Nadap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2001. (III. 21.) önkormányzati rendelete
temetőkről és a temetkezésről
Hatályos: 2001. 03. 21- 2023. 03. 31
Nadap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2001. (III. 21.) önkormányzati rendelete
temetőkről és a temetkezésről1
2001.03.21.
Nadap Község Önkormányzat a Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban TeTv.) 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a TeTv. Végrehajtására kiadott a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban TeR.) rendelkezéseire is figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
1. § . (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.
(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül
mindenkit megillet.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.
(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak
maradványait tartalmazó urnákat – a
30. §.
(2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve –
ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.
2. § . (1) Jelen rendelet hatálya a Nadap község közigazgatási területén működő köztemetőre – ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is-, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.
(2) Nadap község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor:
Működő köztemető: a Nadap, Önkormányzati Köztemető.
Lezárt temető: korábbi Nadap, Önkormányzati Köztemető.
(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. Ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával
lehet.
3. § . E rendelet alkalmazása szempontjából:
- temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak,
Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti,
Temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben történeti kertben, urnacsarnok házban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál,
Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól,
Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla,
Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
4. § . (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.
(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról, Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.
(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.
5. § . (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a Jegyző ellenőrzi,
Ennek keretében:
a.) a temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető
szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
b.) a szabályok megszegőivel szemben szabálysértési eljárást folytathat le,
c.) ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén
kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.
(2) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
II. Fejezet
A KÖZTEMETŐ FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE
6. § . (1) A köztemető üzemeltetéséről a képviselő-testület határozott időre – 5 éves időtartamra – szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.
(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselő-testület - pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. és 55. §-aiban foglaltakat.
Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.
7. § . (1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:
a.) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét,
b.) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,
c.) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételit, a nyitvatartási időt,
d.) biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra)
karbantartását, és működteti azokat,
e.) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását.
f.) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket,
g.) tájékoztatja a temető látogatókat,
h.) kijelöli a temetési helyeket,
i.) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítását,
j.) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,
k.) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,
l.) összehangolja a temetéseket,
m.) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
(2) Biztosítani kell, hogy a temető körbekerített legyen, továbbá hogy a temetőbe való
be- és kijárás a kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás
céljára szolgáljon.
(1) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal,
illetve hatóságokkal.
8. § . (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem
köthető.
(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.
(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítani kell, hogy az
egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.
(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére
vállalkozni.
(6) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérí-
tési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
9. § . Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás nem illeti meg.
III. Fejezet
10. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:
a.) A temető nyitva tartása: gépjárművek részére: reggel 8 órától este 18 óráig, személyforgalom céljára: napkeltétől napnyugtáig. Ettől eltérni csak a „halottak napja” körüli időszakban lehet.
b.) a temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.
c.) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák, stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
d.) A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.
e.) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve
- a súlyos mozgássérültet szállító járművet,
- a temetkezési tevékenységben résztvevő járművet.
Az üzemeltető térítés ellenében a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási
engedélyt adhat.
f.) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállíttatásáról legalább havonta gondoskodni kell.
g.) a temetőben – legalább 150 méterenként, a vízelvezető rendszer kiépítése mellett, vízvételi lehetőséget – kell biztosítani.
h.) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.
i.) A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát vagy mécsest meggyújtotta.
j.) A temetőbe állatokat bevinni tilos!
k.) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.
l.) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíthatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.
11. § . (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.
(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.
(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.
(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.
IV. Fejezet
A temetkezési helyek kialakításának szabályai
12. § . (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervezet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá.
A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.
(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni.
Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére.
A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.
(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni.
A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.
13. § . (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.
(2) Temetkezésre használt helyek:
Koporsós temetés esetén:
- sírhelyek: egy, ill. két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,
- gyermeksírhelyek,
- sírboltok (kripták): legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély
alapján létesíthető al- és felépítményből álló temetési hely.
Hamvasztásos temetés esetén:
- a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,
- a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:
- urnafülkék (kolumbáriumok).
14. § . A temetési helyek méretei:
(1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:
- egyes sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,
- kettős sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,
- sírboltok mérete: kétszemélyes hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m, mélysége 2,3 m,
- további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-rel, a mélység 0,3 m-rel nő,
- gyermeksír 1,3 x 0,60 m, mélysége 1,6 – 2,5 méterig terjedhet..
