Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 03. 24- 2007. 01. 29Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2006.03.24.
Bágyogszovát község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §./1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §1 Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
A rendelet
- az SZ-J1 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiak SZ-J1 terv) című, Rp.I.190-1 munkaszámú és
- az SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiak SZ-J2 terv) című, Rp.I.190-2 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
A rendelet hatálya
2. § /1/ A rendelet hatálya Bágyogszovát község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
Általános előírások
3. § /1/ A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 terv tartalmazza.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § /1/ A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias lakóterület Lf
Vegyes terület
településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület
jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület GipZ
mezőgazdasággal kapcsolatos ipari gazdasági terület GipMG
egyéb ipari gazdasági terület GipE
Üdülőterület
üdülőházas terület Üü
Különleges terület
temető KTemető
sportpálya KSportpálya
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
közút terület KÖu
közműterület Köm
Zöldterület
közpark ZKP
díszkert ZDK
játszótér ZJT
Erdőterület
gazdasági Eg
védelmi Ev
közjóléti Ee
Mezőgazdasági terület
általános Má
Egyéb területek
vízgazdálkodási terület V
Szabályozási elemek
5. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a belterületi határvonal,
- a szabályozási vonal,
- a területfelhasználási egységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határvonala,
- az építési vonal,
- a megszüntető jel.
/2/ A beépített tömbökben a területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
/3/ A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
/4/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/ bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv módosítása szükséges.
/5/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/6/ Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
A telekalakítás általános szabályai
6. § /1/ A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
/2/ Az új kialakítású lakótömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.
/3/ A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
/4/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.
Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és és a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
/5/ Az SZJ-1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
A telek beépítésének általános szabályai
7. § /1/ Az összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül a beépített telken – amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb beépíthető telek paramétereinek megfelel – a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét – a telekalakítás végrehajtásáig – a meglévő telek határától kell számítani.
/2/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
/3/ Az SZ-J1 terven eltérő területfelhasználási módok határa vonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén, vagy nagyrészt beépült telektömbök be nem épített telekrészén a telekmegosztás végrehajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkozatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
/4/ Beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § /1/ Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.
/2/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv tartalmazza.
/3/ Amennyiben az SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaznak építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/4/ Ahol az SZ-J1 terv meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik - irányadó telekhatárral - a meglévő telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.
/5/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban: főépületek) homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál .
/6/ A főépületek és egyéb épületek (továbbiakban: melléképületek) - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
/7/ Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a főépület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
/8/ A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
/9/ Utcai kerítés az SZ-J1 terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.
/10/ Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
Értékvédelem
9. § /1/ Műemlékek
a., Műemlékek:
- bágyogi római katolikus templom (188 hrsz)
- szováti római katolikus templom (528 hrsz)
- szováti temetőkereszt (893 hrsz)
b., Műemléki környezet: az SZ-J1 terven jelölt terület.
c., A műemlékeket, a műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos3 jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
/2/ Helyi védelem
a., Helyileg védett értékek:
- lakóház, Szabadság u. 35. (312/1 hrsz)
- lakóház, Szabadság u. 89. (240 hrsz)
- lakóház, Szabadság u. 108. (116 hrsz)
- lakóház, József A. u. 9. (688 hrsz)
- pajtasor, Szabadság u. (114, 115, 116 hrsz)
- kőkereszt (1874), Szabadság u. (185 hrsz)
- kőkereszt (1885.), Szabadság u. („bágyogi” templom mellett)
- kőkereszt (1871), Szabadság u. („bágyogi” templom mellett)
- kőkereszt (1885), Szabadság u. (58 hrsz)
- kőkereszt (1893), Fő u. - Kossuth L. u. kereszteződés
- kőkereszt, a „szováti” templom mellett
- Máriaszobor (1926), Fő u. - Rába u. kereszteződés
- kőkereszt (1863), Dósza Gy. u. - Rába utca kereszteződés
- temetőkereszt, „bágyogi” temető (0187 hrsz)
- kőkereszt, József Attila út vége
b., A helyi védelem részletes szabályairól szóló rendelet megalkotásáig a helyi védelem alá vont építményeket átalakítani, lebontani, a külső megjelenést megváltoztatva felújítani nem lehet.
/3/ Régészeti értékek
a., Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
- 147-149 hrsz
- 0260/2 hrsz
- 082/44 hrsz
b., Régészeti értékek előkerülése esetén a hatályos4 jogszabályok szerint kell eljárni.
Táj és természetvédelem
10. § /1/ Bágyogszovát területén ún. természeti területek5 találhatók, ezeket az 1. sz. függelék tartalmazza.
/2/ Az SZ-J2 terven Má gyep – ként megjelölt gyepterületek, illetve az Má nád – ként megjelölt nádas területek művelési ága nem változtatható meg.
/3/ Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
Környezetvédelem
11. § /1/ Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre érzékeny terület.
/2/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „B” érzékeny terület6
b., felszíni vizek: VI. területi vízminőség-védelmi kategória7
/3/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000,0 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/4/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3.
/5/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
/6/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
/7/ A település beépített területéhez kapcsolódó erdők művelési üzemtervének elkészítésekor a települési érdekeket is figyelembe kell venni, az erdők tarra vágását el kell kerülni, a rövid vágásérettségi idejű fákat hosszabb vágásérettségi idejű fákkal kell felváltani.
Zöldfelületek
12. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
/3/ Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
/4/ Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
/5/ A település belterületéhez közel lévő erdőket közjóléti, szociális erdőként kell továbbfejleszteni és kezelni. ( Ee )
Védőtávolságok, védőterületek
13. § /1/ A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv.
A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 120 kV-os vezeték: 13,0 – 13,0 m
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos8 jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
/4/ Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Kölesmajor-Kepési csatorna: 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos10 jogszabályok tartalmazzák.
/5/ A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
/6/ Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
/7/ A 8511. sz. és a 8423. sz. összekötőút védőtávolsága az út tengelytől számított, 50,0 – 50,0 m széles területsáv. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályok11 szerint helyezhető el.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Az övezeti jel értelmezése
140. § 
O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
K kialakult
SZT SZ-J1 terv szerint kialakítandó
- értelem szerint
Beépítésre szánt terület
Lakóterület
150. § /1/ A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a., falusias lakóterület Lf
/2/ A falusias lakóterület övezetei
a., Lakóövezet: Lf L
b., Intézményi övezet Lf INT
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § /1/ Telekméretek
a., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 14,0 m.
b., A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
c., A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő teleknek az utcára merőleges telekhatárának kétszer nagyobbnak kell lennie, mint az utcával párhuzamos telekhatára, valamint a létrejövő és a visszamaradó telek területe érje el az 500 m2-es teleknagyságot.
/2/ Lakóövezet Lf L
/3/ a., A lakóövezetben telkenként elhelyezhető
Főépületként
aa., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény, szolgáltató
ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület
Melléképületként
ad., lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló
ae., állattartó épület
af., kisipari műhely
b., A telkeken a melléképületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
c., Az ac. pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek országos mellékutak mentén helyezkednek el.
A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
d., Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak főépületek építhetők.
Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. § /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
e., Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.
f., Kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
g., Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható
h., Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél ÉNy-i oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél ÉK-i oldalhatáron álljon, kivéve, ha az SZ-J1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, 14,0 m, vagy annál keskenyebb telkeknél a kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
i., A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság a 14,0 m, vagy annál keskenyebb telkeknél 4,0 m, a 14,0 m-nél szélesebb telkeknél 6,0 m, kivéve a h., pontban foglalt eseteket, ahol 1,0 m.
j., Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:
Beépített tömbben |
Beépítetlen tömbben |
|||||
Szabadon álló |
Oldalhatáron álló |
Szabadon álló |
Oldalhatáron álló |
|||
előkert |
kialakult |
5,0 m |
||||
oldalkert |
3,0 m |
4,0 m |
3,0 m |
4,0 m |
||
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 m*) |
||||
* amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
k., Saroktelken a fő- és melléképületet közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
l., Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
/3/ Intézményi övezet Lf INT
a., Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.
b., Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb egy darab lakás alakítható ki.
c., A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 30 m2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.
c., A falusi lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások
FL L
FL INT
/4/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
Gazdasági terület
171. § /1/ A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint:
a., jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület GipZ
b., mezőgazdasággal kapcsolatos ipari gazdasági terület GipMG
c., egyéb ipari terület GipE
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület
18. § /1/ A jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területen állattartó épületek és az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.
/2/ A GipZ jelű övezetben lakás nem építhető.
/3/ A telephely telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, vagy az SZ-J1 terven jelölt módon takaró- védőfásítást kell létrehozni, a meglévő fásítást fel kell újítani, ki kell pótolni.
a., Övezeti előírások
övezeti besorolás |
GipZ1 |
GipZ2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
|
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
|
építési hely határai: |
|
|
/4/ A jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: iparterület,
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
Mezőgazdasággal kapcsolatos ipari gazdasági terület
19. § /1/ Az GipMG területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó raktározási, tárolási, takarmány-előállítási tevékenység folytatható, azok számára épület építhető.
