Rábacsécsény Község Képviselő-testületének 13/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 10- 2024. 10. 27Rábacsécsény Község Képviselő-testületének 13/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
Az önkormányzat neve, jelképei, elismerő díjak
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rábacsécsény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat pontos címe: 9136 Rábacsécsény, Deák tér 6.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Rábacsécsény Község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.rabacsecseny.hu
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) a Község címere,
b) a Község zászlója,
(2) A Község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület 7/1995. (VIII.10.) rendelete szabályozza.
(3) Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne körfelirat „Rábacsécsény Község Önkormányzata” helyezkedik el középen Magyarország címere.
(4) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú, benne körfelirat „Rábacsécsény Község Önkormányzata Képviselő-testülete” helyezkedik el középen Magyarország címere.
(5) A polgármester, a Közös Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:
a) Polgármester Rábacsécsény
b) Téti KÖH Rábacsécsény Állandó Kirendeltsége
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(7) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 8/1995. (VIII.10.) rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(8) 1A település ünnepei:
1. Farsang - farsang időszakának utolsó szombatján
2. Március 15.
3. Búcsú – pünkösd utáni vasárnap
4. Falunap – július utolsó szombatja
5. Október 23.
6. Idősek napja
7. Falukarácsony
(9) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Az Önkormányzat szervei
3. § Az önkormányzat feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester a képviselő-testület bizottsága, a jegyző a Téti Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzat részvételével működő társulások látják el.
Hatáskörök és feladatok
4. § (1) Rábacsécsény Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat az önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(4) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület megalakulása
Az alakuló ülés
5. § A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.
6. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) Az önkormányzati képviselők eskütétele
(3) A polgármester eskütétele
(4) Alpolgármester választása, eskütétele
(5) Ügyrendi Bizottság megválasztása
(6) A polgármester programjának ismertetése
(7) A polgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
(8) Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
(9) A képviselők tiszteletdíjának megállapítása.
(10) Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és a köztartozásmentes adat- bázisba való felvételről.
(11) Képviselők esküjének szövegét a polgármester, a polgármester esküszövegét a jegyző (aljegyző), az alpolgármester esküszövegét a polgármester olvassa elő.
(12) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek: a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.
(13) Az alpolgármester választás (titkos szavazás) eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi Bizottság állapítja meg.
A képviselő-testület tagjai
7. § A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését,
(3) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,
f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
g) Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.
9. § (1) A Polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak meg kell felelni a Mötv 36. §-ában felsorolt összeférhetetlenséget, valamint a Mötv. 38. §-ában foglalt méltatlanságot kizáró okoknak.
(2) A Képviselő-testületi tagokat és a polgármestert a Mötv. 39. §-a alapján vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség terheli. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos szabályokat a 1. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület munkaterve
10. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.
(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik.
(3) A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(4) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) a fő feladatokat;
b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét;
c) az egyes napirendi pontok előadóit;
d) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;
e) azokat a napirendi pontokat, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani;
f) azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;
g) a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét;
h) az egyéb szervezési feladatokat.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.
A képviselő-testület ülésének összehívása
11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy a (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 4 nappal kiküldött meghívóval hívja össze.
a) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 3 nappal – írásban vagy elektronikus formában (email-en, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni,
b) A kiküldés után aktuálissá váló napirendi pontok előterjesztéseit az ülést megelőző napig kell eljuttatni, amennyiben ez nem lehetséges és a napirendi pont tárgyalása nem halasztható, akkor a napirendi pont előterjesztését az ülés előtt kell kiosztani.
c) A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.
(3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben a meghívó rövid úton is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(4) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendeket;
c) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőit;
d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
e) kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.
(5) A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előadóit;
b) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:
ba) a jegyzőt, az aljegyzőt;
(6) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal az (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottak részére, a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy elektronikus formában meg kell küldeni.
(7) Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón).
(8) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának az Önkormányzat hirdetőtábláján történt kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(9) Zárt ülés előterjesztését a polgármester döntése alapján, postai úton kell megküldeni, vagy az ülés megkezdése előtt kell a következő személyeknek átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak;
b) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;
c) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek.
(10) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(11) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - az Önkormányzati Hivatal titkárságán a zárt ülés kivételével, az ülés előterjesztéseibe, betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak
12. § (1) A képviselő-testület ülését általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(2) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.
(3) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal 11. § (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottakat a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.
(4) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.
A képviselő-testület ülése, vezetése
13. § (1) A képviselő-testület ülése a Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján nyilvános.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése a), illetve a b) pontjában meghatározott esetben zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.
14. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti.
(2) Az ülésvezető főbb feladatai a Képviselő- testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testületi ülés határozatképességét, ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, illetve késést jelző képviselők nevét, a határozatképességet az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
c) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntéseikről.
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről
e) előterjeszti az ülés napirendi pontjait, megnyitja a vitát,
f) jogosult tárgyalási szünet elrendelésére,
g) jogosult a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,
h) jogosult az ülés félbeszakítására,
i) jogosult a vita lezárásának kezdeményezésére,
j) megállapítja a szavazás eredményét.
(3) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a Mötv. 47. § (1) bekezdése szerint az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5. napon belül újra össze kell hívni.
15. § (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, a jegyző.
(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 1000 óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.
(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.
(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.
(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.
16. § (1) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontként írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.
(2) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(4) A képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.
17. § (1) Az ülésvezető biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.
Az előterjesztések megtárgyalása
18. § (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.
