Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

a helyi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról

Hatályos: 2005. 07. 21

Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

a helyi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról

2005.07.21.

Rábapordány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

1. § Rábapordány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Rábapordány község közigazgatási területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervet a melléklet szerint jóváhagyja.

2. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

1. melléklet a 9/2005. (VII. 21.) önkormányzati rendelethez

RÁBAPORDÁNY KÖZSÉG

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Készült 2005-ben

I. FEJEZET A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

Tervezési szint: Rábapordány község

A terv elkészítéséért felelős szerv: Rábapordány Község Önkormányzata

Készítette: Hancz Attila egyéni vállalkozó

Cím: 9161. Győrsövényház, Gárdonyi G. u. 41.

A tervezés bázis éve: 2003

Tervezési időszak. 2005 - 2009

A település bemutatása

Demográfiai adatok

Rábapordány a Rábaköz Csornától délre fekvő települése. Területe 21,89 km2, lakónépessége a 2003-es év végén 1135 fő volt. A településen 2003-ben 9-en születtek, 13-an haláloztak el és 6 fő költözött el a településről, tehát a település lakosainak száma csökkent az előző évhez képest.

A településen 2003 év végén 440 lakást regisztráltak, egy új lakást építettek, megszűnő lakás is egy volt.

A villamos energiát fogyasztó lakások száma 449 db, a vezetékes gázt használó lakások száma 206, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 425 db, szennyvízcsatornával a település nem rendelkezik.

A településen 2002-ben 25 férőhelyes óvoda működött ahova 18 gyermek járt, az óvoda-pedagógusok száma 2. A községben 4 osztálytermes általános iskola működik, ahova 110 gyermek jár, őket 13 pedagógus tanítja. A településen központi jelleggel háziorvosi szolgálat működik. Rábapordány településen körjegyzőség működik központi jelleggel. A körjegyzőség másik települése Dör. A település buszmegállókkal és postahivatallal is rendelkezett 2003 évben.

Gazdasági tevékenységek

A településen 2002-ben kiskereskedelmi üzletből 11 működött ebből 4 élelmiszer jellegű üzlet volt. A településen gyógyszertár nem, viszont fiókgyógyszertár működik. Vendéglátóipari helyből a településen összesen 6 működik. Rábapordányban összesen 48 bejegyzett vállalkozásról tudnak. Ebből korlátolt felelősségű társaság 2, betéti társaság 2, egyéni vállalkozás 39, míg szövetkezet 3 működik.

Ipari tevékenységek

A településen jelentős ipar tevékenységről nem beszélhetünk, a lakosság nagy része a megyeszékhelyen, illetve Csornán talál munkát. A térség ipara inkább az építőiparra, valamint az azt kiszolgáló iparra épül, de jelen van a mezőgazdasági gépek és termékek előállítására épülő ipar is.

Mezőgazdaság

A településen lévő Mezőgazdasági Rt-ben és annak állattartó telepén közel 120-an dolgoznak ebből a helyi lakosok száma közel 100.

A termőföld egy részét egyéni vállalkozók művelik. A jelenleg vállalkozások többsége mezőgazdasági tevékenységet folytat. Rábapordányban és a környező községekben nagy hagyománya van a zöldségtermesztésnek – sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma, burgonya, uborka.

Az állatok létszáma a háztáji gazdaságokban az utóbbi néhány évben folyamatosan csökkent. Az állattartás során képződött trágyát, mind a háztáji gazdálkodók, mind az állattartó telep tulajdonosai a mezőgazdasági területek talajerőpótlására, szervestrágyázással hasznosítják, tehát potenciális talajszennyező forrásként az állattartást nem kell figyelembe venni.

Erdőgazdaság

A falu területén található erdők állapota jó. Az erdővel borított terület aránya évek óta változatlan és arányaiban kevés. Nagyrészük mezőgazdasági véderdősáv, melyek vagy telepítettek vagy spontán erdősüléssel jöttek létre. Szerepük inkább a defláció megakadályozásában van.

Halászat

A község területén halászati tevékenységet nem folytatnak.

Idegenforgalom

A településen számottevő idegenforgalomról nem beszélhetünk.

Út-, vasút- és víziút hálózat

Rábapordány közigazgatási területére eső teljes úthálózat hossza 26 km. A két évvel ezelőtti jogszabályi változások miatt, az önkormányzatnak kell még gondoskodnia a község külterületén lévő, tekintélyes hosszúságú, földúthálózat karbantartásáról is. Az utak állapota elfogadható. Az utak téli és szükség szerinti nyári tisztítását a Közútkezelő Kht-vel együttműködve oldja meg a település. Az átvezető állami tulajdonú utakon a Kht. végzi a téli hóeltakarítást és csúszásmentesítést, míg az önkormányzati kezelésben lévő utakon a Polgármesteri Hivatal irányításával oldják meg a hó- és jégmentesítési feladatokat.

Út	Hossza (km)	A teljes úthálózathoz viszonyított arány (%)
Az önkormányzat kezelésében lévő úthálózat	19	73
Szilárd burkolatú	6	23
Burkolatlan	13	65
Belterületi úthálózat	7	27

A település közel esik a 85-ös főúthoz, mely a településtől 8 km-re esik, a 86-os számú főutat Szilsárkánynál érhetjük el a településtől 7,5 km-re. A település az őt körülvevő településekkel (Bágyogszovát, Egyed, Pásztori, Dör) közvetlen közlekedési kapcsolatban van. A helyközi tömegközlekedés megoldott.

A 14-es számú (Csorna-Pápa) vasútvonal a településen vezet át, míg 8 km-re van megállója a Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonalnak, 11 km-re pedig a Hegyeshalom-Szombathely vasútvonalnak. A községben vízi közlekedés nincs.

Domborzati viszonyok

A Csornai-sík földtanilag a Rába északnak dőlő, megsüllyedt hordalékkúplejtője, amelyet jelenkori folyóvízi iszap, délkeleten lápi és réti agyag, a rossz lefolyású teknőkben tőzeg, a teraszszigeteken dűnehomok borít. Utóbbiak alatt helyenként kavics is előfordul. Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg fekszik, de a mélyebb pannóniai üledékek között is vannak jó víztározók.

Ez a földtani szerkezet elég jelentős kockázatot jelent, mivel a pleiszticén és a pannon rétegekben meglévő óriási vízkészlet nagyon érzékeny bármilyen irányból érkező szennyezésre. Nem véletlen, hogy a megyei Környezetvédelmi Programban is első helyen említik ezt a kockázati tényezőt: A földtani közeg – jellemzően – rendkívül érzékeny a felszíni és oldalirányú szennyeződésre (a megyében így a talajvízszennyeződés potenciálja kivételesen magas). Ebből következik, hogy a szakértők is kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a felszín alatti vízkészlet védelmét.

Szeizmikus szempontból igen alacsony aktivitású terület. A kistáj nagyobb részben magas-, a kisebb - északkeleti és keleti - részében alacsonyártéri helyzetű medencesíkság, amit Rábasebestől a Rába, Marcaltőtől északra a Marcal feltöltődő völgye keresztez, míg északi negyedében homokdűnékkel fedett teraszszigetek sorakoznak. A felszín tengerszint feletti magassága északon 113-115 m, délen 120 m körüli, tehát mérsékelten észak felé lejt.

Néhány fontosabb környezeti jellemző

Levegő

Számottevő levegőszennyezést okozó ipari létesítmény a település területén nincs és a település átszellőzöttsége is megfelelőnek mondható. A közlekedésből adódó levegőszennyezés mértéke nem jelentős.

A fűtési módok megoszlása a településen a következő: a lakossági gázbekötés megközelítőleg 60 %-os. A gázhálózatba be nem kötött háztartásokra a vegyes tüzelés a jellemző.

Zaj és rezgés

Rendszeres zajt vagy rezgést okozó terhelőforrás a településen nincs. Sem üzemi tevékenység, sem a közlekedés nem jár jelentős zajterheléssel.

Talaj

A Csornai-sík talajtakarójára a nagyfokú változatosság jellemző. Területi kiterjedésben a réti öntések és a lápos réti talajok jelentősek.

A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória.

A Csorna környéki lápos réti talajok mechanikai összetétele a réti öntésekével megegyező, vízgazdálkodásuk a nagymennyiségű szerves anyag következtében azokénál kedvezőbb, termékenységük azonban a 70-100 cm-es talajmélységben megjelenő talajvíz miatt korlátozott (VII. kategória). Jelentős részük rét- és legelőterület (25 %). A táj löszös üledékein vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos réti csernozjomok találhatók. Termékenységük jó, a IV. termékenységi kategóriába tartoznak. Lényegesen gyengébb termőhelyet képviselnek a homokos öntésen kialakult csernozjomjellegű homoktalajok (VIII.). Kiterjedésük nem jelentős. Ugyanez mondható a Marcaltőtől keletre található csernozjom barna erdőtalajokról, amelyek szintén homok mechanikai összetételű allúviumon képződtek. Kémhatásuk gyengén savanyú a VII. termékenységi kategóriába tartoznak.

A község közigazgatási határán belül legalább 5-6 talajfajtát lehet elkülöníteni, bár ezek túlnyomó részt a csernozjom illetve a réti talajok különböző változatait jelentik.

A település, a kistáj mentesített alacsonyártéri részén található, ahol a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatnak köszönhetően, liget- és láperdőmaradványok teszik változatossá a kultúr-sztyep jellegű hordalékkúp-síkságot, amelyet elsősorban szántóföldi műveléssel hasznosítanak.

Hidrogeológiai jellemzők

Talajvíz

A talajvíz szintje a folyóvölgyekben 2 méternél magasabban, azokon kívül 2-4 méter között helyezkedik el. Mennyisége a terület nagyobb nyugati részén 3 l/s.km2. Minősége a táj nagyobb részén kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Kevés az artézi kút. Mélységuk a 100 m-t, vízhozamuk a 100 l/s-t ritkán haladja meg.

Felszíni víz

A kistáj a Rába-Rábca és Marcal vízrendszeréhez tartozik. A Rábának 41,5 km, a Rábcának 32, a Marcalnak 29 km hosszú alsó szakaszai tartoznak ide. A területet behálózó csatornák közül a Keszeg-ér idetartozó szakasza 24 km, a Kepés-Lesvári csatorna 27 km, a Megág-csatorna 17 km hosszú. A település közigazgatási területét érinti a Kölesmajor-Kepési csatorna a Rápapordány-Pásztori csatorna a Rábapordány-Pásztori határcsatorna és a Lászlómajori csatorna.

Természet- és tájvédelem

Természet és tájvédelmi területet a település közigazgatási területén nem találunk.

Területfelhasználás

A település területe 21,89 km², ebből 2058 ha külterület és 131 ha belterület

Fontosabb területhasználatok:

Fontosabb területhasználatok	Terület (ha)	A közigazgatási területhez viszonyított arány (%)
Külterület	2058	94
Belterület	131	6

A területhasználatok részletes ismertetése

Külterületi területhasználat	Terület (ha)	Külterülethez viszonyított arány (%)
- szántó	1674	76
- gyep	208	9
- erdő	65	3
- gyümölcsös	---	----
- kivett terület	122	6

A művelt szántóterületek aránya - mint látszik - 76 %, ez az átlagos értéknek mondható. A gyepek kiterjedése nagy, amit a viszonylag nagyarányú állattartás tesz indokolttá. Az erdőkre így kis arányú terület jut, ami kedvezőtlen tájképi hatást kelt, továbbá csökkenti a fajgazdagságot, leszűkíti az élőlények migrációs lehetőségeit, növeli a deflációs károk mértékeit. A kivett területek méretei jelentősek, fokozott odafigyelést és természettiszteletet igényel, hogy ezek csak indokolt mértékben növekedjenek a jövőben.

A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

A Hgt a lakosság számára előírja, hogy:

- A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.

- Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni.

- Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladék kezelőnek átadni.

A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat:

- közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra),

- közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése

- a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás

- közterületek tisztántartásának megszervezése,

- a közszolgáltatás a díjainak megállapítása

- helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése

A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá:

- szelektív gyűjtés megszervezését,

- hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását,

- válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését.

