Bakonykúti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában kapott feladatkörében eljárva és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §^[1](1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bakonykúti Község Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat).

Az önkormányzat székhelye: 8046. Bakonykúti, Szabadság utca 41.

(2) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, bélyegző (leírását az 1.  melléklet tartalmazza).

II. FEJEZET

Önkormányzat, hatáskörök

2. §      ^[2](1)     Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

             ^[3](2)       Az Önkormányzat honlapja a www.bakonykuti.hu.

 ^[4](3)     A képviselő-testület tagjainak névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz) 1. függeléke tartalmazza.

              (4)   Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladat-rend szerinti besorolását a 2. függelék tartalmazza.

3.§      A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

           (1)    Az esetenként nyújtott önkormányzati segély és a temetési céllal nyújtott

                    önkormányzati segély megállapítása. 

           (2)   Közterület-használati engedélyek elbírálása.

 III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő-testület működésének szabályai

4. §     (1)       A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

            ^[5](2)      A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű be töltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület üléseit az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat kezelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

 (3)       A képviselő-testület éves munkatervet készít a tárgyévet megelőző év december 31-ig az előre látható

feladatok meghatározására, amelyhez a települési képviselőktől előzetesen véleményt kér.

           (4)        Az elfogadott munkaterv megküldésre kerül a települési képviselőknek, valamint közzé kell tenni a   

www.bakonykuti.hu, valamint a www.iszkaszentgyorgyikozoshivatal.hu  honlapokon.

A képviselő-testület összehívásának rendje

5. §     (1)       A polgármester a képviselő-testület üléseit az ülés helyének és napjának, a kezdés időpontjának megjelölését és a javasolt napirendet       és az előterjesztőt   tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze.

           (2)       A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 naptári nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig egy naptári nappal előbb kell az érdekelteknek megküldeni.

           (3)       Rendkívül indokolt esetben meghívó nélkül, elsősorban telefonon, SMS, vagy e-mail küldésével is összehívható a képviselő-testület.

           (4)       A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot – a település lakosságát – a meghívó hirdetőtáblára való kifüggesztésével és a www.bakonykuti.hu, valamint a www.iszkaszentgyorgyikozoshivatal.hu  honlapokon való megjelentetésével biztosítja.

Az előterjesztések

6. §    (1)        A meghívóhoz az előterjesztéseket és a rendelet-tervezeteket     mellékelni kell. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület rendes, vagy rendkívüli ülése elé kerülő rendeleti javaslat, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

          (2)    A képviselő-testülethez előterjesztést jogosult benyújtani – amennyiben          az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges – a polgármester, a települési képviselő és a képviselő-testület bizottsága, a jegyző.

(3)        Rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető be.

          (4)        Az írásbeli előterjesztés tartalmazza a tárgyat és a tényállást, a lehetséges döntési             alternatívákat és azok indokolását, a rendeleti, vagy határozati javaslatot, szükség             szerint a határidő megjelölését, jogszabályi hivatkozást és a felelős nevét.

^[6](5) Az előterjesztéshez csatolni kell az Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság véleményét, és javaslatát, amennyiben az a bizottság feladatkörét érinti.

          (6)        Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 naptári nappal kell a jegyzőnél leadni.

^[7](7) A meghívót és írásos előterjesztéseket a képviselőknek az általuk megadott elektronikus címre kell megküldeni, ennek hiányában papíralapon megküldeni.

^[8](8)  A zárt tárgyalású napirendi pontra vonatkozó írásos előterjesztést csak a képviselő-testület tagjai és a jegyző kapják kézhez.

          (9)        Az előterjesztéseket a testületi ülés előtt közzé kell tenni a www.bakonykuti.hu ,valamint a www.iszkasznetgyorgyikozoshivatal.huhonlapon.

Rendes ülés

7. §   (1)       A képviselő-testület szükség szerint,de évente legalább  8 rendes ülést tart.

         (2)       A rendes, nyílt ülés kötelező napirendi pontja a polgármester írásos beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző rendes ülést követő fontosabb eseményekről.

^[9](3) A polgármester a képviselő-testületi ülést köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben.

^[10](4) A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

Rendkívüli ülés

8. §     A polgármester- a képviselő-testület döntését igénylő- indokolt esetben  -   rendkívüli ülést hív össze. Az összehívás indokát a rendkívüli ülésen ismertetni kell.

Az ülések nyilvánosságának biztosítása

9. §     (1)       A képviselő-testület nyilvános ülésein bárki részt vehet.

