Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                                                          I . Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet alkalmazása

1. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § Jelen rendelet mellékletei: 

1.      melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2.      melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája

3. § Jelen rendelet függelékei:

1.függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája

2.  Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

2.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület

5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem

6. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó, de legfeljebb 11 m2 méretű reklám.

7. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led-panel, elektromos led-állvány, videófal, monitor

8. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.

                                                        II . fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található helyi építészeti örökséget helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.

4. A helyi védelem fajtái

6.§ (1) A helyi védelem egyedi védelem lehet, az önkormányzat helyi területi védelmet nem állapít meg.

(2) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2.  mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

5.      A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik, melyet az önkormányzat készít vagy készíttet el.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak.

(2) A Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(4) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

9 § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

13. § (1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak főépítési konzultációt követően, a főépítész egyetértő véleménye szerint lehet.

(2) Az egyéb védett értékek vonatkozásában a tulajdonos/használó kötelezettsége a védett érték megőrzése, gondozása.

7.  A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát

c) a védett érték azonosító adatait

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat

h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat

i) a védett érték állapotfelmérésének adatait

j) a helyreállítási javaslatot

k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése)

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

11. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)    eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)    ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)    az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)    az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)    ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

12. 1. az építési munkák végzését követő három évben a tulajdonos/használó mentesül a helyi adó megfizetése alól
    2. az önkormányzat egyedi elbírálás alapján – esősorban a védett érték teljeskörű felújítása esetén – a beruházó kérelmére a beruházás érték legfeljebb 10 %-ának mértékéig pénzbeli hozzájárulást is nyújthat.

3. Fejezet – Településképi követelmények

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. §  A 2. mellékletben megjelölt egyedi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként kizárólag a hagyományos természetes építőanyag (kő, tégla, fa, cserép stb.) használata megengedett.

14. § (1) A 2. mellékletben megjelölt egyedi védelemmel érintett épület tetőzetének kialakítása során a hagyományos, eredeti formától való eltérés nem megengedett.

(3) Az épület tetőgerincének iránya és a tető hajlásszöge nem változtatható meg.

(4)  Az épületen a tetőfelépítmény kivételesen létesíthető.

15. § (1)  A 2. mellékletben megjelölt helyi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúra és a homlokzattagolás megtartandó, vagy az eredeti visszaállítandó.

(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése kizárólag műszaki szükségszerűségből megengedett.

10. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

16. §  Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki

a) az 1. mellékletben jelölt Ófalu településrész,

b) az 1. mellékletben jelölt Falusias lakóterületet

c) az 1. mellékletben jelölt országos tájképvédelemmel érintett területet

11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) A 16. § a) pontban meghatározott Ófalu településrészen az új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) A területen csak magastetős épület építhető.  A tető hajlásszöge 38-45 fok közötti, a tetőgerinc iránya utcára merőleges irányú lehet.  A tetőgerinc  iránya és a tető magassága a beépítési vonaltól számított 10 m-en belül nem változható meg. Bővítés esetén lapostetős épületrész csak építészetileg indokolt esetben építhető.

(3) A közterülettől 10 m-en belül az új épületek legnagyobb szélessége 8 m lehet, a meglevő épületek csak a közterülettől 10 méteren túl bővíthetők.

(4) A tetőhéjalásként magastető esetén égetett agyagcserép használható hagyományos színezéssel.

(5) A homlokzatszínezésnél a településen hagyományos színezést kell alkalmazni. A homlokzatszínezésnél nem alkalmazhatóak harsány mediterrán színek. Az épületek eredeti (építéskori) színével azonos szín alkalmazása megengedett.

(6) Az utcafronti homlokzaton meglevő nyílászárók mérete, osztása nem változtatható meg. Az ablakok fa szerkezetűek vagy pácolt fa megjelenésűek lehetnek.

(7) A kerítések a meglevő kerítésekhez illeszkedően létesíthetők.

(8) A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton áttört, vagy tömör kő, tégla vagy vakolt is lehet. A kerítés vonala utcafronti beépítés esetén az épület vonalához igazodjon.  Élősövény alkalmazása a meglevő pótlásaként megengedett.

18. § (1) A 16. § b) pontban meghatározott Falusias lakóterületen az új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) A területen csak magastetős épület építhető,  a lapostető csak közterületről nem látható épületrészen építhető.  Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge 30-45 fok lehet.

(3) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép hagyományos színezéssel, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.

(4) A homlokzatszínezésként a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni. Nem alkalmazható harsány mediterrán szín.

(5) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton  áttört vagy 1/3 részben tömör kerítés lehet.  Élősövény alkalmazása megengedett.

19. § (1) A 16. § (1) bekezdés c) pontban pontban meghatározott  országos tájképvédelmi területtel érintett terület külterületi részén az új épületek telepítésénél a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.

(2) A területen csak hagyományos nyeregtetős kialakítás lehetséges, a lapostetős épület tájképvédelemmel érintett területen csak kivételesen építhető.  Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge 20-45 fok között legyen. 

(3) A homlokzatok színeként pasztell színek alkalmazandók. Nem alkalmazható harsány mediterrán szín.

(4) A csarnok jellegű épületek anyaghasználatánál a fénylő felületű anyagok használata tilos.

(5) A tájbaillesztést minden esetben látványterv készítéssel igazolni kell.

(6) A 21. § d) pontban meghatározott  országos tájképvédelmi területtel érintett terület belterületi részén  az adott belterületi településrészre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy új épület építésénél a tájbaillesztés bemutatása céljából minden esetben látványtervet kell készíteni.

20. § (1) A 16. § a) b) pontban meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken

a) a szomszédos telkek telekhatárától a fák legalább 1,5 m, a cserjék 1,0 m távolságra telepíthetők.

b) a fás szárú növényfajok az épületektől legalább 2 m távolságra telepíthetők.

c) saroktelkeknél az utcafronti telekhatáron a telek sarokpontjaitól számított 3-3 m-es sövény nem telepíthető.

21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

1. A község belterületeinek utcáiban legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során.

b)      Nagyfeszültségű elektromos vezeték belterületen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

c)      Belterületen, valamint külterület beépített részén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

4. A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
5. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
6. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   sínéhez igazodva   kell   kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

g)      Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán  nem helyezhető el.

h)      Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Ettől eltérni csak műszaki szükségszerűségből lehet.

i)         Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

j)        Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

k)      Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

l)        Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

m)    Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

n)      Az e rendelet  16. § a) és b) pontjában, valamint a 16. § c) pontjában lehatárolt külterület természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, ökológiai hálózathoz tartozó területek), nem helyezhető el távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony), 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop.

o)      Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

• belterületen,
• fokozottan védett természetvédelmi területen,
• ökológiai hálózat részét képező magterületen,
• ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
• tájképvédelmi területen,
• Natura 2000 területen.

IV.  Fejezet - Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre  vonatkozó településképi követelmények

22.§ (1) A település belterületén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2)     A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést) a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblát, egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.

(3)     Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4)     Az épületeken elhelyezhető cégérek,  cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, vagy fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(5)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.

23.§ (1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(2)     Fényreklámok, fényfeliratok

1. csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakíthatók ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják.

(3)     A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

(4)     Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat és a gyalogosforgalmat nem akadályozhatja.

(5)     Reklámcélú védőháló, valamint ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

(6)     Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, továbbá kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

5. Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

13. A szakmai konzultáció szabályai

24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

14. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

25. §  (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól, ha

a) az építkezés helye településképi szempontból meghatározó területen vagy

b) helyi védett területen található

c) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építését is. -

(2) Jelen rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

VI. Fejezet - A településképi bejelentési eljárás

15. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

26. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén amennyiben az

aa) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

ab) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változástatás történik;

b)a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs  berendezés elhelyezése esetén

27. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvényreklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

7. Fejezet - A településképi kötelezés

28. § Településképi követelmény megszegésének minősül jelen rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás és a kötelező főépítészi konzultáció elmulasztása.

16. A településképi kötelezési eljárás szabályai

29. § A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 300.000.- forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 500.000.- forint,

c) jelen rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás legalább 100.000.-  forint  legfeljebb  1.000.000.-forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint

VIII. Fejezet  - Záró rendelkezések

17. Hatályba léptető rendelkezések

30. § (1) E rendelet 2017. december 21. napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

18. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 2/2005. (II.20.) önkormányzati rendelet

1. 7. § (4) , (7), (9), (10) és (11)   bekezdései,
2. 8. § (4) bekezdése,
3. 9. § -a,
4. 10. §-a,
5. 12. § (7) bekezdése,
6. 13. § (5) és (7) bekezdése,
7. 17. §-a.

          Marics József                                                                Kovács Edit

           polgármester                                                                      jegyző

A rendeletet kihirdettem: 2017. december 20. napján.

              Kovács Edit

                    jegyző

1. melléklet

A településképi szempontból meghatározó területének lehatárolása

2.melléklet

Művi értékvédelem –helyi védett építészeti értékek

1.függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája

fehér akác (Robinia pseudoacacia)

bálványfa (Ailantus altissima)

fehér eper (Morus alba)

ezüstfa (Eleagnus angustifolia)

zöld juhar (Acer negundo)

amerikai kőris (Fraxinus pennsyh anica)

kései meggy (Pmnus serotind)

kanadai nyár (Populus x canadensis)

nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

gyalogakác (Amorpha fruticosá)

kisvirágú nebáncsvirág {Impatiens parviflora)

bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflorá)

japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)

magas aranyvessző (Solidago gigantea)

kanadai aranyvessző (,Solidago canadensis)

selyemkóró (Asclepias syriacd)

ürömlevelű parlagfű (.Ambrosia artemisiiflorá)

arany ribiszke (Ribes aureum)

adventív szőlőfajok {Vitis-hibridek)

vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)

süntök (Echinocystit lobatd)

észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii)

olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)

amerikai karmazsinbogyó {Pytholacca americana)

kínai karmazsinbogyó (Pytholacca esculenta)

japán komló (Hűmidus japonicus)

átoktüske (Cenchrus incertus)

tündérhínár (<Habomba caroliniana)

kanadai átokhínár (Eiodea canadensis)

aprólevelű átokhínár/vékonvlevelű átokhínár (Eiodea nuttallii)

moszatpáfrányfajok (A~olla mexicana. Azolla filiculoides)

borfa, tengerparti seprücseije (Baccharis halimifoliá)

kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana)

vízijácint (Eichhomia crassipes)

perzsa medvetalp (Heracleum persicum)

kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Sosnowsky-medvetalp (Heracleum sosnowskyí)

hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)

fodros átokhínár (Lagarosiphon major)

nagyvirágú tóalma (.Ludwigia grandiflora)

sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides) sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)

közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)

felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophvllum)

keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)

ördögfarok keserűid (Persicaria perfoliata)

kudzu nyílgyökér (Púéraria montana)

aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)

óriás rebarbara (Gunnera tinctoria)

tollborzfű (Pennisetum setaceum) Microstegium vimineum