RÁBACSÉCSÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (IX.23.) RENDELETE

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 03. 19- 2015. 02. 28

RÁBACSÉCSÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (IX.23.) RENDELETE

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól

2014.03.19.

Rábacsécsény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában rögzített, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja, hogy Rábacsécsény Község Képviselő-testület (továbbiakban: Képviselő-testület) – a szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatainak eleget téve – a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és ellenőrzés rendjét szabályozza.

(2) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Képviselő-testület, valamint annak szervei, az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.

A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed Rábacsécsény község közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, 6. §-ában és a 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

Hatásköri rendelkezések

3. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések:

a) önkormányzati segély megállapítása,

b) ápolási díj megállapítása méltányossági alapon,

c) természetben nyújtott önkormányzati segély (élelmiszer segély, tankönyv segély, tüzelő segély, közüzemi díjak térítési díjának kifizetése)

d) pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról szól

szerződés (lakásépítés, vásárlás, felújítás esetén) megkötése

(2) A képviselő-testület a Polgármester hatáskörébe utalja az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:

a) önkormányzati segély megállapítása

b) köztemetés elrendelése,

c) szociális étkeztetés,

(2a) A képviselő-testület a Jegyző határkörébe utalja a méltányossági közgyógyellátás megállapítását.

(3) A (2) bekezdés szerint átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester köteles írásban a képviselő-testületnek évente beszámolni.

(4) A Polgármester hatáskörébe tartozó határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket a képviselő-testület bírálja el.

(5) Az Szt.-ben előírt, továbbá e rendeletben szabályozott ellátásokról nyilvántartást kell vezetni.

Eljárási rendelkezések

4. § E rendelet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelettel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) A Képviselő-testület és a jegyző hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás iránti kérelmet írásban, a jogszabályban, illetve helyben erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábacsécsényi Állandó Kirendeltségén /továbbiakban: Hivatal/, mely Rábacsécsény, Deák tér 6. szám alatt található. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményéhez /továbbiakban: Intézmény/ kell benyújtani a házi segítségnyújtással, családsegítéssel, jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos kérelmeket.

(2) A kérelem elektronikus formában történő benyújtására nincs lehetőség. Szóbeli kérelem esetén az ügyintéző tölti ki a formanyomtatványt, melyet a kérelmezővel alá kell íratni.

(3) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(4) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat felszólítás ellenére nem bocsátja meghatározott időpontig rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A Képviselő-testület az önkormányzati segély kérelmeket, a benyújtást követő 15 napon belül bírálja el.

(6) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

6. § A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett ellátásról az Szt. 17. § (5) bekezdése alapján:

a. a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b. b) részletfizetést engedélyezhet a kötelezett kérelmére.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben vagy banki átutalással fizeti ki a hivatal.

(2) Az egyszeri pénzbeli ellátások kifizetése a határozat átvételét követően házipénztárból készpénzben történik.

II. Fejezet

PÉNZBELI és TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

8. § (1) A települési önkormányzat jegyzője aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. §, 37. § , valamint a 37/A. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően.

(2) Az Szt. 37/A. bekezdése szerint a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy – egészségkárosodott személy kivételével - az Intézmény családsegítőjén (továbbiakban: családsegítő) keresztül az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

(2) Az együttműködés eljárási szabályai:

a) Az Intézmény a nyilvántartásba vételt követően haladéktalanul írásban jelzi a hivatal felé:

- a nyilvántartásba vétel tényét;
- ha az ellátott egészségének visszanyeréséről vagy foglalkoztatásáról szerez tudomást,
- ha az ellátott nem vállalja a beilleszkedési programban való részvételt,
- nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
- az együttműködési kötelezettségét egyéb módon megszegi, ill.
- az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi.
b) A jegyző a segély megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az Intézményt.
(3) Az ellátott személy köteles:
a) a Hivatalban adatainak, valamint azoknak a körülményeknek a változásait bejelenteni, amelyek a jogosultság feltételeit érintik
b) az Intézmény által szervezett beilleszkedését segítő programban részt venni
(4) A beilleszkedési programok típusai:
- az Intézménnyel való kapcsolattartást szabályozó program;
- a nem foglalkoztatott személy számára előírt munkavégzésre történő felkészítés, szinten-tartás (egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében),
- tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai)
- képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások, tanácsadások szervezése,
- egészségi állapot és munkaképesség javítását célzó programok, előadások
- alkalmi munkavállalást segítő programok.
- a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre kiterjedő program.
(5) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátását az Szt. 34. § (2), 36. § (2) és 37/B. § (2) bekezdéseiben foglaltak esetén, továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülő esetében az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésekor.
(6) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a kérelmező nyilvántartásba vétel végett vagy az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg; a beilleszkedését segítő programról írásban nem hajlandó megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel.

