Enese Község Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Enese Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

BEVEZETŐ RÉSZ

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, hivatalos lapja, kapcsolatai

1. §
   

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
   
2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
   

2. §
   

1. Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a Magyarország címere, amelyet az Enese Községi Önkormányzat Képviselőtestülete felirat - 9143 Enese, Szabadság u. 25. kör alakban vesz körül.

2.  Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- a testület által adományozott okleveleken, plaketteken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,

- olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.

3. A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Enese Község Polgármestere

Enese Község Jegyzője

3. §

A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

4. §

1. Az önkormányzat hivatalos lapja az ”Enesei Hírmondó”, mely megjelenik negyedévente.

2.  Az önkormányzat az ”Enesei Hírmondó” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

3.  Az önkormányzat honlapja, a www.enese.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.

4. Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:

eneseph@t-online.hu

polgarmester@enese.hu

5. A település ünnepei:

- március 15.

- május 1.

- augusztus 20.

- október 23.

- Pünkösdi búcsú-vásár

6. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. §

1. Enese község külföldi kapcsolatot tart fenn:

- Bős (Szlovákia)

- St. Stefan (Ausztria) és

- Csíkszentmihály (Románia) településekkel.

2. A kapcsolattartás az oktatás, művelődés, sport és a gazdaság területén a fejlődést irányozza elősegíteni.

1. FEJEZET
   

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

7. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Enese Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

2.  Az önkormányzat székhelye: 9143 Enese, Szabadság u. 25.

3.  Az önkormányzat jogi személy.

4.  Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Enese Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli.

5. A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

6. A képviselő-testület hivatalának neve:

Enesei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

8. §

Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

9. §

Enese Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

10. §

A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, a Mötv. 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.

11. §

1. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik:
   1. a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
      
   2. a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
   3. a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
   4. a környező kistérségi társulásokkal,
      
   5. a környező települési önkormányzatokkal.

2. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.

3. A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

12. §

1. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.

2. A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.

13. §

1. Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

2. Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

14. §

1. Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Mötv. 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.

  2. A Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.

15. §

1.  Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.

2.  Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

3. A polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.

16. §

1. Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

2. A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

17. §

1. A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

2. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

18. §

1. Az önkormányzati képviselőket a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

2. A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

3. A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.

A képviselő jogállása

19. §

1. A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Mötv. 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
2. A képviselő a Mötv. 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
   1. Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik.
      
   2. A képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.
   3. Mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.
      
   4. Képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
   5. A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
   6. Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget.
   7. A Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

20. §

A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testületi ülés összehívása

21. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

2. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.

3. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

4. Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.

22. §

1. A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.

2.  Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
3. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
   1. a képviselőket;
      
   2. a bizottságok nem képviselő tagjait;
   3. a jegyzőt;
   4. az önkormányzati intézmények vezetőt,
   5. bizottságok beszámoltatása esetén a bizottságok elnökeit,
      
   6. a közös hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
   7. akit a polgármester megjelöl.
4. A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
5. Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
   1. a bizottságok nem képviselő tagjait;
      
   2. a jegyzőt;
   3. akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
   4. az önkormányzati intézmények vezetőit,
      

23. §

1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
2. Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 23. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (telefon, hivatalsegéd, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
3. A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
   1. a polgármester,
      
   2. a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,
   3. a Képviselő-testület bármely bizottsága,
   4. a kormányhivatal vezetője, a Mötv. 44. §-a szerinti indítványára,

5. A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
6. A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.

24. §

A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések

25. §

1. Az alakuló ülést a választás napjától számított 15 napon belül a polgármester hívja össze.
2. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
3. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
4. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Mötv. 1. sz mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
5. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Mötv. 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
6. A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.    

26. §

Gazdasági program, munkaterv

1. A polgármester – a megválasztását követő 6 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.

2. A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

3.  A munkaterv tervezetét éves időintervallumra a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé tárgyévet megelőző év december 31-ig.

4. A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:

1. a települési képviselők,
   
2. az alpolgármester,
3. a jegyző,
4. az önkormányzat intézményeinek vezetői,

5. A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
6. A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek;
   
2. a bizottságok nem képviselő tagjainak;
3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
4. az önkormányzat intézményvezetőinek.

