Bogyoszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

I. fejezet

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bogyoszló Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2)    Az önkormányzat székhelye: 9324 Bogyoszló, Fő út 23.

(3)    Az önkormányzat illetékességi területe: Bogyoszló Község közigazgatási területe.

(4)    Az önkormányzat jogi személy.

(5)    Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Bogyoszló Község Képviselő-testületét illetik meg.

(6)    Az önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja. A község jelképeiről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali kiadmányokon az önkormányzat címerét.

(7)        Az önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Bogyoszló Község Önkormányzata körirattal, középen a Magyarország címerével.

II. fejezet

2. Az önkormányzat szervei, feladat és hatásköre

2.  §     (1)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatala látja el.

(2)    A képviselő-testület bizottsága: Ügyrendi

(3) A képviselő-testület közös hivatalt hozott létre Potyond, Szilsárkány és Dör Község Önkormányzataival, Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel. A többi településen kirendeltségek működnek Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Bogyoszlói, Potyondi, Döri Kirendeltség néven.

3. § (1)     A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény keretei között önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a kötelező és önként vállalt feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2)    A Képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3)    A feladatok önkéntes vállalása előtt a testület által meghatározott esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakérő közreműködése is igénybe vehető.

(4)    Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5)    Az önként vállalt feladatokról az éves költségvetésben, mint a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg a szükséges források meglétének függvényében – kell állást foglalni.

4. §    Az önkormányzat alaptevékenységeinek felsorolását szakfeladatonkénti bontásban az 1. függelék tartalmazza.

3. A képviselő-testület összehívása

5. § (1)    A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: 4 fő képviselő + a polgármester. A polgármester és a 4 fő képviselő nevét a 2. függelék tartalmazza.

(2)    A képviselő-testület alakuló ülést, nyilvános ülést, szükség esetén zárt ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)    A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4)    A képviselő-testület szükség szerint tartja meg üléseit, nem kötelező a havonkénti ülés.

 (5)    A képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(6)    Bogyoszló Község honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A nyilvános ülés előterjesztéseit meg lehet tekinteni a Hivatalban.

(7)    A képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább 3 fő képviselő napirendet is tartalmazó indítványára a kezdeményezők által megjelölt időpontra. Rendkívüli testületi ülést a polgármester is összehívhat. A sürgős, halasztást nem tűrő esetekben legkésőbb 24 órával a rendkívüli ülés előtt  is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. Minden ügy sürgős, amit a polgármester, illetve a jegyző annak ítél meg.

(8)    A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(9)    A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

    a) a települési képviselőket

    b) a jegyzőt, aljegyzőt

    c) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait

    d) a napirendi pontok előadóit

  e) a tevékenységi körét érintő kérdésben az önszerveződő közösségek képviselőit
    f) akiket a polgármester indokoltnak tart.

4. A képviselő-testület ülése

6. § (1)    A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)    A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3)    A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vesznek részt.

(4)    A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester vezeti.

(5)    A polgármester az ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történt.

b) 2 jegyzőkönyv- hitelesítőt választ határozattal

c) Megállapítja az ülés határozatképességét. A képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

d) Előterjeszti az ülés napirendjét.

e) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról.

f) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

       (6)    A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

5. Az előterjesztés

7. § (1)    Előterjesztésnek minősül - különösen - a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület eseti döntésével meghatározott, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy a jegyző által előzetesen javasolt rendelettervezet vagy határozati javaslat.

(2)    Az előterjesztést a beterjesztésért felelősnek elsősorban írásban kell beterjesztenie. Rendkívüli előterjesztést írásban vagy szóban is be lehet nyújtani.

6. A tanácskozás rendje

8. § (1)    A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit

vitát, melynek során:

a)Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b)Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel,

c)amelyre az előadó köteles rövid választ adni. 

d)A képviselő-testületi ülés napirendjeként kiküldött írásos előterjesztésben szereplő határozatok módosítására a lezajlott vita alapján, a képviselő szóban is jogosult javaslatot tenni. 