A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára:

- Kötelező a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése:

2000 fő és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig;

2000 fő állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56. § (1) bekezdés).

- Az üzemeltetőnek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) a már üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56. § (5) bekezdés).

- Az üzemeltető (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni (203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28. § (1) bekezdés). Leürítő hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni.

- A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell:

2004. július 1. napjáig 75%-ra,

2007. július 1. napjáig 50%-ra,

2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56. § (7) bekezdés)

- A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították (Hgt. 56. § (9) bekezdés).

A hulladéklerakással kapcsolatos előírások önkormányzati feladatokat érintő szabályai a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (továbbiakban: Lr.) alapján:

A különböző kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető:

- veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok;

- nem-veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel:

- települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a Lr. 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket,

- egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket,

- biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent,

- az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket;

- inerthulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék.

Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon:

- folyékony hulladékot;

- nyomás alatti gázt;

- robbanásveszélyes hulladékot,

- maró, oxidáló, tűzveszélyes hulladékot,

- fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot;

- használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után,

- előkezelés nélküli szennyvíziszapot,

- állati hulladékot,

- minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendeletben meghatározott átvételi követelményeket.

A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékű lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétől teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gyűjtését, illetve az ezt követő külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gyűjtése gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát.

A helyi tervezés szükségességét a törvényi előírások mellett, a településen élők igényei is meghatározzák.

A terv a hulladékképződés megelőzése, a hulladékok újrahasznosítása és az ártalmatlanítás közül különösen - a jelenlegi hulladék kultúrát ismerve - az újrahasznosítást helyezi előtérbe, amely a terv folyamatos felülvizsgálatával a jövőben változhat.

Tervezésbe bevont hatóságok, ÖK-ok és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb.

Rábapordány község hulladékgazdálkodási tervének megalkotása során a régióra elkészült Regionális Hulladékgazdálkodási Terv előírásait vettük egyrészt figyelembe. Másrészt a tervezés során maximálisan érvényesítettük a Mosonmagyaróvár és környéke hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretén belül feltérképezetteket és a jövőbeni elképzeléseket.

A tervezés során a helyi önkormányzat maximális segítséget adott a terv készítéséhez, a szükséges általános adatokat rendelkezésre bocsátotta. A tervező betekintést nyerhetett a település Szabályozási Tervébe. A település környezetvédelmi programmal nem rendelkezik (készülőben van).

Rábapordány Község Polgármesteri Hivatala rendelkezésre bocsátotta a tervezést elősegítő olyan elemeket, melyek a Mosonmagyaróvár és környéke hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretén belül kerülhetnek megvalósításra.

II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

A következő hulladékokkal foglalkoztunk a terv keretében:

a településen keletkező - a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő – települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes),

a kiemelten kezelendő hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék), valamint

a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok.

A hulladékokat, amelyekről a terv készült, a kormányrendelet előírásainak megfelelően adtuk meg ágazatok, illetve összetétel szerinti bontásban.

A településen 2003 évben 347 családot regisztráltak, akik a szervezett települési szilárd hulladék gyűjtésbe be voltak kapcsolva. A családok közül 336-an 120 literes, gyűjtőedényt használtak, míg 11 család 110 literes gyűjtőedényt használt. A településen 2003-ben 2160 lazam3 települési szilárd hulladékot gyűjtött a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. Csornai Üzeme.

II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

II.1.1. Nem veszélyes hulladékok

II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék	Mennyiség (t/év)
Települési szilárd hulladék	489
Települési folyékony hulladék	142
Kommunális szennyvíziszap	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*	34
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok*	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*	0
Összesen	665

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen

A fenti táblázat tartalmazza a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét, de nem tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. A táblázatból kiderül, hogy a közszolgáltatás keretében a lakosságtól összegyűjtött települési szilárd hulladékok mennyisége magas, tehát a közszolgáltatást a településen élők nagy aránya veszi igénybe. A településen 2003 évben lomtalanítás is volt és a mennyiségbe beleszámoltuk az önkormányzat által fenntartott intézményekben (Általános Iskola, Óvoda, Temető stb.) keletkező települési szilárd hulladékok mennyiségét is.

A települési folyékony hulladékok mennyisége (Forrás: Florasca Környezetgazdálkodási Kft.) alacsony. Valószínűsíthető, hogy sokan meg mindig a talajba vezetik a szennyvizet, erősen szennyezve azt egy C érzékenységű területen. Ezekből csak a szárazanyag telítődése esetén kell szippantani, szemben a zárt tárolókkal tehát jóval olcsóbb az üzemeltetésük.

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék		Mennyiség (t/év)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	0
	Akkumulátorok és szárazelemek	0
	Elektromos és elektronikai hulladékok	0
	Kiselejtezett gépjárművek	0
	Egészségügyi hulladékok	0,015
	Állati eredetű hulladékok	0,376
	Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik	0
	Azbeszt	0
	Egyéb hulladék	0
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	0
	Gumi	0
	Egyéb hulladék	0

A település területén 2003 évben szelektív hulladékgyűjtésről nem beszélhetünk a nem veszélyes hulladékok vonatkozásában. A Rekultív Kft. adatszolgáltatása szerint a lomtalanítás során képződött hulladékmennyiségből sem történt szelektív hulladék kinyerés. Az állati és egészségügyi hulladékokat arra feljogosított kezelők elszállították.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása szerinti (a településen keletkezett) veszélyes hulladékok mennyiségét az 1. Sz. mellékletben szerepeltetjük.

II.1.3. Csomagolási hulladékok

II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék	Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék	0
Műanyag csomagolási hulladék	0
Fa csomagolási hulladék	0
Fém csomagolási hulladék	0
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	0
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	0
Üveg csomagolási hulladék	0
Textil csomagolási hulladék	0
Összesen	0

A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2003-ban még nem megoldott a településen, a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésének első lépéseként fel kell mérni a vegyesen gyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét és minőségi összetételét.

A települési önkormányzatoknak elemi érdeke a szelektív gyűjtés megszervezése.