Ápolási díj

9. § (1) A Bizottság méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy, ápolást, gondozását végző - a Polgári törvénykönyv 685. § b) pontja szerinti – hozzátartozónak, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén.

a) háziorvos a kiadott orvosi szak véleményében igazolja, hogy az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló tartósan beteg személy előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban, állandó ápolásra, gondozásra szorul.

b) Az ápoló és az ápolt személy közös háztartásban, vagy egyazon településen él.

c) az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj összegét, egyedül álló esetén a 150%-át.”

(2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolnia kell az Szt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében – kivéve d) pont – írt esetben; illetőleg az Szt. 42. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.

10. § (1) Az ápolást végző személy nem jogosult ápolási díjra, ha az alábbi kötelezettségeket nem teljesíti

a) Nem gondoskodik az ápolt rendszeres étkezésének biztosításáról

b) Nem nyújt segítséget a tisztálkodási, öltözködési, illemhely használati igények kielégítésében, nem gondoskodik a rendszeres tiszta ruhanemű biztosításáról

c) Nem gondoskodik az ápolt környezetének rendszeres takarításáról, tisztántartásáról.

d) Nem gondoskodik az ápolt orvosi ellátásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a jogosultság megállapításakor és félévente, valamint a háziorvos jelzésére, vagy szükség szerint az Intézmény vezető gondozónője helyszíni vizsgálatra jogosult.

(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(5) A méltányosságból megállapított ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

Önkormányzati segély

11. § (1) A Képviselő-testület az Szt.45. §-a szerint önkormányzati segély nyújthat annak a személynek,

a. a) akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 160 %-át,
b. b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő esetében, továbbá olyan család esetében, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él a nyugdíjminimum 180 %-át,
c. c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a kérelmező az Szt. 4. § (1) b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottaktól legfeljebb 3000 Ft-os jövedelemkülönbségig eltérhet, a szociális rászorultság függvényében.
(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérve évente egy alkalommal önkormányzati segélyt adhat, ha a kérelmező arról nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(4) Önkormányzati segély a rászoruló kérelmére vagy bármely más személy jelzésére a Képviselő-testület által hivatalból is megállapítható.
(5) Önkormányzati segély alkalmanként adható - melynek összege legalább 1.000,- forint, de legfeljebb 50.000,- forint lehet.
(6) A Képviselő-testület hivatalból egyszeri 15.000,- Ft összegű önkormányzati segélyt nyújt a községben életvitelszerűen lakó újszülött szüleinek, jövedelemtől függetlenül.

12. § (1) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3) A természetben nyújtott önkormányzati segély lakcímenként egy személynek nyújtható, melynek formája élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása lehet.

(4) Az önkormányzati segély élelmiszercsomag formájában is nyújtható. A jogosult a csomag átvételét aláírásával igazolni köteles.

(5) Az önkormányzati segély tűzifa biztosításával is nyújtható. A tüzifa biztosítása házhoz szállítással -kizárólag Rábacsécsény község belterületére- történik, melynek költségeit a Képviselő-testület átvállalja.

(6) A közüzemi díjak összegét a kérelmező nevére kiállított közüzemi számlával kell igazolni. A segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz való közvetlen utalással kell teljesíteni.

13. § Elemi kár (vis major) esetén a Polgármester 50.000.- Ft-ig terjedő összegig jogosult önkormányzati segélyt nyújtani - jelen rendeletben megfogalmazott feltételek teljesülésétől függetlenül. Erről a következő Képviselő-testületi ülésen beszámolni köteles.

14. §

„(1) A Po1lgármester halálesettel kapcsolatban önkormányzati segélyt állapíthat meg az Szt. 45. § (1) bekezdése szerint, annak személynek, aki a rábacsécsényi lakóhellyel rendelkező személy eltemettetéséről gondoskodik és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 720 %-át. ”
(2) Az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az önkormányzati segély összege 20.000,- Ft.
(3) Nem részesíthető temetési segélyben az eltemettető az Szt. 45. § (7) bekezdésében szereplő esetben.
(4) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet az azon feltüntetett mellékletekkel együtt kell benyújtani.
(5) Az eltemettető az önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.”

14/A. § (1) A Polgármester a gyermeket, a fiatal felnőttet önkormányzati segélyben részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a család egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át.

(2) Fiatal felnőtt részére csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 24. életévét még nem töltötte be.

(3) A segély egyszeri összege, gyermekenként ötezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati segély egy naptári évben egy családnak, egy alkalommal adható.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Lakásvásárlási, -építési, -felújítási támogatás

15. § (1) Első házépítési, illetve vásárlási támogatásban részesíthetők azok a fiatal házasok, akik az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) mindketten 35 év alattiak a kérelem benyújtás időpontjában,

b) akik a településen állandó lakosok, és a házat a község közigazgatási területén építik vagy vásárolják,

c) az igénylőnek, házastársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak egész lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, vagy bérleti jogviszonya nincs. (A felsorolt személyeken kívül más személy haszonélvezeti jog bejegyzése az ingatlanon kivételt képez.)

d) a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladhatja meg

e) legalább egy éves munkaviszony (közszolgálati, közalkalmazotti, vállalkozói jogviszony) megléte.

(2) A támogatás egyszeri, kamatmentes, visszatérítendő.

(3) A támogatás összege: 200.000.- Ft

(4) A támogatás visszafizetésének határideje maximum 5 év, havi egyenlő részletekben.

(5) Családi ház építése esetén a kérelmező(k)nek egy évnél nem régebbi jogerős építési engedéllyel kell rendelkeznie(ük).

(6) Vásárlás esetén egy évnél nem régebbi adásvételi szerződést kell becsatolni.

16. § (1) Ház karbantartási- és felújítási költségeihez pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön biztosítható annak a kérelmezőnek, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175 %-át,

b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,

c) egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-át

és kérelméhez csatolja a legalább egy éves munkaviszonyt (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyt, vállalkozói jogviszonyt) tanúsító igazolást, az egy évnél nem régebbi lakás-karbantartási, felújítási költségekről szóló költségvetést.

(2) A kamatmentes kölcsönt - amelynek maximum összege 150.000.- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

(3) A kölcsön ugyanazon személynek 5 évenként egy alkalommal biztosítható.

(4) a) Kérelmező köteles a karbantartási vagy felújítási költségeket számlákkal igazolni.

b ) A kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Polgári törvénykönyv 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszatérítésére kötelezhető.

17. § Nem részesíthető támogatásban:

a) aki önkényesen foglalt el lakást, és ettől leszámítva 5 év nem telt el,

b) akik a támogatásra irányuló kérelmükben olyan valótlan adatot közöltek, amely számukra jogtalan előnyt jelenthet.

18. § (1) A teljes - még vissza nem térített - támogatási összeget azonnal és egy összegben kell visszafizetni a Hivatal számlájára, ha a támogatásban részesített

a) a támogatással vásárolt, vagy épített házát a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása nélkül elidegeníti, bérbe adja, vagy nem lakás céljára hasznosítja, illetve

b) a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával elidegenített támogatással vásárolt vagy épített házának árából származó összeget nem másik lakás megszerzésére fordítja Rábacsécsény közigazgatási területén.

(2) A kamatmentes kölcsönösszeg erejéig -visszafizetésének időpontjáig- a Képviselő-testület javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni.

(3) Kamatmentes kölcsön nyújtása a Képviselő-testülettel kötött kölcsönszerződés alapján történik. A kölcsön nyújtása, valamint fizetéshalasztás elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni.

(4) A 15-16. §-okban foglalt támogatás iránti kérelmeket a Képviselő-testület bírálja el, melyekről a beérkezés sorrendjében nyilvántartást kell vezetni, és a kérelmet nyilvántartásban rögzített sorrendben kell kielégíteni.

Köztemetés

19. § (1) A Polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48. §-a szerint.

(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személyt mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítése alól:

1. a) részben, ha az eltemettető egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 %-át és:
-vagyona az általa lakott családi házon kívül nincs, vagy
- az eltemettető gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, vagy
-a családban fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él.
1. b) egészben, ha az eltemettető egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át és:
-vagyona az általa lakott családi házon kívül nincs, vagy
- az eltemettető gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, vagy
-a családban fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él.
(3) A köztemetés magába foglalja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 34. §-ában foglaltakon túl a köztemetés lebonyolításával megbízott Temetkezési Szolgáltató-, az egyházi-, vagy civilszertartás díját.

Közgyógyellátás

20. § (1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és

a) az egy főre jutó jövedelme családban élők, ill. családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Egészségbiztosítási Pénztár) által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át eléri;

b) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át eléri.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának az Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át eléri.

IV. Fejezet

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

21. § Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújt.

22. § Szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

Étkeztetés

23. § (1) A szociális étkeztetés keretében a Polgármester azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, - a helyi „Gábriel Vendéglő”-ből biztosított ebéddel - akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani az Szt. 62. § (1) bekezdésben felsorolt állapotuk miatt.

Családsegítés

24. § (1) A családsegítés az Szt. 64. § (1) bekezdése alapján szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat a családsegítést a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Családgondozója útján látja el.

Házi segítségnyújtás

25. § (1) Az Szt. 63. § (1) bekezdése alapján a házi segítségnyújtást igénybe vevő személyeknek a saját lakókörnyezetükben kell biztosítani az önálló életvitel zökkenőmentes fenntartása érdekében az Szt. 63. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt szolgáltatásokat.

(2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Családgondozója útján látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26. § (1) Az Szt. 65. § (1) bekezdése alapján a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevő, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, pszichiátriai betegeknek, kell biztosítani a felmerülő krízishelyzetek elhárítására.

(2) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján látja el.

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2008. (IX. 1.) számú rendelet, a 4/2009. (III.14.) rendelet, valamint a 6/2012. (III.26.) rendelet.

28. § E rendelet az Szt. 141. §-ban foglaltakkal összhangban van.

1. függelék

(1) A helyben szokásos temetési költség 2013. évben 176 896 Ft.
1

Módosította a 3/2014.(III.18.) ör