Rábacsécsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

Rábacsécsény Község Önkormányzatának 7/2006.(VIII.31.) rendelete Rábacsécsény Község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2006. 09. 01- 2016. 07. 27

Rábacsécsény Község Önkormányzatának 7/2006.(VIII.31.) rendelete Rábacsécsény Község helyi építési szabályzatáról

2006.09.01.

Rábacsécsény község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. éviLXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva és a 2006/…… sz. határozattal elfogadott településszerkezeti tervet figyelembe véve, megalkotja Rábacsécsény helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 és SZ-4 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I.Általános előírások Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § [/1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Rábacsécsény község teljes közigazgatási területére.]

/2/A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2. § /1/A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/I. rendű kötelező szabályozási elemek
az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
területfelhasználási módok határa
építési övezet határa
beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
építési hely határa
belterület határa
/3/II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
irányadó telekhatár
/4/Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
/5/ A TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult
méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3. § /1/Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A növénytelepítésre vonatkozó előírások

4. § /1/A telken belül elhelyezhető fák, növények telepítése esetén az irányadó védőtávolságokat és más feltételeket a községi növénytelepítésről szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

5. § /1/A hatályos jogszabályban1 felsoroltakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

a./építési telken, illetve területen elhelyezett, közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése.
b./a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna elhelyezése.
c./külterületen mindenfajta kerítés létesítése
/2/Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve
tömör kerítés nem helyezhetőek el.

Övezeti besorolások

6. § /1/A szabályozási és övezeti terv Rábacsécsény közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Megnevezés:

Rajzi jel:

Beépítésre szánt területek:

Lakóterület

falusias lakó

L f

Gazdasági

ipari gazdasági terület

G ip

különleges terület

településközponti vegyes

V te

sport és szabadidős tevékenység területe

K sp

temető

K t

Beépítésre nem szánt területek:

közlekedési és közműterületek

kiszolgáló út

KÖ

településközi út

KÖ t

települési gyűjtőút

KÖ gy

országos mellékút

KÖ m

Erdőterületek

gazdasági célú erdő

E g

Zöldterület

közpark

Z kp

mezőgazdasági területek

szántó terület

M sz

rét, legelő terület

M r

vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás

V

Védőtávolságok

7. § /1/ Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a vonatkozó jogszabály előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

/2/A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/3/A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
/4/A középnyomású gázvezeték 4,0-4,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/5/Külterületen a közutak tengelyétől számított 50 m-en belül épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak
a kezelő engedélyével lehetséges.
/6/A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

A telekalakítás szabályai

8. § /1/A TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral,

megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.
/2/A megszüntető jel (*) alkalmazása esetén a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.
/3/A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

9. § /1/Ahol a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási terve nem tartalmazza a beépítési módot (az építési hely), ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/2/Oldalhatáron álló beépítés esetén
kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
/3/Az építmények közötti legkisebb távolságok az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.
/4/Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
/5/Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
/6/A település közigazgatási területén technológia torony (adótorony, átjátszóállomás) a meglévő és tervezett belterületi határtól számított 150 m-en kívül magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
/7/Szélkerék a település belterületétől, a beépítésre szánt tervezett és meglévő területektől (kivéve a gazdasági területeket) min. 750 m-re helyezhető el. Szélkerék a szomszédos település közigazgatási területétől min. 2000 m-re helyezhető el.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

10. § /1/Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
/3/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
/4/Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

11. § /1/ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

/2/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
/3/ Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
/4/ Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
/5/Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
/6/ A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
/7/ Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
/8/ Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
/9/ Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.
/10/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/11/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
/12/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
/13/ A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani, az épületek használatba vételéig.
/14/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
/15/ Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.
/16/ A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

Művi értékvédelem

12. § /1/ Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék a településen:

