Mórichida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (X. 10.) önkormányzati rendelete

Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

Hatályos: 2014. 06. 30- 2025. 10. 01

Mórichida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (X. 10.) önkormányzati rendelete

Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról1

2014.06.30.

Mórichida Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Mórichida Önkormányzata vagyonát, a hatálya alá tartozó vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezést, a vagyon tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat, valamint a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra.

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint ingók, immateriális javak értékpapírok, pénzeszközök összessége.

(2) A vagyonon belül:

a) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati jog,

b) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke; vagyoni értékű jogok; üzleti, vagy cégérték; szellemi termékek,

c) értékpapír: egyéb részesedés; saját részvények, saját üzletrészek,

d) pénzeszköz: a készpénz; bankszámlán lévő pénz; csekk; betét.

3. § Az önkormányzat vagyona - rendeltetése alapján - törzsvagyonra, valamint egyéb vagyonra oszlik.

4. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek és parkok,

c) a vizek és viziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyag,

e) a községháza

f) minden más vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete forgalomképtelennek nyilvánít

(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:

a) a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

b) a közművek,

c) a közüzemek használatába adott vagyon,

d) a védett természeti területek és természeti értékek,

e) a temető,

f) a külterületi erdő,

h) a hatályos településrendezési tervek végrehajtásának biztosításában érintett ingatlanok,

g) minden más vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

5. § A törzsvagyonhoz nem tartozó egyéb vagyon forgalomképes.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának módja

6. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés:

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,

c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) a d) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,

h) a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,

i) vagyonszerzés,

j) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

k) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.

Vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok

6/A. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.

(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha a képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(5) Amennyiben a képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről határoz, a vagyonkezelői jogot ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

Vagyonkezelési szerződés

6/B. § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket, a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

b) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

c) a 3/B § (5) bekezdése szerinti esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

d) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

e) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia)

f) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

g) rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,

h) ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselése

i) a vagyonkezelésbe adott, támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,

j) termőföld esetén a földhasználati- nyilvántartási rendelkezéseket, költségek viselése 1) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.

Vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok

6/C. §

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(4) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

6/D. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Képviselő-testület ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.

(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

7. § .

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok,

feladat- és hatáskörök

(1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A forgalomképes egyéb vagyon elidegenítése és az egyéb tulajdonosi nyilatkozatok kiadása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
A 1 millió forint értékhatár feletti vagyont versenytárgyalás útján kell értékesíteni.
Az önkormányzati ingatlanokat érintő megállapított értékhatár nettó összegben értendő.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények és üzletrészek értékesítése,
üzletrészekkel való rendelkezési jog a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
(4) A vagyonnal való (1), (2), (3) bekezdés szerinti rendelkezés egyedi határozata alapján történik.
(5) Az (1) - (2) - (3) bekezdésekben foglalt jogügyletek létrejöttének alapjául szolgáló szerződések megkötése a polgármester feladata.
(6) Az önkormányzat oktatási intézményei - az intézményvezetők útján - annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.
(7) Az 1 000.000.- Ft névérték, illetve vagyonérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséhez a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.
(8) Egyesület székhely címeként önkormányzati intézmény címe a képviselő-testület hozzájárulásával és abban az esetben jegyezhető be ha közérdekű tevékenységet végez és a jogszerű használat feltételei biztosítottak.

8. §

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások,

az azokban való részvétel, illetve képviselet

1. Önálló vállalkozás, valamint gazdasági társaságba történő belépés lehetősége, szükségessége, az ezzel kapcsolatos megkeresések, ajánlatok, előzetes tárgyalások a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
2. Az önkormányzat érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság közgyűlésén, illetve taggyűlésén az Önkormányzatot a Polgármester, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott személy képviseli.
3. A (2) bekezdésben meghatalmazott az alábbi sorrendben lehet:
- jegyző
- alpolgármester
4. A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület nem tárgyalta - az önkormányzat érdekének figyelembe-vételéve köteles eljárni.
5. Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni a Polgármesteri Hivatalt.

Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok.

9. §

1. Az önkormányzati intézményeket a használatukba adott vagyontárgyakra - megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett.
A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.
2. A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.
3. A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
4. Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

10. §

1. Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosítás a 7. § (1) - (2) - (3) bekezdés szerint a Képviselő-testület hatásköre.
2. A forgalomképtelen kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani.
3. A korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyak hasznosítása tekintetében a Képviselő-testület dönt.
A Képviselő-testület döntésétől függően a hasznosítás lebonyolítására megbízást adhat az (1) bekezdésben foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatalon keresztül.

A versenyeztetési eljárás szabályai

11. § (1) Ingatlant, vagy annak egy részét csak forgalmi értékbecslés alapján csak pályázat, vagy licitálás útján lehet elidegeníteni, használatba, bérbe adni.

(2) A pályázatot, vagy licitálást jelen rendelet mellékletét képező "Pályáztatási és licitáltatási szabályzat" szerint kell kiírni és lefolytatni.

(3) Pályázatot kell kiírni, ha egyéb cél (közérdek) teljesülése szükséges az Önkormányzat számára megfelelő ár elérése mellett.

(4) Licitálást kell kiírni, ha az előírt feltételek teljesülése mellett a legmagasabb ár elérése a cél.

12. §

Vegyes és záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba,.
(2) Ezzel egyidejűleg a 11/1996./X.1../ és az azt módosító 7/2000/V.10./ rendelet hatályát veszti.
/ Ihász László / /Dóka Zoltánné/
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetése megtörtént .
Mórichida, 2004.október 10.
Dóka Zoltánné
körjegyző
1

Az önkormányzati rendeletet a Mórichida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (X. 1.) önkormányzati rendelete 15. §-a hatályon kívül helyezte 2025. október 2. napjával.