Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. I fejezet
   

   
   

   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

   
   

   1. Az Önkormányzat megnevezése, székhelye

   
   

   1.§

   
   

   (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nadap Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

   (2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8097 Nadap, Haladás út 56.

   (3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Nadap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). 

   (4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá társulás látja el.

   (5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal).

   (6) a) a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

         b) telephelye: 8097 Nadap, Haladás út 56.

         c) telephelye: 2477 Vereb, Fő utca 10.

   (7) Az Önkormányzat működési területe: Nadap község közigazgatási területe.

   
   

   
   

   2. Az önkormányzat jelképei

   
   

   2. §

   
   

   (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A képviselő-testület a jelképek  leírását és használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

   (2)  A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Nadap Község Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címerével. A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról, lenyomatáról és használatáról belső szabályzat rendelkezik.

   
   

   3. §

   
   

   Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.nadap.hu.
   

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

4. § (1) Az önkormányzat által ellátandó kötelező feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.

(2) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(4) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. A képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi fel-tételeit, melyet a Pénzügyi Bizottság előzetesen véleményez.

(5) Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt. (6) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartal-mazza.

(2) A képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, társulásaira, a bizottságaira és a jegyzőre ruházhat át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület – települési képviselő kezdeményezésére – felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

(4) Az átruházott hatáskörben eljáró évente, illetve a képviselő-testület kérésére köteles be-számolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

5. A képviselő-testület üléseinek összehívása

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gaz-dasági programot figyelembe véve – állít össze.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a nem képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestertől,

c) a bizottságtól és d) a jegyzőtől, aljegyzőtől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,

b) az előterjesztő megjelölését

c) az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését és

d) a közmeghallgatás időpontját.

9. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerinti rendes üléseit pénteki napokon 8.30 órai kez-dettel tartja.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhe-lyén kívül máshol is összehívható.

(3) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően rendkívüli ülés formájában is összehívható.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a polgármester a képviselők és tanácsko-zási joggal meghívottak részére az ülés előtt legalább 5 naptári nappal korábbi időpontban juttatja el.

(3) Az ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület tagjaihoz elektronikus úton, vagy papírra megszerkesztve, a többi meghívotthoz pedig az utóbbi formában elkészítve kell eljuttatni.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend meg jelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére és

e) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(6) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(7) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tanácsko-zási joggal meg kell hívni:

a) a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert, a bizottság nem kép-viselő tagjait a bizottság beszámolójának tárgyalásához,

b) az aljegyzőt, a hivatal irodavezetőit,

c) a tárgyban érintett szerveket és személyeket – önkormányzati hatósági ügyek kivételé-vel – az őket érintő napirendhez és d) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat. (3) A meghívott meghívójában fel kell tűntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meg-hívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgár-mesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyző írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

6. A közmeghallgatás

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkor-mányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármes-terhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatás kezde-tekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kér-dés azonnal nem válaszolható meg, arra 15 napon belül írásban választ kell adni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

7. Az előterjesztések

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) érdemi döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló jellegű anyag valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató jellegű anyag, amely tudomásulvételt igényel.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. (

4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekin-teni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A Pénzügyi Bizottság véleményével lehet benyújtani az önkormányzat költségvetésére és zárszámadására vonatkozó előterjesztést.

(8) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végre-hajtásának állását,

c) a jogszabályi felhatalmazást,

d) több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, vala-mint a várható következményeket, e) a költségkihatásokat,

f) a határozati javaslatot, vagy a rendelet-tervezetet és

g) szükség szerint a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezé-sét.

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző, az aljegyző vagy

e) akit a polgármester felkér.

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vagy

e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírá-sát.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén a tárgyalás sorrendjéről a képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg határoz.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

(6) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

8. A nyilvánosság biztosítása

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármes-ter 5 nappal az ülés előtt meghívó közzétételével - a hivatal és a település hirdetőtábláin, valamint a község honlapján - értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képvi-selőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a pol-gármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(8) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései, normatív határozatai és rendele-tei az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény ren-delkezései szerint a www.nadap.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

9. A képviselő-testületi ülés vezetése

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatké-pesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyi-ben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli idő-pontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt el-maradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követel-mények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

18. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képvi-selő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába üt-közik,

f) az ülés rendjének biztosítása,

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

i) szavaztatás és

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek össze-vont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek ösz-szevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik. (3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használ-hatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászó-lásban nyilváníthatja ki.

19. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével ösz-szefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indít-vány.

(3) Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indoklása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől meg-vonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(4) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(5) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során kelet-kezett félreértést kívánja tisztázni.

20. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület - a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt - a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárá-sáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával – kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő kez-deményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. Önálló képviselői indítvány, kérdés, interpelláció

21. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt juttatja el a polgármesterhez.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.

(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.

22. § (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármes-ternek, jegyzőnek, aljegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehetnek fel. Kérdés benyújt-ható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.