(2) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama első alkalommal legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében a képviselő további kétszer 3 perc időtartamú felszólalásra jogosult. Az idő túllépése miatt a levezető elnök figyelmezteti a felszólalót. Amennyiben a levezető elnök lépi túl az időkeretet, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület szótöbbséggel figyelmezteti az időkeret betartására. Az előadó, a Hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, az időkorlátok alól felmentést adhat.

(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

7. Napirend előtti felszólalás

9. §    (1)    Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testületi ülést vezető elnöktől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívott kérhet engedélyt.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a kérelmező kérésére a tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 (3) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak helye nincs.

8. Ügyrendi javaslatok eljárási rendje

10. § (1)    A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. 

(2) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. 

(4) Ügyrendi kérdésben a hozzászólás lehetőségét a jelentkezések sorrendjében adja meg a levezető elnök. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

9. A szavazás rendje

11. § (1)    A polgármester az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot és a vitában elhangzott módosító határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a terület – az elhangzás fordított sorrendjében, az utolsó módosító javaslattal kezdve – majd az eredeti határozati javaslatról, az esetlegesen elfogadott módosítások figyelembevételével. A javaslat elfogadásához Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.

(6) A titkos szavazás eseteire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(7) Névszerinti szavazás eseteire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét. A jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A névszerinti szavazás során is lehetőség van a tartózkodásra. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(8) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § (1)    A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és a határozat meghozatala idejének dátumával kell ellátni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az egyedi határozatban, a jegyzőkönyvben nem hoznak alakszerű döntést.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A képviselő-testületi határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testületi határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

10. Interpelláció

13. § (1)    Interpelláció a (2) bekezdésben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyekben. 

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen – a napirendek után – a(z).
a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől

c) önkormányzati bizottság elnökétől,

d) tanácsnoktól,

e) jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az interpelláló címzettje az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél, írásban kell bejelenteni. Kivételesen – fontos közérdekű téma esetén – szóban is megtehető. Ebben az esetben az interpelláció tárgyát legkésőbb az ülés megkezdése előtt a polgármester tudomására kell hozni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama a 10 percet nem haladhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. 

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

14. § (1)    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Ha valamelyik képviselő felszólalása a képviselő-testület tekintélyét sérti, bármely személyre sértő kifejezést használ, vagy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának a tanácskozási rendre vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.
b) Ha az a) pont szerinti magatartást az elnök valósítja meg, akkor a képviselő-testület bármely tagja figyelmeztetheti az elnököt. Ez esetben az elnököt a korelnök utasítja rendre.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

III. fejezet

12. A jegyzőkönyv

15. § (1)    A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen készített jegyzői jegyzet alapján kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Kivételes napirend esetén, a testületi ülés napját megelőző 2 napon belül írásban jelezve hangfelvételt lehet készíteni. Erről a testület határozattal dönt.

(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a hangfelvétellel egyezően kijavítja.

(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készült jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára és a jegyzőkönyv aláírására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A jegyzőkönyvet kötelezően 2 példányban kell elkészíteni.

(6) A jegyzőkönyv mindkét példányához mellékelni kell:

a) a képviselő-testületi meghívót,

b) a tárgyalt előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) a megalkotott rendeleteket és az elfogadott határozatok mellékleteit,

d) titkos szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyvet,

e) az interpellációk szövegét. 

(7) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet a Hivatalban meg lehet tekinteni.

IV. fejezet

13. Az önkormányzati rendeletalkotás
  

  16. § (1)    Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)    Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: 

a) települési képviselő,

b) önkormányzati bizottság elnöke,

c) a polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző, aljegyző,

f) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
 (3)    Az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítése: 

a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A rendelet-tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható az előkészítéssel az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Külső szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c) A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő készíti el.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése: 

a) A polgármester egyes önkormányzati rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése:
Az önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással, a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő

javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hatályos önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

V. fejezet

14. A települési képviselő

17. § (1)    A települési képviselő – választói érdekek képviseletével kapcsolatos – jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván.

19. § (1)    A települési képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testületi ülésről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.