27. §

A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

28. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
   

2. A képviselő-testület

1. zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
   
2. zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
   

3.Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.

4. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

29. §

1. A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

2. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.

3. Az ülésvezető feladatai:

1. Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
   
2. Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
3. Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
4. Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
5. Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
6. Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
7. A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
8. Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
9. A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
10. Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
11. Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
12. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

Napirend előtti témák és a napirend

30. §

1. A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.
2. Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.
3.  napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:
   1. a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
      
   2. beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,
   3. ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.
4. A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

31. §

1. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
2. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
3. A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot. (pótnapirend) Pótnapirendnek a tárgysorozatba való  felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 32. § (4)-(5)-(6) bekezdésében előírt feltételeknek.

Az előterjesztés

32. §

1. Előterjesztésnek minősül:

1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a képviselő-testület döntését igényli;
   
2. a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
3. elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
   2. Előterjesztés benyújtására jogosult:
4. a polgármester;
5. az alpolgármester,
   
6. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke
7. a képviselő-testület tagja;
8. a jegyző.
9. aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel
   3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

4. Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

5. Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

6. Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

1. Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab)  a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac)  az előkészítésben résztvevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

2. Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A sürgősségi indítvány

33. §

1. A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
2. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
   • a polgármester,
   • az alpolgármester,
   • a témakör szerint illetékes Bizottság elnöke
   • a képviselő-testület tagja,
   • a jegyző.
3. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
4. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
   

3. Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.

A tanácskozás rendje

34. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
   

2. Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.
4. kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként  akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
   3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

4. A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

5. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót.

6. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

35. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.  Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
   

36. §

1. Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
   

2. Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

37. §

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
2. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
3. A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.
4. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

38. §

1. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.
2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 4 képviselő- jelen van az ülésen.
3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
4. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 5 fő - képviselő-testületi tag „igen” szavazata – szükséges:
   1. a Mötv.-ben minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
      
   2. képviselő-testületi tag kizárásához,
   3. az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához,
   4. hitel felvétel esetében.

39. §

1. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni
2. Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.
3. Név szerinti szavazást kell tartani:
   

1. a Mötv. rendelkezése alapján,
   
2. hitel felvétele esetében,
3. a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.  

4. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
5. A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

40. §

1. A képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában hozzátartozónak minősül: egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, testvér, házastárs, élettárs.

2. A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

3. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

4. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

5. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
   

41. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.

2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
   
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
   
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

42. §

1. A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Enese Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.

2. A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
3. A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
4. A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés és interpelláció

43. §

1.  A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

2. A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

44. §

1. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
2. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
3. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.
   

45. §

1. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően

1. a polgármesterhez,
   
2. az alpolgármesterhez,
3. a bizottságok elnökeihez valamint
4. a jegyzőhöz

önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.

2. Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.

3. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

4. A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
5. A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a képviselő-testület.
   

46. §

A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

47. §

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

48. §

1. Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
   1. a képviselő-testület tagja;
      
   2. az önkormányzat bizottságai;
   3. a polgármester, az alpolgármester;
   4. a jegyző;
   5. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
2. A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.
3. Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.
4. A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
   
2. a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.
3. A tervezetet megvitatás céljából a rendelet tárgya szerinti bizottság elé kell terjeszteni, Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
4. A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
5. A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
6. a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

5. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

6. A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
   

Enese Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

49. §

1. Az önkormányzat rendeleteit a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

2. A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.

3. A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.

4. A  jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.

5. Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni. 

A jegyzőkönyv

50. §

1. A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
   1. az ülés helyét és időpontját,
      
   2. az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,
   3. az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
   4. az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,
   5. a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,
   6. a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,
   7. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
   8. az ülés bezárásának időpontját,
   9. a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását
   10. a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.

A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.

2. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

3. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

1. a jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példányban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - olyan módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
   
2. a jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást követő sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.
   
3. a jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.
4. egy példányát a település honlapján megjeleníti,
5. a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző,
6. a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba - azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett. 
7. A választópolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

VI. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS,  KÖZMEGHALLGATÁS, FÓRUM

Helyi népszavazás

51. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza.

Közmeghallgatás

52. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
   

1. közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
   
2. a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
3. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.
   

53. §

1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
2. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.

