Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015 (IV.22.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10 17:15

Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015 (IV.22.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10 17:15

Bogyoszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a szervezeti és működési szabályzatáról( továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja.

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bogyoszló Község Önkormányzata. A képviselő-testület hivatalának megnevezése Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal. (a továbbiakban: hivatal)

(2) Az önkormányzat működési területe: Bogyoszló Község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat székhelye: 9324 Bogyoszló, Fő u. 23.

(4) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló, melyek használatáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat feladat és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzati kötelező feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv-ben) és egyéb törvényben meghatározottak szerint.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását, valamint a be nem sorolható szakfeladatokat a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az egyéb hatáskörök átruházása rendeletben történik.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(6) A feladatok önkéntes vállalása előtt a testület által meghatározott esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakérő közreműködése is igénybe vehető.

(7) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(8) Az önként vállalt feladatokról az éves költségvetésben, mint a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg a szükséges források meglétének függvényében – kell állást foglalni.

A képviselő-testület összehívása

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület szükség szerint tartja meg üléseit, nem kötelező a havonkénti ülés.

(5) Az ülést a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) hívja össze.

(6) A képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A nyilvános ülés előterjesztéseit meg lehet tekinteni a Hivatalban.

(8)

(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(10) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a települési képviselőket

b) a jegyzőt,

c) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait

d) a napirendi pontok előadóit

e) a tevékenységi körét érintő kérdésben az önszerveződő közösségek képviselőit

f) akiket a polgármester indokoltnak tart.

A képviselő-testület ülése

4. § (1) A képviselő-testület ülése az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint nyilvános. Zárt ülést a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben tart, illetve tarthat.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Az ülést a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) vezeti.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ rendeletben foglaltak szerint történt.

b) Megállapítja az ülés határozatképességét. A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

c) Előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

d) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról.

e) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(4) Amennyiben a polgármester az ülés kezdetén, vagy az ülés folyamán bármikor a határozatképesség hiányát állapítja meg, megkísérli annak helyreállítását. Ha a határozatképesség helyreállítására nincs mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra újabb ülést hív össze.

Az előterjesztés

5. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület, amely lehet rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató, és amelyeket írásban vagy szóban lehet benyújtani.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) beszámolási kötelezettséggel rendelkező személyek, szervezetek

d) jegyző.

(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés a következő témákban:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) intézmény alapítása-átszervezése-megszűntetése,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) gazdasági program,

e) társulások létrehozása.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

A napirendek vitája, döntéshozatal

6. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról testületi vita nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

7. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében- majd a végleges határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Minősített többségű döntés szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyek eldöntéséhez. A Képviselő-testület ezen felül egyéb ügyekhez nem rendel minősített többségű döntést.

(3) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolításáról a szavazás megkezdése előtt felállított 2 tagú eseti bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai csak települési képviselők lehetnek, akiket a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel választ A titkos szavazás eredményét a bizottság ismerteti. Az eredményről külön jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) az Mötv-ben megahtározott esetben

b) a polgármester javaslatára.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a testületi tagok nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás végén a képviselők szavazatait összeszámolja és a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a jegyzővel együtt aláírja.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület bármely tagjának tudomására jut, hogy a határozathozatalban olyan képviselő is részt vett, aki személyes érintettségét a döntést megelőzően elmulasztotta bejelenteni, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a kérdést már az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni, úgy hogy a mulasztó képviselő a döntéshozatalban nem vehet részt.

8. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként- folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni a következők szerint: „Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év(hó,nap) határozata”.

Felvilágosítás-kérés szabályai

9. § (1) A napirendek megtárgyalása után a képviselő önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdéseket (tájékozódási kérdés) tehet fel, melyekre a megkérdezett köteles rövid választ adni.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testületi ülésen kell választ adni a megkérdezettnek. Amennyiben összetett problémáról van szó 15 napon belül írásban kell a választ megadni.

10. § A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, vizsgálatot folytat le.

Az ülés rendjének fenntartása

11. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagyis a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ.

b) rendre utasítja a képviselőt, ha tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) az állampolgárt rendzavarás esetén a polgármester rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig a terem elhagyására is kötelezi.

d) tartós rendzavarás, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében eredménytelen figyelmeztetések után a polgármester felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá. Kivételesen, egyedi, egyszerű szótöbbséggel hozott, döntéssel szót adhat a testület az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

A jegyzőkönyv

12. § (1) A Képviselő-testület üléséről a felvett hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik és amely az Mötv-ben meghatározottakon kívül az alábbiakat tartalmazza:

a) a felszólaló előre jelzett kérésére szó szerinti felszólalását,

b) az ülésen történt egyéb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,

c) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

d) az ülés bezárásának időpontját.

