítási és tartási költségeinek megfizetése mellett, a gyepmesteri telepen történő elhelyezéstől számított 14 napon belül kiválthatja. A költségek megtérítése nem mentesít az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása alól.

(5) Minden megkezdett nap, melyet az eb az őrző-kennelben tölt, 1 egész napnak számít.

10. § (1) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője vagy a lakóközösség köteles gondoskodni.

(2) A macskák közterületi etetése tilos.

(3) Ha a tulajdonos vagy kezelő nem gondoskodik az elszaporodott macskák eltávolításáról, az a rendelet megsértésének minősülhet, mely esetén az Ávtv. 43. § (1) bekezdése alapján állatvédelmi bírság szabható ki.

11. § (1) Az elhullott, kedvtelésből tartott állat teteme az állattartó ingatlanán elföldelhető, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírások betartása mellett.

(2) Amennyiben nincs az elföldelésre alkalmas ingatlan, vagy az elföldelést jogszabály kizárja, az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről szóló hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni.

(3) Amennyiben az állattartó ingatlanán nincs lehetőség az állat elföldelésére, úgy az állat tetemét -kérésére, térítési díj megfizetése mellett-, az állati tetemek megsemmisítőhelyre történő eljuttatásáról gondoskodó ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. elszállítja. Ezek tetemének elszállításáról az állat tulajdonosa akkor is köteles gondoskodni állati tetemek megsemmisítő cég bevonása mellett, ha nincs ingatlana ahol az állatot elföldelhetné.

12. § (1) A trágya tárolására zárt szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőt kell létesíteni. Az állattartó épületet és a trágyalé tárolót zárt csatornával kell összekötni, a trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. A szilárd trágyát alomanyaggal keverve kell tárolni.

(2) A trágyalé-tárolót és gyűjtőt az állattartó szükség szerint üríteni köteles.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó vizek ne keletkezzenek.

13. § (1) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni és ennek érdekében az állat számára új állattartó felkutatásában lehetőségeihez mérten közreműködni, továbbá mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.

(2) Az eb és a macska tulajdonosa - amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségei teljesítése során eredménnyel nem jár-, köteles felajánlani az állatot az arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak, vagy az állategészségügyi szolgálat részére.

14. § (1) Az e rendeletbe foglalt szabályok megszegése esetén közérdekből az állattartás korlátozható, az állattartó részére kötelező kezelés írható elő és az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) számú Kormányrendeletben szabályozott állatvédelmi bírság szabható ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

15. § Ez a rendelet 2026. június 1-jén lép hatályba.

16. § Hatályát veszti a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 9/2015. (V.28.) önkormányzati rendelet.