Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselő –testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Bakonykúti Község közigazgatási területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott személyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

 3. Hatáskörök

 3. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos szociális hatáskört a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély körébe tartozó egyszeri segély és időszaki támogatás, az Szt. 43/B. §-a szerinti ápolási díj vonatkozásában a képviselő testület gyakorolja.

(2) A temetési segély tekintetében a szociális hatáskört a polgármester gyakorolja.

 4.Szociális ellátások általános eljárási szabályai

 4. § (1) Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra irányuló kérelmet az érdekelt személy illetőleg az terjeszthet elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez.

(2) A támogatás iránti kérelmet az Iszkaszentgyörgy és Bakonykúti Községek Körjegyzőségéhez ( a továbbiakban:körjegyzőség) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az ügy érdemi elbírálásához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, egyéb bizonyítékokat, az Szt-ben és annak végrehajtási rendeleteiben előírtak szerint.

 (3) Az ügyfelek számára az egyes ellátások igényléséhez a döntéshozatalhoz szükséges adattartalommal a körjegyzőségben formanyomtatványokat kell rendszeresíteni.

(4) A benyújtott kérelmeket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a beérkezésüktől számított 30 napon belül kell elbírálni.

 (5) A körjegyzőség a kérelmező által benyújtott igazolások valódiságát megvizsgálja, és szükség esetén az igénylőnél környezettanulmányt végez.

 (6) A körjegyzőség a vizsgálat alapján a kérelmeket döntésre előkészíti és a megállapított támogatásra való jogosultság fennállását rendszeresen figyelemmel kíséri.

(7) A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál egyszerűsített határozat hozható, ha a hatáskör gyakorlója a kérelemnek helyt ad  és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(8) A pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára utalással vagy lakcímre postai átutalással, vagy a szolgáltatóhoz való közvetlen utalással történik, de létfenntartást veszélyeztető élethelyzetre való tekintettel házi pénztárból is történhet a kifizetés.

 (9) A megállapított lakásfenntartási támogatást, az ápolási díjat és az időszaki támogatást havonta, utólag a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell folyósítani.

(10) A lakásfenntartási támogatás igénylése iránti kérelem az év folyamán folyamatosan benyújtható.

(11) Helyi lakásfenntartási támogatás tárgyévre kerül megállapításra a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(12) A rendeletben szabályozott feltételek megszűntével a támogatásra való jogosultság is megszűnik. Ha a jogosult másik lakásba költözik, az esetben újra kell kérnie a támogatás megállapítását.

II. Fejezet

 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

 1. Az aktív korúak ellátása

5. § (1) Az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a bérpótló juttatásra jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni.

(2) A bérpótló juttatásra jogosult az (1) bekezdésben foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert, melléképület rendben tartásáról, az ott található szemét, hulladék, építési törmelék, jogszabályszerinti eltávolításáról, eltakarításáról, az ott található gyomnövény lekaszálásáról folyamatosan gondoskodni köteles.

(3) A bérpótló juttatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott lakás, ház előtti járda vagy közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról, az ingatlan előtti járda hó és síkosság mentesítéséről folyamatosan gondoskodni köteles.

(4) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik.

(5) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra jogosultság kezdő napján egészségkárosodottnak nem minősül, de rendszeres szociális segélyben részesül (továbbiakban: segélyezett) a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni nyilvántartásba vétel céljából a Szociális Alapszolgáltatási Központban.

A nyilvántartásba vétel elmulasztását az intézmény 5 napon belül köteles jelezni a jegyzőnek.

(6) A Szociális Alapszolgáltatási Központ a segélyezettekről nyilvántartást vezet és tájékoztatja a jegyzőt az együttműködési kötelezettséget teljesítőkről, minden hónap 20. napjáig.

(7) A Szociális Alapszolgáltatási Központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai

a) egyéni képességet fejlesztő program

b) életmódformáló foglalkoztatás.

(8) A segélyezett személy az egészségügyi és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban köteles együttműködni, abban részt venni.

(9) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyezett

a) a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelentkezik a Szociális Alapszolgáltatási Központnál,

b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem köt megállapodást, programban nem vesz részt 60 napon belül,

c) a rendszeres kapcsolattartás céljából a felszólítást átveszi, de a megadott időpontban nem jelenik meg és a távolmaradásának okát nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni,

d) segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában nem működik együtt, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(10) A megjelenési kötelezettség elmulasztását házi-, szakorvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel kell igazolni.

(11) Meg kell szüntetni a segély folyósítását, ha a Szociális Alapszolgáltatási Központtal fennálló együttműködési kötelezettségét a segélyezett személy 2 éven belül ismételten megszegi.

(12) Az önkormányzat a segélyezett személyek részére biztosíthatja a közfoglalkoztatást.

2.[1] Lakásfenntartási támogatás

6. § (1) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak a személynek,akinek a

háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy

a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át

eléri.

(2) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 55 nm

b) ha a háztartásban két személy lakik 65 nm

c) ha a háztartásban három személy lakik 75 nm

d) ha a háztartásban négy személy lakik 85 nm

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a lakásfenntartás elismert havi költségének 10%-a 100 Ft-ra kerekítve, de nem lehet kevesebb 2.500,- Ft-nál.

(4) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott törvény által meghatározott költség összegével.