Romai katolikus templom a 18. sz. közepébőll, barokk stílusban. Cím: Szent Imre utca hrsz.:244
/2/Ezen műemlékileg védett objektum műemléki környezetébe az alábbi hrsz.-ok tartoznak: 38, 36, 35, 34/1, 34/2, 34/3, 34/4, 279, 278, 277, 276, 243.
/3/Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:
Szent Ágota szobor Szent Imre utca. hrsz: 245/2.
Kőkereszt Jézussal Szent Imre utca hrsz: 245/2.
Szűz Mária Jézussal szobor Sibrik Miklós utca, hrsz.:28/1.
Deák Ferenc emlékmű Deák tér utca hrsz.:28/1.
Temetőkereszt Temető hrsz.: 48.
Ravatalozó Temető hrsz.: 48.
/4/A helyi védelem alatt álló épületeket, építményeket meg kell őrizni eredeti formájukban, meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot.
/5/ Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, részletes felmérési tervdokumentáció készítendő.
/6/ A helyi védelem szabályait a település helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg, melyet a rendezési tervvel egyidejűleg kell megalkotni.
/7/Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
1. lelőhely. Fudi-puszta II. (Horvát)
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, őskor.
Helyrajzi számok: 077/31-35; 084/1.
2. lelőhely. Gyakorlókert (Temető).
Régészeti jelenségek: Templom és település. Középkor.
Helyrajzi számok: 48; 49/2.
3. lelőhely. Öreg-erdő I.
Régészeti jelenségek: Telep, őskor.
Helyrajzi számok: 090/14; 062/7.
4. lelőhely. Öreg-erdő II.
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, őskor.
Helyrajzi számok: 066/30, 31, 32; 072/9, 10, 11; 082/1, 2; 086; 077.
5. lelőhely. Tálos (Kerék-domb).
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor, középkor.
Helyrajzi számok: 090/1, 5, 18; 095.
6. lelőhely. Kepés-Oldal-dűlő I.
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Római kor, őskor.
Helyrajzi számok: 02/2-8.
7. lelőhely. Kepés-Oldal-dűlő II.
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Római kor, középkor, őskor.
Helyrajzi számok: 02/1-6, 24-25, 28-32; 08/31-35; 08/24-26; 04; 117/4; 118.
8. lelőhely. Megyeri-rétek.
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor, római kor, középkor.
Helyrajzi számok: 082/10, 23, 25.
9. lelőhely. Farkas-domb.
Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor, középkor.
Helyrajzi számok: 066/15-19.
/8/A kulturális örökség védelméről szóló hatályos jogszabály2 értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.
/9/Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj-és településkép védelem

13. § /1/A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

/2/Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.
/3/A falusias lakóterületeken csak magastetős épület engedélyezhető, a fő tetőforma 30-45 fokos tetőhajlásszöggel engedélyezhető.
/4/Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra hullámpala nem alkalmazható.
/5/A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
/6/A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
/7/A település belterületén található fasorokat, zöldfelületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.
/8/ A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
/9/ A tájba illeszkedés érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1 %-át.
/10/A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. Tömör kerítés nem építhető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,50 métert
/11/ A műemléki védelem alatt álló területeken tetőhéjalásként csak a piros színű égetett agyagcserép alkalmazható.
/12/ A műemléki védelem alatt álló területeken az épületek utcafronti homlokzatán reklámtábla reklámfelirat és parabola antenna nem helyezhető el. /13/ Utólagosan épített (szerelt) kémény csak az épületek hátsó udvari homlokzatán helyezhető el.

Természetvédelem

14. § /1/Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

/2/Helyi természeti érték a közigazgatási területen nincs.
/3/ A NATURA 2000 hálózat, a Nemzeti ökológiai hálózat, és a természeti területek hálózatának területeit a szerkezeti terv (É-1) és a környezetalakítási tervlap (T-1) tartalmazza.
/4/ A természeti területeken – a belterületek kivételével – a természetes és természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek tópartok partvonalának a jogszabályban3 meghatározott távolságán belül, valamint a hullámtereken belül épületet építményt elhelyezni nem lehetséges.

Környezetvédelem

15. § /1/A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabálynak4 megfelelően kell megállapítani.

/2/A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály5 alapján a 2. területfelhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási
határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.
/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a hatályos jogszabály6 alapján a 2. területfelhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.
/4/A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
/5/A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
/6/A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.
/7/Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
/8/Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
/9/Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
/10/A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól hatályos jogszabály alapján7 a felszíni vizekbe csak a 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
/11/A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások8 határértékeinek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
/12/Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló
hatályos jogszabálynak9.
/13/Rábacsécsény közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály10 szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.
/14/Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a hatályos jogszabály11 szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.
/15/Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló vonatkozó jogszabályban12 foglaltak az irányadóak.
/16/A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről és a köztisztaságról szóló hatályos jogszabályokban13 foglaltak az irányadóak.
/18/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv. előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.
/19/A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően be kell tartani.
/21/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a távlati ivóvízbázis védőidomán belüli építési tevékenységekre, melyek engedélyezéséhez a vonatkozó jogszabály14 szerinti esetekben hatásvizsgálatot kell készíteni.
/22/ A mezőgazdasági területek használatánál figyelembe kell venni az érzékeny természeti területekre vonatkozó jogszabály15 rendelkezéseit.

II. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

16. § Általános előírások:

/1/Épületek elhelyezése:
már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak
/2/ Az oldalhatáron álló, szabadon álló és ikres beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §.) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
/3/A lakóterületek övezeti tagolását a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
/4/A falusias lakóterület (L f) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.
/5/Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
/6/ Az I., VII., XII., XIII., XIV., XVI., XVII. tömbökben előkert nem alakítható ki.
/7/ A XV. Sz tömbben az előkert mérete min. 5m max. 20m.
A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

L f-1

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

19/50/950

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 19 m
Mélység: 50 m
Terület: 950 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-2

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

20/60/1200

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 20 m
Mélység: 60 m
Terület: 1200 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-3

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

20/80/1600

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 20 m
Mélység: 80 m
Terület: 1600 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-4

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

16/90/1500

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 16 m
Mélység: 90 m
Terület: 1500 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-5

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

18/40/700

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 18 m
Mélység: 40 m
Terület: 700 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-6

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

17/50/850

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 17 m
Mélység: 50 m
Terület: 850 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-7

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

13/50/650

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 13 m
Mélység: 50 m
Terület: 650 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-8

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

16/90/1500

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 20 m
Mélység: 25 m
Terület: 500 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-9

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

11/30/450

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 11 m
Mélység: 30 m
Terület: 450 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-10

O

30/50

0,5 jelű építési övezet

4,5

13/35/450

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet
szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 13 m
Mélység: 35 m
Terület: 450 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló, 18 méternél nagyobb szélességű építési
telken szabadon állóként is elhelyezhető

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 4,5 m

Gazdasági területek

17. § /1/ A területen a gazdasági övezetek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

G ip – ipari terület
/1/ Az ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.
/2/ A G ip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
/3/ A kereskedelmi gazdasági, ipari területek esetében a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

G ip-1

SZ

30/30

1,5 jelű építési övezet

9,0

25/45/1100

Megengedett használat

Mezőgazdasági zavaró tevékenységgel (terménytárolás,
terményfeldolgozás, állattartás stb.) kapcsolatos épületek,
építmények
Igazgatási és irodaépületek, szolgálati lakás, üzemanyagtöltő
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

Betartandó előírások a HÉSZ 14. §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 25 m
Mélység: min. 45 m
Terület: min 1100 m2

A beépítési mód

Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 5 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,5

Egyéb előírások

A TH-03-02-23 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-
4 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az
irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum: 9,0 m

G ip-2

SZ

30/30

1,5 jelű építési övezet

9,0

50/95/4800

Megengedett használat

Mezőgazdasági zavaró tevékenységgel (terménytárolás,
terményfeldolgozás, állattartás stb.) kapcsolatos épületek,
építmények
Igazgatási és irodaépületek, szolgálati lakás, üzemanyagtöltő
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

Betartandó előírások a HÉSZ 14. §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 95 m
Terület: min 4800 m2

A beépítési mód

Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 5 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,5

Egyéb előírások

A TH-03-02-23 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-
4 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az
irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum: 9,0 m

Vegyes területek

18. § /1/A TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

V te

O

50/25

1,0 jelű építési övezet

4,5

20/40/800

Megengedett használat

Lakóépület
Igazgatási épület
Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület
Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
Kulturális létesítmények, könyvtár, faluház
A helyi lakosság alapellátását, biztonságát szolgáló
építmények: polgárvédelem, tűzoltóság, rendőrség

Nem valósítható meg

Melléképítmény, önálló parkoló, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §-ban
felsorolt jármű-elhelyezési igény 30 % -át kell csak telken
belül kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

25 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 20 m
Mélység: 40 m
Terület: 800 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,0

A beépítettség legnagyobb mértéke

50 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Minimum: 3,5 m
Maximum. 4,5 m

Különleges területek

19. § /1/A különleges területek a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

/2/ A különleges területek esetében a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

K sp

Sz

10/80

0,02 jelű építési övezet (Sportpálya)

7,5

40/100/4000

Megengedett használat

A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős
tevékenységet szolgáló épületek, építmények
Sportlétesítmények
A terület fenntartásához szükséges épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 % -át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

80 %

Egyéb előírások

A TH-03-02-23 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű
tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli
védőfásítást kell telepíteni

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Szabadon álló

A telek legkisebb méretei

Terület: kialakult

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

10 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó
épület estén)

Maximum: 7,5 m
K t jelű övezet (temető)
/5/A temető területén maximum 2% -os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő
funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
/6/A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
/7/A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 % -
át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a hatályos jogszabály16 betartása kötelező.
/8/A templom övezeti területén kialakult beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő
funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága a kialakult építménymagasság.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

20. § /1/A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.
/3/A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
/4/A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).
/5/A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
/6/A területen az útkategóriák alábbiak:
KÖ t Településközi út
KÖ m Országos mellékút
KÖ gya Gyalogút
KÖ gy Települési gyűjtőút
KÖ Kiszolgáló út

Útszám, útnév

Útkategória

Közúti tervezési
osztály

Szabályozási szélesség

Javasolt, vagy kialakult
szabályozási
szélesség

8417. sz. közút

Országos mellékút

B.IV.b.C.
Főúti paraméterrel

30,00

Kialakult

Petőfi Sándor utca

Helyi gyűjtőút

B.V.c.B.

22,00

14,00 – 37,00
kialakult

Kossuth L. utca

Helyi gyűjtőút

B.V.c.B.

22,00

11,00
kialakult

Lakóutcák - tervezett

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

16,00
18,00

Lakóutcák -meglévő

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

kialakult

Gyalogos közlekedési
terület

Kiszolgáló út

3,00

5,0 és kialakult
/7/ A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.
/8/A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

Zöldterületek

21. § Z kp jelű övezet (közpark)

/1/Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
/2/A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
/3/Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

Erdőterületek

22. § /1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

E g Gazdasági célú erdő
E v Védőerdő
/2/
/3/A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

23. § /1/A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

-Általános
M sz Szántóterület
M r Rét és legelő területe
/2/ Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő. Az 10 000 m2 feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3% -ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
/4/ Mezőgazdasági területen kerítést a 4. §. alapján és csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
/5/ Az M sz, szántó területeken gazdasági épületek hiányos közművesítettséggel helyezhetők el (OTÉK 8. §.).
/6/ A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Vízgazdálkodási területek

24. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a Rába folyó medre és partja, nyílt csatornák és a vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló hatályos jogszabály17 előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban18 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály19 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban47 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

(5) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

(6) Nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó kormányrendeletet20 be kell tartani.

(7) A vízgazdálkodási területek parti sávját továbbá az árvízvédelmi létesítmények (töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározó töltés) minkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz akadálytalanul igénybe tudja venni.21

(8) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

V vízmedrek területe
Az övezeten belül épület, építmény csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 6. § (5) szerint
helyezhető el

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények

25. § /1/Elővásárlási joggal érintett terület: 52/8 hrsz-ú telek

27
28
29

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásaiknak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

26. § /1/Jelen a rendelet a 2006. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4. § (1) bekezdése kivételével a község építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 13/1996.(X.24.) rendelet, és az azt módosító 5/1999.(III.1.) rendelet

/2/Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-05-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.
..................................... ..........................................
jegyző polgármester
A rendelet kihirdetésre került: Rábacsécsény, 2006. 08.31.
.....................................
jegyző
1

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §-ában

2

2001. évi LXIV törvény

3

1996. évi LIII. Tv

4

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. r. „ökológiailag sérülékeny területek légszennyezettségi határértékeiről” szóló 2. számú melléklete

5

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

6

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

7

28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet

8

28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet

9

27/2006 (II.7.) Kormányrendeletnek

11

10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet

12

20/2001.(II.14.) Korm. rendeletben

13

16/2002 EüM és 1/1986 ÉVM-EüM rendeletben

14

123/1997 (VIII.18.) korm .rendelet

15

2/2202. (I.23) KÖM-FVM együttes rendelet

16

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet

18

21/2006. (I.31) Korm. Rendelet

19

21/2006. (I.31) Korm. Rendelet

20

21/2006. (I.31) Korm. Rendelet

21

1995. LVII. Tv 24 par.(2)