Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1. § Az Önkormányzat

       a) hivatalos megnevezése: Söréd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat),

       b) székhelye: 8072 Söréd, Rákóczi  u. 59.

       c) illetékességi területe: Söréd Község közigazgatási területe.

2. § A képviselő-testület megnevezése: Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

3. § (1) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önkormányzat intézménye a közös önkormányzati hivatal.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

4. § Az önkormányzat jelképei: Söréd Község címere és zászlója.

5. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

6. § A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkothat.

3. Nemzetközi kapcsolatok

7. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.

4. Bélyegző használat

8. §  Az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

9. §  Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

a)  a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,

b)  az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

c)  az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.

10. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

11. § A jegyző bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon - különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat -, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvön használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

12. § A közös önkormányzati hivatal bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével, az igazgatási feladatok ellátásával összefüggő dokumentumon - különösen: meghívó, levél, tájékoztató, felhívás, feljegyzés - használható az aláíró neve mellett az aláírás hitelesítésére.

13. § A jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

5.  Internetes honlap, lakossági tájékoztatás

14. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében  internetes honlapot működtet, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

15. §  (1) Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása az ülésre szóló meghívónak, továbbá hirdetménynek, közleménynek, dokumentumnak, információnak a közös önkormányzati hivatal Sörédi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, egyidejűleg a közös önkormányzati hivatal Sörédi Kirendeltségén történő megtekinthetőségének, hozzáférhetőségének biztosításával valósul meg.

(2) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: internetes honlap, háztartásokba eljuttatott tájékoztató levél.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

6. Együttműködés a lakossággal

16. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása, a jogalkalmazási tapasztalatok megvitatása.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

17. § (1) A képviselő-testület feladatai körében és azokon túl is - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata.

8. Lakossági fórum

18. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a közös önkormányzati hivatal Sörédi Kirendeltségének hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján.

19. § (1) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(2) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a levezető elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.

9. A képviselő-testület létszáma, ülései

20. § (1) A képviselő-testület öt főből áll.

(2) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

10. Ülések nyilvánossága, zárt ülés

21. §  A képviselő-testület ülésére szóló meghívót - a 39. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni

22. §(1) A zárt ülésen elhangzottakat, a titoktartási kötelezettségre figyelemmel, bizalmasan kell kezelni. A zárt ülés dokumentumainak a  kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést, - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirend előterjesztését, jegyzőkönyvét.

23. §(1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban lehet elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2)A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának, megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

11. Közmeghallgatás

24. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét 7 nappal előtte közzé kell tenni a meghívó kifüggesztésével a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 35. § (2) bekezdés és 36. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

25. § A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

12. Határozatképesség, minősített többség

26. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három települési képviselő jelen van.

27. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább három megválasztott települési képviselő "igen" szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

a) településrendezési terv és elemének elfogadása, módosítása,

b) önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés,

c) önkormányzati kitüntetés, díj, cím odaítéléséről való döntés,

d) nem önkormányzati kitüntetésre, címre, díjra történő felterjesztés,

e) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás.

13. Munkaterv, ülésszünet

28. § (1) A képviselő-testület soros ülésének időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A következő évi munkatervet, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze, a decemberi soros ülésre a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a soros képviselő-testületi ülés, valamint a közmeghallgatás időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet,

c) az előadó megnevezését,

(4) A képviselő-testület az év júniusára és júliusára soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

29. § (1) A képviselő-testületi soros ülés időpontja a hónap utolsó csütörtökje.

(2) Az ülést összehívó, indokolt esetben - különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor - a munkatervben szereplő időponttól eltérhet.

14. Alakuló ülés

30.§  (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

31.§  (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

32.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követ ő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása

33. §  (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti azt.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

34. §  (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját - a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzati hivatal hirdetőtábláira az ülés időpontjáig ki kell függeszteni.

35. §  (1) A képviselő-testület soros ülésének összehívása az ülés előtt legalább öt nappal, írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendeket, az ülés összehívójának megnevezését és a polgármester - vagy ha más az összehívó, az önkormányzat– bélyegzőjét

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőnek kell megküldeni:

a)  polgármester, alpolgármester, települési képviselő,

b)  bizottság nem képviselő tagja,

c)  jegyző

(3) Az írásbeli előterjesztéseket elektronikus levelezési rendszeren keresztül úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőző 5 naptári nappal kézhez kapják. Ugyaneddig az időpontig a képviselő-testületi tagok valamint az ülésre meghívottak a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót nyomtatott formában kapják kézhez. Ettől eltérni csak kivételes esetben a polgármester előzetes engedélyével lehet.

36. §  (1) Csak a tevékenységi körébe tartozó ügyben rendelkezik tanácskozási joggal, és előterjesztés nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személynek, szervezetnek, önszerveződő közösség képviselőjének:

a)  Sörédi  Tagóvoda vezetője

b)  háziorvos, fogorvos, védőnő,

c) akit a polgármester, vagy az ülés összehívója megjelöl.

37. §  A nyilvános ülésre szóló meghívót és előterjesztést, előzetes kérelemre, elektronikus formában is meg lehet küldeni.

16. Rendkívüli ülés

38. §  A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

39. §  (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését legalább három képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának napirendi javaslatot és indokolást is tartalmazó írásbeli indítványára, annak a közös önkormányzati hivatalba való érkezésétől számított tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a rendkívüliségre utaló írásbeli meghívóval és a vonatkozó előterjesztés csatolásával.

(2) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Ez esetben az indokot is tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

40. §  A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

41. §  Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, email, levél, távirat, SMS.

17. A képviselő-testület ülésének vezetése

42. §   A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, a levezető elnök által ellátandó feladatok:

a)  az ülés megnyitása, bezárása,

b)  a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos figyelemmel kísérése,

c) napirend ismertetése,

d)  az ülés nyilvános vagy zárt jellegének megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e)  napirendenként:

ea) a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásra, kérdésre, kiegészítésre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) indítvány szavazásra való feltevése,

ed) határozati javaslat, rendelettervezet szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása,

f)  az ülés rendjének fenntartása,

g)  ügyrendi kérdés szavazásra bocsátása,

h)   időszerű kérdésről tájékoztatás nyújtása.

18. A képviselő-testület ülésének rendje

43. §  Az ülés rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti meg:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz  nem illő, sértő, rágalmazó kifejezést használ, vagy az üléshez méltatlan egyéb magatartást tanúsít.

b)  Az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozza.

c)  A hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozza.

d) Tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb hatvan percre.

e)  A tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, így különösen áramszünet, rosszullét, baleset, természeti katasztrófa  bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja; ez esetben az ülés folytatásáról három napon belül, a képviselők értesítésével, gondoskodnia kell.

44. §  (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.

(2) A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasítja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezi, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

45. § A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.

19. Napirend, sürgésségi indítvány

46. §   (1) A polgármester, levezető elnök terjeszti elő a meghívó szerinti napirendi pontokat.

A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, sürgősségi indítvány beterjesztésével új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

47. §  (1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, levezető elnök, települési képviselő vagy bizottság tájékoztatást ad a képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, valamint arról, amit a polgármester, levezető elnök, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart.

(2) Napirend előtti hozzászólás keretében döntés nem hozható.

48. § A képviselő-testület soros ülésén napirendi pontként, írásbeli előterjesztés alapján, tárgyalni kell a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, melynek összeállítása a jegyző feladata.

49.§ (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely a napirendi pontok között nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt rövid indoklással, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.           

(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.

20. Előterjesztés

50. § Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő javaslat - határozati javaslat, rendelettervezet -, jelentés, beszámoló, tájékoztató.

51. §  (1) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni.

(2) A polgármester, levezető elnök kivételesen, alapos indokkal, így különösen: az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt, engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, vagy az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

52. § (1) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(2) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

53. § Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá - feladatkörében - az önkormányzat közreműködésével fenntartott intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén - feladatkörében - az érintett személy, szervezet, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, önszerveződő közösség.

54. §  (1) A jegyző gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.

(2) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Közös önkormányzati hivatalban munkaidőben biztosítani kell.

21. Határozati javaslat

55. § A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

56. § A határozati javaslatnak

a) szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés témájához,

b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, pontosan megfogalmazottnak  és  végrehajthatónak kell lennie,

c) szükség esetén rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben esetlegesen korábban hozott döntés sorsát - részben vagy egészben történő hatályon kívül  helyezés, módosítás, kiegészítés -,

d) pénzügyi kihatás esetén rendelkeznie kell a költségvetési forrásról,

e) végrehajtást igénylő döntésnél a végrehajtási záradékban meg kell jelölnie a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtási határidőt.

22. A tanácskozás menete

57. § A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

a)  először az előterjesztő, előadó szóbeli kiegészítést tehet, új információt vagy lényegre törő összefoglalást adhat;

b)  az előterjesztőhöz, előadóhoz először a települési képviselő, majd a tanácskozási joggal résztvevő kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhet;

c)  a vendégek, a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva - legfeljebb öt percben - hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a polgármester, levezető elnök engedélyt ad.

58. §  (1)  A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(3) A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha jogszabálysértő javaslat, önkormányzati rendelettervezet, vagy működés jelzésére irányuló észrevételt kíván tenni.

59. § (1) A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt, ha azzal az előterjesztő egyetért. Ha az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.

60. §  (1) A testületi ülés során, indokolt esetben, így különösen a napirendi ponttal összefüggő egyeztetés lefolytatása, kapcsolódó információk beszerzése, egyéb tájékozódás miatt vagy pihenés céljából, a polgármester, levezető elnök saját hatáskörében, vagy bármely képviselő javaslatára, tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre. Ha a polgármester, levezető elnök a szünet elrendelésével nem ért egyet, arról a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester, levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

23. Döntéshozatal, szavazás

61. §  (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással,  kézfeltartással történik.

(2) A polgármester, levezető elnök először az "igen", majd a "nem", szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi "igen" szavazatot, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni, és ezt határozati formában kell megjeleníteni.

62. §  (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(2) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

24. Név szerinti szavazás

63. §  A polgármester, a levezető elnök vagy legalább két képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

64. §  A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott "igen", "nem", választ a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

                                                      25. Titkos szavazás

65. §  (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az ülésen megválasztott 3 tagú Szavazat Számláló Bizottság gondoskodik a jegyző, mint jegyzőkönyvvezető közreműködésével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, tisztségét és aláírását, a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntések esetén a jelöltek nevét, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

66. §  (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2)  A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számának a kétszerese legyen, mert a képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt azt az urnában elhelyezné. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3)  A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

67. §  (1) A szavazás eredményéről a Szavazat Számláló Bizottság elnöke a képviselő-testületnek - az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2)  A titkos szavazás szavazólapjait - felhasznált, fel nem használt, rontott, érvényes, érvénytelen - a testületi ülést követő 90 nap eltelte után meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a jegyző jegyzőkönyvet készít.

26. Határozathozatal

68. §  (1)  A határozat a határozati javaslat elfogadásával vagy elutasításával született döntés, mely eleget tesz a határozati javaslatra meghatározott követelményeknek.

(2)  A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával - hónap: római számmal, nap: arab számmal -, valamint a határozatban foglalt döntés lényegére utaló címmel kell ellátni a következők szerint:

Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

sorszám/év. (hó. nap.) határozata

69. §  (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti nyilvántartásának vezetéséről .

(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a képviselő-testület soros ülése elé terjesztéséért.

(3) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekeltet értesíteni kell.

70. §  Jegyzőkönyvben rögzítve a szavazás eredményét, de számozott határozat nélkül kell dönteni

a)  a napirend elfogadásáról,

b)  az ügyrendi kérdésről,

c) az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatról,

d)  tárgyalási szünet elrendeléséről.

27. Önkormányzati rendeletalkotás

71. § Az önkormányzati rendeletet az elfogadásától számított 5 napon belül ki kell hirdetni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára legalább 15 napra történő kifüggesztéssel. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

72. § Önkormányzati rendelet megalkotását indítványozhatja

                   a)  a polgármester,

                   b)  a települési képviselő,

                   c)  a képviselő-testület bizottsága,

                   d) a jegyző.

73. §  (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció, követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület döntését követően - az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel - az önkormányzati rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

74. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

a)  évenkénti, sorszám szerinti nyilvántartásáról,

b)  módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról,

c) érintett személyek, szervek, intézmények számára történő megküldéséről,

d)bárki általi megtekinthetőségének biztosításáról a közös önkormányzati hivatalban.

(2) A jegyző szükség szerint gondoskodik a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő, közérthető tájékoztatás nyújtásáról  a Sörédi Hírekben, a közös önkormányzati  hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat internetes honlapján keresztül.

28. Társadalmi részvétel az önkormányzati rendelet előkészítésében

75. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c) szervezet és intézmény alapításáról

d) helyi adókról szóló rendelet tervezetet.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c) ha az egyeztetés Söréd Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(3)Az önkormányzati rendelet tervezetét a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt, az erről szóló előterjesztés képviselők számára történő megküldésével egyidejűleg, közzé kell tenni. A tervezetről - elfogadását megelőzően - bárki írásban véleményt nyilváníthat, melyről a képviselő-testületet a jegyző tájékoztatja.

76. §  Amennyiben az önkormányzatnak önkormányzati rendelet megalkotására bárki javaslatot tesz, arról a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni kell. Az önkormányzati rendelettervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

29. Jegyzőkönyv

77. §  (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, mely tartalmazza

a)  az ülés helyét, időpontját, jellegét - soros, rendkívüli, közmeghallgatás, alakuló, továbbá nyilvános vagy zárt ülés -,

b)  a megjelent képviselő nevét, tisztségét,

c)  a távolmaradt képviselő nevét, és hogy előzetesen jelezte-e távolmaradását,

d) a meghívottak, hallgatóság nevét,

e)  a javasolt, elfogadott napirendet, a tárgyalt napirendi pontok sorszámát, címét,

f)  a tanácskozás tartalmát, a hozzászólók nevét és mondanivalójuk lényegét,

g)  a döntési javaslat tartalmát, a szavazás számszerű eredményét,

h)  a hozott döntéseket, határozatokat,

i)   a levezető elnök által a rend fenntartása érdekében tett intézkedést,

j)   az ülésen történt, a tanácskozást befolyásoló fontosabb eseményt,

k)  a képviselők ülésre történő megérkezését, távozását,

l)   a képviselő kérésére az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,

m) zárt ülés esetében azt, hogy a meghívott milyen minőségben - érintett, szakértő - van jelen.

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, önkormányzati rendelet esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a)  a képviselő-testületi, bizottsági ülés meghívóját,

b)  a jelenléti ívet,

c)  az írásbeli előterjesztést, rendelettervezetet mellékleteivel együtt,

d) a kihirdetett önkormányzati rendeletet - egységes szerkezetben is -,

e)  a képviselői, bizottsági írásbeli indítványt, véleményt,

f)  a titkos szavazás jegyzőkönyvét,

g)  a név szerinti szavazás jegyzőkönyvét.

(4) A jegyzőkönyvet az önkormányzati képviselők számára 15 napon belül  elektronikusan elérhetővé kell tenni. 

78. §  (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv 3 pld-ban készül egy - eredeti - példánya az irattárba kerül, melynek munkaidőben a közös önkormányzati hivatalban történő megtekinthetőségéről a jegyző gondoskodik.  A második példánya a Fejér Megyei Kormányhivatal részére kerül megküldésre, a harmadik  példánya a községi könyvtárba kerül.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről, a képviselő-testület által külön meghatározott díj ellenében, a közös önkormányzati hivatalban másolat kérhető.

79. § A zárt ülés jegyzőkönyve kettő példányban készül, egy - eredeti - példánya az irattárba kerül, második példánya a Fejér Megyei Kormányhivatal részére kerül megküldésre. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülésétől elkülönítetten kezeli.

80. §  A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült eredeti jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

30. Települési képviselő

81. § (1) A települési képviselő kötelességei

a) Tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és bizottsága munkájában, és ennek  érdekében a polgármesternél, a levezető elnöknél előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb képviselői megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

b) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében és a különböző vizsgálatokban.

c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrzi, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

d) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, azok szervezeteivel, önszerveződő közösségeivel.

e) Olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a  választók bizalmára, és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

(2)Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő személyes érintettségét az adott napirendi pontnál nem jelezte, a polgármester a napirend újbóli napirendre tűzéséről  dönthet,és felhívja a képviselő figyelmét, hogy a jövőben a bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.

31. Képviselő-testület bizottsága

82. § (1)A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a  bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2) A bizottság személyi összetételét a 4. függelék tartalmazza.

(3) A polgármester előterjesztése alapján az alakuló vagy az azt követő ülésen az Ügyrendi  Bizottság tagjait a képviselő-testület megválasztja.

83. §  Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

84. § (1) A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságot nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, továbbá a polgármester vagy legalább két bizottsági tag, napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára.

(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, és a jegyző.

85. § (1)    A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni.

(2)  A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv kettő példányban készül, egy - eredeti - példánya az irattárba kerül, második példánya a Fejér Megyei Kormányhivatal részére kerül megküldésre.

86. § (1) A képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3)  Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

87. § (1)    A bizottság működésére a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a)  A bizottsági ülés meghívóját, valamennyi előterjesztéssel együtt, annak ülése előtt  három nappal kell kiküldeni a következőknek:

           aa)    bizottság tagja,

           ab)    polgármester,

           ac)    jegyző.

b)  A napirendi ponttal érintett személy, szervezet részére csak a meghívót kell kiküldeni.

c)  A képviselő-testület rendkívüli ülése előtti bizottsági ülés tartása esetén a meghívó kiküldéséről és a meghívottak a) pontban foglaltakon túli köréről az ülés összehívója dönt.

d) A bizottsági ülés meghívóját csak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell közzétenni.

e) A bizottsági ülés meghívója tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros, rendkívüli, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendi pontokat, az ülés összehívójának nevét, a név melletti "s. k." jelölést, tisztségét, a képviselő-testület bélyegzőjét.

(2)  A bizottság határozatát évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával - hónap: római számmal, nap: arab számmal - kell ellátni a következők szerint:

Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

………………… Bizottságának

sorszám/év. (hó. nap.) határozata

88. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő   

(2) Az állandó bizottság hatáskörét, a bizottságok által benyújtandó, vagy annak állásfoglalásával benyújtható előterjesztések meghatározását, a bizottságok egyéb feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

32. Polgármester

89. § (1) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköre:

a) Dönt a közterület-használati engedély kiadásáról.

b) Dönt az önkormányzat szociális tárgyú rendeleteiben meghatározott ügyekben

c) Engedélyezi a Községi címerének, zászlajának használatát.

d) Dönt az 1988.évi I. törvény 46.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján az önkormányzati  közutakra vonatkozó ügyekben  

90. § (1) A polgármester saját hatáskörében - törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni.

(2)  Jelen rendelet az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti ügyet nem határoz meg.

(3) A polgármester - az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

a) hatósági, pályázati ügyekben hiánypótlás megtétele,

b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok,

c) véleménynyilvánítás területi, központi államigazgatási szervek megkeresésére.

91. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. Hivatali rendjét az 5.sz. függelék tartalmazza.

(2) Tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület legidősebb tagjának, mint korelnöknek adja át.

33. Alpolgármester

92. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - titkos szavazással - egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

34. Jegyző, aljegyző

93. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatkörében

a) megszervezi a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

b) gondoskodik a testületek és tisztségviselők munkájának segítéséről, munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

c) értékeli és ellenőrzi a közös önkormányzati hivatal döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenységét,

d) biztosítja a közös önkormányzati hivatal működési rendjét, fegyelmét,

e) évente beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal előző évi tevékenységéről.

(3) A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

35. Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal

94. § (1) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a közös önkormányzat hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, idejét, szervezeti tagozódását.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását és ügyfélfogadási rendjét a 2. függelék tartalmazza.

36. Társulás

95. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét a 6. függelék tartalmazza.

37. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

96.§  (1)  A képviselő-testület  határozattal dönt  a koncepció elfogadásáról.

(2) Az önkormányzat költségvetését a képviselőtestület két fordulóban tárgyalja.

(3) Az önkormányzat költségvetését és  zárszámadását a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg és fogadja el.

(4) Az önkormányzat szakfeladat rendjét szakfeladatainak  számát és megnevezését a 1. függelék tartalmazza.

97. § Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

38. Egyéb rendelkezések

98. §  A polgármesteri, képviselői, nem képviselő bizottsági tagi vagyonnyilatkozatokba a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, bárki betekinthet.

99. §  A jegyző felelős

a)  a települési képviselők nevének és lakcímének,

b)  a bizottságok tagjainak,

c)  a képviselő-testület által kitüntetettek és

d) a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáért.

39. Záró rendelkezések

100. §  Ez a rendelet 2014. február 7-jén lép hatályba.

101. §  Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (IV.01.) önkormányzati rendelet.