Fórum

54. §

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

2. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

3. A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

4. A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

5. A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

55. §

Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

1. A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

2.  A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői a nyilvános Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

56. §

A polgármester

1. A polgármester megválasztása alapján főállásban látja el feladatát.

2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

3. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.

4. A polgármester főbb feladatai:

a) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre alapján irányítja az önkormányzati hivatalt,

b) a jegyző javaslatait figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait a képviselő-testület munkájának, döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére.

d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

f) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

h) segíti a települési képviselők és bizottság munkáját.

5. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

6. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

7. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről, a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, elektronikus levélben (e-mail üzenet) tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve a döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.

8. A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban.

57.§

Alpolgármester

1. A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

3.Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.

4. Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

5. A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat

6.A képviselő-testület az alpolgármesternek jutalmat állapíthat meg, meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.

58.§

Jegyző

1. A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

2. Aljegyző kinevezésére nem kerül sor.

3. A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés és a képviselő-testület ülésein való részvétel a közös önkormányzati hivatal dolgozói munkaköri leírásában rögzített helyettesítési rend szerint történik.

4.  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatásuk esetén  - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere - a közös hivatalt alkotó községek polgármesterei véleményének kikérésével -  gondoskodik a közös önkormányzati hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjének megbízásával.  Tartós akadályoztatásnak minősül a jegyző 15 napot meghaladó távolléte.

5. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és a bizottságnak, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel. 

6. A jegyző a Mötv-ben meghatározott feladatain túlmenően:

1. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
2. szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
3. ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
7. gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
8. egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit
9. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
10. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.

VIII. fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

59.§

1. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Győrsövényház Község, Fehértó Község és Bezi Község Önkormányzata Képviselő-testületeivel.

A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása szerint valamennyi  nem hivatali székhely településen állandó jelleggel kirendeltség működik.   

2. A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait az Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

4. A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének

5. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

IX. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

60. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

2. A képviselő-testület a következő kettő állandó bizottságot hozza létre:

Szociális Bizottság

Vagyonnyilatkozatokat-vizsgáló Bizottság

3. A Bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 4. számú függeléke rögzíti.

4. A képviselő-testület az SZMSZ 2. számú mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

5. A bizottság belső működési szabályait és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályait– az Mötv. és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg az SZMSZ 5. számú függelék szerint.

6. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

7. A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.

8. A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

61.§

1. A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.

2. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

3.  Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

4. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

              a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

              b) bármely települési képviselő,

              c) társadalmi szervezetek vezetői,

              d) az önkormányzati intézmények vezetői

5. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

62.§

1. A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.

2. A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

3. A bizottságok ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

4. A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

X. Fejezet

A TÁRSULÁSOK

63. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

3. A képviselő-testület a társulás megállapodások megkötése során a Mötv. IV. Fejezete a helyi önkormányzatok társulásainak szabályai irányadóak.
   

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

64. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
      
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
      
   3. azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni

2. Az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

3. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
   

Az önkormányzat költségvetése

65. §

1. A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

2. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
3. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

66. §

1. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.

2. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
   

1. a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
   
2. a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
3. az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
   3. Az önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 6. számú függeléke tartalmazza.

67. §

1. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

2. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a  hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

68. §

1. Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
2. Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.
3. Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

69. §

1. A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

2.  A belső ellenőrzést megbízás útján látattja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

Enese Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 7/2014.(VII.29.) önkormányzati rendelete.

3. Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

4. A rendelet (SZMSZ) mellékletei és függelékei:

Mellékletek:

1. sz. melléklet: Hatáskör átruházás viszonylatai

2. sz. melléklet: Szociális Bizottság hatásköre és feladatai

Függelékek:

1. sz. függelék: Település fontosabb adatai

2. sz. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora

3. sz. függelék: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

4. sz. függelék: Bizottságok tagjainak névsora

5. sz. függelék: A Bizottságok működésének és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályai

6. sz. függelék: Kormányzati funkciók

5. A rendelet (SZMSZ) mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

                           Mesterházy József                             Csapó-Molnár Violetta

                                polgármester                                                jegyző

Ezen rendelet kihirdetése 2014. november 21-én a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

                                                                                         Csapó-Molnár Violetta

                                                                                                       jegyző