(2) Az előadói kiegészítés után az ülésvezető előterjesztés felett megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.
(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 5 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg az 5 percet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(7) A hozzászólások elhangzása után az ülésvezető a vitát lezárja.
(8) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.
(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
A szavazás
19. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Igen vagy Nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el.
a) A szavazatszámláló bizottság tagjai az Ügyrendi Bizottság tagjai. Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, illetve ha bármelyikük személyes érintettség okán nem járhat el, helyette a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámláló bizottsági feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot. A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, személyes érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő.
b) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
c) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni.
d) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint
a) a polgármester indítványára,
b) a település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
20. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:
a) fegyelmi eljárás során hozott határozat,
b) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
c) kitüntetés adományozás,
d) hitelfelvétel,
e) helyi népszavazás elrendelése.
21. § A képviselő köteles a Mötv. 49. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét az ülésvezetőnek napirend tárgyalása előtt bejelenteni.
Kérdés, interpelláció
22. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(3) Interpelláció: A 20. § (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(4) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz és az állandó bizottság elnökéhez, interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.
(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.
(6) A polgármester a képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.
(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve és a testület döntései
23. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Rábacsécsény Község honlapján megtekinthető.
24. § (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület határozatait – külön-külön – minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
a) A határozat jelölése:
Rábacsécsény Község Önkormányzata képviselő-testületének
... ... .../20... év (hónap.nap.) határozata
Rábacsécsény Község Önkormányzat képviselő-testületének
……/20………… év (hónap.nap.) határozata
a …………………………………………………-ról (cím)
A képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása,
a végrehajtás ellenőrzése
25. § (1) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.
(2) A képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.
Az önkormányzati rendeletalkotás
26. § (1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:
Közmeghallgatás
27. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábacsécsény Állandó Kirendeltsége hirdetőtábláján, Rábacsécsény honlapján, és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a Község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a községet érintő fontosabb kérdésekről.
Lakossági fórum
28. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.
(3) Képviselői fogadóórát az Önkormányzati Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.
(4) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Közös Önkormányzati Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.
A képviselő-testület szerve
29. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz-, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre
(2) A képviselő-testület 3 fő képviselő taggal állandó ügyrendi bizottságot hoz létre.
(3) A bizottság működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.
(4) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Ügyrendi Bizottság feladatai
30. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával, valamint a méltatlansággal kapcsolatos ügyekben az Ügyrendi Bizottság jár el.
(2) Az Ügyrendi Bizottság éves tevékenysége, a vagyonnyilatkozat tételi jogszabályi határidőkhöz és a bizottsági feladatkörbe tartozó ügyekhez igazodik.
(3) Kezdeményezi az SZMSZ felülvizsgálatát, illetőleg szükség szerinti módosítását.
(4) Állást foglal a Képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben.
(5) Véleményezi az Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítésére, illetve annak módosítására tett javaslatokat.
(6) Véleményezi a Képviselő-testület munkatervét.
(7) A képviselők, és a polgármester, valamint a nem vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.
(8) Ellátja a titkos szavazatszámlálói bizottsági feladatokat.
31. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és a bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
X.
Az önkormányzat tisztségviselői
Polgármester
32. § (1) A polgármester mandátumát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 2. mellékletben meghatározott ügyekben.
(3) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.
Alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ tagjai sorából.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.
(3) A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendjét a 5. melléklet tartalmazza.
Jegyző, aljegyző
34. § (1) A Közös Hivatal székhelye szerinti polgármestere - a Mötv. 82. § (1) bekezdése, 83. § c) pontjában kapott felhatalmazás és az Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján- nevezi ki a jegyzőt.
(2) Az aljegyző feladatkörét, a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást, a jegyző határozza meg.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatalban lévő jegyzői képesítési előírásainak megfelelő, köztisztviselő látja el. Amennyiben, nincs, ilyen végzettségű személy, Tét Város Polgármestere haladéktalanul gondoskodik a jegyző helyettesítéséről.
A Közös Önkormányzati Hivatal
35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent Mérges, Kisbabot, Rábacsécsény, Tét települések Képviselő-testületével. A képviselő-testületek megállapodása szerint Rábacsécsény községben „Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábacsécsény Állandó Kirendeltsége” megnevezéssel kirendeltség működik, mely ellátja Mérges település hivatalos ügyeit is.
(2) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – 6. melléklet - tartalmazza.
A társulások
36. § (1) A rábacsécsényi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A képviselő-testület a társulás megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásainak szabályai irányadóak.
Társadalmi szervezetekkel való együttműködés
37. § Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.
Az önkormányzat vagyona
38. § Az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló 8/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet határozza meg.
Az önkormányzat költségvetése
39. § (1) A képviselő-testület éves költségvetés alapján működik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente rendeletet alkot.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
40. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a kiegészítő támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 7. melléklet tartalmazza.
41. § (1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az felhatalmazás részletes szabályait a hivatal gazdálkodási szabályzata tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
42. § A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését megbízás útján láttatja el.
A képviselő-testület gazdasági programja
43. § A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
44. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat, szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet és Rábacsécsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló 3/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ mellékletét képezi:
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletszabályok
2. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
3. A Képviselők névsora
4. Bizottsági tagok névsora
5. Polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendje
6. A Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
7. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása
Módosította a 15/2019.(XII.11.) ör
Hatályon kívül helyezte a 15/2019.(XII.11.) ör
Módosította a 8/2021.(XII.10.) ör A 7. melléklet a Rábacsécsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.