A szelektív gyűjtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek:

- a lerakási tilalom miatt külön gyűjtendő és kezelendő hulladékok gyűjtése

= biológiailag lebomló hulladékok,

= veszélyes frakciók

= gumihulladék

- másodnyersanyag értékesítése céljából külön gyűjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, műanyag, papír, üveg, textil),

- a gyártói-forgalmazói felelősség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gyűjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerződés alapján (pl. kiselejtezett gépjárművek és berendezések, hulladék olajok, elemek-akkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok).

Az első pontban felsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A másik két tevékenység azonban megfelelő hasznosítókkal kötött szerződés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban működő hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekről az önkormányzatok a területi tervek megfelelő fejezeteiből is.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkező piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történő megvalósítást. A szelektív gyűjtéssel elérhető a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentős helymegtakarítást eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb előnyökkel is jár:

- csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét),

- a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erőforrások igénybevétele is,

- erősíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért).

A szelektív hulladékgyűjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb:

- a lakossági közreműködés mértékének valószínűsíthető alacsonyabb foka,

- a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya.

Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgyűjtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos előkészítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gyűjtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakókapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végző szervezet kiválasztása és felügyelete, ellenőrzése az ő feladata.

A gyűjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan működéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gyűjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gyűjtőedényzet előírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyűjtés megoldott (ez pedig jogszabályi előírásból következően kötelező).

Szelektív gyűjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetővé tevő eszközrendszerről is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gyűjtőedényzet (gyűjtősziget), mobil gyűjtést lehetővé tevő speciális gyűjtő-szállító gépjármű,

Lakossági gyűjtés céljára hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gyűjtő-átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is.

Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyűjtés esetén a gyűjtőedényzet és a szállítójármű típusainak megfelelő megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bűzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyűjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevőket is tartalmaz.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

Ebben a fejezetben kellene foglalkozunk azokkal a hulladékokkal amelyeket a település kül-és belterületén halmoztak fel, de a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint ilyet a településen ilyen nem található. A Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási rendszer projektben szereplő megszüntetendő lerakók között nem találunk Rábapordány közigazgatási területére esőt.

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

II./4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (becsült tonna)

Hulladék	Becsült mennyiség (bt)
Települési szilárd hulladék	0
Települési folyékony hulladék	0
Kommunális szennyvíziszap	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*	0
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok*	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*	0
Összesen	0

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna)

Hulladék		Mennyiség (t)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	0
	Akkumulátorok és szárazelemek	0
	Elektromos és elektronikai hulladékok	0
	Kiselejtezett gépjárművek	0
	Egészségügyi hulladékok	0
	Állati eredetű hulladékok	0
	Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik	0
	Azbeszt	0
	Egyéb hulladék	0
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	0
	Gumi	0
	Egyéb hulladék	0

Mint a táblázatból is látszik a településen nincs felhalmozott, kiemelten kezelt hulladék áram.

II.2.3. Csomagolási hulladékok

II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna)

Hulladék	Szelektíven gyűjtött mennyiség (t)
Papír és karton csomagolási hulladék	0
Műanyag csomagolási hulladék	0
Fa csomagolási hulladék	0
Fém csomagolási hulladék	0
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	0
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	0
Üveg csomagolási hulladék	0
Textil csomagolási hulladék	0
Összesen	0

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

Településre beszállított hulladékot, hulladékáramot a terv készítése során nem találtunk.

A településről kiszállított hulladékok hulladék mennyisége lényegében megegyezik a

közszolgáltatás keretében elszállított, valamint lomtalanítási települési szilárd hulladék (ideértve az önkormányzat által fenntartott intézmények hulladékát is) mennyiségével.

II.3.1. Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék	Településre beszállított (t/év)	Településről kiszállított (t/év)
Települési szilárd hulladék	0	489
Települési folyékony hulladék	0	142
Kommunális szennyvíziszap	0	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*	0	34
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok*	0	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*	0	0
Összesen	0	665

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék		Településről kiszállított (t/év)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	0
	Akkumulátorok és szárazelemek	0
	Elektromos és elektronikai hulladékok	0
	Kiselejtezett gépjárművek	0
	Egészségügyi hulladékok	0,015
	Állati eredetű hulladékok	0,376
	Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik	0
	Azbeszt	0
	Egyéb hulladék	0
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	0
	Gumi	0
	Egyéb hulladék	0

II.3.3. Csomagolási hulladékok

II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék	Településre beszállított (t/év)	Településről kiszállított (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék	0	0
Műanyag csomagolási hulladék	0	0
Fa csomagolási hulladék	0	0
Fém csomagolási hulladék	0	0
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	0	0
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	0	0
Üveg csomagolási hulladék	0	0
Textil csomagolási hulladék	0	0
Összesen	0	0

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

Rábapordány község területén - a tervezés alapjául szolgáló 2003-as évben - a települési szilárd hulladékgyűjtés közszolgáltatási keretek közt történő megvalósulásán kívül egyéb hulladék kezelési tevékenységről nem tudunk. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg sem a csomagolási hulladékok (papír, műanyag, üveg, fém, fa stb.), sem pedig a veszélyes (növényvédőszerek, gyógyszermaradékok stb) és egyéb (gumi stb.) hulladékok körében. Az állati hulladékok elszállítására vonatkozóan az Atev Kft. szolgált adatokkal (2.sz. melléklet)

II.4.1. Nem veszélyes hulladékok

II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás*		Égetés**		Lerakás		Egyéb kezelt***
	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Települési szilárd hulladék	0	0	0	0	489	100	0	0
Települési folyékony hulladék	0	0	0	0	142	100	0	0
Kommunális szennyvíziszap	0	0	0	0	0	0	0	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	0	0	0	0	34	100	0	0
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Összesen	0	0	0	0	665	100	0	0

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

** energianyerés céljából végzett hasznosítás

*** az “Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a “hasznosítás” oszlopban kell jelezni.

II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás*		Égetés**		Lerakás		Egyéb kezelt***
	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Veszélyes hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Hulladékolajok	0	0	0	0	0	0	0	0
Akkumulátorok és szárazelemek	0	0	0	0	0	0	0	0
Elektromos és elektronikai hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Kiselejtezett gépjárművek	0	0	0	0	0	0	0	0
Egészségügyi hulladékok	0	0	0	0	0,015	100	0	0
Állati eredetű hulladékok	0,173	46	0,203	54	0	0	0	0
Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik	0	0	0	0	0	0	0	0
Azbeszt	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Nem veszélyes hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Csomagolási hulladékok összesen	0	0	0	0	0	0	0	0
Gumi	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

** energianyerés céljából végzett hasznosítás

II.4.3. Csomagolási hulladékok

II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás*		Égetés**		Lerakás		Egyéb kezelt***
	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Papír és karton csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Műanyag csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Fa csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Fém csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Üveg csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Textil csomagolási hulladék	0	0	0	0	0	0	0	0
Összesen	0	0	0	0	0	0	0	0

* anyagában történő hasznosítás

** energia nyerés céljából végzett hasznosítás

*** az “Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül.

III. fejezet A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a

- Rábapordány Község Önkormányzatának jegyzője,

- és az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések)

az érintett szakhatóságok bevonásával.

A településen a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság út 8.) Csornai Üzeme látja el a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást. A cégnek érvényes szerződése van a község önkormányzatával, valamint a begyűjtésre és szállításra hatósági engedéllyel rendelkezik. A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó vonatkozásában a cég egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Ez azért fontos, mert a településen összegyűjtött települési szilárd hulladék ezen a hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra.

A folyékony hulladék elszállítását a Florasca Környezetgazdálkodási Kft. (9400. Sopron, Csányi u. 14.) Csornai Üzeme végzi. A cég rendelkezik a folyékony hulladék szállítására és elhelyezésére engedéllyel.

Az említett cégek engedélyeit a következő táblázat ismerteti.

III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve	Cím	Telephely	Tárgy*	Engedély száma	Engedély érvényességi ideje
Rekultív Kft.	9200 Mosonmóvár, Barátság út 8.	9300 Csorna, Andrássy u. 33.	Nem veszélyes hulladékok begyűjtése és szállítása Csorna	H-47738-3/2002	2005. október
Rekultív Kft.	9200 Mosonmóvár, Barátság út 8.	9241 Jánossomorja 0203/13	Nem veszélyes települési és termelési hull. előkezelése, hasznosítása és lerakása	H-49002-2/2002I.	Felülvizsgálati határozat jogerőre emelkedéséig
Septox Kft.	1142 Budapest, Komáromi út 2.	1142 Budapest, Komáromi út 2.	Egészségugyi hull. Begyűjtése és ártalmatlanítása	n.a.	n.a.
Atev Rt.	9071 Gönyű külterület	9071 Gönyű külterület	Állati hulladékok begyűjtése és kezelése	n.a.	n.a.
Rekultív Kft.	9200 Mosonmóvár, Barátság út 8.	9241 Jánossomorja 0203/13	Települési hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye	H-11444-2/2004	2009. június
Florasca Kft.	9400 Sopron Csányi u 14.	9300 Csorna Szt. István u.	Veszélyes hulladékok előkezelése és szállítása	H-10191-6/2003 H1591-7/2002	2006 év 2005. nov. 19

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

IV. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

A tervezés során bázisévként 2003 jelöltük meg. A települési szilárd hulladékok tekintetében 2003-évben kizárólag ártalmatlanításról beszélhetünk, hasznosításról egyáltalán nem.

A településen saját gyűjtő- kezelő- szállító vállalkozás nem található. A települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság út 8.) feladata közszolgáltatói szerződés alapján. A cég csornai üzeme végzi heti rendszerességgel szerdai napon a szilárd hulladék összegyűjtését és szállítását. A cég kapacitását és az ezzel kapcsolatos technikai hátteret a következő fejezetben tárgyaljuk.

A településen engedéllyel rendelkező kezelő, ártalmatlanító telep nincs. A Rekultív Kft. a településen összegyűjtött szilárd hulladékot a 2002-es év első két hónapjában még a csornai Gyöngyösmajori Hulladéklerakóba szállította. A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó 2002. március 1-ei megnyitása óta a község hulladéka itt kerül ártalmatlanításra. Mindkét hulladéklerakó a Rekultív Kft. üzemeltetésében található.

A települési folyékony hulladékok tekintetében bázis évként szintén 2003-t vettük figyelembe. A Florasca Környezetgazdálkodási Kft. által 2003-ben a lakosságtól összegyűjtött mennyisége jóval kevesebb a képződő folyékony hulladék mennyiségénél. Elhelyezésére a Csorna város közigazgatási területén lévő Barbacsi úti leeresztőben került sor, melyet azonban 2005-ben az illetékes környezetvédelmi hatóság bezárt.

IV.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

A község területén a települési szilárd hulladék rendszeres, heti egyszeri gyűjtését és szállítását a mosonmagyaróvári székhelyű Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. Csornai Üzeme látja el. A cég 1993-ban alakult a mosonmagyaróvári Flexum Kft.-ből üzletág kivásárlás eredményeként. A Kft. Csornai üzeme 1996-ban kezdte meg tevékenységét.

A cég a települési szilárd hulladékgyűjtésén túl, nem veszélyes ipari és közületi hulladékok kis és nagykonténeres gyűjtésével is foglakozik. Foglakozik ezentúl építési törmelék és föld szállításával, föld-és bontási munkák végzésével.

A társaság két EU normás III. osztályú szigetelt regionális hulladéklerakót üzemeltet, egyet Fertőszentmiklóson egyet Jánossomorját. A község települési szilárd hulladéka ez utóbbin kerül elhelyezésre 2002. Március 01-től.

A településen évente egyszer megvalósuló lomtalanítást szintén ez a cég végzi. A településen 2003 évben sem a lakossági hulladék szelektív gyűjtése, sem a kiemelten kezelendő hulladékáramok (II. fejezet) szelektív gyűjtése nem valósult meg, így sem hulladékgyűjtő szigetek sem hulladékudvarok nem voltak kialakítva.