(2) A kérdésre az ülésen szóban, vagy ha ez nem lehetséges, tizenöt napon belül írásban kell választ adni.

23. § (1) A képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyben a polgármesterhez (alpolgármester-hez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpelláció intézhető. Az interpelláció olyan fel-szólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskör-ének ellátásával, illetőleg annak valamely önkormányzati irányítású szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval és ülésenként legfeljebb egy óra időtartamban foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően öt nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(6) Az interpelláció ideje legfeljebb öt perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb öt perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb két perc lehet.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpel-lációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel hatá-roz.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő képviselő-testületi ülésen terjeszti elő. (9) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő tizenöt napon belül köteles megválaszolni. A választ írásban el kell juttatni minden képviselőhöz.

(10) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő rendes képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfo-gadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról, amennyiben azzal kapcsolatban kétség merül fel, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

24. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a ta-nácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismét-lődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró maga-tartást tanúsít,

c) rendre utasítja azt a hozzászólót, közbeszólót, aki a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ vagy

d) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben - a képviselő kivételével - a helyiség elhagyására kötelezi. (4) Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

IV. Fejezet A DÖNTÉSHOZATAL RENDJE, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS A JEGYZŐKÖNYV

12. A döntéshozatali eljárás

25. § Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavoná-sára az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indít-ványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van, és az elő-terjesztő jelzi, hogy azt elfogadja, akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő in-dítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás, kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel - a képviselő-testület úgynevezett „lép-csős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási forduló-ban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azok-ról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati ja-vaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző vagy

e) az előterjesztő terjeszthet elő.

(2) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

13. A szavazás módja, nyílt szavazás

28. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő a döntéshozatalból az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott ese-tekben kizárható.

(3) A döntésre feltett kérdésekben a szavazás vagy igennel, vagy nemmel, vagy tartóz-kodással, választás, kinevezés, vezetői megbízás, kitüntető cím ügyében igennel, vagy nemmel történhet

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület általában nyílt sza-vazással hozza meg döntéseit, ami kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(5) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik kép-viselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

(6) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indít-ványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően vagy „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás ered-ményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

Titkos szavazás

29. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyi-ségben történik.

(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) Igen szavazatnak a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, el-lenszavazatnak pedig a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen dön-tési alternatívákra szavazott vagy

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

30. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a Pénzügyi Bizottság, mint szava-zatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a bizottság valamennyi képviselő tagja, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, a meghozott döntés eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét és e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

14. Önkormányzati rendeletalkotás

31. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak vég-rehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző.

(3) Rendelet-tervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelet-tervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelet-tervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelet-tervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelet-tervezet címében ezt jelezni kell.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatás-vizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez in-dokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelet-tervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(7) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a ren-deletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felül-vizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Nadap Község Önkormányzat Képvise-lő-testületének,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jel, d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét tartalmazza.

(3) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján történik.

(5) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkor-mányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rende-letmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvet-lenül érintettek

(7) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

15. A Képviselő-testület határozata

33. § (1) A képviselő-testület határozata:

a) normatív határozat vagy b) határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá a határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben:

a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a „határozata” kifejezést és

g) a normatív határozat címét foglalja magában.

(4) A testület alakszerű határozat nélkül dönt

a) a napirend elfogadásáról,

b) a sürgősségi indítvány napirendre vételéről,

c) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,

d) a tájékoztató tudomásul vételéről,

e) a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról és

f) az ügyrendi kérdésben elhangzott javaslatról – a zárt ülés és titkos szavazás elrendelé-sét kivéve.

(5) A normatív határozatok kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint gondoskodik a határozatok jegyzőkönyvi kivonat formájában történő megküldéséről az érintettek részére.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gon-doskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a munkatervbe rögzített időpontban kell beszámolni.

16. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban, amely a megjelent képviselők és meghí-vottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Határozat és rövidebb rendelet esetében azt a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mel-lékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c) a távol maradt képviselők névsorát utalva a távolmaradás bejelentésének vagy annak elmaradása tényére,

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

e) az ülés megnyitásának időpontját,

f) a határozathozatal módját,

g) az ülésvezető esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszo-kat és határozatokat és

i) az ülés bezárásának az időpontját.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

(5) A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti. A zárt ülésről ké-szült jegyzőkönyvet elkülönítve, elzárva kell tárolni.

(6) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének jegyzőkönyvébe, azzal, hogy a jegy-zőkönyvek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

V. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

17. A helyi népszavazás kezdeményezése

35.§ (1) A helyi népszavazásra vonatkozó legfontosabb szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény állapítja meg.

(2) Helyi népszavazást kezdeményezhet a település választópolgárainak 20%-a.

VI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

19. A települési képviselő

36. § (1) A települési képviselő jogállását és a rá vonatkozó egyéb rendelkezéseket az Alaptör-vény, valamint az Mötv. 28.§ -39. § rendelkezései határozzák meg.

(2) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekinté-lyét, hitelét óvni és

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

36/A. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazoltan van távol a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül.

(3) A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőt a képviselő-testület szóbeli figyelmeztetésben részesíti. A kötelezettségét ismételten megszegő képviselőt alkalmanként a képviselő-testület írásbeli figyelmezetésben részesíti a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével.

20. A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 57.§-ban foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: bizottság)

(3) A Bizottság feladatait és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság tagjainak száma 3 fő: 1 elnök, 2 bizottsági tag (2 fő képviselővel és 1 nem képviselő taggal). A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

38. § (1) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2) A bizottság munkaterv alapján működik, rendes ülését a képviselő-testület rendes ülése előtti időpontban tartja.

39. § (1) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadá-lyoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság korel-nöke hívja össze.

(2) A bizottság ülésére vonatkozó szabályok a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabá-lyokkal egyeznek meg.

(3) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság szükség szerint, de legalább évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnö-kének kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

(5) A bizottság határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselő-testületi tagot.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható – az Mötv. 49. §-a alapján – az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

21. A polgármester, az alpolgármester

41. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) A polgármester illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester minden héten hétfőn 9.00-11.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szerveze-tekkel,

e) nyilatkozik a sajtónak,

f) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,

g) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

h) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

j) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

k) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését és l) indítványozhatja a bizottság összehívását.

42. § A polgármester felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a kép-viselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

43. § A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Feladataira és hatáskörére az Mötv. 74. §-ában foglaltak az irányadók.

22. A jegyző, és a közös önkormányzati hivatal

44. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, ugyanezen jogszabályi hely alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szer-vének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékeny-ségüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben, f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról

h) rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart és i) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megis-mertetését.

45. § (1) Az aljegyző e munkaköréből adódóan helyettesíti a jegyzőt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén, ellátja a jegyző által részére meghatározott feladatokat.

(2) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.

46. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az ön-kormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos admi-nisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kápol-násnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és Vereb Község Önkormány-zatának Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó meg-állapodás, valamint a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

23. Társulások

47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települé-sek képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapo-dásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá. (3) A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja

(4) Az önkormányzat e rendelet 3. mellékletében felsorolt társulások tagja. 24. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás

48. § (1) A Pénzügyi Bizottság ellátja a képviselők, a polgármester és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat kezelésével, az összeférhetetlenség és a méltatlanság vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 39.§ rendelkezései irányadók.

(3) A Pénzügyi Bizottság lefolytatja a bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésén a Képviselő-testületet.

49. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok nem képviselő tagjai vagyon-nyilatkozat tételre kötelezettek.

(2) A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére (esedékes-ségére, formai követelményeire, megszegésének jogkövetkezményeire), továbbá a Pénzügyi Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárására (vagyongyarapodási vizsgálat) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendel-kezései irányadóak.

VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

25. Az önkormányzat vagyona

50. § A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. 26. Az önkormányzat költségvetése

51. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését, annak módosításait és zárszámadását önkor-mányzati rendeletben állapítja meg, amelynek összeállítására vonatkozó részletes szabályo-kat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rend-jét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A költségvetés elfogadása egy tárgyalási fordulóban történik, melynek során a képvise-lő-testület körültekintő helyzetfelmérést követően a törvény által szabályozott részletezés-ben tárgyalja meg és hagyja jóvá a költségvetés tervezetét.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a Pénzügyi Bizottság átfogóan vé-leményezi.

(4) A költségvetési rendelet-tervezetet - a (2)-(3) bekezdésben előírt véleményezés után- a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (5) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és beterjesztésére a (3)-(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

52. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységét a Velencei-tó Környéki Többcélú Kis-térségi Társulás által megbízott, erre feljogosított külsős szervezet vagy személy látja el a képviselő-testület által jóváhagyott éves belsőellenőrzési terv alapján.

VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nadap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.04.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról.

54. § (1) E rendelet mellékletei a következők

a) 1. melléklet: a Képviselő-testület átruházott hatáskörei,

b) 2. melléklet: a Bizottságok feladat- és hatáskörei,

c) 3. melléklet: az Önkormányzat társulásai és

d) 4. melléklet: az Önkormányzat önként vállalt feladatai

(2) E rendelet függelékei a következők

a) 1. függelék: A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

b) 2. függelék: Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzéke és

c) 3. függelék: Az önkormányzat szakmai alaptevékenységei kormányzati funkciókó-dok szerint

55. § Ez a rendelet a „ belső piaci szolgáltatásokról” szóló, 2006. december 26-i Európai Parla-ment és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja”.

Wagner Péter polgármester Dornyi Sándor jegyző

A rendelet kihirdetésre került: Nadap, 2015. február 16.

Dornyi Sándor jegyző