Újbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 30Újbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újbarok Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
2. § Az Önkormányzat székhelye: 2066 Újbarok, Fő utca 33.
3. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
4. § Az Önkormányzat illetékességi területe: Újbarok község közigazgatási területe
5. § A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság
c) Képviselő-testület ideiglenes bizottsága;
d) Szári Közös Önkormányzati Hivatal;
e) jegyző és
f) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.
2. A helyi önkormányzat működésének általános szabályai
6. § Az Önkormányzat közfeladatainak és egyéb tevékenységeinek a felsorolását – kormányzati funkció szerinti besorolásban – az 1. melléklet tartalmazza.
7. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdasági számításokat végeztet, a feladat ellátáshoz szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátására irányuló megállapodást készíttet.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:
a) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról;
b) helyi közéleti újság fenntartásáról;
c) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének a támogatásáról, együttműködik e közösségekkel és
d) a helytörténeti emlékek gyűjtéséről.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben és a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg - állást kell foglalni.
(5) A Képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(6) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
3. A Képviselő-testület működésének szabályai
8. § A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést és egy közmeghallgatást tart.
9. §1 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze. Amennyiben a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
10. §2 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke vezeti. Amennyiben a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését a munkatervben foglaltak figyelembevételével hívja össze. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és/vagy a munkatervben nem szereplő napirend tárgyalása céljából is összehívhatja.
(2) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően öt nappal, az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően három nappal kell kézbesíteni az önkormányzati képviselőknek.
(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy nappal, az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy órával kell kézbesíteni az önkormányzati képviselőknek.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, a napirendi pont előterjesztőjének nevét.
(5) Az önkormányzati képviselők a meghívót és az előterjesztéseket, a tanácskozási joggal meghívottak a meghívót elektronikus levél útján kapják meg. Amennyiben az elektronikus úton való továbbításnak akadálya van, a meghívót és az előterjesztéseket hagyományos postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni.
(6) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, képviselő-testületi ülések meghívóját minden esetben haladéktalanul közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján (http://saar-ujb.hu).
(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell összehívni azzal, hogy a meghívó a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az ülés összehívásának indokát is. A meghívóhoz az Mötv. 44. §-a szerinti indítványt is csatolni kell.
(8) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésére indokolt és sürgős döntést igénylő esetben a meghívóban szereplő napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztés (sürgősségi indítvány) nyújtható be. A sürgősségi indítványt (amennyiben azt nem a polgármester vagy a jegyző nyújtja be) az ülést megelőző három nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy nappal kell az önkormányzati képviselők részére kézbesíteni. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirend elfogadását megelőzően a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
12. § (1) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén tartja.
(2) A Képviselő-testület döntése esetén - indokolt esetben - más helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják, és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.
13. § (1) A Képviselő-testület tagjainak szükség esetén a hallgatóságtól és a meghívottaktól elkülönített tanácskozó helyet kell biztosítani.
(2) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) bizottságok nem képviselő tagjai;
b) a Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatalának hivatalvezetője;
c) a településen működő nemzetiségi önkormányzatok elnökei;
d) a tevékenységi körüket érintő tárgykörben azon önszerveződő közösségek képviselői, amely közösségek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza, valamint
e) azon személyek, akik meghívását a polgármester szükségesnek tartja.
14. § (1) A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen
a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,
b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,
c) a Képviselő-testület ülését vezető személy a Képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.
(2) Az (1) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségeit (különösen a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét) megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása a Képviselő-testület döntése alapján csökkenthető vagy megvonható. A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek pedig alkalmanként három-három havi tiszteletdíja vonható meg a Képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának a figyelembevételével.
15. § (1) A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi a munkáját.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét,
c) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkaterv tervezetét a (4) bekezdésben meghatározottak javaslatai alapján a polgármester állítja össze, és a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:
a) önkormányzati képviselők,
b) Képviselő-testület bizottságának az elnöke,
c) alpolgármester,
d) nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) jegyző.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a munkatervben felvett napirendi pont előterjesztőjének,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökének.
(7) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(8) A polgármester a Képviselő-testület ülésének napirendjére az éves munkaterv figyelembevételével tesz javaslatot.