 (2)      A képviselő-testületi munka nyilvánossága biztosítása érdekében a rendes képviselő- testületi ülések előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait  a www.bakonykuti.hu, valamint a www.iszkaszentgyorgyikozoshivatal.hu honlapon  közzé kell tenni.

^[11](3) A képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyveit a képviselő-testület hivatalában ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

Az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében

hozható intézkedésekről

10. §   ^[12](1)  A levezető elnök biztosítja az ülésen a tanácskozás rendjének fenntartását melynek keretében:

1. megadja a szót,
2. felszólítja azt, aki eltért a tárgytól, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
3. szükség esetén javasolja a képviselő-testületi ülés félbeszakítását,
4. tárgyalási szünetet rendelhet el.

^[13](2)      A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra az ülésteremben kijelölt helyen tartózkodhatnak.

          (3)        Ha a testületi ülésen rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazással szünetet rendel el. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

Zárt ülés

11. §   ^[14](1) A képviselő-testület zárt ülést tart az önkormányzati törvény 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben.

^[15](2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzati törvény 46. §   (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben.

^[16](3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző és a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

^[17](4)      Aki zárt ülésen jogtalanul tartózkodik, azt az ülés elnöke az ülésről való távozásra szólítja fel.

Az ülés tanácskozási rendje, az ülés vezetése

12. §   (1)       A polgármester

a)        az ülést megnyitja, illetőleg berekeszti,

b)        az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevének felsorolásával megállapítja az ülés határozatképességét,

c)         tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követő fontosabb eseményekről,

d)

1. ^[18]javaslatot tesz az ülés napirendjére, az Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság, a polgármester, valamint a települési képviselők szóban, a napirend elfogadása előtt indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését. A napirend felett a testület vita nélkül határoz.

e)        napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, az előadókhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

f)          szót ad a szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben  törvényességi észrevételt kíván tenni. A jegyző megalapozott válaszadása érdekében kérheti a döntés elhalasztását.

g)        az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról dönt előbb a testület és ezek figyelembe vételével az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról

h)         megállapítja a szavazás eredményét,

i)          a zárt ülésen hozott határozatokat kihirdeti.

Határozatképesség

13. §   (1)       Amennyiben az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, annak 5 naptári napon belül – az előzetesen kitűzött napirend szerinti – ismételt összehívásáról a polgármester gondoskodik.

          (2)        Az ülésről igazoltan van távol az a települési képviselő, aki, bármely okból akadályoztatva van és ezt a tényt a polgármesternek előzetesen bejelentette.

Döntéshozatali eljárás

^[19]14. § Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester a tudomás szerzést követő első ülésen felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére. A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát ismételten napirendre tűzheti.

A szavazás módja

15. §   (1)       A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyilt szavazással hozza.

(2)        A nyílt szavazás történhet:

                      a) kézfelemeléssel ,

                      b) név szerinti szavazással.

(3)        Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, és bármely képviselő azt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

 (4)       A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

16.§    (1)       Név szerint kell szavazni, ha azt a jelenlévő képviselők egynegyede kéri.

          (2)      A név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

          (3)    A jegyző a szavazatokat a névsoron – az elhangzottak szerint -feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, s azt a polgármester hirdeti ki.

A kihirdetett névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

17.§   (1)  Törvényben meghatározott esetekben a képviselő-testület titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás megtartását bármelyik képviselő kezdeményezheti.          

         (2) A tikos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik

         (3)  A titkos szavazást 3 tagú ideiglenes szavazatszámláló bizottság bonyolítja, melynek megbízatása a szavazás eredményének ismertetéséig szól.

(4) A bizottság tagjaira a képviselő-testületi ülést vezető személy tesz javaslatot, elnökét és tagjait a képviselő-testület minősített többséggel választja meg.

          (5)  A titkos szavazás eredményét az erre létrehozott szavazatszámláló bizottság átadja a  polgármesternek, s azt a polgármester hirdeti ki.

          (6)       A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

                        a)        a szavazás helyét, idejét,

                        b)        a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

                        c)         a szavazás során felmerült körülményeket,

                        d)        a szavazás eredményét.

          (7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető köztisztviselő írja alá, amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

Az önkormányzat rendelet alkotása, határozathozatal, jegyző jelzési kötelezettsége

18. §   (1)       Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

                        a)        a polgármester

                        b)        a képviselő,

                        c)         a képviselő-testület bizottsága és

                        d)        a jegyző.

^[20](2) Az Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság a feladatkörét érintő rendelet tervezetét előzetesen megtárgyalhatja.

           (3)  A rendeleti javaslat kidolgozásához a jegyző segítséget nyújt.

