1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Nadap Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

(2) E rendelet szabályai

(3) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, valamint követelések összessége.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

(4) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik a 2. melléklet szerinti

(5) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon. A forgalomképes üzleti vagyont a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 4. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(2) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba sorolandó át.

(3) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(4) A vagyon (1)–(3) bekezdés szerinti átsorolásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

(5) A vagyon (1)–(3) bekezdés szerinti átsorolásának nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

6. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel

(2) Ingó vagyontárgy átruházása esetén 500.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.

(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon bérbe, használatba adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően a bérleti, használati díj összege és a vagyon megterhelése esetén a kártalanítás mértéke - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján határozandó meg.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltakról eltérően mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése

(6) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.

(7) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) és (4) bekezdésben meghatározottnál régebben készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

8. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jogot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. § alapján a Képviselő-testület, illetve a Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2019. (X.21.) önkormányzati rendeletének 1. melléklete alapján átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A vagyonérték megállapításának alapja

9. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát - törvényben meghatározott esetek kivételével - ingyenesen átruházni nem lehet.

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon átruházásáról és feltételeiről értékhatárra tekintet nélkül - a (2)–(3) bekezdésben írt feltételekre figyelemmel - a Képviselő-testület dönt.

(2) A 4. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon a törzsvagyon köréből történő kivonás nélkül kizárólag törvényben meghatározott személy részére vagy törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegeníthető el.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a 4. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon átruházására abban az esetben van lehetőség

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben lehet hasznosítani.

(2) Ingyenes használatkor rögzítésre kerül a használati érték.

(3) A kedvezményezett nem mentesül a hasznosítást terhelő közterhek és a használattal járó egyéb költségek viselése vagy megtérítése alól.

12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona kizárólag a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog és jogszabályon alapuló használati jog vonatkozásában kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.

13. § (1) A forgalomképtelen vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény által lehetővé tett megterheléséről és annak feltételeiről a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az üzleti vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az önkormányzati vagyont működtető szervezetek működtetésében lévő vagyon bérbeadásáról

14. § A Képviselő-testület dönt

15. § (1) Az Önkormányzat vagyona gyarapítására

(2) Ha valamely vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület hozzájárul, illetve elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(3) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az Önkormányzat és intézményei költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az örökhagyó, ajándékozó, illetve a közérdekű célra felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(4) A felajánlott vagyon elfogadása különleges mérlegelést igényel, ha a vagyon olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az Önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs, vagy olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

16. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

17. § (1) Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a Képviselő-testület dönt.

18. § Civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás és az önkormányzat székhelyhasználati megállapodást köt. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a polgármester dönt.

19. § Az önkormányzati tulajdonú társasági részesedéssel való rendelkezési jog a Képviselő-testület hatásköre.

20. § (1) Az egyszemélyes gazdasági társaság alapítói jogkörét a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A kisebbségi, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a Képviselő-testület - adott napirenddel kapcsolatos - döntéséhez kötve van.

(3) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület előzetesen nem tárgyalta - az Önkormányzat érdekének figyelembevételével köteles eljárni.

21. § (1) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő valamennyi gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot létrehozni.

(2) Az Önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelőbizottságokon keresztül gyakorolja.

(3) A felügyelőbizottságok szerepe az ügyvezetés, a gazdasági érdekek érvényesülésének és a szabályos működés feltételeinek ellenőrzése.

(4) A felügyelőbizottság működése során - a törvényben meghatározottakon túl - az alábbi feladatok ellátására köteles:

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a felügyelőbizottságnak nincs döntési hatásköre, a felügyelőbizottság köteles az Önkormányzat illetékes bizottsága felé állásfoglalását eljuttatni, így az önkormányzati bizottság előzetes állásfoglalásával és véleményezésével az Önkormányzat Képviselő-testülete dönthet, illetve kezdeményezhet intézkedéseket a gazdasági társaság legfőbb szerve felé.

22. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelési szerződés megkötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésének elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt. A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy forgalmi értékének 0,01 - 5 %-a közötti értékben egyedileg határozza meg.

(5) Ingyenes vagyonkezelési szerződés kivételesen törvény alapján, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló

(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegésével okozott kárért a vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

24. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza

(2) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.

(4) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.

25. § (1) Az Önkormányzat a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzését, a vagyonkezelés ellenőrzését évente legalább egyszer elvégzi a vagyonkezelői jog gyakorlójának bevonásával, vele legalább 15 nappal korábban előzetesen egyeztetett időpontban, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelői szerződés tartalmát.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyévet követően február 15-ig beszámolót köteles készíteni a Képviselő-testület számára.

(3) A vagyonkezelő a tárgyévet követő február 15-ig a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában köteles adatot szolgáltatni az Önkormányzat felé a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

(5) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak vonatkozásában köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az Önkormányzat felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezést az Önkormányzat mindenkor hatályos tárgyi szabályzatának rendelkezései alapján kell végrehajtani.

26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az Önkormányzat az ellenőrzést az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(3) A kijelölt tulajdonosi ellenőr jogosult

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója az ellenőrzés során együttműködésre köteles.

(5) A kijelölt tulajdonosi ellenőr vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a polgármesternek átadja. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a tulajdonosi ellenőr haladéktalanul jelentést tesz a polgármesternek.

(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(7) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.

27. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik

(2) A vagyonkezelő az azonnali felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal birtokba adja az Önkormányzatnak.

(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

28. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján

(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

29. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon

(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik

(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) és (6) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése során az önkormányzati vagyont működtető szervezet a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodik.

30. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyont működtető szervezetet illeti meg.

(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan vagy a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelő, a működtetés időtartamában maximalizált határozott időtartamra köthető.

(3) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a rendes felmondás jogának gyakorlását indokolás nélküli négy hónapos felmondási időhöz kell kötni.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 6. §-ban meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulásának a beszerzése szükséges.

(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.

31. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott időre, a társaság vezető tisztségviselőjének döntése alapján hasznosíthatja.

32. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése az alábbi eljárások keretében történhet

(2) A tulajdonjog átruházására jogosult szabadon választhat az értékesítés (1) bekezdésben meghatározott módjai közül, figyelemmel a Nvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(3) Az önkormányzat az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő értékhatárt nem kíván meghatározni. Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha a hasznosítani kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben az ezzel összefüggésben meghatározott összeget meghaladja.

(4) A vagyon elidegenítését, hasznosítását

(5) Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.

33. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatt mellőzhető a versenyeztetés: elidegenítés versenyeztetés nélkül.

(2) Az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti átruházására, bérbe vagy használatba adására vonatkozó döntéssel egyidejűleg a döntéshozó a versenyeztetési eljárás mellőzéséről is dönt.

34. § (1) Ha az Önkormányzat olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Az Önkormányzat a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.

(3) Az Önkormányzat a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.

35. § (1) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően a felhívásban meghatározott időtartamig, de legalább hatvan napig marad kötve ajánlatához.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.

36. § (1) Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.

(2) Az ajánlat hatálya megszűnik, ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.

37. § (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű pályázat írandó ki, ha

(3) A zártkörű pályázat meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A nyilvános pályázati felhívás az Önkormányzat honlapján, az Önkormányzat hivatalos lapjában és a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kerül meghirdetésre. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hivatalos lapjában való megjelentetése tekintendő.

(5) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevők egyidejűleg és közvetlenül, írásban kerülnek tájékoztatásra. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.

(6) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.

(7) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

(8) A pályázati kiírás elkészítéséről a kiíró szükség szerint szakértő bevonásával és a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatallal történt egyeztetés alapján gondoskodik.

38. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza

(2) A kiíró a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt arról, hogy a pályázatra beérkező ajánlatok értékelését (elbírálását) követően maga vagy más szerve jogosult az alábbi döntések meghozatalára:

(3) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a pályázati kiírásban meghatározottak szerint vissza kell fizetni.

(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában szabályozott részletes pályázati kiírás különösen az alábbiakat tartalmazza:

(6) Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

39. § (1) A pályázati kiírás az ajánlat benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a kiíró a felhívással azonos módon tesz közzé.

(2) A pályázati kiírás különösen indokolt esetben az ajánlatok felbontása előtt is visszavonható, amennyiben a pályázat tárgyát képező vagyonra vagy pályázati feltételre vonatkozóan merül fel olyan új adat vagy tény, amely a pályázat tartalmát lényegesen befolyásolja.

(3) A pályázati kiírás (2) bekezdés szerinti visszavonásáról a kiíró haladéktalanul, de legkésőbb az ajánlatok felbontásának időpontjáig értesíti a pályázatot benyújtó személyt vagy szervezetet.

(4) A kiírás visszavonásáról az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester dönt.

(5) A pályázati kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadja.

(6) A pályázó az ajánlatának összeállításával kapcsolatban felmerült és igazolt költségei megtérítésére eredményes vagy eredménytelen pályázat, illetve a pályázati kiírás visszavonása esetén sem tarthat igényt, kivéve, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi.

(7) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatot - törvényben vagy az e rendeletben szabályozott jogkövetkezmények nélkül - bármikor visszavonhatja.

40. § (1) A pályázatokat bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú és legalább 3 fős. A bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt legkésőbb a pályázatok bontását megelőző napon az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.

(2) A bíráló bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A bíráló bizottság a határozatait jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.

(5) A bíráló bizottság dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő meghívásáról.

41. § (1) A bíráló bizottság tagjait és a felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevő az e minőségében tudomására jutott információt kizárólag az ajánlat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatja fel.

(2) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt, aki

(3) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlat tárgyilagos megítélése.

(4) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles bejelenti, ha vele szemben a (2)–(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(5) Összeférhetetlenségi ügyben Önkormányzat kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - ha az a bíráló bizottság valamely tagjával szemben merült fel - a döntésre jogosult gondoskodik új tag kijelöléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a bíráló bizottság által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a bíráló bizottság gondoskodik.

(6) Az ajánlattevő a pályázat elbírálásában résztvevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatja be.

(7) Amennyiben az ajánlattevő részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni.

42. § (1) Az ajánlat zárt borítékban, két példányban nyújtandó be és a borítékon feltüntetendő az adott pályázati kiírásra utaló jelzés. Az ajánlat egy példányát minden oldalon kézjeggyel ellátva, „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.

(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja a biztosíték összegének letételét.

(3) A pályázati felhívásra beküldött ajánlat tartalmazza az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen

(4) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő határidőig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejár.

43. § (1) Az ajánlat felbontásánál a bíráló bizottság tagjai, az ajánlattevő, a jegyző és a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.

(2) Az összes ajánlat felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a bíráló bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha

(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.

(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetésre kerül az érvényes ajánlat lényeges tartalma azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(6) Az ajánlat felbontásáról és a pályázattal kapcsolatos megállapításról jegyzőkönyv készül, amelyről az ajánlattevő másolatot kap.

44. § (1) Az ajánlatot az ajánlat felbontását követő 15 napon belül a bíráló bizottság elbírálja és javaslatát a döntéshozó elé terjeszti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálásán a bíráló bizottság tagjain és a meghívott szakértőkön, a jegyzőn, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

(2) Ha az ajánlat elbírálása bizonyos kérdés tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet a bíráló bizottság.

(3) A bíráló bizottság az (1) bekezdésben foglalt határidőt egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről haladéktalanul értesíti az érvényes ajánlatot benyújtó pályázót. Az elbírálásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbítás időtartamával meghosszabbodik.

45. § (1) A pályázatról a bíráló bizottság javaslatában foglaltak alapján a bizottság javaslatának benyújtását követő 5 napon belül, testületi döntés esetén a soron következő testületi ülésen

(2) Az ajánlat elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése a kiírásban foglaltak szerint történik.

(3) Amennyiben a kiíró a pályázatot eredményesnek minősíti, abban az esetben a nyertes ajánlattevő a pályázati hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírja.

(4) Amennyiben - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(5) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

(6) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért vagy az ajánlattétellel kapcsolatosan egyéb jogcímen térítést nem igényelhet.

(7) Amennyiben a kiíró egyik pályázatot sem fogadja el, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, melyről értesíti a pályázatot benyújtó ajánlattevőt.

46. § (1) A licitálás a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.

(2) A licitálás a 37. § (4) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.

(3) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

47. § (1) A licitálási hirdetmény tartalmazza különösen

(2) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzétételének napja és a licitálás időpontja között a rendelkezésre álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

48. § (1) A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amely a meghirdetéssel azonos módon kerül közzétételre.

(2) Amennyiben a licitálás visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva a licit időpontjáig hátralévő idő az Önkormányzat hivatalos lapjában történő közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az Önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.

49. § (1) A licitálást páratlan létszámú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le.

(2) A bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bizottság tagjait és levezető elnökét az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.

50. § (1) Az ajánlattevő azonosítása után a bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával dönt.

(2) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár (kikiáltási ár) 10 %-át letéti díjként az önkormányzat számlájára, vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárába - legkésőbb az árverés megkezdéséig - befizeti.

(3) Az árverési tárgyalást a Kápolnásnyéki Közös Hivatal köztisztviselője, vagy a kiíró által megbízott személy vagy szerv képviselője vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat,) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5 %-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik, azonban a forgalmi, nyilvántartási értéktől eltérő kikiáltási ár esetén az árverés vezetője ettől eltérő licitlépcsőt határozhat meg. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. A licitáláson a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (a licitálás nyertese).

(4) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licitálás nyertesét.

(5) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, ha a licitálási hirdetmény erre lehetőséget ad.

(6) A licitálás eredményének kihirdetése a licitálás lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

(7) A licitálás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.

(8) A licitálás nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja és a teljes vételárat kiegyenlíti.

(9) A bánatpénz (árverési előleg) visszafizetésére a 35. § (3), 38. § (4) és 42. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

51. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági program elfogadását követően áttekinti az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon összetételét, rendeltetését, a vagyontárgyak állapotát és a vagyon működtetésének költségigényét.

(2) A gazdasági programban meghatározott célkitűzések alapján, a polgármester írásos előterjesztésében tett javaslatára – a Pénzügyi Bizottságvéleményezése után - dönt az egyes vagyontárgyak rendeltetésének megváltoztatásáról, átsorolásáról, a feleslegessé váló ingatlanok értékesítéséről, illetve az új ingatlanok vásárlásáról. Egyben meghatározza ezen feladatok ellátásának cikluson belüli sorrendjét.

(3) A Képviselő-testület a vagyontárgyak állapotának ismeretében meghatározza az ellátandó feladatok érdekében szükséges felújítási, beruházási, javítási feladatokat, dönt ezek cikluson belüli sorrendjéről és vagyongazdálkodási forrásairól.

52. § A képviselő-testület a vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program részeként fogadja el.

53. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2013. (II.20.) önkormányzati rendelet.

54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.