(9) A napirendet és a napirendek sorrendjét a Képviselő-testület állapítja meg.
(10) A meghívóban szereplő napirendhez képest újabb napirendek felvételére lehetőség van, erről bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület határoz.
16. § A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:
a) beszámoló a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
b) tájékoztató – mely tartalmazza az átruházott hatáskörben hozott döntések számát és megnevezését – a két ülés közötti fontosabb eseményekről, az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott közérdekű ügyben tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről
c) kérdések, közérdekű bejelentések.
17. § A képviselő-testületi ülést vezető személy képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy annak összehívására szabályosan került sor;
c) vizsgálja a testület határozatképességét az ülés kezdetén és az ülés teljes tartama alatt;
d) az ülés megnyitása előtt ismerteti a napirendre, annak tárgyalására, zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatokat;
e) napirendi javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé döntésre;
f) tájékoztat a sürgősségi indítványról;
g) biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek keretében megadja a szót az előterjesztőknek, hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától;
h) minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit;
i) megállapítja a szavazás eredményét, és kimondja a Képviselő-testület döntését;
j) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor;
k) intézkedik – az ülés meghatározott időre történő – félbeszakítása érdekében.
18. § A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
19. § A Képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.
20. § A képviselő-testületi ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülésvezető előzetes engedélyével bármely személy felszólalhat.
21. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést a bizottság tárgyalta és véleményezte, a bizottság elnöke vagy a bizottsági elnök által kijelölt bizottsági tag a bizottsági javaslatot, a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos véleményét ismerteti.
(2) Előterjesztésnek minősül a rendelet megalkotására, határozat meghozatalára irányuló indítvány, valamint a beszámoló, tájékoztató.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a Képviselő-testület tagjai,
e) nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) jegyző.
(4) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani. Az előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző hat nappal a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt köteles az ülés napirendjére felvenni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testületi ülést vezető személy engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján felvette a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(6) Az előterjesztések valamennyi típusa a szükséges bizottsági véleményezés, valamint a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(7) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztés tárgyát,
b) a tárggyal kapcsolatos esetleges előzményeket,
c) a tárgykört érintő jogszabályi háttér bemutatását,
d) költségvetési kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,
e) azon körülmények, összefüggések és adatok bemutatását, amelyek segítik és indokolják a döntéshozatalt;
f) az egyértelműen megfogalmazott (alternatív) határozati javaslatot, javaslatokat vagy a rendelet-tervezetet;
g) határozat esetében a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, és
h) az előterjesztő sajátkezű aláírását.
22. § (1) Az önkormányzati képviselő a kérdések, közérdekű felszólalások napirendi pont keretében 5-5 perces időtartamban a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, vagy a bizottság elnökétől felvilágosítást kérhet, nekik kérdéseket tehet fel, illetve közügyeket érintő felszólalásokat tarthat.
(2) Kérdés feltevése estén meg kell jelölni a kérdezett személyt. Amennyiben a felvilágosítás kérésre, kérdésekre szóbeli válaszadásra kerül sor, annak időtartama 5 perc. A kérdésre adott válasz és a közérdekű képviselői felszólalások fölött a képviselő-testület vitát nem nyit.
23. § (1) A képviselő-testületi ülést vezető személy a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb tíz percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) Az előterjesztő legfeljebb tíz percben előadott válaszának elhangzása után kerül sor a képviselő-testületi ülést vezető személy által a vita megnyitására.
(3) A vitához egy képviselő, vagy más szót kapott személy legfeljebb öt perc időtartamban szólhat hozzá. Az öt perc letelte után az ülésvezető a szót megvonhatja. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(4) A vitában elhangzottakra az előterjesztő amennyiben kíván, legfeljebb tíz perc időtartamban reagálhat. Amennyiben az előterjesztő a jegyző, a hozzászólás időtartama nem korlátozható.
(5) A Képviselő-testület bizottsága, valamint a Képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez írásban vagy szóban módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez. Szóbeli módosító indítvány esetén a módosító indítványt szó szerint jegyzőkönyvbe kell mondani.
(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó a javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(7) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.
(8) Az ülésvezető a vita lezárását követően ismerteti az előterjesztett és a módosított javaslatot, amelyet követően szavazást rendel el.
(9) Először mindig a módosító javaslatokról kell szavazni az elhangzás sorrendjében.
(10) Nem szükséges a módosító javaslatról szavazni, ha az előterjesztő a módosító javaslat ülésen tett nyilatkozatával történő elfogadásával az előterjesztését a módosító javaslat szerint módosítja (módosító javaslat befogadása). A módosító javaslat befogadása esetén a módosított előterjesztésben szereplő döntési javaslatot kell szavazásra feltenni.
24. § (1) Ügyrendi felszólalás kifejezetten a napirend tárgyalásának technikájára, a határozathozatalra, illetve a vita lezárására vonatkozhat.
(2) Ügyrendi felszólalásként bármelyik képviselő a vita alatt legfeljebb egy percre szót kérhet, és javaslatot tehet.
(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után minden képviselőnek legfeljebb egy perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
(4) Újabb ügyrendi felvetést csak az előző lezárását követően lehet tárgyalni.
(5) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.
(6) Szavazás közben az ügyrendi kérdésben megadni a szót nem lehet, arra csak a szavazást követően van mód. Amennyiben az ügyrendi javaslat jelentősen módosíthatja a szavazás eredményét, vagy a szavazás módjára tesz javaslatot, új szavazásra csak a képviselő-testület minősített döntése alapján kerülhet sor.
(7) Amennyiben a képviselő ügyrendi felszólalásra jelentkezett, és felszólalásának tartalma nem ügyrendi, az ülésvezető figyelmezteti erre a körülményre, az eredménytelen figyelmeztetés után a képviselőtől megvonja a szót. Két nem ügyrendi tartalmú felszólalás után a képviselő az ülésnap folyamán újabb ügyrendi kérdésben már nem kaphat szót.
(8) Vita esetén az ügyrendi javaslat minősítéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
25. § Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor az ülésvezető a napirendi pont ismételt tárgyalásáról dönthet, illetve a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.
26. § (1) Ha a képviselő-testületi ülésen rendzavarás történik, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét.
(2) Az ülés csak az ülésvezető összehívására folytatódik.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülés vezetője az alábbi intézkedéseket teheti, kell megtennie:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, túllépi az időkeretét; vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, székének elhagyásával szünetet rendel el.
(5) A nyilvános ülésen megjelent személyek a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(6) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
27. § A nyilvános képviselő-testületi üléseket úgy kell megszervezni, hogy a hallgatóság a képviselő-testületi ülésnek helyt adó teremben helyet tudjon foglalni.
28. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, az Mötv.-ben és jelen rendeletben meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti szavazással.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő azt kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
(5) A szavazás módjának a megválasztását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc szerinti sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
(7) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki és a jegyző és a polgármester által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolják.
29. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármelyik képviselő titkos szavazás megtartását kezdeményezheti. A kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazást három tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja le.
(4) A szavazatszedő bizottság tagjaira a képviselő-testületi ülést vezető személy tesz javaslatot.
(5) A szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület egyszerű többséggel választja meg. Megbízatásuk a szavazás eredményének ismertetéséig tart.
30. § (1) Titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv részét képezi.
(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat és
e) a szavazás eredményét.
(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz, amely alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.
4. Rendeletalkotás, határozathozatal, jegyző jelzési kötelezettsége
31. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő testület tagjai,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző és
e) az újbaroki polgárok közössége - legalább 30 fő támogatásával.
32. § (1) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
33. § A rendelet-tervezeteket és azok indokolását – a 34. §-ban foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során biztosítani kell a tervezet és a vélemények minél teljesebb körű nyilvánosságát.
34. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
b) a helyi adókról,
c) az Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról,
d) a kiemelkedő közérdek miatt sürgős döntésről szóló tervezeteket.
(2) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, melynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős hátrány érné.
35. § (1) A tervezetet az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon 16.00 órától kell közzétenni az Önkormányzat hivatalos honlapján (http://www.saar-ujb.hu). A tervezet a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig véleményezhető.
(2) A véleményeket a Szári Közös Önkormányzati Hivatal e-mail címére (titkarsag@saarinfo.t-online.hu) kell megküldeni.
(3) A beérkező véleménynek tartalmaznia kell:
a) a véleményadó nevét,
b) a véleményadó lakóhelyét,
c) a véleményadó elektronikus elérhetőségét.
(4) A vélemény megküldésével a véleményt nyilvánító személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(5) A vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető, de tartalmaznia kell a (3) bekezdésében foglaltakat.
(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összegzést készít, amely tartalmazza a figyelembe vett észrevételeket, illetve a vélemény figyelmen kívül hagyásának indokait. Az összegzést legkésőbb a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.
36. § A helyi közösségek széles körét érintő tervezettel kapcsolatos vélemények közvetlen megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.
37. § (1) A rendelet-tervezetet a 11. § szerinti időpontban a Képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.
(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
38. § Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, azaz a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének a hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
39. § Törvényben meghatározott eseteken túl a határozathozatalhoz minősített döntés szükséges az alábbi esetekben:
a) kitüntetések, elismerő címek létrehozásához, adományozásához;
b) közterület elnevezéséhez;
c) közösségi célú alapítványi forrás átvételéhez, átadásához;
d) titkos szavazás elrendeléséhez, amennyiben az nem kötelező,
e) gazdasági társaság létrehozásához, abban történő üzleti részvételhez,
f) önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez,
g) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben az a törvény értelmében nem kötelező,
h) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz.
40. § Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles ezt jelezni a Képviselő-testület felé.
41. § (1) Az Önkormányzat határozatainak a megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában és 17. §-ában foglaltak az irányadóak.
(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. A nyilvántartás vezetésért a jegyző a felelős.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek, illetve az érintetteknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
5. A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv
42. § A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni és a hivatal irattárában kell elhelyezni. A polgármesternek biztosítania kell a jegyzőkönyvekhez történő hozzáférést a képviselők és az érdeklődő személyek számára - a zárt ülésről szóló jegyzőkönyvek kivételével.
6. A Képviselő-testület bizottságainak működése, feladat- és hatásköre
43. § A Képviselő-testület bizottsága: a háromtagú Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága.
44. § A Képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságának a feladata
a) az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása;
b) a méltatlansági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a képviselők köztartozásmentes adózói adatbázisba történt felvételéről szóló tájékoztatás összeállítása és a Képviselő-testület elé terjesztése; és
c) a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának a nyilvántartása és ellenőrzése, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatás összeállítása és Képviselő-testület elé terjesztése.
45. § (1) A bizottság működésére, jegyzőkönyveire, előterjesztésére jelen rendelet Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja mint korelnök jogosult összehívni a bizottság ülését, míg az ülés levezetését az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági tagok által választott tag folytatja le,
b) a bizottság ülését a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének (2066 Újbarok, Fő utca 33.) a hivatali helyiségében köteles tartani – kivéve, ha a körülmények az ülés más helyen tartását indokolják. Az ülés helyének megváltoztatásáról a bizottság elnöke dönt, azonban döntését a Képviselő-testület előtt a soron következő testületi ülésen indokolni köteles.
c) A bizottsági ülésről szóló jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyző és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A bizottság ügyviteli feladatait, beleértve a vagyonnyilatkozatok átvételének, nyilvántartásának, tárolásának feladatait a Szári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A bizottság döntéseiről is nyilvántartást kell vezetni, amely alapján a bizottság évente beszámol a Képviselő-testületnek.
46. § (1) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
7. A polgármester
47. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester ellátja azon feladatait, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal, valamint intézkedik azon ügyekben, amellyel a Képviselő-testület megbízza.
(3) A jogszabályokban meghatározott feladatain túlmenően:
a) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű általános tartalék felhasználásáról, melyről azonban a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni a Képviselő-testületnek,
b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a Képviselő-testület tárgyévi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendeletének előírásai alapján,
c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek, gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató kommunikációs tevékenység kialakításáról.