/2/ Övezeti előírások:
- beépítési mód: szabadonálló
- megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
- kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
- kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m2
- az építési hely határai:
- SZ-J1 terv szerint
/3/ A mezőgazdasággal kapcsolatos ipari gazdasági terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/4/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: iparterület,
- kötelező hulladék elszállítás,
- kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
Egyéb ipari terület
20. § /1/ A területen ( jele: GipE ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.
/2/ Az ipari területen termelési és raktározási építmények építhetők. Lakás nem építhető.
Az alövezet növényállományát háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje) takaró-védőfásításként kell fenntartani.
/3/ Övezeti előírások:
övezeti besorolás |
GipE1 |
GipE2 |
GipE3 |
beépítési mód |
szabadon álló |
||
megengedett legnagyobb beépítettség: |
40% |
50% |
40% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
|
||
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
|
||
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
|
|
építési hely határai: |
|
||
egyéb előírások: |
Az övezetre előírt minimális telekméret 10%-ig a megengedett legnagyobb építménymagasság 40 m |
||
/4/ Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: iparterület,
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
/6/ Az ipari terület mezőgazdasági területekkel érintkező határán épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles, illetve az SZ-J1 terven jelölt módon takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Különleges terület
21. § /1/ A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
a., temető
b., sportpálya
/2/ A temető területén (jele: K Temető ) a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
/3/ A sportpálya területén (jele: K Sportpálya ) a labdajáték tér (terek), a sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, a sportfunkciót kiszolgáló, kiegészítő, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
övezeti besorolás |
K Sportpálya |
beépítési mód |
szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
10% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
70% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
4,5 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
építési hely határai: |
|
(4) 12 Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:
a) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.
b) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m2lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
c) A szélerőművek helykijelölésénél szükség esetén fotomontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát
- Bágyogszovát területén az alábbi nézőpontokból:
- a templomok látványa a főhomlokzat felől nézve
- településsziluett látványa a 8423. számú út nyugati bevezető szakaszáról nézve
- a szomszédos települések területén lévő, a szélerőművek körüli 3000 m-es területsávon belüli műemlékek esetében a fő nézőpontok felől nézve.
Kellő igazolás hiányában, illetve zavaró látvány esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
d) A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eseti előírásai szerint kell eljárni.
e) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
f) A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indokolás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.
g) A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:
1. számú övezet: Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának tízszerese) védőzónáján belül található, ezért az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.
Az övezetet érintő elektromos légvezeték védőövezetét biztosítani kell.
Az övezet az átlagosnál jobb termőképességű szántóterületeket érint, ezért azok igénybe vételét a lehető legcsekélyebb mértékre kell korlátozni.
2. számú övezet: Az övezet az átlagosnál jobb termőképességű szántóterületeket érint, ezért azok igénybe vételét a lehető legcsekélyebb mértékre kell korlátozni.
h) E rendelet alkalmazásában a szélerőművek telepítési helye kiválasztásának, illetve egyes területek telepítésből való kizárásának meghatározásánál
1. kellő indoklásnak tekinthetők:
- a szélerőművek telepítésének műszaki kritériumai( a széltornyok egymástól és egyéb akadályoktól való távolsága),
- a földtani, talajmechanikai adottságok,
- a területek régészeti érintettsége,
- az egyes szakhatóságok előírásainak való megfelelőség
2. kellő indoklásnak nem tekinthetők:
- az egyes területek vételára,
- az egyes területek tulajdonviszonyai.
- az egyes területek megszerezhetősége.”
Üdülőterület
22. § /1/ Az üdülőterület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
a., üdülőházas terület Üü
Üdülőházas terület
23. § /1/ Üdülőházas terület
a., Az övezetben elsősorban változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgáló üdülőépületek, idegenforgalmi programokhoz kapcsolódó, nagyobb térségi vonzású a lótartáson, lovagláson, lovagoltatáson alapuló, szállásférőhely-szolgáltató, vendéglátó épületek, az állatok tartására szolgáló istállók és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
b., Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
c., Az övezetben az épületek működéséhez kapcsolódó 1 db lakás létesíthető, fő funkciót hordozó épületben elhelyezve.
d., Az állattartó épülettől a szálláshely-szolgáltató épületeket legalább 15,0 m-re kell építeni.
e., Övezeti előírások
övezeti besorolás |
Üü |
beépítési mód |
szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
építési hely határai: |
|
/2/ Az üdülőházas terület mezőgazdasági területekkel érintkező határán épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles, az SZ-J1 terven jelölt módon takaró-védőfásítást kell létrehozni.
