Mórichida Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2018. (IV.04.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról, ültetési távolságának szabályairól

Mórichida Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48.§. (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja:

a.) a fák és cserjék (fás szárú növények) rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása,

b) a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, és

c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás,

d) elősegíteni a község belterületén történő fás szárú növények ültetését a helyi előírások betartásával, úgy hogy a várható lombkorona és gyökérzet növekedésének figyelembevételével elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták a szomszédok között.

2. A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Mórichida község belterületére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személyre, és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Fás szárú növény: A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

2. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben maghatározott fogalom.

3. Kertészeti szakvélemény: kertészeti szaképítő által készített kivágásra javasolt fák előzetes vizsgálatáról készült megállapítás, melynek a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) is tartalmaznia kell.

4. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

5. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben meghatározott fogalom.

6. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj- talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.

7. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.

8. Fa jelentős mértékű csonkítása: Olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely ennek további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza.

9. Illegális fakivágás: engedély nélkül végzett fakivágás.

10. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.

4. Hatásköri szabályok

4. §.

(1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskört Mórichida Község Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át.

(2) A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény  rendelkezései az irányadók.

(3) A közterületen történő fa és cserje kivágását a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet alapján a növény helye szerinti illetékes jegyző engedélyezi, a kivágott fa és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

II. Fejezet

Eljárási szabályok

5. A Zöldterületek és zöldfelületek megóvása

5. §

(1) Mórichida község közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni

b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá

c) fejleszteni, megfelelően tartani és felújítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül a fás szárú növény

a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása

b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá

c) eltávolítása kiszáradás esetén.

6. Telepítési távolságokra vonatkozó előírások

6. §

(1) a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan (épület) illetve a telekhatártól (mértékegység: méter)

(2) Az (1) bekezdés szerinti ültetési távolság irányadó azon fás növény esetében is, amelyik természetes növekedésében az adott pontban megadott magasságot egyébként meghaladja, de a növény magasságát az ingatlan tulajdonosa, használója az alkalmazott ültetési távolság szerint kategória szerinti méretre korlátozza, és azon megtartja.

(3) Élő sövény kerítésként, lehatárolásként telekhatárra csak mindkét ingatlan tulajdonosának beleegyezésével telepíthető, annak gondozása is közös feladatuk.

(4) Kúszó-kapaszkodó fás szárú növény – tulajdonosi hozzájárulás hiányában csak saját tulajdonban lévő falra, fára, kerítésre futtatható fel.

7. Közterülete történő telepítés

7.§

(1) Közterületen fás szárú növényt telepíteni csak engedéllyel lehet. Az engedélyt a jegyző kérelemre adja ki.

(2) A közterületen elültetett növények gondozásáról a közterülettel határos ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) Közterületen kizárólag az engedélyben meghatározott fák ültethetőek. Elsősorban őshonos, illetve környezetbe illő, környezettűrő fás szárú növények ültetése javasolt. Allergizáló, vagy özönfajok nem ültethetők.

(4) A legkisebb ültetési távolság közterületen:

a) gázvezetékről 2,0 méter

b) egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter

c) fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0 -6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0 -10,0 méter

d) kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre

e) középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre

f) nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtóó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.

(5) A (4) bekezdésben foglalt telepítési távolságoktól kérelemre a polgármester eltérést engedélyezhet, amennyiben a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd ahhoz írásban hozzájárul. A kérelemhez csatolni kell a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd írásbeli hozzájárulását, valamint a telekszomszéd ingatlannal rendelkezési jogosultságának igazolását.

(6) A fás szárú növények ültetését a közművek figyelembevételével kell elvégezni és az erre vonatkozó külön szabályokat (biztonsági övezet előírásait) be kell tartani.

(7) Közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell.

(8) Utcai kerítés helyett élő sövény ültetése esetén az nem nyúlhat a telekhatáron túlra.

8. A közterületen található fa kivágása és pótlása

8. §

(1) Közterületen lévő fás szárú növények kivágására a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet szabályai vonatkoznak, a kérelmet a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a jegyzőhöz.

(2) Az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, a jegyzőnek történő bejelentést követően. Amennyiben a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag bejelenteni, legkésőbb a fa kivágását követő 3 napon belül.

(3) A jegyző a fa tulajdonosát a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos az élet-vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkás – a tulajdonos költségén történő – elvégeztetésére.

9.§

(1) A jegyző a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti, továbbá megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.

(2) A jegyző a fakivágás engedélyezése keretében rendelkezik a fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét.

(3) A pótlási kötelezettség a tulajdonost, illetőleg azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás megtörtént.

(4) Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét is.

5) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen

a) a fa kiszáradása

b a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése,

c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása

okán fellépő fakivágás.

(7) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(8) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

9. Egyéb rendelkezések

10. §

(1) A telek tulajdonosának kötelessége a növényzet ápolása, gondozása, valamint a szomszéd telekre átnyúló ágak levágása.

(2) E rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fás szárú növények esetében, amennyiben eltér az e rendeletben meghatározottaktól, annak tulajdonosa köteles úgy gondozni, illetve nyesni a növényt, hogy a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.

(3) Aki a rendelet

a) a) 5.§ (1) bekezdésében,

b) 6.§ -ban,

c) 7.§ (1) -(3) bekezdésében,

d) 8. §. (1) bekezdésben

e) 10. § (1)-(2) bekezdésben

foglalt előírásokat megszegi a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt 200.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) A közösségi együttélés kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon az Önkormányzat jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására, a bírság mértékének megállapítására, valamint a bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni..

Záró rendelkezések

11.§

Ezen rendelet a 2018. május 1. napján lép hatályba.

Mórichida, 2018. március 13.

                      László Attila                                                   Tarr Attila

                     polgármester                                                   jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Mórichida, 2018. április 04.

                                                                           Tarr Attila

                                                                              jegyző