48. § A polgármester a képviselő-testület átruházott hatáskörében:
a) a munkaszerződés létesítése, megszüntetése kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az Önkormányzat munkavállalói felett;
b) dönt az önerőt nem vagy a mindenkori költségvetési rendeletben a polgármester általi forrásfelhasználás összegét meg nem haladó önerőt igénylő pályázat benyújtásáról;
c) gyakorolja a helyi közútkezelői hatásköröket;
d) gyakorolja az önkormányzati rendeletekben vagy egyedi határozatban rá átruházott egyéb hatásköröket;
e) dönt azokról a szerződésekről, amelyek a költségvetési rendeletben szereplő önkormányzati feladatok végrehajtásához szükségesek és a döntés nem tartozik más szerv hatáskörébe;
f) dönt a beszerzési, egyszerűsített beszerzési eljárás során megkötendő szerződések jóváhagyásáról;
g) dönt a közbeszerzési és beszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról.
49. § A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) ivóvízellátás,
b) önkormányzati út felújítása.
50. § A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) közvilágításról való gondoskodás;
b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;
c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, ide nem értve a rendeletalkotást;
e) lakás- és helyiséggazdálkodás;
f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
h) gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
i) sport, ifjúsági ügyek;
j) település közbiztonsága.
51. § (1) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A polgármester a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének (2066 Újbarok, Fő utca 33.) hivatali helyiségében minden szerdán 1500-1600 óráig fogadóórát tart.
8. Az alpolgármester
52. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
9. A Szári Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző
53. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal Szár Községi Önkormányzat és Újbarok Községi Önkormányzat közös hivatala.
(2) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.
(3) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal a 2066 Újbarok, Fő utca 33. számú telephelyén kirendeltséget működtet.
54. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
(2) A jegyző a polgármester részére javaslatot készít a hivatal belső szervezetének tagozódására, létszámára, munkarendjére és az ügyfélfogadásának rendjére.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Szári Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
10. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
55. § (1) Az Önkormányzat tagja a jogi személyiséggel rendelkező Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amelynek
a) székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6.
b) legfőbb szerve: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa.
(2) A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa képviselő-testület által delegált tagja a polgármester.
(3) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás átruházott hatáskörben a következő feladatot látja el:
a) a KEOP projektek keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszer egységes működtetése,
b) a rekultiváció megvalósítását biztosító közbeszerzési eljárások lefolytatása, valamint a szükséges szerződések megkötése
11. A közmeghallgatás, a lakossági fórum, az önszerveződő közösségek tanácskozási joga
56. § (1) A közmeghallgatáson - jelentkezési sorrendben - a helyi lakosság, és a helyben érdekelt szervezetek, a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, valamint javaslatot tehetnek.
(2) Az (1) bekezdés szerint elhangzott kérdésre és javaslatra
a) a közmeghallgatáson a polgármester válaszol, amelyet a jelen lévő önkormányzati képviselők kiegészíthetnek vagy
b) legkésőbb tizenöt napon belül a polgármester írásban válaszol.
57. § (1) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a Képviselő-testület határozza meg - lehetőleg a munkatervének elfogadásával egyidejűleg.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi sajtó, a hivatalos honlap útján és a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségnek a hirdetőtábláján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább három nappal a lakosságot.
(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben egyéb Újbarok község közigazgatási területén lévő helyszínen is sor kerülhet.
(4) A közmeghallgatás lebonyolítására a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
58. § (1) A polgármester indokolt esetben lakossági fórumot hív össze, amelyre a lakosságot és a 2. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit meghívja.
(2) A lakossági fórum lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.
(3) A lakossági fórum időpontját és helyszínét a tárgyalandó témák felsorolásával együtt a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségnek a hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
12. A települési nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos szabályok
59. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a működési és a feladatellátási feltételeket, amelynek részletes feltételeit és szabályait a közöttük létrejött, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás szerinti alábbi működési feltételeket biztosítja:
a) helyiséghasználat
b) egyéb dologi feltételek
c) személyi működési feltételek.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, amelyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal a polgármester részére megküldik.
(5) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.
13. Záró rendelkezések
60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
61. § Hatályát veszti az Önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (III.10.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet
1. Újbaroki Sportegyesület
2. Újbarki Tájházért Egyesület
A 9. § az Újbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § az Újbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet az Újbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.