19. § A rendelet-tervezeteket és azok indokolását a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

20. §  (1) A rendelet-tervezetet a testületi ülést megelőző 3 nappal a képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.

         (2) Ha a rendeleti javaslathoz módosító javaslat érkezik, a szavazás során módosító indítványról kell először szavazni.

         (3) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

21. §  Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A kihirdetés tekintetében a közzététel az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztést jelenti. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztés napján tekinthető kihirdetettnek.

^[21]22. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű, vagy minősített döntéssel hozza.

(2) Minősített többség az Mötv. 50.§-ában, egyéb jogszabályokban, és e rendelet (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez szükséges.

(3) Minősített többség szükséges:

1. kitüntetések, elismerő címek létrehozásához, adományozásához,
2. titkos szavazás elrendeléséhez, amennyiben az nem kötelező,
3. helyi népszavazás kiírásához, amennyiben az jogszabály alapján nem kötelező,
4. településrendezési tervek jóváhagyásához, területi-felhasználáshoz,
5. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz.

23.§       Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértést követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelenteni a Képviselő-tetület felé:

^[22]24.§   Az önkormányzati rendeletek és határoztatok megjelölésére és közzétételére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.

25.§ (1)   Az önkormányzati rendeletet a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján történő  elhelyezéssel kihirdeti, valamint a .bakonykuti.hu, és az iszkaszentgyorgyikozoshivatal.hu honlapon is közzéteszi.

26. §  (1)        A jegyző köteles biztosítani, hogy a kihirdetett rendeleteket a Közös Hivatalban bárki ügyfélfogadási időben megtekinthesse.

         (2)       A rendeletek nyilvántartásáról és naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

^[23]27. §  

^[24]Interpellációk és kérdések

28. §   (1)       A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban – érdemi választ kell kapnia.

         (2)       Az interpellációkkal a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalását követően foglalkozik.

         (3)       Az interpellációt az ülés napját megelőzően, legalább 2 naptári nappal korábban kell a polgármesternél írásban bejelenteni.

         (4)       A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve azt, hogy az interpellációját szóban is elő kívánja-e adni.

         (5)       Az interpelláció írásos bejelentésétől el lehet tekinteni, de ilyen esetben az ülésen szóban elhangzó interpellációval is foglalkozni kell.

         (6)       Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és erről vita nélkül, külön dönt a képviselő-testület is.

         (7)       Az írásban adott választ az interpelláló képviselőnek, a válasz másolatát pedig egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a soron következő rendes ülésen kell dönteni.

         (8)       A képviselő-testület az interpelláció alapján – bizottság bevonásával és az interpelláló részvételének lehetőségével – részletes vizsgálatot is elrendelhet.

A vizsgálat eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén, de legalább 30 naptári napon belül számot kell adni.

A vizsgálat eredményének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

Jegyzőkönyv

29. §   (1)       A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel alapján, 2 példányban jegyzőkönyv készül.

A jegyzőkönyvhöz csatolandó a jelenléti ív, a meghívó, az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok, valamint az elfogadott rendeletek, továbbá az írásban benyújtott interpelláció.

                    A nyílt ülés jegyzőkönyvét aláírás után a www.bakonykuti.hu, valamint a   www.iszkaszentgyorgyikozoshivatal.hu honlapon is közzé kell tenni.

            ^[25](2)      A jegyzőkönyv tartalmazza az önkormányzati törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

1. a meghívót,
2. jelenléti ívet,
3. titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
4. képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.

^[26](3)     

              (4)       A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit (a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével) hivatali idő alatt az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban, illetve a Bakonykúti Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

Közmeghallgatás

30. §   (1)       A képviselő-testület legalább évente egy alkalommal – az általa külön meghatározott és 15 naptári nappal megelőzően meghirdetett időpontban – közmeghallgatást tart.

          (2)       A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a település lakosságát a képviselő-testületi ülések összehívására vonatkozó szabályok szerint kell értesíteni.

^[27](3)      Közmeghallgatást kell tartani

1. a települési képviselők egynegyede,
2. a képviselő-testület bizottsága kezdeményezése alapján.

          (4)       A közmeghallgatáson az állampolgárok kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a jelenlévő települési képviselőkhöz, illetve közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tehetnek.

          (5)       A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat a képviselő-testület értékeli, majd meghatározza azt a személyt (bizottságot), aki (amely) a vizsgálat után a szükséges intézkedést kezdeményezheti. Az intézkedés eredményéről a polgármester az érintettet, vagy érintetteket köteles tájékoztatni.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

^[28]31.§

IV. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

^[29]Polgármester, alpolgármester

32. §   (1)       A polgármester feladatát társadalmi megbízatásként látja el.