(5) Helyi és normatív lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a kérelmező köteles kérelméhez csatolni az általa lakott lakás nagyságát igazoló hivatalos iratot, ennek hiányában a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a lakás nagyságáról.

(6) A megállapított támogatást  közüzemi díjak és lakbér esetén a szolgáltatást végzőnek kell folyósítani havonta, utólag, minden hónap 5. napjáig.

(7) Helyi lakásfenntartási támogatásra a kérelmező abban az esetben jogosult, ha a normatív lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg számára a jogosultsági feltételek hiánya miatt.

(8) A helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult személy egyidejűleg normatív és helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A már megállapított normatív, helyi lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni.

(9) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében költségeken a lakbért, vagy albérleti díjat, a szemétszállítás költségét, a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, a szennyvízszippantás költségét, valamint a tüzelőanyag költségét kell érteni. 

3. Ápolási díj

7. § (1) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását végzi, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő ápoló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át.

(2) Az Szt. 44.§ (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított ápolási díj összegét az önkormányzat havi 1.000.-Ft-tal kiegészíti.

4. Átmeneti segély

8. § (1)[1]  Átmeneti segélyben részesülhet az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került, vagy időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja megélhetéséről egyéb módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásainak fedezése érdekében anyagi segítségre szorul és családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében annak 250 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély formái

a) egyszeri segély,

b) időszaki támogatás.

 (3) Átmeneti segélyre való jogosultság elbírálásánál a szociális rászorultság mértékére tekintettel a döntésre jogosult az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatártól felfelé, annak 20 %-áig terjedően az igénylő javára eltekinthet.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetekben – elemi kár, baleset, mozgásképtelenség, tartós betegség – bekövetkező többletkiadások miatt szükséges átmeneti segély iránti kérelem elbírálásánál az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatártól a döntésre jogosult 200 %-kal felfelé az igénylő javára eltekinthet.

(5)[2] Egyszeri segély éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg. Egyszeri segély természetbeni juttatásként is nyújtható.

(6)[3] A R. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkező kérelmező természetbeni juttatásként a 8. § (5) bek. szerinti összeghatárig tűzifa ellátásban részesíthető.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben megállapított egyszeri segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét meghaladhatja, de annak négyszeres összegénél több nem lehet.

(8) Időszaki támogatást 3-9 hónapra lehet megállapítani, amelynek folyósítása ütemezhető és havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.

 5. Temetési segély

9. § (1)[1]  Temetési segély adható az Szt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott személy részére, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.

(2)[2] A temetési segély legkisebb összege – a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségeknek 10 %-át alapul véve – egységesen 30.000.-Ft.

6. Köztemetés

(1) Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében mentesül a köztemetés temetési költségének megtérítési kötelezettsége alól,ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

 III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

1. Rendszeres szociális segély

10. § (1) Az önkörmányzat a rendszeres szociális segélyt természetbeni juttatásként is nyújthatja, ha a segélyezett családjában védelembe vett gyermek él.

(2) A természetben nyújtott támogatáson közüzemi díj átvállalást, a gyermek intézmények térítési díjának kifizetését és élelmiszervásárlást kell érteni.

2. Lakásfenntartási támogatás

11. § A természetbeni juttatásként megállapított lakásfenntartási támogatást a szolgáltató részére kell folyósítani. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzat a támogatást mely lakásfenntartási kiadásokhoz nyújtja.

3. Átmeneti segély

 12. § (1) Az átmeneti segély folyósítása – ha az igénylő körülményei indokolják – készpénz helyett, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történik.

 (2) Ha az igénylő körülményeit tekintve halaszthatatlan segítségnyújtás szükséges, akkor a Körjegyzőségnek élelmiszercsomagról kell gondoskodni.

 4. Közgyógyellátás

 13. § Közgyógyellátásra jogosultság állapítható meg annak a személynek az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, vagy

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

 IV. Fejezet

 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

 1. Szociális alapszolgáltatások

 14. § (1) Alapszolgáltatások keretében az önkormányzat biztosítja az Szt. 86.§(1) bekezdésében kötelezően előírt

    a)étkeztetést,

    b)házi segítségnyújtást,

    c)családsegítést

    d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

 (2) A b)-d) pontban szereplő szolgáltatásokat az önkormányzat a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás szerint a Székesfehérvári Szociális Alapszolgáltatási Központ feladatellátásával biztosítja.

V. Fejezet

Térítési díj

 15. § (1) A 14.§(1) bekezdésében felsorolt alapszolgáltatásokért – kivéve a családsegítést- térítési díjat kell fizetni.

  (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 VI. Fejezet

Záró rendelkezések

 16. § (1) Ez a rendelet 2011. április 11-én lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti:

1. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 6/2004.(IV.15.) önkormányzati rendelet,

2. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 11/2004.(VII.1.) önkormányzati rendelet,

3. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 18/2004.(XII.1.) önkormányzati rendelet,

4. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2005.(II.20.) önkormányzati rendelet,

5. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 9/2006.(V.1.) önkormányzati rendelet,

6. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2007.( II.20.) önkormányzati rendelet,

7. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2007.( IV.1.) önkormányzati rendelet,

8. Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2009.( VIII.1.) önkormányzati rendelet.

Marics József sk.                                                                         Parajdi Cecília sk.

polgármester                                                                                      körjegyző