Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2010. 10. 01- 2013. 05. 07

Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2010.10.01.

(egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Rábapordány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következő rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések

1. §1 A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: SZ-J1/1 M jelű, Szabályozási és övezeti terv I./1 (belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv) című, Rp.I.220-4 munkaszámú tervlap,

b) 2. melléklet: SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (a továbbiakban SZ-J1 terv) című, Rp.I.220-2 munkaszámú tervlap a) bekezdésben felsorolt terven nem módosított területre,

c) 3. melléklet: SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (a továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.220-3 munkaszámú tervlap,

d) 4. melléklet: Út mintakeresztszelvények

e) 5. melléklet: Műemlékek, műemléki környezet

f) 6. melléklet: Régészeti lelőhelyek

g) 7. melléklet: Helyi védelem

2. § (1) A rendelet hatálya Rábapordány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem

a) a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala

b) a belterület határvonala

c) a módosított belterület határvonala

d) a szabályozási vonal

e) az eltérő felhasználású területegységek határvonala

f) az építési övezetek határvonala

g) az építési hely határa (hátsókerti).

(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben és a 4. § (6) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály2 szerinti előírásokat.

(3) Az eltérő felhasználású területegységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2)3

(3) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4)A beépült, vagy kialakult telekosztású lakó- és vegyes terület-felhasználású tömbben a beépíthető legkisebb telek területe 500 m2.
(5)Kialakult telekosztású lakó- és vegyes terület-felhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
a telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m2 területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.
(6)A külön4 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
(7)Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

(5) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

(6) A vízállásos terület csak a terület - a határoló közút koronaszintjéig, vagy annál legfeljebb 30 cm-rel alacsonyabb szintjéig történő - feltöltése, valamint a vízelvezetés megoldása után építhető be.

(7)5 A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4)6

(5)7

(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(8) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.

Környezetvédelem

7. § (1) Vízvédelmi besorolás:

a) felszín alatti vizek: felszíni szennyezésre érzékeny terület8

b) felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi kategória9

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a) fák, bokrok 100 pollen/m3

b) fűfélék 30 pollen/m3

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

8. § (1) Az SZ-J2 terven M Kf -ként jelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

Értékvédelem

9. § (1)10

(2) Műemlék

a)11

b)12

c)13

(3)14

(4) Régészeti értékek védelme:

a)15

b)16

c) A régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken 30 cm-nél mélyebb földmunka végzése, valamint régészeti örökség elemeinek előkerülése esetén a külön jogszabály17 szerint kell eljárni.

(5)18

Zöldfelületek

10. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2)A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3)A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4)Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek

11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos19 jogszabályok tartalmazzák.
(3)Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- középnyomású gázvezeték 5,0- 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos20 jogszabályok tartalmazzák.
(4)A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5)Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
a)Kölesmajor-Kepési csatorna 6,0 – 6,0 m
b)Rábapordány-Pásztori csatorna 6,0 – 6,0 m
c)Rábapordány-Pásztori határcsatorna 6,0 – 6,0 m
d)Lászlómajori csatorna 6,0 – 6,0 m
e)Értói csatorna 6,0 – 6,0 m
f)Foglárét csatorna 6,0 – 6,0 m
g)Bágyogszovát-Rábapordányi határcsatorna 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos21 jogszabályok tartalmazzák.
(6)Az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7)A vízműkutak védőterülete a vízmű telkének területe.
(8)A hígtrágya-kezelő 1000 m-es védőtávolságán belül emberi tartózkodásra szolgáló épület nem építhető.
Terület-felhasználási, övezeti előírások az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település közigazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a)Beépített és beépítésre szánt terület
1.Lakóterület
- falusias Lf
2.Vegyes terület
- településközpont Vt
3.Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- egyéb ipari Gipe
- jelentős mértékű zavaró hatású ipari Gipz
4.Különleges terület
- temető KT
- sportterület KSP
- hulladékudvar KH
b)Beépítésre nem szánt terület
1.Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖu
- közműterület Köm
2.Zöldterület Z
3.Erdőterület E
4.Mezőgazdasági terület M
5.Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése

13. §

beépítési mód
(oldalhatáron álló,

megengedett legnagyobb

legkisebb kötelező
zöldfelület %


területfelhasználási


szabadonálló)

beépítettség %

elem

kialakítható

kialakítható

kialakítható

megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

legkisebb
építési
telekszélesség
(m)

legkisebb
építési
telekmélység (m)

legkisebb
építési
telekterület
(m2)

Beépítésre szánt terület

1. Lakóterület

14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf
(2)A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3)A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
a)fő funkciót hordozó épületként
1.egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
2.önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény,
3.a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
b)a fő funkciót kiegészítő épületként
1.gépjármű és egyéb tároló
2.állattartó épület
3.kisipari műhely
4.pince
(4)A telkeken a (3) bekezdés b) pont 1., 2., 3., 4., alpontokban felsorolt épületek csak a (3) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontokban felsorolt épületek megléte esetén, vagy azokkal egyidejűleg építhetők.
(5)22 Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a (3) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető.
(6)Az építési hely határai

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben,

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m)

6,0 m (4,0 m)

amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(7)Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(8)A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a)közműves villamos energia vezetékkel,
b)közműves ivóvíz vezetékkel,
c)a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(9)A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a)zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
(10)Övezeti előírások

Lf

Lf O 30/50
4,5 18/50/900

Lf O 30/50
4,5 18/-/-

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés szabályai szerint

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

40%

50%

50%

Épület

megengedett

legnagyobb építménymagasság /m/

az illeszkedés szabályai szerint

4,5 m

4,5 m

alakítható

legkisebb
szélesség /m/

18,0 m

18,0 m

Telekalakítás

legkisebb
mélység /m/

az illeszkedés szabályai szerint

50,0 m

-

legkisebb
telekterület /m2/

900 m2

-

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 4. § (2) b., pontját és a 6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.

Lf SZ 30/50
4,5 K/K/K

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

Épület

megengedett

legnagyobb építménymagasság /m/

4,5 m

alakítható

legkisebb
szélesség /m/

K

Telekalakítás

legkisebb
mélység /m/

K

legkisebb
telekterület /m2/

K

2. Vegyes terület

15. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
(2)A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3)A településközpont vegyes területen
a)fő funkciót hordozó épületként több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
b)fő funkciót kiegészítő épületként a 15. § (9) bekezdésében meghatározott övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhető.
c)23
(4)A (3) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(5)Egyéb, a (3) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(6)Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 m (4,5 m)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m)

6,0 m (4,0 m)

amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(7)A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a)közműves villamos energia vezetékkel,
b)közműves ivóvíz vezetékkel,
c)a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(8)A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a)zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
(9)24 Övezeti előírások

Vt

Vt templom

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés szabályai szerint

oldalhatáron álló

kialakult


Beépíthetőség





megengedett

Legnagyobb beépítettség
/%/



legkisebb zöldfelület /%/


45 %





50 %


35 %





50 %





kialakult


Épület



megengedett

legnagyobb
építmény-
magasság /m/


az illeszkedés szabályai szerint


a telek utcai telekhatárától számított 30 méteres távolságon belül az illeszkedés szabályai szerint, azon túl 6,0 m.


kialakult


Telekalakítás



alakítható

legkisebb szélesség /m/
legkisebb mélység /m/ legkisebb telekterület /m2/


14 m

30 m

500 m2

-


-

500 m2




SZ-J terv szerint

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál a 4. § (2) b., pontját és a 6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.

