1. § /1/ Jelen rendelet hatálya kiterjed Rábacsécsény község teljes közigazgatási területére.

/2/ ¹

(3) A HÉSZ mellékletei:

(4) Az egyes szabályozási tervlapok területi hatályát a 6. melléklet tartalmazza.²

2. § /1/ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/ I. rendű kötelező szabályozási elemek

/3/ II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

3. § /1/Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

4. § /1/A telken belül elhelyezhető fák, növények telepítése esetén az irányadó védőtávolságokat és más feltételeket a községi növénytelepítésről szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

5. § /1/ ³

/2/ Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

6. § /1/ A szabályozási és övezeti terv Rábacsécsény közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

7. § /1/ Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a vonatkozó jogszabály⁴ előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

/2/ A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/3/ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

/4/ A középnyomású gázvezeték 4,0-4,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/5/ ⁵

/6/ A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

8. § /1/ A TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

/2/ ⁶

/3/ A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

8/A. §⁷ (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

9. § /1/ Ahol a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási terve nem tartalmazza a beépítési módot (az építési hely), ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén

/3/ Az építmények közötti legkisebb távolságok az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.

/4/ Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

/5/ Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

/6/ A település közigazgatási területén technológia torony (adótorony, átjátszóállomás) a meglévő és tervezett belterületi határtól számított 150 m-en kívül magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

/7/ Szélkerék a település belterületétől, a beépítésre szánt tervezett és meglévő területektől (kivéve a gazdasági területeket) min. 750 m-re helyezhető el. Szélkerék a szomszédos település közigazgatási területétől min. 2000 m-re helyezhető el.

(8) ⁸ A település területén minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi parkolót kell biztosítani.

10. § /1/ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/ Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

/3/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

/4/ Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

11. § /1/ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

/2/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

/3/ Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

/4/ Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

/5/ ⁹

/6/ A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

/7/ Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

/8/ Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

/9/ Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.

/10/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

/11/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

/12/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

/13/ A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani, az épületek használatba vételéig.

/14/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

/15/ Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

/16/ A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

15. § /1/ A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabálynak¹³ megfelelően kell megállapítani.

/2/ A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály¹⁴ alapján a 2. területfelhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a hatályos jogszabály¹⁵ alapján a 2. területfelhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

/4/ A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

/5/ A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

/6/ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

/7/ Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

/8/ Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

/9/ Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

/10/ A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól hatályos jogszabály alapján¹⁶ a felszíni vizekbe csak a 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

/11/ A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások¹⁷ határértékeinek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

/12/ Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabálynak¹⁸.

/13/ Rábacsécsény közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály¹⁹ szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.

/14/ Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a hatályos jogszabály²⁰ szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.

/15/ Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló vonatkozó jogszabályban²¹ foglaltak az irányadóak.

/16/ A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről és a köztisztaságról szóló hatályos jogszabályokban²² foglaltak az irányadóak.

/18/ A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv. előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

/19/ A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően be kell tartani.

/21/ A településen fokozott figyelmet kell fordítani a távlati ivóvízbázis védőidomán belüli építési tevékenységekre, melyek engedélyezéséhez a vonatkozó jogszabály²³ szerinti esetekben hatásvizsgálatot kell készíteni.

/22/ A mezőgazdasági területek használatánál figyelembe kell venni az érzékeny természeti területekre vonatkozó jogszabály²⁴ rendelkezéseit.

16. § Általános előírások:

/1/ Épületek elhelyezése:

/2/ Az oldalhatáron álló, szabadon álló és ikres beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §.) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

/3/ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

/4/ A falusias lakóterület (L f) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.

/5/ Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

/6/ Az I., VII., XII., XIII., XIV., XVI., XVII. tömbökben előkert nem alakítható ki.

/7/ A XV. Sz tömbben az előkert mérete min. 5m max. 20m.

17. § /1/ A területen a gazdasági övezetek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

18. § /1/A TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

19. § /1/ A különleges területek a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

/2/ A különleges területek esetében a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

20. § /1/ A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/ A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

/3/ A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

/4/ A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

/5/ A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

/6/ A területen az útkategóriák alábbiak:

21. § Z kp jelű övezet (közpark)

/1/ Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

/2/ A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/3/ Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

22. § /1/ A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

/2/ ²⁶

/3/ A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

23. § /1/ A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

/2/ Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő. Az 10 000 m² feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3% -ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.

/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

/4/ Mezőgazdasági területen kerítést a 4. §. alapján és csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

/5/ Az M sz, szántó területeken gazdasági épületek hiányos közművesítettséggel helyezhetők el (OTÉK 8. §.).

/6/ /6/ A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

24. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a Rába folyó medre és partja, nyílt csatornák és a vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló hatályos jogszabály²⁷ előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban²⁸ előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály²⁹ 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban47 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

(5)³⁰

(6) Nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó kormányrendeletet³¹ be kell tartani.

(7) A vízgazdálkodási területek parti sávját továbbá az árvízvédelmi létesítmények (töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározó töltés) minkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz akadálytalanul igénybe tudja venni.³²

(8) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

25. § /1/Elővásárlási joggal érintett terület: 52/8 hrsz-ú telek

26. § /1/ Jelen a rendelet a 2006. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4. § (1) bekezdése kivételével a község építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 13/1996.(X.24.) rendelet, és az azt módosító 5/1999.(III.1.) rendelet

/2/ Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.