/3/ Az üdülőházas terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/4/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: üdülőterület,
- kötelező hulladékgyűjtés és elszállítás,
- kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
Vegyes terület
24. § /1/ A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
/2/ A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
/3/ Melléképületként csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület épülhet.
/4/ A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/5/ Övezeti előírások:
övezeti besorolás |
Vt1 Templom |
Vt2 |
Vt3 |
Vt4 |
Vt5 |
beépítési mód |
szabadon álló |
oldalhatáron álló |
|||
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
|
|||
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
|
|
|||
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
|
|
|||
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
|
|
|
|
Építési hely határai: |
|
|
|
|
|
/6/ A településközpont vegyes terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/7/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: intézményterület laza beépítéssel,
- kötelező hulladékelszállítás.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Zöldterület
25. § /1/ A zöldterületbe a közparkok tartoznak.
/2/ A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
/3/ Közpark, jele: Z KP
A közparkban épület nem építhető.
/4/ Díszkert, jele: Z DK
A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
/5/ Játszótér, jele: Z JT
A játszótéren épület nem építhető, játszószerek és pihenőszerek helyezhetők el.
Mezőgazdasági terület
26. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J terven M jellel jelölt terület.
a., Általános mezőgazdasági terület: Má
A területen épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
Erdőterület
27. § /1/ Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.
/2/ Övezetek
a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
Az övezetben épület nem építhető.
b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c., Elsődlegesen közjóléti erdők övezete: Ee
Az övezetbe tartozó erdőkben erdei melléképítmények helyezhetők el.
Egyéb terület
28. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapon V jellel feltüntetett, a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.
/2/ Vízgazdálkodási terület a Kölesmajor-Kepési csatorna területe.
/3/ A V jellel jelzett területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
Közlekedési terület
29. § /1/ A közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖ jellel feltüntetett közútterületek és magánútterületek.
/2/ Az útterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és az SZ-J2 terv tartalmazza.
a., A szabályozási tervlapon KÖ jellel ellátott közlekedési területek a közlekedési hálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak:
Országos utak:
- országos mellékút KÖu M
Helyi utak:
- települési mellékút KÖu Te
- gyűjtőút KÖu Gy
- mezőgazdasági és erdőgazdasági feltáró út KÖu Mg
- gyalogút KÖu Gya
- kiszolgáló út KÖu
Egyéb közlekedési létesítmények:
- parkoló KÖu P
b., A közlekedési területek szabályozási szélessége:
- „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó,
- számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
c., A közlekedési területeken a mintakeresztszelvényeken ábrázoltaknak megfelelő /2. sz. függelék/, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani és fasorokat kell elhelyezni.
/3/ A közutak tervezési osztályba sorolása
a., Külterületi kiépítettségű közutak
- A Bágyogszovát-Rábacsécsény települési mellékút KVII. A.80.
b., Belterületi kiépítettségű közutak
- A 8511 sz. és 8423 sz. országos mellékutak átkelési szakaszai B.V.c. A.50.
- Az iparterület feltáró útjai B.V.c. A.40.
- A település többi meglévő és tervezett lakóút funkciójú útját B.VI.d. A.40.
- Meglévő és tervezett gyalogutak B.X.
Közműterület
30. § /1/ Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
/2/ A felszíni csapadékvizek befogadói: Kölesmajor-Kepési csatorna.
/3/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezető árok
/4/ a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
II. Fejezet
Egyéb
31. §
Az építési előírások érvényessége
/1/ Ez a rendelet 2003. január 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/2000./XI.28./ és 10/1998./IX.01/ rendelettel módosított 10/1990./III.10./ sz. rendelet hatályát veszti.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Takács Csaba sk. PH. Perlaki Gyuláné sk.
polgármester körjegyző
1. melléklet
Szabályozási és övezeti helyszínrajzok
1. Az SZ-J1 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Rp.I.190-1 munkaszámú tervlap) és az SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (Rp.I.190-2 munkaszámú tervlap) papír alapon áll rendelkezésre.
1
Módosította a 11/2006. (III.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. március 24-től
3
Jelenleg 2001. évi LXIV. tv.
4
Jelenleg 2001. évi LXIV. tv.
5
1996. évi LIII. tv. A természet védelméről
6
Jelenleg 33/2000. (II.17.) Korm. r.
7
Jelenleg 3/1984. (II.7.) OvH rendelkezés
8
Jelenleg 11/1984. (VIII.22.) IpM rendelet
9
Jelenleg 6/1982. (V.6.) IpM rendelet
10
Jelenleg 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet
11
Jelenleg 1988. évi I. tv. 42/a §.
12
Beiktatta a 11/2006. (III.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. március 24-től