25

Vt O 30/50
4,5 18/-/1000

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló


Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


30%

legkisebb zöldfelület /%/


50%


Épület

megengedett

legnagyobb építmény-magasság /m/


4,5 m

alakítható

legkisebb
szélesség /m/


18,0 m

Telekalakítás

legkisebb
mélység /m/


-

legkisebb telekterület /m2/


1000 m2

3. Gazdasági terület

16. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) egyéb ipari terület Gipe

c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz

4. Kereskedelmi, szolgáltató terület

17. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, ezen belül lakások, igazgatási és iroda épület, üzemanyagtöltő építmény építhető.

(2) Övezeti előírások

Gksz SZ 50/30
6,0 -/-/2000


Az építési hely

elhelyezkedése
határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/

szabadonálló

8,0 m
6,0 m
10,0 m


Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


50%

legkisebb zöldfelület %


30%


Épület

megengedett

legnagyobb építménymagasság /m/


6,0 m

Telekalakítás

kialakítható

legkisebb
szélesség /m/

-

legkisebb
mélység /m/

-

legkisebb
telekterület /m2/

2000 m2

Környezetterhelés

üzemi zaj megengedett határértéke:
nappal:
éjjel:




60 dB/A
50 dB/A

(3)A kereskedelmi és szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a)közüzemi villamos energia vezetékkel,
b)közüzemi ivóvízvezetékkel,
c)a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(4)A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(5)A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a)zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
b)kötelező hulladékszállítás.

5. Egyéb ipari terület

18. § (1) A területen (jele: Gipe ) a feldolgozóipar, építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolási céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel,

b) közüzemi ivóvízvezetékkel,

c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.

(3) Az ipari területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a)zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, Gipe
b)üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 60 dB/A
éjjel: 50 dB/A
c)kötelező hulladékszállítás.
(4)Övezeti előírások:

Gipe SZ 50/30
9,0 35/-/5000

Gipe SZ 50/30
7,5 35/-/5000

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

szabadonálló


Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség:


50%


50%

kialakítandó legkisebb zöldfelület


30%


30%


Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság


9,0 m


7,5 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb
telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/


35,0 m
-
5000 m2


35,0 m
-
5000 m2

Építési hely határai


előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/


15,0 m
10,0 m
10,0 m


15,0 m
10,0 m
10,0 m

(5)Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

6. Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

19. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló-, kezelő és feldolgozó épületek, valamint igazgatási épületek építhetők.

(3) Övezeti előírások:

övezeti besorolás

Gipz SZ 30/40
6,0 100/250/25000

Gipz SZ 30/40
12,0 100/250/25000

beépítési mód

szabadonálló

szabadonálló

megengedett legnagyobb beépítettség:


30%


30%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:


40%


40%

megengedett legnagyobb építménymagasság:


6,0 m


12,0 m

kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység/m/
telekméret /m2/


100,0 m
250,0 m
25000 m2


100,0 m
250,0 m
25000 m2

építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/


15,0 m
10,0 m
15,0 m


15,0 m
10,0 m
15,0 m

egyéb 26

(4)A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a)közüzemi villamos energiavezetékkel,
b)legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
c)legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
d)csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(5)A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a)zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
b)kötelező hulladék elszállítás,
c)elhullott állatok kötelező elszállítása.

7. Különleges terület

20. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temető KT

b) sportterület KSP

c) hulladékudvar KH

(2) A temetők területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: meglévő temető esetén minden
telekhatártól 10,0 m.
új temető esetén minden telekhatártól
30,0 m
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(3)A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól mért 10,0 m
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(4)A KH jellel ellátott területen hulladékudvar alakítható ki.
A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 40 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m
Építési hely határai: a telekhatároktól mért 5,0 m
A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-, védőfásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.
(5)A különleges terület telkeit a KH jelű hulladékudvar területét kivéve el kell látni:
a)közműves villamosenergia vezetékkel,
b)közműves ivóvízvezetékkel.
(6)A különleges terület telkeiről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
(7)A sportterületet el kell látni a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni. A telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
(8)27 Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:
a)A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.
b)A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
c)28
d)29
e)30 A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni.
f)31 A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell.
g)A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:
1.számú övezet: Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának tízszerese) védőzónáján belül található, ezért az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.
Az övezetet érintő elektromos légvezeték védőövezetét biztosítani kell.
2.számú övezet: Az övezetet érintő elektromos légvezeték védőövezetét biztosítani kell.
h)E rendelet alkalmazásában a szélerőművek telepítési helye kiválasztásának, illetve egyes területek telepítésből való kizárásának meghatározásánál
1.kellő indoklásnak tekinthetők:
- a szélerőművek telepítésének műszaki kritériumai( a széltornyok egymástól és egyéb akadályoktól való távolsága),
- a földtani, talajmechanikai adottságok,
- a területek régészeti érintettsége,
- az egyes szakhatóságok előírásainak való megfelelőség
2.kellő indoklásnak nem tekinthetők:
- az egyes területek vételára,
- az egyes területek tulajdonviszonyai.
- az egyes területek megszerezhetősége.”
Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési és közműterület

21. § (1) A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:

a) közútterület KÖu

b) közműterület Köm

(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. A tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli, a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a)Országos közúthálózatba tartozó utak
1.országos mellékút KÖu M
b)Helyi utak
1.gyűjtőút KÖu GY
2.kiszolgálóút KÖu
3.gyalogút KÖu GYA
4.jelentős mezőgazdasági út KÖu Mg
(4)32 A közutak területén a 4. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5)Rábapordány közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a)Külterületi utak
1.Jelentős mezőgazdasági utak - K.VIII.A.30.
b)Belterületi utak
1.Gyűjtőutak - B.V.A.50
2.Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B.VI.d.A.40
3.Gyalogutak - B.X.
(6)Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telekterületet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

2. Zöldterület

22. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a) közpark Z kp

b) díszkert Z dk

(2) A zöldterületi közparkok területén épület nem építhető, azon kerti építmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

(3) A Z dk (díszkert) jelű övezetben épület nem építhető, azon szobrok, köztéri tárgyak, pihenést szolgáló műtárgyak helyezhetők el.

(4) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

3. Erdőterület

23. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a) Védelmi erdő Ev

b) Gazdasági erdő Eg

(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

(3) A védelmi erdőben (jele: Ev ) épület nem építhető.

(4) Gazdasági erdőben (jele: Eg ) az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

4. Mezőgazdasági terület

24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása:

a) általános mezőgazdasági terület M Á

b) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület M Kf

(3) Az általános mezőgazdasági övezet (jele: M Á) elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.

(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben (jele: M Kf ) állattartó karám, szénatároló építmény építhető.

(5) A mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető.

5. Vízgazdálkodási terület

25. § Vízgazdálkodási terület az SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.

Közműellátás

26. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a)térszín alatt: ivóvíz vezeték,
szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
b)térszín felett nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2)33
Intézkedési és ütemezési előírás

27. § A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület védőtávolságán belül a lakótelek alakításának feltétele a jelölt védőerdő telepítése.

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2005. június 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rábapordány község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1996.(III.12.) rendelet, valamint a Rábapordány község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1996.(III.12.) rendelet módosításáról szóló 7/2000.(VI.5.), 3/2002.(I.29.), 8/2002.(IV.30.), 22/2002.(XII.10.) rendeletek.

(2) A rendeletet a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre abban az esetben kell alkalmazni, ha a korábbi szabályozásnál kedvezőbb elbírálást eredményez.

2

1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ (3) bekezdés

4

85/2000.(XI.8.) FVM r.

8

27/2004.(XII.25.) KvVM r.

9

9/2002.(III.22.) KöM-KöVim

17

2001. évi LXIV. tv.

19

11/1984.(VIII.22.) IpM r.

20

6/1982.(V.6.) IpM r.

21

46/1999.(III.18.) Korm. R.

22

Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

26

Hatályon kívül helyezte a 8/2007.(V.21.) önkormányzati rendelet.

30

Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a.

31

Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a.