Páli Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

A rendelet hatálya

1.§

(1) Jelen előírások területi hatálya Páli község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2^[1] jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

2.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

1. bel- és külterület határa,
2. a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
3. meglévő és tervezett szabályozási vonal,
4. területfelhasználási egység határa,
5. építési övezet, övezet határa és előírásai,
6. sajátos jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)-(5) bekezdésben szereplő esetek kivételével^[2].

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre előírt minimális telekméretek betartását.

(5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

Sajátos jogintézmények

3.§

A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

1. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés^[3].
2. Beültetési kötelezettség: A telek szabályozási terven jelölt részén telepítendő védő zöld sáv, melyet háromszintű növényzet (gyep, cserje, lombkoronaszint együttesen) ültetésével kell kialakítani. A beültetésű kötelezettségű területen legfeljebb a területet keresztirányban átszelő utak alakíthatók ki. A növénytelepítést a beruházás részeként, az építési tevékenységgel egyidőben kell megvalósítani.

Fogalom meghatározás

4.§

A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

1. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
2. Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat közterületi telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.
3. Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
4. Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására és a zöldfelületi arány meglétének igazolására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.
5. Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban^[4] foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni^[5].
6. Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok ) ellátott felület és/vagy vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.
7. A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.
8. Építési vonal: a kötelező előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.
9. Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

Telekalakítás általános szabályai^[6]

5.§

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A 86.sz út mellett a tervezett beépítésre szánt területen új, zajterhelésre érzékeny épület (pl. lakó-, kereskedelmi szállás-) a távlatban várható zajterhelés miatt csak az út tengelyétől mért 35 m távolságon kívül helyezhető el.

(2) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság – a települési önkormányzat egyetértésével – a településrendezési szempontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni az építés által befolyásolt környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény zavaró környezeti hatások nélküli megvalósításához szükséges környezetvédelmi követelmények, feltételek meghatározására.^[7]

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő.

1. Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése estén 5.0 m-t kell meghatározni. A kötelező előkert határát építési vonalként kell értelmezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet minimális előkertet határoz meg, ott az előírt szélesség megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.
2. Az oldalkert szélessége:
   • szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,
   • oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.
   • hézagosan zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az építménymagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.
3. a hátsókert mélysége:
   • az övezeti előírásokban megállapított minimális telekmélységet el nem érő telkek esetén legalább 4,0 m,
   • a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
   • a 40 m-t elérő és meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,
   • 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen.
   • Ahol a szabályozási terv házikert övezetet jelöl, a telek érintett része hátsókertnek tekintendő.

(4) Az építési hely beépítésre nem szánt területeken– amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK előírásainak megfelelően határozandó meg.

(5) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(6) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható.

(7) A beépítésre nem szánt területeken történő építések építési engedélyezési eljárása során^[8] az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(8) A beépítésre nem szánt területeken csak környezetbarát, természet közeli tájképi megjelenésű területeken kialakult magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat, cserép, fa,) alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(9) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló hatályos jogszabályokban megfogalmazott előírások meglétét is vizsgálni kell.

(10) A zöldfelület minden 150 m²-én legalább 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.

Tilalmak és korlátozások

7.§

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) 078/23 és 590/5 hrsz-ú közterületekről lakótelek nem nyitható, csak a teljes tömb (550, 548/2, 064/3, 078/4 hrsz-ú ingatlanok által határolt terület) felülvizsgálata után.

(3) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

1. a nagy állatlétszámú, (üzemi) állattartás célját szolgáló új épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el,
2. a szennyvíztisztító 300 m-es védőtávolságán belül állandó lakás céljára vagy élelmiszer-, gyógyszer feldolgozására, csomagolására, raktározására szolgáló épület nem helyezhető el.

(4) Felszíni vizek természetközeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

1. A vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
2. a tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:

- A VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,

- A társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.

(5) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

1. országos főforgalmi utak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 100-100 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
2. országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
3. 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,
4. kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,
5. A vízműkút belső védőövezete a kút körüli 10 m sugarú kör, külső védőövezet a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű.
6. Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

8.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

1. hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett,
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, buszvárók és tartozékaik),
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
4. szobor, díszkút, szakrális emlék,
5. távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

(4) A szabályozási terven jelölt kizárólagos használatú zöldfelületek, azok a területek, amelyek közkert, közpark funkciót töltenek be a település zöldfelületi rendszerében, ahol közterület-alakítási terv alapján alakítható ki a terület.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

9.§

(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

1. Lakóterületek:

falusias lakóterület                                                                                                                                                             Lf-1 – Lf-3,

2. Vegyes területek:

településközpont vegyes terület                                                                                                      Vt

3. Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                                  Gksz

ipari gazdasági, szolgáltató terület                                                                                  Gip

ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) terület                            Gipm

4. Különleges területek:

sportterület övezete                                                                                                                                                           Ksp

temető területének övezete                                                                                                               Kt

szennyvíztisztító                                                                                                                                                                  Kszt

bányaterület                                                                                                                                                                                        Kb

idegenforgalmi                                                                                                                                                                    Kid

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

1. Közlekedési és közműterületek:                                                                                      

közút övezete                                                                                                                                                                      KÖu

2. Erdőterületek

gazdasági célú erdő övezete                                                                                                           Eg

3. Mezőgazdasági területek:

általános mezőgazdasági övezete                                                                                  Má-á

természeti területek mezőgazdasági övezete                         Má-t

szélkerék-erőművek ált.mezőgazdasági övezete                         Má-em

4. Vízgazdálkodási területek övezete                                                                                 

vízmedrek                övezete                                                                                                                                                            V

vízgazdálkodási terület védelmi célú erdő övezete       Vev

hullámtéri mezőgazdasági övezet                                                                                   Vmá-h

Falusias lakóterület

10.§

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető^[9]:

1. telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület, az építési övezetben meghatározott minimális telekterület kétszeresét meghaladó telken 2 db lakóépület,
2. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
3. a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,
4. a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő^[10] kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.

(5) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(6) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

1. Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kötelező előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.
2. Ha az építési övezet hézagosan zártsorú beépítést ír elő, akkor a már kialakult 12 m-nél keskenyebb telkeken zártsorúan is elhelyezhető az épület. A csatlakozási lehetőséget biztosítandó a közterület felé eső építési helyen 12 méteres mélységig a telekhatáron álló épületrészt tűzfalasan kell kialakítani.
3. Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.
4. Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
   • Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
   • Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
   • Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(8) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

1. Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
2. Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
3. Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
4. A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).
5. Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(9) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(10) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.

(11) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf– 1 – jelű övezet szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély kialakult telekosztás, hézagosan zártsorú beépítés.

Lf – 2 – jelű övezet szabálytalan alaprajzú kisméretű telkek, oldalhatáron vagy szabadom álló beépítés,

Lf – 3 – jelű övezet szabályos telekosztás, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés,

(12) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Lf	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Lf-1	1000	14	50	HZ	i	60	20	5,0	0,5
Lf-2	500	14	30	O, SZ	i	50	30	4,5	0,6
Lf-3	800	16	40	O, SZ	i	55	25	4,5	0,5

i= illleszkedés

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

1. igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
2. közösségi, szórakoztató, kulturális épület^[11],
3. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
4. lakóépületek,
5. játszókertek, közkertek, sportépítmények,
6. önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások erre lehetőséget adnak.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

1. meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.
2. meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

1. A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs).
2. Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy oromfalas kialakítású).
3. Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
4. Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).
5. Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. A telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
2. Új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon,) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.
3. A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt a parkolók felülete műanyag gyepráccsal borítható.

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Vt – intézmények hézagosan zártsorú övezete: lakó és kereskedelmi szolgáltató, egészségügyi, szociális, szálláshely szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló övezet,

(9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások*			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Vt	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Vt	1500	16	50	HZ	i	40	40	6,0	0,8

i= illleszkedés

Gazdasági terület

12.§

(1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. Az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatba vételének idejére a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés meg kell valósítani.
2. Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
3. A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 3 m szélességben egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet telepítendő.
4. A gazdasági területeken az eltérő területfelhasználású területtel (kivéve a gazdasági területeket átszelő, ill. feltáró utakat) érintkező telekhatárok mentén legalább 10,0 m széles, többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn.
5. A c) pont szerinti telekhatár menti növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.
6. Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő
   • egyoldali merőleges beállás esetén 4,
   • egyoldali párhuzamos beállás esetén 2,
   • legalább 2 m szélességű középső zöldsávval kialakított parkoló esetén 6

parkolóhely után.

7. Talaj- és vízvédelmi szempontból a kialakításra kerülő tehergépkocsi várakozó helyek, rakodók, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

13.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
3. kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
4. igazgatási, egyéb irodaépület,
5. üzemanyagtöltő,
6. sportépítmény,
7. közösségi, szórakoztató, kulturális épületek^[12].

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Gksz	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Gksz	2000	30	-	SZ	10	40	30		7,5	0,5

*az építménymagasság meghatározásnál a fejépületként kialakított irodaépület és a csarnoképületek együttes, átlagos építménymagasságának kell a határértéket teljesíteni.

(3) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

(4) Az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Ipari gazdasági, szolgáltató terület

14.§

(1) Az ipari gazdasági övezetben elsősorban:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
3. kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
4. igazgatási, egyéb irodaépület,
5. üzemanyagtöltő,
6. sportépítmény,
7. közösségi, szórakoztató, kulturális épületek^[13].

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Gip	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Gip	2000	30	-	SZ	10	40	35		7,5	0,5

Ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) övezet állattartásra is hasznosítható gazdasági terület

15.§

(1) A mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) az üzemi méretű árutermelő, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban:

1. állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,
2. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
3. a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
4. irodaépület,
5. mezőgazdasági gépek számára, műhelyépületek és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,
6. a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára sportépítmény

létesíthető.

(3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Gipm	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Gipm	5000	50	-	SZ	15	40	30		5,5*	0,3

* Technológiailag indokolt esetben az építménymagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takarmánytároló)

(4) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 17°-30° közötti tető hajlásszögűek lehetnek.

Különleges területek

16.§

1. A különleges területek építési övezetei az alábbiak:
   1. Kt jelű temetkezési célú különleges területek övezet,
   2. Ksp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete e,
   3. Kszt jelű szennyvíztisztító
   4. Kb jelű bányaterület
   5. Kid jelű különleges idegenforgalmi terület

2. A Ksp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre vonatkozó előírások:
   1. Az építési övezetben elhelyezhetők:
      • kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,
      • sportpályák, de technikai sportok pályája nem lehet,
      • terület használatához szükséges fásított parkolók.
   2. Az építési övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3m-es előkert megtartásával helyezendők el.
   3. Építészeti kialakításra vonatkozó előírások, a 13.§-ban, a gazdasági övezetben meghatározottak szerinti.

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Ksp	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Ksp	5000	-	-	SZ	-	50*/70*	10		5,5	-

* burkolt sportpályák kialakítása esetén 50 %-ra csökkenthető.

3. A Kt jelű temetők területeinek övezeteire vonatkozó előírások:
   1. A Kt jelű övezetben elhelyezhetők: a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei).

2. Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el. Kápolna létesítése esetén lehet az építménymagasság felső határa 12m.
3. A következő tartalommal:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Kt	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Kt	4000	-	-	SZ,O	3	40	15		5,0	-

4. A temető új bővítési területén belül, a telekhatár mentén 30-30 m széles, sírhelyek számára nem igénybe vehető belső zöldsávot kell kialakítani.
5. A temető minden 200 m²-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

4.    A Kszt jelű szennyvíztisztító területének övezetére vonatkozó előírások:

1. A Kszt jelű övezetben elhelyezhetők: a szennyvíztisztítást céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (tisztító-, szikkasztó medencék, az őrzés és üzemeltetés építményei).
2. Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el. Az építménymagasságtól csak egyedi technológiai igények kielégítése esetén lehet eltérni.
3. Az építési övezetre vonatkozó előírások:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Kszt	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Kszt	K	-	-	SZ	3	40	30		5,0	-

K= kialakult

5. A Kb jelű bányaterületek övezete a bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt területek (bányatelkek).

1. Az építési övezetben elhelyezhető építmények

• a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények,
• porta és mérleg épület,
• a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás,.) szükséges építmények,
  2. Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 10m-es előkert megtartásával helyezendők el. Az építménymagasságtól csak egyedi technológiai igények kielégítése esetén lehet eltérni.
  3. Az építési övezetre vonatkozó előírások:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Kb	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Kb	5000	-	-	SZ	10	15	10		5,0	-

6. A Kid jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen turisztikai célú hasznosítást szolgáló területek.
   1. Az építési övezetben elhelyezhetők :

• a pihenést, testedzést szolgáló építmények,
• kereskedelmi, szállásférőhely szolgáltató épület, kemping,
• kereskedelmi, szolgáltató épület,
• horgászstég.

Az építési övezetben nem helyezhetők el:

• egyéb gazdasági célú épület,
• önálló parkoló felület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállítót járművek számára.
  2. Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3m-es előkert megtartásával helyezendők el.

3. Az építési övezetre vonatkozó előírások:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Kid	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
	terület m2	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Kid	5000	-	-	SZ	3	60*	15		5,0	-

*a kötelező zöldfelület számításánál az átlagos vízszinthez tartozó vízfelületek a kötelező zöldfelületek számításánál 0,7 %-os szorzóval zöldfelületként veendők figyelembe.

Erdőterület

17.§

1. Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
2. Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben^[14] meghatározottak a mérvadók:
   1. az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,
   2. a Vev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek (pl. ártéri erdőterületek).
3. Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
   1. az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),
   2. az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).
4. Az erdőgazdasági övezetben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok^[15] alapján történhet.
5. Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. 
6. Az „Országos Ökológiai Hálózathoz” tartozó és a szabályozási terven természeti területként jelölt területeken erdősítés csak őshonos fafajok felhasználásával történhet. A nem védett területek erdősítésénél is legalább egyharmad elegyarányban őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni

7. Az erdőövezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* (ha)		Beépítettség %		Szintterületi mutató	Legkisebb zöldfelület (%)	Beültetési kötelezettség (%)	A megengedett legnagyobb építmény magasság* (m)
					terepszint
	legkisebb (m2)	legnagyobb (m2)	területe (m2)	széles-sége (m)	alatt**	felett
Eg	-	-	100.000	-	0,3	0,3	-	98	95	5,5

**a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.

Mezőgazdasági területek

18.§

1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
2. A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:
   1. A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.
   2. A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.
3. A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:
   1. az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,
   2. az Má-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,
   3. az Má-em szélkerék-erőművek általános mezőgazdasági övezete, ahol részletes fejlesztési programra alapozott előzetes környezeti hatásvizsgálat és szabályozási terv alapján a szélkerék erőművek különleges övezete kialakítható, illetve ahol a szélkerekek biztonságos üzemeltetése érdekében a mezőgazdasági övezetekben általában megengedett építés korlátozott.
4. Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:
   1. a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
   2. a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.
5. Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

1. a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
2. a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.

6. Az Má-em jelű övezetben elhelyezhető építmények:

1. a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók) a szélerőművek zaj- és rezgésterhelésétől függően (munkahelyi zaj- és rezgésvédelem),
2. az esetleg zavaró mértékű zaj- és rezgésterhelés miatt állattartó épület és lakóépület nem helyezhető el.

7. A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet			A telek										Az épület
Sajátos területhasználat	Övezeti jel	A beépítés jellemző módja	A kialakítható új telek mérete (m2)		Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb				A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint*				Megengedett legnagyobb építmény-magassága (m)
					területe (m2)		szélesség (m)		felett (%)		alatt (%)
			legkisebb	legnagyobb	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági .épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)
Általános mg-i övezet	Má-á	SZ	5.000	-	50.000	100.000	50	50	2	0,6	-	-	5,5	4,5+ 5,5
Természeti területek mg-i övezete	Má- t	SZ	10.000	-	500.000	500.000	50	-	0,1	-	-	-	5,5	4,5+ 5,5
Szélkerék-erőművek általános mg-i övezete	Má-em	SZ	-	-	200.000	-	50	-	0,3	-	0,3	-	4,5	-

8. A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. területe 500 m² lehet.
9. A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 17°-40° között lehet.

Vízgazdálkodási terület

19.§

1. A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:

1. a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre  (V jelű övezet),
2. a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
3. ártéren meglévő megőrzendő erdők övezete (Vev jelű övezet),
4. a Vmá-h jelű hullámtéri mezőgazdasági területek, ahol a mezőgazdasági gazdálkodást (növénytermesztés, állattartás) az árvízvédelem érdekeinek alá kell rendelni,
5. vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei (Vü jelű övezet).

2. A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.
3. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

1. a biztonságos felszíni vízelvezetést, árvízvédelmet ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
2. segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
3. biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását^[16].

4. A Vev jelű övezet területei a vízgazdálkodási övezeten belüli védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. A Vev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:
   1. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
   2. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

Övezet jele	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* (ha)		Beépítettség %		Szintterületi mutató	Legkisebb zöldfelület (%)	Beültetési kötelezettség (%)	A megengedett legnagyobb építmény magasság* (m)
					terepszint
	legkisebb (m2)	legnagyobb (m2)	területe (m2)	széles-sége (m)	alatt**	felett
Vev	-	-	-	-	-	-	-	98	95	-

Közlekedési és közmű területek

20.§

1. A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti és vasúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.
2. A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.
3. A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
   1. Gyorsforgalmi út: M86 autópálya (tervezett) K.I.A
   2. Országos másodrendű főút: 86 sz. főút (meglévő) K.IV.B, B-IV.b-C.
   3. Országos mellékút:  8426 j. összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.c-C, 8427 j. összekötő (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C, 8607 j. összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.c-C
   4. Feltáró kiszolgáló utak: földút K.VIII.C
   5. Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (meglévő) B.VI.d.D
   6. Kerékpárút K.IX., B.IX.
   7. Gyalogút B.X.
   8. A település egyéb kiszolgáló útjainak tervezési osztály szerinti besorolása belterületen: B.VI.d.B., külterületen: K.VIII.A.
   9. A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
4. Járművek elhelyezése
   1. A meglévő közintézmények (pl.: iskola, templom, polgármesteri hivatal, temető.) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.
   2. Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.
5. A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.
6. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei

21.§

1. A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
2. Azoknál az ingatlanoknál, amelyek a meglevő közcsatorna hálózatára nem kapcsolódtak rá, a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat megléte esetén építési engedély a hálózatra való rákötés feltételével adható meg.
3. Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
4. A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.
5. Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
6. A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.
7. Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
8. A kisfeszültségű villamos és az elektronikus hírközlési hálózatokat valamint a kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.
9. Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem engedélyezhető.

Föld- és talajvédelem

22.§

1. A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni és az építtető köteles gondoskodni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
2. A földmozgatással járó munkavégzések során:

1. A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.
2. A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).
3. Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
4. A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

3. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
4. Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
5. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.
6. A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
7. A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.
8. A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
9. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

23.§

1. A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

1. tevékenységet folytatni,
2. új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.

2. A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
3. A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
4. A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.
5. A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban környezetvédelmi engedély alapján módosulhat.

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

24.§

1. A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „B”, érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
2. A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
3. A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.
4. Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.
5. A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.
6. Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.
7. A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.^[17] A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.
8. A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

25.§

Zaj- és rezgés elleni védelem

1. Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
2. A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő „laza beépítésű falusias lakóterületek” és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, összekötő út mellett 60/50 dB, országos főút mellett 65/55 dB nappal/éjjel értékek.
3. Az üzemi eredetű zaj megengedett zajterhelési határértékei „laza beépítésű falusias lakóterületek” és vegyes területek esetén 50/40 dB nappal/éjjel értékek.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

4. A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
5. Amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek - a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
6. Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.
7. A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
8.  A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a térségi hulladékgazdálkodási rendszer területén kiválasztott településben kialakított lakossági hulladékudvar területén történhet.
9. A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.

Régészeti lelőhelyek védelme^[18]

26.§

1. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
2. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
3. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
4. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei

27.§

1. A műemlékek műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.
2. A műemléki környezetben a homlokzatarchitektúra, a színezés, a nyílászárók elhelyezése és mérete a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építendő ki: álló ablak, keretezés, párkány, szemöldök, fehér vagy pasztell színek és árnyalataik alkalmazása, sötét lábazat, oromfalas kialakítás. A héjazat nem készülhet műpalából, és legalább a hagyományos héjazati anyagokhoz kell igazítani (nád, cserép).
3. Utcai homlokzaton külső gázvezeték és nyomásszabályozó nem létesíthető. A nyomásszabályozó a kerítéslábazat takarásában, vagy az oldalkerti homlokzaton helyezhető el. Külső homlokzaton gázvezeték a párkány vonalában a ház homlokzatával azonos színűre mázolva vezethető. Közterület felöli homlokzaton megjelenő szerelt kémény és utcai homlokzaton parapet konvektor kivezető nem létesíthető.

Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

28.§

1. Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.
2. A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:
   1. a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).
   2. A védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.
3. A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást^[19] vezet.
4. A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.
5. A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

29.§

(1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

1. Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.
2. A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
3. Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.
4. Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).
5. A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
6. A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

Táj- és természetvédelem

30.§

1. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.^[20]
2. A „Natura 2000” jogszabályban meghatározott^[21] területeit érintő használatmódosítás és építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve a „Natura 2000” területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet.^[22] A „Natura 200” területeket a III. számú függelék tartalmazza.
3. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai hálózat elemeinek és rendszerének megmaradását. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.^[23]
4. Az építés-kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
5. A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

1. A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával - meghatározza.
2. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
3. A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

6. A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.
7. A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

Záró rendelkezések

31.§

1. E rendelet 2006. október 1-jén lép hatályba..
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Páli község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 1/1996. (I. 30.) rendelet.
3. A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

                             ….……………………………….                                ……………………………………

                                Póczik András polgármester                                          P.H.                                                       Pető Attila körjegyző         

I. Régészeti terület

nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete:

az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok):

1. 0146/16, 0139/1, 0141/1
2. 0139/4-7, 0133/3, 8, 0138, 0130/8
3. 087/4-5, 092/7
4. 0104/15-18, 0131/8
5. 0137/1-2, 0138, 0133/6, 0138, 0139/1-2, 0136
6. 071/12-15
7. 0126/1-3
8. 099/6-8, 099/81
9. 0139/2-3, 0133/4-5, 0138, 0130/8
10. 0133/3-4
11. 060/5-6
12. 059/1-5, 060/1-4

régészeti érdekű terület:

Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján egyéb lelőhelyek feltételezhetők:

• a lelőhelyek környezetében egy legalább 200 méteres sávot (régészeti lelőhely védősávjaként) régészeti érdekű területnek kell minősíteni,
• kiszáradt folyómedrek környezetében ezért további lelőhelyek előkerülése várható, ennek következtében a hajdani vízfolyások parti részei régészeti érdekű területnek tekintendők,
• a magasabb kiemelkedéseken és dombvonulatokon újabb régészeti leletek előkerülése várható, s így ezek régészeti érdekű területnek számítanak.,
• a község belterülete, főként annak központi, templom körüli része szintén régészeti érdekű terület; nem csupán az itt lévő régészeti lelőhely miatt (4. lelőhely), hanem mert a középkori Páli falu maradványai is itt keresendők (külön figyelmet érdemel a község plébániatemploma, mivel írott források szerint az épület helyén a 17. században már állt egy templom).

II. Építészeti értékek

Műemléki védelem alatt álló művi érték:

megnevezés	Törzssz.	cím	hrsz
Római katolikus templom	3491		189
Kálvária	3492		188
Krisztus-szobor	3493		525
Piétá-szobor	3494		188
Csigaházi J. sírköve	3495	Temető	011/1

Műemléki környezet által érintett ingatlanok:

Római katolikus templom, Kálvária, Piétá-szobor: 77, 78/1, 79-84, 421-423, 432, 439-443, 448-451, 460-462

Krisztus-szobor: 524-526, 555, 557-559

Helyi védelemre javasolt épületek, létesítmények

megnevezés	cím	hrsz
lakóház	Kossuth Lajos u. 132.	529
épület alatti boltíves pince	Kossuth Lajos u. 98.	529
óvoda	Árpád utca 2.	191.
lakóház	Kossuth Lajos u. 135.	581.
lakóház	Kossuth Lajos u. 132.	529.
lakóház	Kossuth Lajos u. 90.	493.
lakóház	Kossuth Lajos u. 92.	494.
lakóház	Kossuth Lajos u. 22.	404.
lakóház	Kossuth Lajos u. 129.	576.
lakóház	Kossuth Lajos u. 109.	561.
lakóház	Kossuth Lajos u. 83.	13.

III. Táj- és természetvédelmi területek

NATURA 2000 területek:

0122/1, 0122/2, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0124, 0125

Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek

0122/1, 0122/2, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0124, 0125, 0102, , 092/1, 092/2, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 099/80, 099/81, 091, 088, 087/4, 087/5, 0145/27, 0145/28, 0145/29, 0145/39, 0145/41, 0145/42, 0145/43

Helyi védelemre javasolt természeti értékek, egyedi tájértékek:

Fafeszület – 86 jelű főút mellett - 232 hrsz

Kőkereszt  két vadgesztenye fával (bokrétafák – Aesculus h.)- 86 jelű főút mellett – 011/17 hrsz

Kőkereszt  négy  vadgesztenye fával (bokrétafák – Aesculus h.) - 8427 jelű út mellett – 0144 hrsz

Máriaszobor – 551 hrsz

Temetői kápolna

IV. A közúthálózat elemeinek a tervezési osztály besorolása:

4. Gyorsforgalmi út: M86 autópálya (tervezett) K.I.A
4. Országos másodrendű főút: 86 sz. főút (meglévő) K.IV.B, B-IV.b-C.
4. Országos mellékút:  8426 j. összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.c-C, 8427 j. összekötő (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C, 8607 j. összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.c-C
5. Feltáró kiszolgáló utak: földút K.VIII.C
4. Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (meglévő) B.VI.d.D
4. Kerékpárút K.IX., B.IX.
4. Gyalogút B.X.
4. A település egyéb kiszolgáló útjainak tervezési osztály szerinti besorolása belterületen: B.VI.d.B., külterületen: K.VIII.A.