Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2016. 08. 31- 2017. 02. 15Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
(egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
1. §1 A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: SZ-J1/1 M jelű, Szabályozási és övezeti terv I./1 (belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv) című, Rp.I.220-4 munkaszámú tervlap,
b) 2. melléklet: SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (a továbbiakban SZ-J1 terv) című, Rp.I.220-2 munkaszámú tervlap a) bekezdésben felsorolt terven nem módosított területre,
c) 3. melléklet: SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (a továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.220-3 munkaszámú tervlap,
d) 4. melléklet: Út mintakeresztszelvények
e) 5. melléklet: Műemlékek, műemléki környezet
f) 6. melléklet: Régészeti lelőhelyek
g) 7. melléklet: Helyi védelem
2. § (1) A rendelet hatálya Rábapordány község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) Kötelező szabályozási elem
a) a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala
b) a belterület határvonala
c) a módosított belterület határvonala
d) a szabályozási vonal
e) az eltérő felhasználású területegységek határvonala
f) az építési övezetek határvonala
g) az építési hely határa (hátsókerti).
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben és a 4. § (6) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály2 szerinti előírásokat.
(3) Az eltérő felhasználású területegységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2)3
(3) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
5. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(4) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
(5) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(6) A vízállásos terület csak a terület - a határoló közút koronaszintjéig, vagy annál legfeljebb 30 cm-rel alacsonyabb szintjéig történő - feltöltése, valamint a vízelvezetés megoldása után építhető be.
(7)5 A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely határát az övezeti határvonaltól kell számítani.
6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
(4)6
(5)7
(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(8) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.
7. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: felszíni szennyezésre érzékeny terület8
b) felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi kategória9
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3
b) fűfélék 30 pollen/m3
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
8. § (1) Az SZ-J2 terven M Kf -ként jelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(2) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
9. § (1)10
(2) Műemlék
a)11
b)12
c)13
(3)14
(4) Régészeti értékek védelme:
a)15
b)16
c) A régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken 30 cm-nél mélyebb földmunka végzése, valamint régészeti örökség elemeinek előkerülése esetén a külön jogszabály17 szerint kell eljárni.
(5)18
10. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
12. § (1) A település közigazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
13. §
beépítési mód |
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező |
|||
|
szabadonálló) |
beépítettség % |
|||
elem |
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
||
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb |
legkisebb |
legkisebb |
||
1. Lakóterület
14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
kialakult telekosztású, nagyrészt |
beépítetlen, új telekalakítású tömbben, |
|||
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
||
oldalkert |
3,0 m |
6,0 (4,5 m) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m (4,0 m) |
||
Lf |
Lf O 30/50 |
Lf O 30/50 |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
az illeszkedés szabályai szerint |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
30% |
30% |
30% |
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
50% |
50% |
||
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
az illeszkedés szabályai szerint |
4,5 m |
4,5 m |
alakítható |
legkisebb |
18,0 m |
18,0 m |
||
Telekalakítás |
legkisebb |
az illeszkedés szabályai szerint |
50,0 m |
- |
|
legkisebb |
900 m2 |
- |
|||
Egyéb |
Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az
4. §
(2) b., pontját és a
6. § (4) bekezdés
előírásait figyelembe kell venni. |
Lf SZ 30/50 |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
30% |
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
||
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m |
alakítható |
legkisebb |
K |
|
Telekalakítás |
legkisebb |
K |
|
legkisebb |
K |
2. Vegyes terület
15. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
kialakult telekosztású, nagyrészt |
beépítetlen, új telekalakítású tömbben |
|||
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
||
oldalkert |
3,0 m |
6,0 m (4,5 m) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m (4,0 m) |
||
Vt |
Vt templom |
||||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
az illeszkedés szabályai szerint |
oldalhatáron álló |
kialakult |
|
|
megengedett |
Legnagyobb beépítettség |
|
|
|
|
megengedett |
legnagyobb |
|
|
|
|
alakítható |
legkisebb szélesség /m/ |
|
- |
|
Egyéb |
Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál a
4. §
(2) b., pontját és a
6. § (4) bekezdés
előírásait figyelembe kell venni. |
Vt O 30/50 |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
|
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
|
||
|
megengedett |
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
|
alakítható |
legkisebb |
|
|
Telekalakítás |
legkisebb |
|
|
legkisebb telekterület /m2/ |
|
3. Gazdasági terület
16. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b) egyéb ipari terület Gipe
c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz
4. Kereskedelmi, szolgáltató terület
17. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, ezen belül lakások, igazgatási és iroda épület, üzemanyagtöltő építmény építhető.
(2) Övezeti előírások
Gksz SZ 50/30 |
|||
|
elhelyezkedése |
szabadonálló |
|
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
legkisebb zöldfelület % |
|
||
|
megengedett |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
|
Telekalakítás |
kialakítható |
legkisebb |
- |
legkisebb |
- |
||
legkisebb |
2000 m2 |
||
Környezetterhelés |
üzemi zaj megengedett határértéke: |
|
5. Egyéb ipari terület
18. § (1) A területen (jele: Gipe ) a feldolgozóipar, építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolási céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, kereskedelmi épületek építhetők.
(2) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(3) Az ipari területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
Gipe SZ 50/30 |
Gipe SZ 50/30 |
||
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület |
|
|
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
|
|
|
kialakítható legkisebb |
|
|
Építési hely határai |
|
|
|
6. Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
19. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló-, kezelő és feldolgozó épületek, valamint igazgatási épületek építhetők.
(3) Övezeti előírások:
övezeti besorolás |
Gipz SZ 30/40 |
Gipz SZ 30/40 |
beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
|
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ |
|
|
építési hely határai: |
|
|
egyéb 26 |
7. Különleges terület
20. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető KT
b) sportterület KSP
c) hulladékudvar KH
(2) A temetők területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
1. Közlekedési és közműterület
21. § (1) A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:
a) közútterület KÖu
b) közműterület Köm
(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. A tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli, a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
2. Zöldterület
22. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint
a) közpark Z kp
b) díszkert Z dk
(2) A zöldterületi közparkok területén épület nem építhető, azon kerti építmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
(3) A Z dk (díszkert) jelű övezetben épület nem építhető, azon szobrok, köztéri tárgyak, pihenést szolgáló műtárgyak helyezhetők el.
(4) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
3. Erdőterület
23. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
a) Védelmi erdő Ev
b) Gazdasági erdő Eg
(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
(3) A védelmi erdőben (jele: Ev ) épület nem építhető.
(4) Gazdasági erdőben (jele: Eg ) az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
4. Mezőgazdasági terület
24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása:
a) általános mezőgazdasági terület M Á
b) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület M Kf
(3) Az általános mezőgazdasági övezet (jele: M Á) elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.
(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben (jele: M Kf ) állattartó karám, szénatároló építmény építhető.
(5) A mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető.
5. Vízgazdálkodási terület
25. § Vízgazdálkodási terület az SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
26. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
27. § A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület védőtávolságán belül a lakótelek alakításának feltétele a jelölt védőerdő telepítése.
28. § (1) Ez a rendelet 2005. június 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rábapordány község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1996.(III.12.) rendelet, valamint a Rábapordány község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1996.(III.12.) rendelet módosításáról szóló 7/2000.(VI.5.), 3/2002.(I.29.), 8/2002.(IV.30.), 22/2002.(XII.10.) rendeletek.
(2) A rendeletet a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre abban az esetben kell alkalmazni, ha a korábbi szabályozásnál kedvezőbb elbírálást eredményez.
Megállapította a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a.
1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ (3) bekezdés
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § a) pontja.
85/2000.(XI.8.) FVM r.
Megállapította a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § b) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § b) pontja.
27/2004.(XII.25.) KvVM r.
9/2002.(III.22.) KöM-KöVim
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § c) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 8. § (5) bekezdés b) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 8. § (5) bekezdés b) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § c) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 8. § (5) bekezdés c) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 8. § (5) bekezdés c) pontja.
2001. évi LXIV. tv.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelet 29. § c) pontja.
11/1984.(VIII.22.) IpM r.
6/1982.(V.6.) IpM r.
46/1999.(III.18.) Korm. R.
Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja.
Megállapította a 6/2010.(IX.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a.
Megállapította a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 4. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 8/2007.(V.21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 9/2006.(IX.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja.
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja.
Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a.
Megállapította a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a.
Megállapította a 7/2013.(V.7.) önkormányzati rendelet 7. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja.