Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (V.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 02. 15- 2022. 11. 12

Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (V.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.02.15.

Nadap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró a Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. § (1) E rendelet célja Nadap sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c. településképi követelmények meghatározásával,
d. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával, és
e. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2)A rendeletet hatálya Nadap közigazgatási területére terjed ki.
(3)E rendelet mellékletei:
1.melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek, s a település védett értékei
2.melléklet: Helyi egyedi védelem
3.melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
(4)E rendelet függelékei:
1.függelék: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
2.függelék: Védett építmények önkormányzat támogatása
3.függelék: Telepítésre nem javasolt idegenhonos növények jegyzéke

1/A. §1 A településképi tájékoztatási és szakmai konzultációs, véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokhoz kapcsolódó önkormányzati hatósági hatásköröket Nadap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b. Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
c. Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
d. Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik.
e. Főépület: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.
f. Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
g. Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
h. Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
i. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
j. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
k. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és felületének kétharmadán a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely felületének kétharmadán a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m. Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.

(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védett érték megnevezését, címét és helyrajzi számát,

b) helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását, és

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját, vagy

c) a kezdeményezőt.

(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 3. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(8) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület a 3. § (5) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek figyelembe vételével dönt.

(9) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről 15 napon belül írásban értesíteni kell a 3. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.

(10) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védelem megszűnik.

(11) Helyi védelem elrendelése, illetve megszüntetése csak jelen rendelet módosításával történhet, kivéve a (10) bekezdésben szereplő esetet.

4. A helyi védett értékek megjelölése

4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője tűrni köteles.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, haszonélvező kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

a)egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b)eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, és
c)ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
meg kell őrizni és/vagy helyre kell állítani.
(2)Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a)az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b)ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. § Nadap területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), valamint az MT-ken belüli alterület lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

a) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) és Klasszikus falusias beépítésű lakóterületeken belüli 1. alterület (KL/1) és 2. alterület (KL/2)

b) Beállt lakóterületek (BL),

c) Új, fejlődő lakóterületek (ÚL),

d) Településközpont (TK),

e) Hétvégi házas területek (HH),

f) Gazdasági tevékenység területei (G)

g) Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (KZ),

h) Egyéb beépítésre nem szánt területek (E).

8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

9. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

(3) Az egyes MT-re vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre egyaránt vonatkoznak

(4) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény kizárólag az alterületre vonatkozik.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését,

bb) a homlokzat díszítő elemeit,

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,

bd) a tornácok kialakítását, ás

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér, világos földszínek, tégla- és terrakotta színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében csak a sárga, világos okker és terrakotta színű tégla használható.

(2) Intézményi rendeltetésű épületeken – az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként használhatók.

(3) Műanyag hullámlemez, előregyártott kiselemes fémlemez, bitumenes zsindely, csempeburkolat, lambéria tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(4) Fémlemezfedés korcolt vagy – a homlokzatburkolattal azonos - előregyártott nagyelemes kivitelben létesíthető.

(5) Az épületek tetőhéjalásánál a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz és a természetes nád szín árnyalatai alkalmazhatók – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(6) Egy épületen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók.

(7) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(8) Közterület felőli és oldalkert felőli homlokzatokon falkép-festés legfeljebb 1 db 30x42 cm méretig létesíthető.

(9) Az MT-k területén a főépülethez anyagában és színében nem illeszkedő utcafronti kerítés nem létesíthető.

12. § (1) Az MT-k területén tömör kerítés nem helyezhető el, a temető telekhatárán létesítendő kerítés kivételével.

(2) 10%-nál meredekebb terepen a kerítést lépcsőzetesen kell kialakítani.

(3) Telken belüli, illetve szomszédos telkeket elválasztó kerítés lábazata legfeljebb 0,5 m magasságig építhető.

(4) Egy telken közterületenként 1 db személyi és 1 db gazdasági bejárat létesíthető. A gazdasági bejárat, behajtó 3,5 m-es kapuzatnál nagyobb nem lehet.

(5) Közösségi használatú telekkel közös oldalsó és hátsó telekhatárnál balesetet, sérülést okozó kerítéslezárás (szögesdrót, törtüveg) nem létesíthető.

(6) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL), Beállt lakóterületek (BL), Településközpont (TK) MT-ken az utcafronti meglévő, látszó kőfelületű lábazatos tömör kerítésrészek megtartandók, nem bonthatók el.

(7) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL), Településközpont (TK) MT-ken új kerítés a hagyományos kőlábazattal, ahhoz illeszkedve létesülhet.

(8) Új, fejlődő lakóterületek (ÚL) MT-n az utcafronti kerítés lábazata 0,8 m magasságnál, a tömör kerítésszakasz szélessége l0,8 m szélességnél nagyobb nem lehet.

(9) Az Egyéb, beépítésre nem szánt területen (E) lábazat nélküli, őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő cserjesor kíséretében létesíthető kerítés, vagy kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, karám jellegű helyezhető el.

13. § (1) Az MT-ken 30-45° közötti tetőhajlásszögű épület helyezhető el, amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 15%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is, amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Ikres, zártsorú beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől illeszkedő módon alakítható ki.

(3) A melléképület tetőhajlásszöge a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki. Az egy telken lévő épületek építészeti egységben létesíthetők.

(4) Kommunális szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló építmény csak épülettel, vagy tömör kerítésrésszel együtt létesíthető.

(5) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű épület helyezhető el. Egy épületen belül legfeljebb 2 féle tetőhajlás alkalmazható. A szomszédos épületeknél alkalmazott tetőhajlás között 5º-nál nagyobb eltérés nem lehet.

(6) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n a tető fő gerincvonala kizárólag a közterületre merőleges irányban alakítható ki.

(7) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n nem alkalmazható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak.

(8) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n az épületek utcai homlokzatán és a lejtő felöl tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető.

(9) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n lakóépület épületszélessége nem lehet szélesebb, mint 8,0 méter.

(10) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 1. és 2. alterületeken (KL/1 és KL/2) az épületek utcafronti kialakítása nem bontható el, kizárólag olyan átalakítás végezhető, mely az eredeti utcafronti homlokzati állapotot visszaállítja.

(11) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 1. és 2. alterületeken (KL/1 és KL/2) utcafronton oromfal nélküli épület nem létesíthető.

(12) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 1. alterületen (KL/1) tetőkontyolás nem létesíthető.

(13) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 2. alterületen (KL/2) csonkakontyolás nem létesíthető.

(14) Új, fejlődő lakóterületek (ÚL) MT-n az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 50%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is.

(15) Új, fejlődő lakóterületek (ÚL) MT-n szintvonalakra közel merőleges utca mentén a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki, az épületszélesség legfeljebb 10,0 m-nél nagyobb nem lehet.

(16) Új, fejlődő lakóterületek (ÚL) MT-n szintvonalakra közel párhuzamos utca mentén a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen nem alakítható ki.

(17) Településközpont (TK) MT-n az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők.

(18) Településközpont (TK) MT-n magastetős épületrész traktusmélysége 12,0 m-nél nagyobb nem lehet.

(19) Gazdasági tevékenység területei (G) MT-n 25-40° közötti tetőhajlásszögű épület helyezhető el. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 60%-án kialakítható lapostető. 60%-nál nagyobb felületen megengedett a lapostetős kialakítás, ha a lapostető zöldtetőként kerül kialakításra.

(20) Gazdasági tevékenység területei (G) MT-n magastetős épületrész traktusmélysége 12,0 m-nél nagyobb nem lehet.

(21) Hétvégi házas területen (HH) MT-n 35-50° közötti tetőhajlásszögű épület helyezhető el.

(22) Hétvégi házas területen (HH) MT-n a tető fő gerincvonala a közterülettel merőlegesen nem alakítható ki. A lejtő felől három szint – két szint + tetőtér – nem létesíthető.

(23) Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (KZ) MT-n kizárólag 25-45° közötti tetőhajlásszögű épület helyezhető el.

14. § (1) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) és Településközpont (TK) MT-n a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők, nem bonthatók el.

(2) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n a közterület felé néző homlokzaton – a telek közterülettől mért 15 m-es területén belül - garázskapu nem létesíthető.

(3) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n a meglévő tornácok megtartandók, oldalai a homlokzati síktól mért 5,0 méterig nem falazhatók be. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 35%-án kialakítható lapostető.

15. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(2) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) és Településközpont (TK) MT területén új villamosenergia ingatlan-bekötést kizárólag földalatti csatlakozással létesíthető akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén – a tetősíktól nem térhet el.

16. § (1) Új épület nem helyezhető el, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület nem alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

(2) Kizárólag őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(3) ) Meglévő fasorok pótlása a fasort meghatározó fafajokkal történhet.

(4) Az 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.

(5) Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (KZ) MT-n lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő, növényzete felújítandó. A területen lévő növényállomány felújítása során dendrológiailag értékes előnevelt fákat szükséges telepíteni.

(6) Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) és Új, fejlődő lakóterületek (ÚL) MT-n a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások:

a. minden megkezdett 150 m2beépítés után legalább 1 db lombos fa ültetendő,
b. az építési telken az előirt zöldfelület legkisebb mértékének legalább 50%-án lombos fával rendelkező háromszintes növényállományt kell kialakítani,
c. építési telken belül, a területhasználat lehatárolására élő sövényen kívül más nem alkalmazható.
(7)Gazdasági tevékenység területei (G) MT-n a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások:
a)legalább kétszer iskolázott faegyedekből fasort kell telepíteni
aa)Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL),
ab)Új, fejlődő lakóterületek (ÚL),
ac)Településközpont (TK),
felé eső telekhatárok mentén,
b. a Haladás út mentén legalább 20 méter széles, legalább háromszintes növényállomány telepítendő,
c. a telekterület minden megkezdett 150m2-ére jutó 1 db lombos fa, vagy 40 db cserje elültetése szükséges.

11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.

(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.

(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon kizárólag azonos fafaj ültethető.

(4) Közutak fásítása előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető. A közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepíthetők.

(5) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.

(6) Az 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával.

(7) Gazdasági tevékenység területei (G) MT mentén a közút és a telekhatár közötti sávot legalább 2m magasra növő sövénnyel, cserjesorral kell betelepíteni, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság érdeke kizárja.

12. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető.

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni, villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

a)a közérdeket alapvetően szolgáló
aa)kerékpártároló
ab)hulladéktároló, -gyűjtő
amelyen reklámhordozó elhelyezhető.
b)a közérdeket a – hirdetőfelületének legalábegyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba)parkolót határoló korlát
bb)megállító tábla
bc)önkormányzati hirdetőtábla,
bd)önkormányzati faliújság
be)közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3)Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a. az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d. idegenforgalmi és közlekedési információk,
e. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.
(4)A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető.
(5)A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(6)A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(7)A település területén építési reklámháló nem helyezhető el.
(8)Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.

20. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a. Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n,
b. Beállt lakóterületen (BL) MT-n,
c. Településközpont (TK) MT-n,
d. közparkokban, közkertekben, játszótereken,
e. temetők területén,
f. védett természeti területen,és
g. tájképvédelmi területen.
(2)Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) és Településközpont (TK) MT-n új létesítésekor, illetve meglévő kiváltásakor az energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózatot földkábeles formában kell kialakítani.
(3)Új, fejlődő lakóterület (ÚL) MT–n föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén - villamosenergia és/vagy közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4)Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a)oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
b)Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek (KL) MT-n,
c)Beállt lakóterületen (BL) MT-n,
d)Településközpont (TK) MT-n,
e)Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (KZ) MT-n MT-n
f)közparkokban, közkertekben, játszótereken,
g)temetők területén,
h)védett természeti területen,és
i)tájképvédelmi területen.
(5)Lakóterületen elhelyezett önálló adóantenna nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értének kétszerese, de legfeljebb 12,0 méter.
(6)Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el
a. Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 1. alterületen (KL/1),
b. Klasszikus falusias beépítésű lakóterületek 2. alterületen (KL/2),
c. helyi védett értéken,
d. közparkokban, közkertekben, játszótereken,
e. temetők területén,
f. védett természeti területen,és
g. tájképvédelmi területen.
(7)Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

15. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) A település területén található Natura 2000 területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza

(2) A természeti területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében

a. a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető,
b. a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó,
c. az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők,és
d. meglévő támfalak, sáncok, vízelvezetők megtartandók, védendők.
V. Fejezet2

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

16. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23. § (1) A település főépítésze, alkalmazása hiányában a Polgármester a településkép-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények és településrendezési eszközökben foglaltak betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőséget biztosít.

(2) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenység megkezdése előtt, függetlenül attól, hogy az építési tevékenység építési engedélyezési eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.

17. A szakmai konzultáció részletes szabályai

24. § (1) Szakmai konzultáció történhet írásban vagy személyesen szóban.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásbeli kérelmére indul, amely tartalmazza

a) a kérelmező nevét,

b) címét,

c) elérhetőségét (e-mail, telefon),

d) a tervezett tevékenység helyszínének adatait (hrsz., cím),

e) a tervezett tevékenység rövid leírását, és

f) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet amennyiben az rendelkezésre áll.

(3) Írásbeli szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait, nyilatkozatát, és véleményét a hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.

(4) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait, nyilatkozatait, és véleményét, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére.”

VI. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

18. A településképi bejelentési eljárás esetei

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek tekintetében lehet lefolytatni.

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:
a. Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti;
b. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalót nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;
c. Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem haladja meg;
d. Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
e. Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 10 m3 térfogatot és 20 m2 alapterületet, vagy 3,0 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
f. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
g. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
h. Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ha)rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
hb)kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
hc)levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
hd)ideiglenes fedett lovarda,
építése estén;
i)Növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha alapterülete meghaladja a 20 m2-t, de nem éri el az 50 m2-t ,
j)Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,
k)6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
l)A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén,
m)Közterülettel határos kerítés, s azzal egybeépített építmények építése, átépítése esetén;
n)Napkollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata létesítése esetén, vagy
o)Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
(3)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

19. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.

(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

VII. Fejezet

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

20. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

27. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le. Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, és

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

21. A településkép-védelmi birság

28. § (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

(2) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak részbeni végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz:

a)a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,
b)a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c)a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d)a jogsértő állapot időtartama,
e)a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f)a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g)a jogsértést elkövető gazdasági súlya,
alapján kell kiszabni.
(3)A településképi bírságot az önkormányzat 11736082-15364524-04640000 számú számlájára kell megfizetni.
(4)A településképi birság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.
VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

22. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (IX.14.) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről

1. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek, s a település védett értékei

2. melléklet

Helyi egyedi védelem

cím

hrsz

funkció

védelem megnevezése

1.

Haladás u. 16

166

lakóház

H1

2.

Haladás u. 22.

169

lakóház

H1

3.

Haladás u. 38.

176

csárda épülete

H1

4.

Haladás u. 64.

9

lakóház

H1

5.

Templom köz 1.

1

római katolikus templom

H1

6.

Rákóczi u. 31.

80

lakóház

H1

7.

Béke u. 1.

24

lakóház

H1

8.

Béke u. 2.

13

lakóház

H1

9.

Rákóczi u. 2.

57

lakóház

H1

10.

Rákóczi u. 12.

62

lakóház

H1

11.

Rákóczi u. 14.

63

lakóház

H1

12.

Béke u. 6.

15

lakóház

H1

13.

Szabadság u. 14

31

lakóház

H1

14.

Szabadság u. 8.

28

lakóház

H1

15.

Szabadság u. 12.

30

lakóház

H1

3. melléklet a 7/2018.(V.28.) önkormányzati rendelethez

Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
Iktató szám: …………………………
KÉRELEM
településképi bejelentési eljáráshoz
Kérelmező(k) neve:
Lakcíme:
Elérhetősége (telefon és e-mail):
Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott
A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz
címe: utca hsz.
A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:
A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:
A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)
A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:

építési munkákhoz

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással

helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek,

homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével

utcakép vagy fotó / látványterv vagy fotó,

közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

rendeltetésváltáshoz

tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép

helyszínrajz, a változással érintett alaprajz

műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű-elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére

reklámelhelyezéshez

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással

terv vagy fotomontázs

201.. ……………………….. hó ……….. nap
a kérelmező sajátkezű aláírása

1. függelék

Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
Iktató szám: …………………………
EMLÉKEZTETŐ
településképi szakmai konzultációról
Készült: dátum: hely: PMH
Jelen vannak:
Kezdeményező jogcíme (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott
A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:
címe: utca hsz.
Tárgy:
Felvetett kérdések/javaslatok:
Tervek csatolva: igen nem
Polgármester nyilatkozata(3):
Aláírások:
polgármester Kérelmező

2. függelék

Védett építmények önkormányzati támogatása
Védett építmények önkormányzati támogatása
______________________________________________________________________________
Figyelem!
Mielőtt kitölti a kérelmet, győződjön meg arról, hogy a felújítandó épület szerepel-e a …/2018.(…) Ök. rendelet helyi egyedi védett épületeket és építményeket felsoroló 2. mellékletében.
______________________________________________________________________________
A kérelmező neve ……………………………………………………………………………………………
Lakcíme: …………………………………………………………………………………………………
Telefonszáma: ……………………………………………………………………………………………
A településképi jelentőségű épület, építmény pontos helyének megjelölése:
Nadap, …………………………………………………………………. (út, utca stb),
………………………………… (házszám)
Helyrajzi szám: ………………………,
Épületrész megnevezése (pl. homlokzat, oromfal, tetőzet, ablak, kapu, kerítés stb): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A felújítani kívánt épület, épületrész jelenlegi állapotának rövid ismertetése, leírása:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A támogatási kérelem indoklása:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Kötelező mellékletek:
- a meglévő eredeti állapotról színes fotók, rajzok stb., helyszínrajz
- tulajdoni lap
- építési engedélyezési tervdokumentáció, jogerős engedélyezési határozat, ha építési engedély köteles a megvalósítani kívánt beruházás
- költségvetés-tervezet a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt önkormányzati támogatás részletezésében a szükséges önrész rendelkezésre állásáról szóló igazolás
A kérelem benyújtója aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az önkormányzati támogatás elnyerése esetén a kapott összeget az építési engedélyben leírt munkálatokra, az esetlegesen a Képviselő-testület által megszabott feltételekkel használja fel.
201.. ……………………….. hó ……….. nap
……………………………….
a kérelmező sajátkezű aláírása

3. függelék

Telepítésre nem javasolt idegenhonos növények jegyzéke
NÖVÉNYTELEPÍTÉSRE NEM JAVASOLT, IDEGENHONOS, INVAZÍV NÖVÉNYEK JEGYZÉKE

Magyar név

Tudományos név

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

tündérhínár

Cabomba caroliniana

vízijácint

Eichhornia crassipes

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

kaukázusi medvetalp

Heracleum persicum

sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér

Pueraria montana

selyemkóró

Asclepias syriaca

aprólevelű átokhínár / vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

bíbor nebáncsvirág

Impatiens grandiflora

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

tollborzfű

Pennisetum setaceum

kanadai nyár

Populus x canadensis

aligatorfű

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum

fehér akác

Robinia pseudoacacia

amerikai kőris

Fraxinus pennsylvanica

bálványfa

Ailanthus altissima

ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

kínai karmazsinbogyó

Pytholacca esculenta

amerikai karmazsinbogyó

Pytholacca americana

japánkeserűfű-fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

ürömlevelű parlagfű

Ambrosia artemisiifolia

süntök

Echinocystit lobata

keserű csucsor

Solanum dulcamara

aranka fajok

Cuscuta spp.

nyugati ostorfa

Celtis occidentális

arany ribiszke

Ribes aureum

adventív szőlőfajok

Vitis-hibridek

vad szőlőfajok

Parthenocissus spp.

olasz szerbtövis

Xanthium strumaium subsp. italicum

japán komló

Humulus japonicus

átoktüske

Cenchrus incertus

moszatpáfrányfajok

Azolla mexicana, Azolla filiculoides

fehér eperfa

Morus alba

észak-amerikai őszirózsák

Aser novibelgii

kaliforniai tündérhínár

Cambomba caroliniana
1

Az 1/A. §-t a Nadap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A V. Fejezet (23. §, 24. §) a Nadap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.