A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A régi temetők esetében a
feltételeket adottnak kell tekinteni.
A sírgödröt kifalazni tilos!
Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől
legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.
(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30x30x45 cm-es bel méretű és szilárd
alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.
(3) Urna földbe temetése esetén az urnasírhely mérete általában 80x60 cm, mélysége
Legalább 1 méter.
(4) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi
rátemetés lehetséges legyen.
(5) A temető üzemeltetője köteles külön sírhelytáblát kijelölni az abortusz folytán
távozott magzatok, a csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok
eltemetésére.
15. § . (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető vagy az általa
felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.
(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél
nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell
mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos!
(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a
temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint
szabad.
(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. Erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
V. Fejezet
A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA
16. § . (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.
(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 év, egy illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely esetén. Kolumbárium használata esetén a megváltástól számított 10 év.
(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével
jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.
(4) Az urnafülkék használata 20 évre terjed.
(5) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek további használati joga az eredetivel azonos
időtartamra ismételten megváltható kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül
előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része
visszatérítésre kerül.
(6) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem
hosszabbítható meg.
17. § .2A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni az alábbiak szerint:
a) egyes sírhely: 6.000.-Ft,
b) kettős sírhely: 12.000.-Ft,
c) kolombárium: 6.000.-Ft és
d) 4-es urnasírhely 12.000.-Ft.”
18. § . (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát a 28. §. (4) bekezdésben írt
kivétellel – nem képezhetik.
(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenteni, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.
19. § . (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.
(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről – e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor – nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére.
Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalág rokonai és azok házastársai temethetők el.
(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.
(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi a kegyeleti szempontok betartása mellett:
- korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett,
- aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok név megjelölésének meghagyása mellett,
- a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.
Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.
VI. Fejezet
KÖZTEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE
20. § . (1) Ha a köztemető megtelik vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.
(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.
(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.
21. § . (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.
(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.
22. § . (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.
(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.
(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.
(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.
A létesítőt kártalanítani kell ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor.
Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.
(5) Ha valamely urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.
(6) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.
23. § . (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.
(2) Temető (temetőrész)kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.
24. § . (1) A művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Nadap község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.
(1) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
VII. Fejezet
A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § . (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 3.000,- Ft alapdíj + napi 500,- Ft + ÁFA.
(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézményhűtőjében is tárolható.
(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a
halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni.
Ettől eltérni akkor lehet, ha:
- a halott vizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,
- a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.
26. § . (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.
(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.
(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.
(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.
(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.
(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.
(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó
szabályokat megismerni és betartani.
27. § . (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával lehet.
(2) A halott szállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.
28. § . (1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.
(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.
(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.
VIII. Fejezet
A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG
29. § . (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.
(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.
(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.
(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:
- folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján)
- rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl. baleset, stb.),
- készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével),
- a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.
(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a TeR. Rendelkezései az irányadók.
30. § . (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.
(3) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.
IX. Fejezet
A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE
31. § . (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.
(2) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok kerülnek:
- folyószám
- térképi azonosító szám,
- a ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés, a hamvak
szétszórásának napja,
- az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme,
foglalkozása, elhalálozásának időpontja,
- a sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma,
- az eltemettető neve, lakcíme,
- a temetést végző temetkezési vállalkozó neve,
- a szertartás jellemzői, a szokásostól eltérő események,
- a síremlékre (sírkőre) vonatkozó jellemző adatok,
A nyilvántartásba – az idő és a hely megjelölésével – be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.
A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell.
A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok
Másolatát.
(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.
(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli – soronként is külön jelzett – sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.
(5) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:
- a (2) bek. szerinti adatok,
- a sírbolt száma,
- a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.
(6) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.
32. § . (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.
(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.
X. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § . (1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátssza, így elsősorban:
a.) a temető rendjét megszegi, csendjét zavarja, a temetőhöz nem illő magatartást tanúsít,
engedély nélkül gépjárművel behajt, a temető épületeiben, a temető tartozékaiban,
növényzetében kárt tesz, szemetel, nem a kijelölt helyen tárolja a szemetet, állatot
bevisz,
b.) a sírgödröt kifalazza
c.) síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez,
d.) lezárt temetőben sírboltot épít,
e.) bejelentés nélkül végez munkát.
(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
34. § . A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Korm.rendelet rendelkezései az irányadók.
34/A. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.3
35. § . Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba.