1. § A rendelet hatálya

(1) . A rendelet területi hatálya kiterjed a település belterületére.

(2) . A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű' előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.

(3) . A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra kiterjed, azaz az előbb említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani,

2. § A szabályozás kötelező elemei

3. § Engedélyhez kötött munkák

4. § Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása

(1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A település belterületi szerkezeti tervlapján kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerűvé vált. A belterületbe vonást, illetve a belterületből történő kivonást a szabályozási terv alapján lehet elvégezni.

5. § Igazgatási terület beépítésre szánt területe

5/A. §³ Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek általános előírásai

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

5/B. §⁴ A gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület övezete A „Gksz” jelű építési övezet

(1) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad

5/C. §⁵ Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásai

(1) A Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

5/D. §⁶ A hétvégi házas üdülőterület övezete

6. § Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei

(1) Úthálózat

7. § Általános előírások

(1) A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni:

(2) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal

(3) Feltöltésre szánt területen és mellette pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető.

(4) A falusias besorolású lakóövezetben meglévő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.

(5) Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalt kell építési vonalnak tekinteni. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszeren, a keresztutca előkert méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévő azonos oldalhatárra helyezendő.

(7) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetén a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

(8) Csak magas tetős épület létesíthető, a tető hajlásszöget 35-45° között kell megválasztani.

(9) Szerelt kémény meglévő épület 15 m mélységű homlokzatán nem létesíthető.

(10) Az épületek homlokzatképzése homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(11) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m mélységben és a hátsókert között helyezhető el, magassága max. 4,5 m lehet.

(12) Állattartó épületek engedélyeztetésénél az állattartásról szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Nitrát érzékeny területen figyelembe kell venni 49/2001 (IV.03.) Korm. rendelet 1-es számú mellékletében foglaltakat is.

(13) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével.

(14) Telekalakítás esetén — Mk övezet kivételével - a kialakítható minimális telekszélesség 16 m.

(15) Termőföld, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetén az építési

8. § Közterületek kialakítása, használata

(1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályoknak és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény elhelyezésének feltételeire az OTÉK [253/1997. (X11. 20.) Korm. rendelet 39-40 §-ai vonatkoznak.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

(5) A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához csak természetes, tartós építőanyag használható fel.

9. § Kerítések

(1) Külterületen - ha ahhoz a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi Hatóság, az Erdőfelügyelet, Földhivatal hozzájárul - csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő vagy fa oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas huzalkerítés építhető, kivéve a (2) és (3) bekezdés alatti eseteket.

(2) Külterületi lakóterületen legfeljebb 2,0 m magas tömör kő, vagy fakerítés építhető.

(3) Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2,0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is használható.

(4) Belterületen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak természetes anyagból készülhet (fa, kő). Oldalhatáron álló beépítés esetén azon a telekhatáron, amelyen az épület áll, helyezhető el kerítés.

(5) Telken belül funkcionális elválasztás céljából csak sövény építhető.

(6) Mezőgazdasági rendeltetési területeken drótfonatos kerítés létesíthető.

10. § Hirdetőtáblák

(1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter területű hirdetőtábla.

(2) Közterületen legfeljebb 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.

(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.

(4) A hirdetőtábla anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet.

(5) A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem engedélyezhető.

(6) Helyi értékvédelmi területen (művi, természeti), csak a (4) bek. szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazító jellegű tábla helyezhető

(7) Külterületen a 81-es sz. út felől láthatóan óriás plakát nem helyezhető el.

11. § Utak, közlekedés

(1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.

(2) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. (3) bek. alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani.

(3) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.

(4) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell, kivéve lakó- és hétvégiházas területen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit kell elhelyezni a telken belül.

(5) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.

(6) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül biztosítani kell.

12. § Közművek

(1) Közműellátás hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell helyezni

(2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása után szabad elhelyezni.

(3) A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kölni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001. (X. 26.) Korra. rendeletben foglalt határértékeknek.

(5) Az ipari létesítmények csapadékvizét szükség esetén tisztítani kell, hogy a befogadóba csak a 203/2001. (X 26.) Korm. rendeletben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerüljön.

(6) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

(7) A településkép szempontjából fontos területeken a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(8) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.

(9) A vonalas közmű létesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. A vezetékes ivóvíz biztosítása érdekében nyomásfokozó rendszer kiépítése szükséges.

(10) El kell végezni a tűzcsap hálózat szükségszerű bővítését és rekonstrukcióját úgy, hogy a tűzcsap védendő épülettől 100 m-re távolabb nem lehet. Két tűzcsap között legfeljebb 200 m-nyi távolság lehet.

(11) Az elektronikus hírközlés vonalas eszközeit a közút céljára szabályozott területen belül kell elhelyezni. A vezeték létesítése légkábelen illetve földkábelen egyaránt történhet.

(12)⁸ A közműhálózat kiépítése a kedvezőbb kivitelezési költségekkel kerüljön megtervezésre és kivitelezésre.

13. § Zöldterületek

(1) A zöldterületek részben önállóan, részben más terület felhasználási kategóriákon belül helyezkednek el.

(2) A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.

(3) Zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.

(4) A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely korlátozását eredményező munkálatok végzése engedélyhez kötött

(5) A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség és a közművek lehelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Különös figyelmet kell fordítani az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

(6) Ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt fák:

(7) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés

15. § Általános előírások

(1) A 20/2001. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők.

(2) A település területén a környezetvédelmi hatóság által zavaró hatásúnak minősített ipari létesítmény nem létesíthető.

(3) Mélyen fekvő területeken építmény nem helyezhető el.

(4) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotóp hálózat fontos elemeit fokozottan védeni kell.

(5)⁹ Az új lakóterület ÉK-i oldalához csatlakozó GIP és LF övezet közötti védőterület min. 30,00 m szélességben védőzöld legyen a gazdasági területen.

16. § A föld és a talaj védelme

(1) Építési területek, parkok, útalapok feltöltésére szolgáló anyagnyerő helyek kialakításához a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításához minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges.

(3) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.

(4) Tereprendezési munkák, amennyiben az eredeti terepszint 0,5 m-nél nagyobb mértékben átrendezésre kerül - a talajerózió elkerülése érdekében -, csak hatósági engedély alapján végezhetők.

(5) A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.

(6) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva

17. § Vízvédelem

(1) A felszíni vizek védelmére a 203/2001. (X. 16.) Korra. rendelet előírásai az irányadók.

(2) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.

(3) A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.

(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályom, a vízi létesítmények állapotát, emeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.

(5) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 4-4 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését

(7) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyüjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

(8) A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos.

(9) Élővízbe csak a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő minőségű dk, csapadékvíz vezethető.

(10) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében lévő ingatlanokon talajgazdálkodásra csak érett komposztot, vagy tőzegterméket használjanak.

(1) A 14/2001. (V. 9.) KöM-Eü.M-FVM együttes rendelet mellékletében foglaltak alapján a település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.

(3) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

(4) Tekintettel a gazdasági- és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.

(5) A 20/2001. (FI. 14.) Korm. rendelet meghatározott környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően végezhető tevékenység.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő, a beruházó által.

(7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell.

19. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A község területén keletkező kommmt41is hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az Önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.

(2) A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.

(3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell, de forgalomba hozni csak, mint engedéllyel rendelkező termésnővelő anyagot lehet.

(4) A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy.a (2) bekezdés előírásainak megfelelően kell eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.

(5) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.

20. § Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A terület felhasználása során a zaj-, és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben és a zaj-, és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 872002. (III. 22.) 1(6M-EüTvl együttes rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az alábbiak:

21. § A telekalakítás szabályai

(1) Telket csak ügy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(2) Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.

22. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás

23. § Kártalanítás

24. § A településrendezés jogintézményei

(1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi érdekek megvalósítása érdekében az önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben szabályozott eszközeivel.

(2) Az 1) foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott közösségi területek megszerzésére az önkormányzat gyakorolhatja elővásárlási jogát. (az egész község, de elsődlegesen a tervezett településközpont tervezett területén).

(3) Jelen rendelettel hatályba lépő szabályozási terv építési tilalmat, illetve korlátozást nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem szabályozza.

(4) Az önkormányzat az általa kialakított lakótelkek értékesítése esetén legfeljebb 5 éves időtartamra beépítési kötelezettséget írhat elő. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az Önkormányzatot megilleti a visszavásárlás joga az eredeti vételáron, mely megnövelendő a beinvesztált értékkel, illetve az évenkénti kamat növekménnyel.

(5) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az önkormányzat a szabályozási tervnek megfelelően — az Éri előírásainak figyelembe vétele mellett — területet vehet igénybe megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével.

26. § Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2004. VII. 01- lép hatályba.