(2)    A települési képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A települési képviselő a bizottság ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A település képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(6) A települési képviselő képviselői munkája során a Közös Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(7) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.

18. § (1)    A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési képviselő – a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő – költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő, a bizottság tagja, a bizottság elnöke, a tanácsnok külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti tiszteletdíjban részesülnek.

(4) Ha a képviselő, bizottsági tag, a testületi, vagy a bizottsági munkában folyamatosan nem vesz részt, részére a megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

     15. A képviselő-testület bizottságai

19. § (1)    A bizottság feladatkörét a 1. melléklet, a tagok névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését. 

(4) A bizottság elnöke: 

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

d) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

20. § (1)    A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. § (1)    A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

16. A polgármester
    

 22. §  A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

23. § (1)    A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármesternek a Hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A polgármesternek a hivatali – az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos – tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A polgármesternek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka- és ügyfélfogadási rendjének meghatározására irányuló előterjesztésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A polgármester, a költségvetési szervek vezetői esetében az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző esetén a munkáltató jogokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

24. § (1)    A polgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)    Amennyiben a polgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

25. § (1)    A polgármesternek a bizottsági döntsek végrehajtása felfüggesztésével kapcsolatos jogosultságára, a felfüggesztést követően a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármesternek a képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalására – ha a döntést az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja – irányuló kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kezdeményezés benyújtásának tekintendő a Képviselő-testület összehívásáról szóló meghívó elküldése.

26. § (1)    A polgármester, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint döntést hozhat.

(2)    A polgármester a képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

17. Alpolgármester

     
27. § (1)    Az alpolgármester választására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Bogyoszló Község Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester

a) ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,

b) részt vesz a bizottságok tevékenységében,

c) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen írásban beszámol a képviselő-testületnek a feladatkörében végzett tevékenységéről.

(4)    Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívásáért, vezetésért a korelnök felel.

18. A jegyző

28. § (1) A jegyzőnek:

a) a Hivatal vezetésével,

b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,

d) a Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a képviselő-testületi üléseken történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. §    Az aljegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. §    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időtartamra a jegyzői feladatokat a megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el.

19. Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal

31.§    A Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. Az önkormányzat társulásai

32. § (1)    A képviselő-testület a közös érdekű feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából tárulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testületnek a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(3) A társulásokkal a folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

VI. fejezet

21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. § (1)    Helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(3) A képviselő-testület - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl – a

következő ügyekben írhat ki helyi népszavazást:

a) a törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában 10 millió forint értékhatáron felül,

b) önkormányzati lakás, helyiség, ingatlanok elidegenítése, ha az elidegenítésre kijelölt ingatlan forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja,

c) a település szerkezeti tervének és szabályozási tervének megállapítására hivatott döntéseinek megerősítésére. 
(4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezett.

22. Közmeghallgatás, Lakossági fórum

34. § (1)    A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást, valamint a jogszabály által meghatározott esetekben fórumot tart. 

(2)    A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)    A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5)    A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárást meghatározó törvény által előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

VII. fejezet

23. Az önkormányzatok gazdasági alapjai

35. § (1)    A képviselő-testület megbízatásának idejére gazdasági programot fogad el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testületnek az önkormányzat költségvetését megállapító rendelet összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozása.

36. § (1)    Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

37. § (1)    Az önkormányzat gazdálkodását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(2) Az önkormányzat belső kontrollrendszerét a jegyző a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki és működteti.

24. Záró rendelkezések

38. § (1)    A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei: 

b) 1. melléklet: A képviselő-testület bizottsága feladatköre

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei: 

a) 1. függelék: Az önkormányzat alaptevékenységeinek felsorolása

szakfeladatonkénti bontásban

b) 2. függelék: A képviselő-testület tagja, az ügyrendi bizottság tagjai

 
     (3)    A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

39. § (1)    A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2)    A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének Bogyoszló Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(VII.27.) önkormányzati rendelete, és az azt módosító a 7/2009.(IX.04.), a 6/201.(X.15.), a 5/2012.(IX.08.) önkormányzati rendeletek.