Győrsövényház Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 02. 24- 2024. 11. 28

Győrsövényház Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.02.24.

Győrsövényház Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ/A RÉSZ

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, hivatalos lapja, kapcsolatai

1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a Magyarország címere, amelyet az Önkormányzati Képviselőtestület Győr-Moson-Sopron Megye Győrsövényház felirat kör alakban vesz körül.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a testület által adományozott okleveleken, plaketteken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
- olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.
(3) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Polgármester Győr-Moson-Sopron Megye Győrsövényház

3. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat honlapja, a www.gyorsovenyhaz.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.

(2) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:

onkgysh@freemail.hu
(5) A település ünnepei:
- Március 15.
- Május 1.
- Anyák napja
- Augusztus 20.
- Búcsú-vásár, június utolsó vasárnap és hétfő
- Falunap augusztus utolsó szombatja
- Október 23.
(6) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § (1) Győrsövényház község külföldi kapcsolatot tart fenn Milecno-Tejfalu (Szlovákia) településsel.

(2) A kapcsolattartás a művelődés, sport és a gazdaság területén a fejlődést irányozza elősegíteni.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

7. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrsövényház Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9161 Győrsövényház, Petőfi S. u. 100.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Győrsövényház Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli.

(5) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(6) A képviselő-testület hivatalának neve:

Enesei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

8. § Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

9. § Győrsövényház Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

10. § A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.

11. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik:

a) a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,

b) a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,

c) a környező kistérségi társulásokkal,

d) a környező települési önkormányzatokkal.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

12. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.

(2) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.

13. § (1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

14. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.

15. § (1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.

(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.

16. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

17. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

18. § (1) Az önkormányzati képviselőket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(3) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.

A képviselő jogállása

19. § (1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.

(2) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:

a) Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik.

b) A Képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.

c) Mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.

d) Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.

e) A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.

f) Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget.

g) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzésen részt venni;

h) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a köztartozásmentes adatbázisba felvételét kérelmezni;

i) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

20. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testületi ülés összehívása

21. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.

22. § (1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.

(2) Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) az önkormányzati intézmények vezetőt,

d) bizottságok beszámoltatása esetén a bizottságok elnökét,

e) a közös hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,

f) akit a polgármester megjelöl.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt;

b) akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,

c) az önkormányzati intézmények vezetőit.

23. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 23. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (telefon, hivatalsegéd, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,

c) a Képviselő-testület bármely bizottsága, d) a kormányhivatal vezetője, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 44. §-a szerinti indítványával.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(6) A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.

24. § A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések

25. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. sz mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.

(5) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.

(6) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.

26. §

Gazdasági program, munkaterv

(1) A polgármester – a megválasztását követő 6 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.
(3) A munkaterv tervezetét éves időintervallumra a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé tárgyévet megelőző év december 31-ig.
(4) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
c) az önkormányzat intézményvezetőinek.

27. § A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

28. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,

b) zárt ülést tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.

(3) Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

29. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.

(3) Az ülésvezető feladatai:

a) Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.

b) Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.

c) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

d) Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.

e) Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.

f) Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.

g) A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.

h) Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.

i) A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.

j) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.

k) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.

l) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

Napirend előtti témák és a napirend

30. § (1) A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.

(2) Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.

(3) Napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:

a) a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,

b) beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,

c) ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.

(4) A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

31. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot (pótnapirend). Pótnapirendnek a tárgysorozatba való felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 32. § (4)-(5) bekezdésében előírt feltételeknek.

Az előterjesztés

32. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a képviselő-testület döntését igényli;

b) a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,

c) elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja;

d) a jegyző.

e) aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben résztvevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A sürgősségi indítvány

33. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba)a polgármester,
bc) az alpolgármester,
bd) a képviselő-testület tagja,
be) a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.

A tanácskozás rendje

34. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;

c) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(4) A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

35. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

36. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

38. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 3 képviselő- jelen van az ülésen.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,

b) képviselő-testületi tag kizárásához,

c) az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához,

d) hitel felvétel esetében.

39. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni

(2) Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján,

b) hitel felvétele esetében,

c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

40. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(3) E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek; az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő; a testvér.

(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.

41. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

42. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Győrsövényház Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés és interpelláció

43. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

44. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.

(2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.

45. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a jegyzőhöz

önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(6) A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a képviselő-testület.

46. § A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

47. § A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

48. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a polgármester, az alpolgármester;

c) a jegyző;

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.

c) A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

d) A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

e) a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Győrsövényház Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

49. § (1) Az önkormányzat rendeleteit a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(2) A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.

