Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017.(XII.22.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. §

A helyi településképi rendelet célja Kóny község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. §

(1) Kóny területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. §

Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

            a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

            b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

            c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

4.§

E rendeletben Kóny területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. §

A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

2. Értelmező rendelkezések

6.§

Fogalommeghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas.

b) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

c) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

d) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

g) Információs berendezés: plakátok, hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m²-nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, az adott közterületen vállalkozások nevét tartalmazó berendezés.

3. A helyi védelem célja, feladata

7. §

(1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

8.§

(1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9.§

(1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett építmény, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,

e)  a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton értesíteni kell, ill. tájékoztatni a védelemmel kapcsolatos rendelkezésekről.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10.§

(1) A védett épületeket eredeti építészeti tömegükben és tetőformával kell megtartani, érintetlenül hagyva az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket: az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, díszítőelemeket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületek felújítása esetén a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:

• homlokzati nyílásrend az épület homlokzatán
  
• nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek, amelyek azonos távolságban vannak egymástól
• díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik
• törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására
• a tetőhajlásszöge 30° és 45° között kell, hogy legyen
• az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya nem változhat
• utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác, tetőtér beépítés esetén tetőablak
• a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület magasságánál
• az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani
• fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
  

(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(7) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

11.§

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a.) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b.) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

12.§

(1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) történelmi településmag

b) egyéb beépítésre szánt terület

c) gazdasági terület

d) településképi szempontból meghatározó védett területek

e) beépítésre nem szánt magas természeti értékű terület

 (2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

a) beépítésre nem szánt egyéb területek

9. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú

történelmi település mag területre vonatkozó településképi követelmények

13.§

Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó és vegyes funkciójú történeti területekre:

(1) A hagyományos településszerkezet, telekstruktúra megtartása érdekében ezen a területen a telkek utcai szélességének változtatását eredeményező telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás) nem megengedett.

(2) A telek utcafrontján önálló épületként különálló gépjármű tároló nem helyezhető el. Garázskapu utcafronti homlokzaton nem helyezhető el.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló beépítési módot.

(4) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(5) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(12) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(13) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(14) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.

(15) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása

(16) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

14.§

Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(3) Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (25^o-45^o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- díszítőelemeket visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző,

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület lakóterületen nem létesíthető. Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.

(12) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(13) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(14) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(15) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(16) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(17) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.

10. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú
egyéb beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

15.§

Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló beépítési módot.

(3) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(5) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(6) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(8) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(9) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(11) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(12) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.

(13) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása

(14) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

16.§

Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(3) Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (25^o-45^o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- díszítőelemeket visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző,

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület lakóterületen nem létesíthető. Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.

(12) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(13) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(14) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(15) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(16) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(17) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.

11. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú
gazdasági területekre vonatkozó településképi követelmények

17.§

Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

18.§

Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton     nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(2) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő legyen.

(3) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

12. A beépítésre nem szánt, településképi szempontból meghatározó védett, magas természeti

értékű területekre vonatkozó településképi követelmények

19.§

Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) Az utakat, élővizeket szegélyező fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(2) A természeti értékek fennmaradása érdekében a munkákat úgy kell időzíteni, hogy azok a veszélyeztetett fajok és élőhelyek fennmaradását biztosítsák.

20.§

Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-0,5 méter között legyen.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

13. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – beépítésre nem szánt területekre

vonatkozó településképi követelmények

21.§

Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- környezetétől nem elütő színű legyen.

22.§

(1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

    a) külterületi közlekedési és közműterületek.

    b) a gazdasági területek (kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 200m-es védőtávolságuk,

b) a településképi szempontból meghatározó területek, és 200m-es védőtávolságuk,

c) közparkok, közkertek, közterek területei,

d) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,

e) vízgazdálkodási területek.

(3) Nemzeti Parki területeken, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és -e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(5) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

15. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények

23.§

(1) Kóny Község Önkormányzata, önkormányzati intézmények, illetve helyi civil szervezetek által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen és molinón lehetséges.

(2) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet), az -e rendeletben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az információs berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal és anyaghasználattal létesíthető.

(4) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi.

(5) Az önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.

(6) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(7) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester a Tktv. 11/B. § (1)-(2) bekezdéseiben, a Korm. rendeletben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

 (8) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(9) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 15%-át.

(10) A cégér maximális mérete 1,5 m2 lehet.

(11) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)  az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

- a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

- arányos,

- a funkciót tükröző,

- a településképet kedvezőtlenül a legkevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

- nem rozsdásodó,

- minőséget képviselő,

- könnyen karbantartható,

- élénk színeket nem használó,

- az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

16. Szakmai konzultáció

24. §

(1) Településképi konzultáció kötelező a

a) településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területeken (történeti települési terület),

b) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területeken és

c) helyi védett épületek, objektumok esetén minden

építési, átalakítási, felújítási munkára.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

17. Településképi bejelentés

25.§

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

a) településképi szempontból meghatározó településrészek területén

b) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek esetén, valamint a reklámok és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településen cégérek településképi bejelentési eljárás nélkül helyezhetők el.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

d) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(7) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(8) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(9) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

18. Településképi kötelezés és bírság

26.§

(1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében

cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cc) egységes megjelenésének biztosítása,

cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása

cf) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,

cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.

d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;

e) védett növényzet és helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése, környezetében való szemetelés esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester

a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

(5) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(6) A védett fák tekintetében, aki a

a.) védett fákat elpusztítja, megrongálja

b.) védett fák közelében azokat veszélyeztető tevékenységet végez

c.) védett fák közelében tevékenységével vagy mulasztásával szennyeződést, ártalmat, károsodást idéz elő, szemetel, szabálysértést követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(7) A szabálysértési eljárást hivatalból vagy bejelentésre az önkormányzat jegyzője folytatja le.

19. Hatályba léptető rendelkezés

27.§

(1) E rendelet 2018. november 1-én lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

28.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kóny Község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 13/2000.(XI.20.) önkormányzati rendeletének 2.§-a,  10.§-a, 11.§-a és a 14.§ (3) bekezdésének f.) pontja hatályát veszti.