(1) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát az önkormányzat székhelyén kell őrizni, egy példányát pedig a Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni.

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) önkormányzati bizottság,

c) a polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

(2) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(4) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

A települési képviselő

14. § (1) A képviselőt az Mötv-ben meghatározottakon felül az alábbi jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselők főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll.

(4) Amennyiben a képviselő az Mötv.ben foglalt kötelezettségeit megszegi a Képviselő-testület az adott hónapra járó tiszteletdíját jogosult megvonni.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

A képviselő-testület bizottságai

16. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.

(4) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

d) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

17. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:

a) Ügyrendi Bizottság, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjait és elnökét a települési képviselők közül kell megválasztani.

b) A bizottság részletes feladatkörét a 2. melléklet, a tagok névjegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

(7) A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a képviselő-testületnek.

A polgármester

18. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hivatali munkarendje és ügyfélfogadási rendje: minden héten szerdán 10-12 óráig, illetve a polgármester saját időbeosztása szerint.

(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(4) A polgármester az intézményhez nem tartozó közalkalmazottak és a közhasznú illetve közcélú munkavégzők tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(5) A polgármester Képviselő-testületnek címzett, tisztségéről történő lemondó írásbeli nyilatkozatát alpolgármester hiányában a legidősebb képviselő (korelnök) részére adja át.

(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett jogosult dönteni két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, testületi hatáskörbe tartozó olyan ügyekben- az Mötv. 42. §-ba meghatározott ügyek kivételével- amely legfeljebb 300.000,- Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

(7) A mennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal, ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester jogosult dönteni azokban az ügyekben- az Mötv. 42. §-ba meghatározott ügyek kivételével- amelyek legfeljebb 300.000,- Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

Alpolgármester

19. §1 A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fő alpolgármestert választ, melyek közül legalább az egyiket saját tagjai közül kell választani. A két polgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

20. § (1) A jegyző ellátja a számára jogszabályokban előírt feladatokat, gyakorolja a számára megállapított hatásköröket.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az Mötv.-ben meghatározott időtartamra a jegyzői feladatokat a jegyzőre előírt képesítési feladatoknak megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el.

(3) A jegyző köteles jelezni, amennyiben az önkormányzat működésében, döntéseiben jogszabálysértést észlel.

A képviselő-testület hivatala

21. § (1) A Képviselő-testület Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt tart fenn Szilsárkány, Dör és Potyond településekkel, melynek feltételei külön megállapodásban kerülnek rögzítésre.

(2) A jegyző vagy megbízottja hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. A közös hivatal felállítására vonatkozó megállapodásban meghatározottak figyelembe vételével az ügyfélfogadás a következők szerint alakul:

a) Szilsárkányban: hétfő, csütörtök 8-16 óráig.

b) Dörben: kedd 8-16 óráig.

c) Potyondon: szerda 10-12 óráig

d) Bogyoszlón: szerda 8-10, 12-16 óráig, péntek 8-12 óráig.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

Az önkormányzat társulásai

22. § (1) A képviselő-testület a közös érdekű feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából tárulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testületnek a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(3) A társulásokkal a folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

(4) A társulások, feladatellátási, együttműködési megállapodások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

23. §

Lakossági fórumok

24. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre, javaslattételre.

(2) A fontosabb lakossági fórum a közmeghallgatás.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezeteik képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A közmeghallgatás testületi ülés keretében történik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

25. § (1) A képviselő-testület megbízatásának idejére gazdasági programot fogad el az Mötv.-ben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testületnek az önkormányzat költségvetését megállapító rendelet összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozása.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

27. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Mötv-ben meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(2) Az önkormányzat belső kontrollrendszerét a jegyző a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki és működteti.

Záró rendelkezések

28. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

b) 2. melléklet: A képviselő-testület bizottsága feladatköre

c) 3. melléklet: Társulások, melyekben az önkormányzat tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

a) 1. függelék: A Képviselő-testület névsora

b) 2. függelék:Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerint

c) 3. függelék: A Képviselő-testület bizottságságának névsora

(3) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

29. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2013.(XII.31.) számú önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei szervezetei és működési szabályzatáról, valamint az ezt módosító 10/2014.(X.21.) rendelet.

1

A 19. § a Bogyoszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.