          (2)       A polgármester minden hét keddi napján 8 - 12 óra között ügyfélfogadást tart.

          (3)A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.

          (4)  Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

          (3)       A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

33. § A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennálása esetén döntést hoz az alábbi ügyekben:

a) ivóvízellátás,

b) önkormányzati út felújítása.

34. § A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hoz az alábbi ügyekben:

a) közvilágításról való gondoskodás,

b) környezeti –egészségügyi ( köztisztasági, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

c) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

d) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

e) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,

f) település közbiztonság

35. § (1) Az egy fő alpolgármester társadalmi megbízásban látja el feladatait.

        (2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ügyfélfogadást.

A képviselő-testület bizottsága

36. §   (1)       A képviselő-testület létrehozza az alábbi bizottságot:

a)  Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottság:

                                   Tagjainak száma: 3 fő, ebből 3 fő képviselő.

          (2)       A bizottság feladat- és hatáskörét jogszabály, valamint e rendelet állapítja meg.

                        A bizottság tagjainak nevét az SZMSZ 3. függelék tartalmazza.

          (3)       Az esetenként felmerülő feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottság is létrehozható, de ekkor is be kell tartani e rendeletben meghatározott szabályokat.

          (4)       A bizottság javaslattevő, véleményező, ellenőrző, összehangoló munkát végez, melynek keretében különösen:

a)        előkészítik, illetve véleményezik a képviselő-testület elé kerülő fontosabb előterjesztéseket,

b)        javaslatot tesznek az önkormányzat feladat- és működési körébe tartozó ügyekben,

c)         feladataik körében vizsgálatot folytatnak.

          (5)       A bizottság feladatait az SZMSZ  2. melléklete tartalmazza.

^[30]37. §  

38. §   ^[31](1)      A bizottság összehívására, működésére az Mötv. 60.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

          (2)       A bizottság ügyrendet alkot és annak megfelelően tartja üléseit.

          (3)       A bizottság ülésein bármelyik települési képviselő és a jegyző tanácskozási joggal részt vesz.

          (4)       Bármelyik települési képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésre a képviselőt meg kell hívni.

          (5)       A bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

          (6)       A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a tárgyalt témák megnevezését, a felszólalások lényegét és a hozott döntéseket.

          (7)       A bizottság ügyviteli teendőit a Iszkaszentgyörgy Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

Az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal

39. §   (1)       Az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata, Csór Község Önkormányzata, Bakonykúti Község Önkormányzata közös hivatala, „Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel, (továbbiakban: Hivatal). A Hivatal jogállását, feladatait az Alapító Okirat tartalmazza, amely az SZMSZ 5. függeléke.

(2)       A Hivatal belső szervezetét, ügyrendjét, hivatali munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

Jegyző, aljegyző

40. §   (1) Az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője köteles a jogszabálysértő döntéseket, jogszabálysértő működést jelezni.

          (2)    A jegyző:

a)        döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b)        a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c)         ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d)        dönt a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben, valamint előkészíti azokat az önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyeket, amelyekben a polgármester dönt.

e)        rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

f)          végzi az önkormányzati rendelet előkészítésével kapcsolatos szakmai munkát,

                                    g)jogi felvilágosítást végez, rendszeres ügyfélfogadást tart.

          (3)     A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

^[32](4) A jegyző és aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén, vagy az álláshelyek be töltetlensége estén az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal SzMSz-ben megjelölt ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

A települési képviselők

41. §   (1)       A települési képviselőket a polgármester, a jegyző és a Hivatal ügyintézői – képviselői jogkörük gyakorlásakor – soron kívül fogadni kötelesek.

          (2)       A települési képviselők e tevékenységük során ténylegesen felmerülő költségeit (például: utazás) a mindenkor hatályos jogszabályok alapján téríti meg az önkormányzat.

          (3)  A (2) bekezdésben foglalt költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE

42. §   (1)       A költségvetés tárgyalása a jegyző által összeállított tervezet alapján, polgármester előterjesztésében kerül a képviselő-testület elé. .

                        ^[33](2)      Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján a Hivatal előzetes költségvetési javaslat állít össze, melyben:

1. számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítési lehetőségeit,
2. meghatározni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
3. egyeztetni az igényeket és a célkitűzéseket a lehetőségekkel,
4. megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

            ^[34](3)      Az előzetes költségvetési javaslatot az Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság tárgyalja meg és javaslatot tesz a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezet kidolgozására.

          (4)       A tervezetben elsődlegesen a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását kell szerepeltetni, ezek után a bevételek függvényében, a biztonságos gazdálkodás elveit figyelembe véve a további, még vállalható önkormányzati feladatokat. A költségvetés bevételeit a források, kiadásait a célok szerint tartalmazza.

VII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

43. § (1)     Az önkormányzat törzsvagyonával és üzleti vagyonának vagyontárgyaival, vagyoni értékű jogaival a hatályos jogszabályok alapján, a jó gazda gondosságával gazdálkodik.

        (2) Az önkormányzati vagyon hasznosításával, vagyongazdálkodással összefüggő szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.    

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §   (1)       Ez a rendelet 2013. december 21. napján lép hatályba.

          (2)       Hatályát veszíti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló 10/2007 (VII.15.), 2/2008(II.16.), 5/2008(IV.9.), 11/2009.(XI.30.) önkormányzati rendelet.

            Marics József                                                                                   Parajdi Cecília

           polgármester                                                                                       jegyző

A rendelet 2013. december 20-án kihirdetésre került.

                                                                                                          Parajdi Cecília

                                                                                                                  jegyző

Az SZMSZ mellékletei

1.  melléklete:                        Az önkormányzat jelképei, címer, zászló, bélyegző leírása

2.  melléklete:                        A bizottság feladatai.

Az SZMSZ függelékei

1. függeléke: Bakonykúti Község Önkormányzata Képviselő-testületének névsora.

2. függeléke: Az önkormányzat kormányzati funkciói

3. függeléke: Bakonykúti Község Önkormányzata Képviselő-testületének bizottsági tagjai

Az SZMSZ 1. melléklete

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

1.) Címer leírása.

A címer, álló helyzetű csücskös talpú tárcsapajzs. Az osztatban kék pajzsmező alján, hegyes csúcsokban végződő természetes ábrázolású sziklából: kék színű forrás fakad. A kövek közül kibukkanó forrásvíz jobb haránt irányban folyik le a pajzs aljáig.

A címerpajzs közepén: a fehér szikla tetejéből kinövő, természetes ábrázolású barna színű tölgyfa látható – két sárga makkal és három zöld tölgyfalevéllel.

Alul, a tölgyfa törzsének két oldalán egy-egy levágott ágcsonk látható, míg a fa csúcsa egy nagy karéjos zöld levélben végződik. A tölgy csúcsi-, ill. a két-két oldalágának közepén: egy-egy párosan szárnyalt, kisebb, zöld levélke van. A fa jobb oldalán az alsó oldalág egy nagy, zöld kupacsú, sárga makkban – míg a felső oldalág egy nagy karéjos, zöld levélben végződik. A fa két baloldali ágánál ez pont fordítva van.

2.)       Zászló leírása.

A község zászlaja hosszában osztott, színei zöld - fehér - zöld 1/4-2/4-1/4 arányban. A fehér mező közepén a község címere látható eredeti színeiben.

A zászló színei közül a fehér szín: részben a Bakony hg. dolomit és mészkő szikláit; részben a tiszta levegőt és a tiszta környezetet jelképezi, amely a község legfőbb értékei közé tartozik. A zászló zöld színei – amelyek a fehéret közrefogják -, a Bakony hg. környező erdeit és egyben a község tájképi szépségét, védett természeti értékeit jelképezik.

3.)       Bélyegző lenyomata.

Az SZMSZ 2. melléklete

A BIZOTTSÁG FELADATAI

Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

Az Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság feladatai

1. Összeférhetetlenség vizsgálata

Az önkormányzati képviselők vonatkozásában,

A polgármester vonatkozásában.

2. A képviselői vagyonnyilatkozat vizsgálata, a vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése

Az önkormányzati képviselők vonatkozásában,

A polgármester vonatkozásában.

3. Javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítására, emelésére.

4. Folyamatosan figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását. Szükség esetén javaslatot tesz annak kiegészítésére, módosítására. Az önkormányzat SZMSZ –a kizárólag a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

5. Alkalmanként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát, és javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére, vagy hatályon kívül helyezésére.

6. Véleményezi az önkormányzat által kötött szerződéseket, megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.

7. A Képviselő- testületi ülésen elhangzott képviselői indítványok kivizsgálása.

8. Véleményezheti az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

Az SZMSZ 1. függeléke

Az SZMSZ 2. függeléke

^[35]Bakonykúti KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT kormányzati funkciói

Az SZMSZ 3. függeléke

Bakonykúti KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 Ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság TAGJAI