(3) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.

(4) A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.

(5) Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni.

A jegyzőkönyv

50. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,

c) az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,

d) az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,

e) a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,

f) a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,

g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

h) az ülés bezárásának időpontját,

i) a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását

j) a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.

A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) a jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példányban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - olyan módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
b) a jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást követő sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.
c) a jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.
d) egy példányát a település honlapján megjeleníti,
e) a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző,
f) a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba - azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
g) A választópolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
VI. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FÓRUM

Helyi népszavazás

51. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

Közmeghallgatás

52. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.

53. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.

Fórum

54. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

55. §

Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

(1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői a nyilvános Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
(3) A tanácskozási joggal meghívandók körét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

56. §

A polgármester

(1) A polgármester megválasztása alapján főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.
(4) A polgármester főbb feladatai:
a) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre alapján irányítja az önkormányzati hivatalt,
b) a jegyző javaslatait figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait a képviselő-testület munkájának, döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére.
d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
f) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
h) segíti a települési képviselők és bizottság munkáját.
(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
(6) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(7) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alakalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést, a képviselő-testület következő ülésén történő tájékoztatása mellett:
a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem érteve a vagyon értékesítését, megterhelését,
b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.
(8) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.
(9) A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban.

57. §

Alpolgármester

(1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.
(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.
(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat
(6) A képviselő-testület az alpolgármesternek jutalmat állapíthat meg, meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.

58. §

Jegyző

(1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) Aljegyző kinevezésére nem kerül sor.
(3) A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés és a képviselő-testület ülésein való részvétel a közös önkormányzati hivatal dolgozói munkaköri leírásában rögzített helyettesítési rend szerint történik.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályozatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere - a közös hivatalt alkotó községek polgármesterei véleményének kikérésével - gondoskodik a közös önkormányzati hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjének megbízásával. Tartós akadályoztatásnak minősül a jegyző 15 napot meghaladó távolléte.
(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és a bizottságnak, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel.
(6) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatain túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit
i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
j) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
VIII. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Enese Község, Fehértó Község és Bezi Község Önkormányzata Képviselő-testületeivel.

A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása szerint valamennyi nem hivatali székhely településen állandó jelleggel kirendeltség működik.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait az Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének
(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
IX. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

60. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozatokat-vizsgáló Bizottság létszáma 3 fő
(3) A Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 4. számú függeléke rögzíti.
(4) A bizottság belső működési szabályait és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg az SZMSZ 3. számú melléklete szerint.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.
(7) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

61. § (1) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b) bármely települési képviselő,

c) társadalmi szervezetek vezetői,

d) az önkormányzati intézmények vezetői

(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.

(2) A bizottság tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek.

(3) A bizottság ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

X. Fejezet

A TÁRSULÁSOK

63. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, a település fejlesztése, szellemi és kulturális örökségének megőrzése érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltatós szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.

(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

64. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása

(3) A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.

(4) A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:

a) a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozási;

b) testületi ülések együttes tartása

c) közös bizottságok szervezése

d) képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése

XI .Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

Az önkormányzat költségvetése

65. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;

c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni

Az önkormányzat költségvetése

66. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

67. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.

(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;

b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza.

68. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

69. § (1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

70. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

(2) A belső ellenőrzést megbízás útján látattja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.

XII. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

71. § Győrsövényház községben az SZMSZ 6. számú függelékben felsorolt összetételű német nemzetiségi önkormányzat működik.

72. § (1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját az Enesei Közös Önkormányzati Hivatal az SZMSZ 5. számú mellékletben meghatározott módon segíti.

73. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület ülésére, ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrsövényház Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete.

(3) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet (SZMSZ) mellékletei és függelékei:

Mellékletek:
1. sz. melléklet: Hatáskör átruházás viszonylatai
2. sz. melléklet: A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandók köre
3. sz. melléklet: A Bizottságok működésének és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályai
4. sz. melléklet: A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolása és a társulásokra átruházott hatáskörök, a képviselő-testület együttműködési megállapodásainak jegyzéke
5. sz. melléklet: A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működése feltételei biztosításának, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásának módszerei
Függelékek:
1. sz. függelék: Település fontosabb adatai
2. sz. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora
3. sz. függelék: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
4. sz. függelék: Bizottság tagjainak névsora
5. sz. függelék Kormányzati funkciók
6. sz. függelék Győrsövényház Német Nemzetiségi Önkormányzat összetétele
(5) A rendelet (SZMSZ) mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.