Söréd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 02Söréd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Söréd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat adatai
1. § Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Söréd Község Önkormányzata
b) székhelye: 8072 Söréd, Rákóczi Ferenc utca 59.
c) az önkormányzati testület megnevezése: Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testülete
d) Közös önkormányzati hivatalának megnevezése, székhelye: Magyaralmás Közös Önkormányzati Hivatal, 8071 Magyaralmás, Fő utca 31.
e) A Hivatal telephelye, állandó jelleggel működő kirendeltsége, címe: Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal Sörédi Kirendeltsége, 8072 Söréd, Rákóczi Ferenc utca 59.
2. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
2. § Az önkormányzat írásos megállapodás alapján testvér-települési kapcsolatot nem tart fenn.
3. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
3. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény az önkormányzat honlapján (www.sored.hu) történő elhelyezése minősül.
(2) A helyben szokásos kihirdetés a Hivatal igazgatási ügyintézőjének a feladata.
(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata. A tájékoztatás megvalósulhat az önkormányzat honlapján, sürgős esetben szórólapok, plakátok segítségével.
(4) A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.
4. § (1) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.
(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.
(3) A zárt ülésen hozott döntés nyilvánosságát oly módon kell biztosítani, hogy a határozat kivonatát a személyes és az üzleti érdeket sértő adatok nélkül az önkormányzat honlapján, a képviselő-testületi jegyzőkönyvek menüpontban közzé kell tenni.
4. Együttműködés a lakossággal
5. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.
(3) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Söréd székhellyel szerepel, és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.
5. Együttműködés egyéb szervekkel
6. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.
(2) Az együttműködés célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
7. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal.
(4) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását, kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A képviselő-testület által a polgármesterre és jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása
8. § (1) A Képviselő-testület 5 főből áll.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(4) A nyilvánosság biztosítása a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével történik.
7. A képviselő-testület alakuló ülése
9. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal e-mailben kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.
(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.
(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról, a lakosság tájékoztatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.
(4) A meghívó tartalmi követelményei:
a) az ülés helyének és idejének meghatározása
b) a javasolt napirendek, az előterjesztő nevének meghatározása,
c) keltezés, polgármester aláírása, bélyegzője.
(5) A meghívó mellékletei az egyes napirendekhez kapcsolódó előterjesztések. A mellékleteket csak a képviselők részére kell eljuttatni.
10. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:
a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,
b) a megválasztott képviselők eskütétele, megbízólevelek átadása. Az eskü szövegét esküvevőként előmondja a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese.
c) a polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, a megbízólevél átadása. Az eskü szövegét esküvevőként előmondja a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese.
d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
e) a képviselő-testület bizottságának – elnökének, tagjainak - megválasztása,
f) az alpolgármester megválasztása,
g) az alpolgármester eskütétele,
h) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
i) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,
j) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása.
k) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól, a KOMA adatbázisba való felvétel szabályairól.
11. § Az alakuló ülésen a 10. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.
8. A képviselő-testület rendes ülése
12. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – június 1. napja és augusztus 31. napja között, továbbá december hónapban nem ülésezik.
(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének csütörtöki napján 17 órai kezdettel.
(4) A rendkívüli esemény miatt félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.
9. Munkaterv
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza havi bontásban.
(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) az önkormányzati bizottság,
e) a jegyző,
f) a kormányhivatal vezetője.
(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző november 30. napjáig.
(5) A munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
10. A képviselő-testület rendkívüli ülése
14. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.
(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból, vagy pályázati határidő rövidsége miatt szükség van.
(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, SMS, személyes kézbesítés.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményezne az önkormányzat számára.
11. Közmeghallgatás
15. § (1) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 16. § (3) bekezdése kivételével.
(2) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.
(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület november hónapban tartja.
(4) A közmeghallgatásra a meghívót 8 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
12. A képviselő-testületi ülés összehívása
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
17. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:
a) a 30 napot meghaladó betegség,
b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,
c) a külszolgálat, vagy
d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,
e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a végleges bírósági döntés napjáig.
18. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat tanácskozó termében (8072 Söréd, Rákóczi Ferenc utca 59.) tartja.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.
19. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt- a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is.
20. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót, a rendelet- és határozattervezeteket, előterjesztéseket elektronikus úton kell a képviselők részére kézbesíteni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 3 naptári nappal.
(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottjai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.
(3) Az elektronikus kézbesítés során a képviselők és a bizottsági tagok részére általuk megjelölt elektronikus postafiókra kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.
13. A képviselő-testület meghívottjai
21. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az önkormányzati vagy önkormányzati társulás által fenntartott intézmények vezetőinek,
d) a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, szervezetnek,
e) a településen székhellyel rendelkező civil szervezeteknek.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottság ülésein tanácskozási jog illeti meg:
a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt,
b) tevékenységi körükben az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározottaknak.
14. A képviselő-testület ülésének rendje
22. § (1) A polgármester ülés vezetői feladatai és jogkörei a következők:
a) az ülés megnyitása,
b) a képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása,
c) a határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése az ülés során,
d) javaslattétel az ülés napirendi pontjaira,
e) napirendenként:
ea) a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,
ee) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) az ülés rendjének fenntartása,
g) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő hozzászólót figyelmeztetése,
h) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,
i) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
j) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
k) tárgyalási szünet elrendelése,
l) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására,
m) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
n) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
o) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,
p) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
q) az ülés bezárása.
(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) A polgármester először a napirend előterjesztőjének adja meg a szót, amennyiben szóbeli kiegészítést kíván tenni.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.
(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.
(6) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.
(7) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.
(8) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(9) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
15. Határozatképesség
23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen ülést 5 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
16. Napirend
24. § (1) A polgármester terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(3) A nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként az „Egyebek” napirendi pont szerepel, melynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.
17. Előterjesztések, indítványok
25. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:
a) rendelettervezet,
b) határozati javaslat,
c) egyéb tájékoztató anyag.
(2) Előterjesztést kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a kormányhivatal vezetője.
(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal írásban, indokolással ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.
26. § (1) Az előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be az alábbi esetekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása.
(2) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát,
b) a képviselő-testületi ülés időpontját,
c) nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó,
d) az előterjesztés készítőjének nevét,
e) a tényállást,
f) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,
g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
h) az előterjesztő megnevezését,
i) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,
j) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) bekezdés b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,
k) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról milyen szavazati aránnyal kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és
l) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,
m) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét.
27. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a közös hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.
28. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.
(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt.
(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.
29. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.
(2) A döntési javaslat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,
b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,
c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és
d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot tartalmazza.
18. A szavazás
30. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.
(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amennyiben az adott napirendet előzetesen tárgyalta.
(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre
(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.
31. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
32. § (1) A határozati javaslatról, rendelet tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:
a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy
c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.
33. § Az Mötv. 50. §- ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:
a) gazdasági program elfogadása,
b) hitelfelvétel,
c) polgármester elleni kereset benyújtása,
d) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,
e) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,
f) helyi népszavazás kitűzése,
g) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,
h) rendkívüli közmeghallgatás elrendelése.
34. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.
35. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester vagy
c) a képviselő-testület bizottságának elnöke
kezdeményezi.
(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző-lenyomattal látja el.
36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata.
(3) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség vagy szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a hivatal útján közreműködik.
(4) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.
(5) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.
(6) Az Ügyrendi Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát.
(7) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.
37. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:
a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.
(2) Érvényes a szavazat, ha:
a) az Ügyrendi Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.
(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, az Ügyrendi Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás időpontját, helyszínét,
b) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
d) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
e) a szavazólapot átvett képviselők számát,
f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
h) A titkos szavazás szavazólapjai – érvényes, érvénytelen – jegyzőkönyv mellékletét képezi.
38. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke átadja a polgármesternek.
(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.
(3) A titkos szavazás eredményét határozatba kell foglalni.
19. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
39. § (1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.
(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát a képviselő-testület soron következő ülésén újból kell tárgyalni.
20. Az önkormányzati rendelet
40. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) az Ügyrendi Bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
41. § (1) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A képviselő-testület rendeleteit a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint a hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel közzé kell tenni.
21. Az önkormányzati határozat
42. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) az Ügyrendi Bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki.
43. § (1) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.
22. A jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szó szerinti rögzítését,
d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.
45. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten, a Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal sörédi kirendeltségén található irattárban kell tárolni.
46. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,
d) az írásos előterjesztéseket,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
f) a névszerinti, vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
47. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal Sörédi Kirendeltségén található irattárban kell tárolni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a www.sored.hu honlapon kell közzétenni.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban őrzött irattári példány átadásával, hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
23. Kérdés, interpelláció
48. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell kapnia.
(2) Az interpellációkkal a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalását követően foglalkozik.
(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően, legalább 2 naptári nappal korábban kell a polgármesternél írásban bejelenteni.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve azt, hogy az interpellációját szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és erről vita nélkül, külön dönt a képviselő-testület is.
(6) Az írásban adott választ az interpelláló képviselőnek, a válasz másolatát pedig egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a soron következő rendes ülésen kell dönteni.
(7) A képviselő-testület az interpelláció alapján – az illetékes bizottság bevonásával és az interpelláló részvételének lehetőségével – részletes vizsgálatot is elrendelhet.
(8) A vizsgálat eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén, de legalább 30 naptári napon belül számot kell adni.
(9) A vizsgálat eredményének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
Az önkormányzat szervei
24. Az önkormányzati képviselő
49. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.
50. § (1) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.
(2) A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:
a) betegség,
b) kórházi ellátás,
c) közlekedési akadály,
d) időjárási akadály,
e) a külszolgálat,
f) a szabadság,
g) a munkahelyi elfoglaltság,
h) külföldi tartózkodás.
25. A képviselő-testület bizottságai
51. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő, melyből 3 fő képviselő.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatait a rendelet 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.
(6) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 főképviselő.
(7) Az Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatait a közös hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
52. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok legalább 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét.
(6) A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.
(7) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság tagjainak, a többi meghívottaknak pedig a meghívót kell elektronikus úton megküldeni.
(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt.
(9) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(10) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal Sörédi Kirendeltségén kell tárolni.
53. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
26. A polgármester
54. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges,
(5) A polgármester az Mötv. 68. §. (4) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.
27. Az alpolgármester
55. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
28. A jegyző
56. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről a tárgyévet követő év május 31-ig,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerinti igazgatási ügyintézője látja el.
29. A Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal
57. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és az Magyaralmás és Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testületi határozataival elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet Magyaralmás és Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testületei hagynak jóvá.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a jegyző külön intézkedésben szabályozza.
30. Az önkormányzat társulásai
58. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (8154 Polgárdi, Batthyány utca 132.)
b) Móri Többcélú Kistérségi Társulás (8060 Mór, Szent István tér 6.)
(2) A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
Záró rendelkezések
59. §1
60. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
|
Kormányzati funkció száma |
Kormányzati funkció megnevezése |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
042180 |
Állat-egészségügy |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
074032 |
Ifjúsági-egészségügyi gondozás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
104042 |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. melléklet a 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke:
1.1. dönt a települési támogatás iránti kérelmekről, engedélyezi a köztemetést,
1.2. valamennyi pályázaton való részvételnél az önkormányzati önerőt biztosíthatja a költségvetésben meghatározott összeg erejéig, beszámolási kötelezettséggel,
1.3. dönt az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről,
1.4. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
1.5. önkormányzati tulajdont érintő hatósági ügyekben gyakorolja a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, kiadja a közútkezelői hozzájárulásokat
1.6. aláírja a képviselőtestület döntése alapján megkötendő szerződéseket
1.7. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról.
1.8. dönt a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági ügyekben
2. A képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke:
3. melléklet a 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatban feladatokat,
2. nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait,
3. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a bizottság öt napon belül rendkívüli ülést tart, és lefolytatja az eljárást,
4. előkészíti a méltatlansági ügyekkel kapcsolatos eljárást, javaslatot tesz a képviselő-testületnek,5. titkos szavazás esetén ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.
Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.