Mórichida község önkormányzata képviselő testületének 10/2018 (IX.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 10. 01- 2019. 11. 15Mórichida község önkormányzata képviselő testületének 10/2018 (IX.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mórichida Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel az arculati kézikönyvvelés a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017 (IV.3.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Mórichida község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Mórichida község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. sz. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
c) 3. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz
4. § E rendeletben Mórichidaterületére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
2. Értelmező rendelkezések
6. § Fogalommeghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
d) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
e) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
f) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
g) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
h) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
j) Információs berendezés: plakátok, hirdet5ések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, az adott közterületen vállalkozások nevét tartalmazó berendezés.
3. A helyi védelem célja, feladata
7. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valaminttermészeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,
e) a védett érték szakvéleményalapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
10. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületek felújítása esetén a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:
7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területek (történeti települési terület)
b) településképi szempontból meghatározó pincesor területe
c) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) egyéb beépítésre szántterületek (átalakuló területek)
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
9. Településképi szempontból meghatározó
beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területekre:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületi szélesség nem változtatható.
(2) Azépületépület-bővítéshelyét,tömegétésannakarányait a hagyományosankialakultbeépítésiformáhozkelligazítani.
(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, oldalhatáron ) álló (egyes helyeken kialakult zártsorú) beépítési módokat
(4) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.
(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(9) Atelekterületénekburkolatlanésbenemépítettrészétzöldfelületkéntkellkialakítani.
(10) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(11) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(12) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, japán akác stb. nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól a különböző gyümölcsfák (pl. diófa), amelyek a település utcáin jellemzően már megtalálhatóak.
(13) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat javasoljukalkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegennövények alkalmazását.
(14) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
(15) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem javasolt.
(16) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területekre:
(1) Utcafrontramerőlegesgerincűépületvagyépületszárnyszélességenemlehet8,0méternéltöbb.
(2) Az épületeken a tetősíkból kiálló tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(5) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(6) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(7) Apárkánykiülésenemlehetnagyobb50cm-nél.Azoromfalonahéjalástúlnyúlásanemlehettöbb10cm-nél.
(8) Azépületutcaihomlokzatánerkélyvagyloggianemalakíthatóki.
(9) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
10. Településképi szempontból meghatározó
pincesor területére vonatkozó településképi követelmények
15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó pincesor területére:
(1) A területen fémből, fából, kőből és egyéb természetes anyagokból, valamint téglából készült térbútorok helyezhetők el.
(2) Kerítés csak a saját telekkel rendelkező épületek telkén létesíthető. A kerítés anyaga csak természetes eredetű lehet (fa, tégla, vakolt felület). A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(3) Az épületek bővítésének helyét,tömegétésannakarányaita hagyományosankialakultbeépítésiformáhozkelligazítani.
(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
(5) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel, valamint gyümölcsfákkal történhet.
(6) A területen önállótávközlésiantennatorony, széltorony nemhelyezhető el,nemfejleszthetőésnemkorszerűsíthető.
(7) A területen nagyfeszültségűelektromosvezeték (létesítés, fejlesztés, korszerűsítés) csak földkábelben mehet.
(8) A területen található faállományt fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó pincesor területére:
(1) Az épületeken előtető nem alakítható ki.
(2) Az újonnan elhelyezésre kerülő épületek tetőgerincének iránya a már kialakult szomszédos épületek tetőgerinceinek irányához igazodjon.
(3) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(4) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(5) Az épületek tetőhéjalására csak kerámiacserép vagy nád alkalmazható.
(6) A területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetők el.
(7) Homlokzatképző anyagok csak a hagyományosan kialakult vakolt, illetve téglafelületek lehetnek. (Kivétel deszkázott oromfal!)
11. A településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekrevonatkozó településképi követelmények
17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(4) A településképvédelmeérdekébenazépületekföldszintipadlóvonalmagasságaazépületésaterepszintcsatlakozásátólmért0,02-1,0 méterközöttlegyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen az anyaghasználat:
11. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területekre
vonatkozó településképi követelmények
19. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(3) A területen az anyaghasználat:
12. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
20. § (1) Atelepülésközcélúellátásátbiztosítófelszíniésfelszín felettienergiaellátásiéselektronikushírközlésisajátosépítmények,műtárgyakelhelyezéséreelsősorbanalkalmasterületekazalábbiak:
a) külterületiközlekedésiésközműterületek.
b) agazdaságiterületek(kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)
(2) Az(1)bekezdésszerintisajátosépítmények,műtárgyakelhelyezéséreazalábbiterületeknemalkalmasak:
c) a természetvédeleméstájvédelemterületei,és200m-esvédőtávolságuk,
d) a településképi szempontból meghatározóterületek,és200m-esvédőtávolságuk,
b) közparkok, közkertek,közterekterületei,
c) avédelmi és közjólétirendeltetésűerdőterületek,
d) vízgazdálkodásiterületek.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén és pufferterületen, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen önállótávközlésiantennatorony, széltorony nemhelyezhető el,nemfejleszthetőésnemkorszerűsíthető.
(5) A lakó funkciójú területen önállótávközlésiantennatorony, széltorony nemhelyezhető el,nemfejleszthetőésnemkorszerűsíthető
(6) Településképi szempontból meghatározó területennagyfeszültségűelektromosvezetéklégvezetékkéntnemhelyezhetőel,nemfejleszthető,nemkorszerűsíthető.
13.Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezésére a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Az információs berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal.
(4) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi.
(5) Az önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.
(6) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(7) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester a Tktv. 11/B. § (1)-(2) bekezdéseiben, a Korm. rendeletben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.
(8) Építési reklámháló kihelyezését az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra a polgármester engedélyezheti, mely időtartam indokolt esetben egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható.
(9) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(10) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át.
(11) A cégér maximális mérete 0,75 m2 lehet.
(12) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,
b) gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,
c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
14. Településképi bejelentés
22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
a) településképi szempontból meghatározó területeken
b) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában
az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások és reklámok tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(5) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Mórichida Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.
(7) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.
(8) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.
15.Településképi kötelezés és bírság
23. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
d) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
da) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében
db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
dc) egységes megjelenésének biztosítása,
dd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
de) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
df) a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata,
dg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendbentartásaérdekében.
e) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;
g) védett növényzet és helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése, környezetében való szemetelés esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságotszab ki.
(5) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
(6) A védett fák tekintetében, aki a
16. Hatályba léptető rendelkezés
22. § (1) E rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba.
23. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Mórichida község önkormányzata képviselő-testületének Mórichida község helyi építési szabályzatáról szóló13/2005 (IX.30.)önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik