1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Páli Község Önkormányzata. A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Szili Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) Az önkormányzat és Közös Hivatali Kirendeltség székhelye: 9345 Páli, Kossuth u. 81.

(3) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek használatáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkotott.

(4) A polgármester és az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

2. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelező önkormányzati feladatait egyrészt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sorolja fel, másrészt azokat ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát illetve a polgármestert is. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) A képviselő-testület feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, és együttműködik e közösségeikkel.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, a jegyzőre, társulásaira és bizottságaira ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület névsorát és lakcímét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta – évente legalább 6 alkalommal – tart rendes ülést téli időszámítás esetén 18 órakor, nyári időszámítás esetén 19 órakor az önkormányzati hivatalban. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshol is megtartható.

(3) Törekedni kell arra, hogy július és augusztus hónapokban rendes ülés tartására lehetőleg ne kerüljön sor.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester távollétében az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság elnöke hívja össze az ülést.

(5) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni azon intézmények, gazdasági szervezetek, társadalmi önszerveződések képviselőit, amelyeket valamely napirend érinti – e napirendben tanácskozási joggal.

(6) A településen működő önszerveződő közösségek, melyeket tevékenységi körükben a tanácskozási jog megillet:

(7) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább 4 nappal kell kiküldeni e-mailben. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján 4 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(8) A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendet és a napirend előadóját.

(9) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon, vagy személyesen is történhet, legkésőbb az ülés időpontját megelőző napon.

(10) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a Képviselő-testület, amelynek időpontját, helyét a testületi ülésekhez hasonló módon, az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni, napirendjének ismertetésével. Képviselő-testület a közmeghallgatást a kultúrházban tartja.

5. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint zárt ülést rendelhet el egyedi határozattal a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek tárgyalásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság elnöke vezeti az ülést.

6. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést a szervezeti és működési szabályzat szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester az egyéb ügyek keretében tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.

(2) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképesség hiánya esetén megkísérli a határozatképesség helyreállítását, amennyiben nincs rá mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belül újabb ülést hív össze.

7. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület, amely lehet rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató, és amelyeket írásban, vagy szóban lehet benyújtani.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak

(3) Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetve beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.

8. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előterjesztője újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül, számozott határozat nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

9. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetben.

(4) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(5) Titkos szavazás lebonyolításáról a szavazás megkezdése előtt felállított 3 tagú eseti bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai csak települési képviselők lehetnek. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a testületi tagok nevét ábécé sorrendben, a tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás végén a képviselők szavazatait összeszámolja és a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a jegyzővel együtt aláírja.

10. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell megjelölni a következők szerint: sorszám/év(hó,nap) számú határozat

(4) A határozat tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.

11. § (1) A napirendek megtárgyalása után a képviselő az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdéseket tehet fel, amelyekre a megkérdezett köteles rövid választ adni. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, annak elfogadásáról a Képviselő-testület határoz vita nélkül.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. Amennyiben összetett felvetésről van szó 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

12. § A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottságra bízza.

13. § A lobbista a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az önkormányzat illetékes bizottsága, ennek hiányában a képviselő-testület ülésén kifejtheti álláspontját. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc.

14. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

(2) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, de a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá, nem szavazhat. Kivételesen a polgármester szót adhat az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

15. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik és amely a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az e célra létrehozott elektronikus felületen keresztül, elektronikus úton, 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

16. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeleteket a nemzeti jogszabálytár elektronikus felületén is közzé kell tenni, biztosítva annak mindenki általi megismerhetőségét.

(6) A jegyző köteles a rendeletekről nyilvántartást vezetni.

17. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében előírt személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, akkor az erre irányuló indítvány esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő háromhavi természetbeni juttatása megvonásáról.

18. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai köréből, illetve külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. A bizottsági tagok névsorát és lakcímét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a döntéshozatalból való kizárást, a zárt ülést, a titoktartást illetően. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet elektronikus formátumban a jegyző 15 napon belül megküld a kormányhivatalnak.

(4) Képviselő-testület vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottságot hoz létre, amely 3 képviselő tagból áll.

(5) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzat keretei között maga állapítja meg.

(6) A bizottság ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol munkájáról a testületnek.

(7) Képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

19. § (1) A Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság feladatai:

(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban meghatározott további szabályok:

(3) A közérdekből nyilvános vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a település honlapján történő közzététellel kell biztosítani.

20. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: kedd 15-16 óra, amikor az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:

(4) A hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatokat a Mötv. 67. §-a tartalmazza.

(5) A polgármester az intézményhez nem tartozó munkavállalók, közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) Képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester döntést hozhat a Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdése alapján.

21. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester fogadónapja: minden hónap első szerdai napja 14-15 óra, előzetes bejelentkezés alapján.

22. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására és az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására Szil, Vág, Zsebeháza és Rábasebes községek önkormányzataival közös önkormányzati hivatalt hozott létre Szili Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A jegyző Páli községben heti egy alkalommal, kedden 13-16 óra között ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyző köteles jelezni a jogszabálysértő döntéseket és a jogszabálysértő működést a képviselő-testület felé.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatásszervező végzettségű köztisztviselője látja el.

23. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

24. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre, javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok a közmeghallgatás és a falugyűlés.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezeteik képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.

25. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését egyedi megbízás alapján külső vállalkozással biztosítja.

(2) Az önkormányzat által használt kormányzati funkciók felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

26. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2020.(III.3.) önkormányzati rendelet.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.