IV./14. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

Hulladék*	Begyűjtő, szállító neve	Székhely (település)	Begyűjtött hulladék-mennyiség (t/év)	Begyűjtő kapacitása (t/év)	Begyűjtésre használt szállítóeszköz	Kezelő megnevezése
Települési szilárd hulladék 20 03 01	Rekultív Kft. Csornai üzem	Mosonma- gyaróvár,	489	151.830	Tömörítőlapos vagy forgódobos hull. gyűjtő tgk	Rekultív Kft. Jánossomorjai Regionális hulladéklerakó
Települési folyékony hulladék	Florasca Kft. Csornai üzem	Sopron	142	n.a.	Folyékony hulladéák szippantó gépjármű	Florasca Kft. Csorna, Barbacsi úti leeresztő

IV./15. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

Hulladék*	Begyűjtő, szállító neve	Székhely (település)	Begyűjtött hulladék-mennyiség (t/év)	Begyűjtő kapacitása (t/év)	Begyűjtésre használt szállítóeszköz	Átvevő kezelő megnevezése
Egészségügyi hulladékok	Septox Kft.	1142 Budapest, Komáromi út 2.	0,01	n.a.	Vesz. Hulladék szállításra alkalmas zárt jármű	Septox Kft.
Állati hulladék	Atev Rt.	Gönyű	0,5.	n.a.	Zárt konténeres gépjármű	Atev Rt.

IV.1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

Rábapordány község települési szilárd hulladéka 2003 év február hónapjáig a Csornai hulladéklerakón került elhelyezésre. A lerakó korszerűtlen, természetes és mesterséges szigeteléssel nem rendelkező hulladéklerakó volt.

A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó 2002. Március 01-jei megnyitása óta a község hulladéka itt kerül elhelyezésre, a telepet a Rekultív Környezetvédelmi és hulladékhasznosító Kft. üzemelteti. A lerakó teljes nagysága 34,2 ha, melyből az első ütemben megépített hulladéklerakó 14,7 ha területen terül el. A szigetelt depóniatér nagysága 69.000 m2, rézsűfelülettel együtt 72.000 m2.

A depóniatér felépítése:

- a természetes földfeltöltés,

- 3x20 cm vastagságú döngölt agyagréteg (szivárgási tényező 10^-9 rétegenként),

- geoelektromos monitoring rendszer

- 2.0 mm vtg hdpe fólia

- 2 x 600 g/m2 terfil borítás,

- 25 cm vtg. 16-32 szemszerkezetű szűrőkavics.

A terfilrétegbe épített csurgalékvíz elevezető rendszer két főgyűjtőbe csatlakozik, melyek egy átemelő aknába továbbítják a csurgalékvizet. Az aknába telepített nagyteljesítményű átemelő szivattyú segítségével a csurgalékvizek egy 2330 m3 nagyságú medencében kerülnek elhelyezésre, melyből gravitációs rendszerrel az un. visszalocsoló aknába kerülnek, ahonnan egy körvezeték segítségével a depónia térben elhelyezett hulladékra locsolhatók vissza. A visszalocsolás egyrészt párologtatással csökkenti a csurgalékvíz mennyiségét, másrészt csökkenti a porszennyeződést, harmadrészt pedig a nedvesség meggyorsítja a hulladékban lévő szerves komponensek rothadását, amely a biogáz képződést segíti elő.

A hulladéklerakó depóniaterének első kazettájába 11 db alsó gázkivezetésű biogázkutat telepítettek. A biogáz minősége márciusi mérések szerint még nem megfelelő.

A csapadékvizek egy mederlapos árokban kerülnek elvezetésre, melynek befogadója a Hanság egyik csatornája.

A hulladék útja:

A beszállított hulladék először hídmérlegen megy keresztül. A mérlegelés után az adatokat számítógépes nyilvántartásba veszik Ellenőrzés után a hulladék vagy a lerakótérre a lerakási front elé vagy a válogatócsarnokba kerül.

A lerakóra kerülő hulladékot nagy teljesítményű 34 to súlyú compaktorral tömörítik. A lerakó befogadó kapacitása 2,4 millió m3. A lerakható hulladék éves mennyisége 151.830 to. A hulladékot leürítő gépjárművek fertőtlenítő folyadékot tartalmazó kerékmosón hajtanak keresztül, majd visszamérlegelés után távoznak a telepről.

A válogatócsarnokba jelenleg nagyrészt ipari hulladék kerül. A terv készítés bázis évében lakossági szelektív hulladékgyűjtésről Rábapordány községben még nem beszélhetünk, viszont 2004 év júniusának végén elindult a szelektív hulladékgyűjtés papír és műanyag frakciók gyűjtésére.

A végtelenített szalagról kézzel választják le a másodnyersanyagként hasznosítható hulladékot, amit később báláznak és az elszállításig tárolnak. A lerakási front előtt kézi válogatással válogatják ki a nagyobb hulladékokat, melyek a szalagra nem férnek fel. Jelenleg fém, papír, üveg, műanyag frakciók, valamint a hulladékban előforduló műanyagfrakciók válogatása folyik a telepen.

A telepen 2990 m2 nagyságú komposztáló tér található, amin jelenleg nagy részben kommunális szennyvíziszap komposztálása folyik, föld, szalma, és aprított zöldhulladék segédanyagok hozzáadásával, valamint a lerakás előtt forgó dobrostára került és komposztálásra felhasználható finom frakció bekeverésével.

A telepen egy compaktor, két nagyteljesítményű homlokrakodó, egy aprítógép, egy forgó dobrosta és egy komposztforgató gép található.

IV./16. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása

Telephely	Üzemeltető neve, címe	Hulladék*	Gyűjtőkörzet	Szállítóeszköz	Válogatott hulladék-mennyiség (t/év)	Telep kapacitása (t/év)
9241 Jánossomorja 0203/13	Rekultív Kft	Papír és karton Műanyag csomanyag Fém	Mosonmagyaróvár, Csorna és vonzáskörzete (65 település)	Tömörítőlapos hull.gyűjtő autó, 32 m3-es multiliftes autó	~1.000	~8.000

* a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

IV./17. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása

Telephely	Lerakó típusa	Gyűjtési körzet	Lerakott hulladék	Lerakott hulladék- mennyiség (t/év)	Engedélye- zett kapacitás (m³)	Potenciális szabad kapacitás (m³)
Rekultív Kft. Jánossomorja	III. osztályú szigetelt lerakó	Mosonmóvár Jánossomorja és Csorna régiója (63 tel)	Települési szilárd hulladék, Nem veszélyes ipari hulladék	151.380 to	2.400.000 m3	1.900.000 m3

IV.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

Mint ahogy korábban már említettük ebben a fejezetben kellene foglalkozunk azokkal a hulladékokkal amelyeket a település kül-és belterületén halmoztak fel, de a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint ilyet a településen ilyen nem található. A Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási rendszer projektben szereplő megszüntetendő lerakók között nem találunk Rábapordány közigazgatási területére esőt.

IV./18. Táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége

Helyszín	Lerakott hulladék megnevezése	Lerakott hulladék mennyiség (t)
-----	------	-----

IV.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

IV.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól.

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését.

A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot.

A fenti célok elérése érdekében ismertetni kell a hulladékok hasznosítására szolgáló létesítményeket. Az engedéllyel rendelkező hasznosító szervezetekről bővebb információ található a környezetvédelmi felügyelőségek által összeállított területi tervekben. Fel kell mérni azokat a területi vagy országos begyűjtő rendszereket is, amelyek a településről elérhetők, és szelektíven gyűjtött hulladékot tudnak fogadni (pl. hasznosítást koordináló szervezetek).

A tervkészítés báziséveként meghatározott 2003-as évben a szelektív hulladékgyűjtésnek semmilyen változata nem valósult meg a településen. A Rekultív Kft. 2004. év júniusának közepén kezdte el a kétfrakciós (papír és műanyag palack) lakossági szelektív hulladékgyűjtését egyelőre kísérleti jelleggel. A település 3 pontján kialakított 2-2 db 240 literes gyűjtőedény szolgál a szelektív hulladék gyűjtésére. Az eddigi tapasztalatok igen jók, a begyűjtött hulladék minősége jó. A tapasztalatokat megvizsgálva a jövő eldöntendő kérdése, hogy a településen hány darab hulladékgyűjtő szigeten milyen típusú és űrtartalmú edényzet biztosítja a legjobban a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását.

A cselekvési tervben főként a Mosonmagyaróvár és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt keretében megvalósuló célokat fogalmazzuk meg, melynek egy része a szelektív gyűjtést is magában foglalja

A Projekt kiemelt célja a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, a biológiailag bontható és a másodnyersanyagként újrahasznosítható hulladékok elkülönítetten való gyűjtése. Mindezen tevékenység csak akkor éri el a célkitűzéseit, ha a lakosság aktívan, tudatosan részt vesz a szelektív gyűjtésben. A szelektív gyűjtés a következő részekből áll össze: kétkannás gyűjtési rendszer kialakítása, ami a biológiailag bontható szerves anyag már az ingatlanokon elkülönített gyűjtését hivatott szolgálni a vegyes háztartási hulladéktól. Elszállítása heti rendszerességgel, történne a vegyes hulladék szállítása ritkábban. Közterületen kialakítandó szelektív hulladékgyűjtő szigetek valószínűsíthető helyeinek kijelölése megtörtént. Előreláthatólag 2 db gyűjtő sziget fogadja majd a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékot, egy-egy szigeten négy féle szilárd hulladék elkülönített gyűjtése valósul meg. A lakossági egyéb hulladékot a várhatóan Csornán és Szilsárkányban kialakításra kerülő 1-1 db előírásoknak megfelelő hulladékudvar fogadja. A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékudvarok kialakítása és a begyűjtött hulladékok másodnyersanyagként való újrahasznosítása révén a lerakásra kerülő hulladék mennyisége jelentősen csökken (kb. a bevezetési időszakban is már 20-25 % csökkenés várható).

Piackutatást kell végezni a keletkező szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítására. Fel kell venni a kapcsolatot a jelenleg működő hasznosító szervezetekkel, akik átveszik, kezelik és másodnyersanyagként újrahasznosítják a szelektíven gyűjtött hulladékot.

Célszerűen az önkormányzat a hulladék kezelési közszolgáltatást ellátó vállalattal közösen kutatja fel a fejlesztési célok elérésének és a hulladékhasznosító piac lehetőségeinek rendelkezésre álló adottságait.

IV.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.

A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Elsődleges feladat ezek képződő mennyiségének meghatározása.

Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerülő biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében.

A lakosság által otthon komposztált biológiailag bontható szerves anyag mennyisége becslés szerint kb. 0,3-0,7 t/év, amit a komposztálás után a kertben vagy zöldterületen talajjavításra hasznosítanak.

Az állati eredetű hulladékot az ATEV gyűjti be és szállítja el kezelő telepére, a településen dögkút nem található.

A keletkező szennyvíziszappal és a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kezelési feladatokkal külön fejezet foglalkozik.

IV./19. táblázat A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai

Telephely	Kezelés módja	Kezelt hulladék	Kezelt hulladék mennyisége (t)	Létesítmény kapacitása t/év	Keletkező Termék (t/év)
Rekultív Kft. Jánossomorja	Komposztálás	Konyhai hulladék, növényi hulladék	100	300	500

IV.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

IV.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza.

A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni.

Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel.

A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó előírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit.

Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges.

A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre.

Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja

A Kormány elfogadta “a közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: “B” program).

A program azt a környezetvédelmi szempontból kívánatos gyakorlatot kívánja elősegíteni, hogy az “A” program¹ keretében nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetőleg TFH-juknak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külső forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően a követezőekben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg:

Egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni.

Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok (értsd: Hgt.) szerint további kezelés után biztosított.

A “B” programban megfogalmazott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe.

A TFH –ra vonatkozó tervezési feladathoz segítséget nyújtó információk:

A “B” program lakosegyenértékben (továbbiakban Leé) adja meg a kezelendő mennyiségeket és kapacitásokat, (mely megegyezik az EU -ban használatos mértékegységgel is), ezért javasoljuk a jövőre vonatkozóan a keletkező TFH mennyiségnek Leé-ben való megadását.

A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerű szippantás miatt, a tárolóeszközökben gyűjtött TFH jellegzetessége, hogy - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően.

Az elszállítandó TFH mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a TFH tárolására szolgáló hazai tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó TFH-mennyiség kevesebb lesz.

Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9%) marad a tárolóban.

A TFH kezelésének (ami ártalmatlanításnak minősülő “elhelyezés”, illetőleg mező- és erdőgazdálkodási hasznosítás) technológiai megoldásai azt mutatják, hogy a kezelés 70%-a önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telepen történik, 11 %-a mező- és erdőgazdálkodási hasznosítás útján, 19 %-a pedig egyéb módon valósul meg (ezek országos adatok).

Rábapordányban jelenleg szennyvízcsatorna hálózat nincs és ennek megépülése a közeli jövőben nem valószínű. A község korábban több kistérségi pályázathoz csatlakozott, melyek közül egyik sem részesült állami támogatásban. Azonban továbbra is elsődleges prioritása kell, hogy legyen a szennyvízcsatorna megépülésének, mert mint megoldás sokkal hatékonyabb a fent leírtaknál.

Ösztönző tényező lehet a 2004. július 01-tól kiszabható környezetterhelési díj. A díj kiszabásának lehetősége csak törvényi szabályozással lehetséges. Első lépésben a települési folyékony hulladék közszolgáltatási keretek közt történő elszállítására kell pályázatot kiírni és a közszolgáltatót kiválasztani, majd a közszolgáltatással kapcsolatban kell önkormányzati rendeletet alkotni. ezeket követheti csak a környezetterhelési díj alkalmazásával foglalkozó önkormányzati rendelet megalkotása és gyakorlati alkalmazása.

IV.3.1. A településen keletkező folyékony hulladék mennyisége

IV./20. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

	Leé (m³/év/fő)	Mennyiség t/év
Települési folyékony hulladék	29	2983

IV./21. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Begyűjtők, szállítók
Begyűjtő neve	Székhelye	Begyűjtött mennyiség t/év	Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év	Kezelési mód*
Florasca Kft.	9400. Sopron, Csányi u. 14. Csornai Üzeme	142	n.a.	Lerakás

IV. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

IV./22. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

Kezelés módja*	Kezelt mennyiség (t/év)	Kezelőtelep üzemeltetője
Lerakás, Csorna, Barbacsi úti leeresztő	142	Florasca Kft.

IV. 4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

IV.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

A településen a szennyvíz tisztításából települési szennyvíz iszap nem keletkezik, így a tervezési segédlet települési szennyvíziszappal foglalkozó további alpontok részletezésével nem foglalkozunk.

V. fejezet Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

Alapvető célkitűzés, hogy a települési önkormányzatok bevonásával, integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kerüljenek kialakításra, beleértve a szelektív hulladékgyűjtést, kezelést és újrahasznosítást, illetve az újrahasznosítás előfeltételeinek megteremtését, valamint a nem hasznosítható hulladékok számára környezetvédelmi szempontból kifogástalan ártalmatlanítást, biztonságos lerakóhely kialakítást illetve bővítést.

További célkitűzés, hogy a Mosonmagyaróvár és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt területén lévő, engedély nélküli, vagy megtűrt, de nem biztonságos, környezeti kockázatot jelentő helyi lerakók bezárása, rekultivációja.

A területen új, korszerű, nagy térségi hulladékkezelők létesítésére, illetve megfelelő lerakó bővítésre (Jánossomorja) van szükség és ehhez kapcsolódóan az EU irányelveinek megfelelő komplex hulladékkezelési rendszer kiépítése indokolt. Ennek megvalósítására az önkormányzat(ok) nem rendelkezik a szükséges saját erővel, tehát csakis hazai és nemzetközi pályázati források elnyerésével teremtődik meg a lehetőség a szilárd a szilárd háztartási hulladék kezelés EU konform megoldására.

Feladat a szükséges műszaki, technikai szervezeti és tudati feltételek megteremtése.

V.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

V.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

V./23. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék	2003* (t/év)	2005* (t/év)	2009* (t/év)
Települési szilárd hulladék	489	46010	40520
Települési folyékony hulladék	142	19010	48020
Kommunális szennyvíziszap	0	0	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	34	8010	15020
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	0	0	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	0	0	0
Összesen	665	73035	103570

Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő hulladék mennyisége összességében a tervezési időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a hasznosítható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A keletkező hulladékmennyiség bázisévi szinten tartása, illetve további redukálása érdekében szükséges, hogy a domináns hulladék kibocsátóknál anyag- és vízfelhasználás racionalizálásával járó hulladékminimalizálási programok kerüljenek megvalósításra 2008-ig. A fejlesztések során a hatékonyabb, hulladékszegény technológiákat és termelésszervezési megoldásokat kell preferálni.

V./24. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék		2003* (t/év)	2005* (t/év)	2009* (t/év)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	0	20,5	41
	Akkumulátorok és szárazelemek	0	31	31
	Elektromos és elektronikai hulladékok	0	31	51
	Kiselejtezett gépjárművek	0	102	305
	Egészségügyi hulladékok	0,015	0,02	0,04
	Állati eredetű hulladékok	0,376	0,6	1,2
	Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik	n.a.	n.a.	n.a.
	Azbeszt	0	0	0
	Egyéb hulladék	0	0	0
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	0	5813	9019
	Gumi	n.a.	n.a.	n.a.
	Egyéb hulladék	n.a.	n.a.	n.a.

*A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t).

V./25. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék	2005* (t/év)	2009* (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék	152	253
Műanyag csomagolási hulladék	153	253
Fa csomagolási hulladék	61	82
Fém csomagolási hulladék	102	203
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék	61	82
Egyéb, kevert csomagolási hulladék	61	82
Üveg csomagolási hulladék	82	182
Textil csomagolási hulladék	21	52
Összesen	6813	11719

*A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t).

A helyi hulladékgazdálkodási terv elsődleges célja a hulladékképződés megelőzését biztosító hulladékszegény technológiák alkalmazásának szorgalmazása. További prioritás a keletkező hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, a nem hasznosítható hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, és végső megoldásként jelölhető meg a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás.

V.1.2. Csökkentési célok

A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

Települési szilárd hulladék:

Nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56. §-a szerint:

A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

- 2004. július 1 napjáig 75%-ra

- 2007. július 1 napjáig 50%-ra

- 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

- legalább 50% hasznosításra kerüljön,

- ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

2004 évtől el kell érni, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés visszagyűjtési aránya legalább 8 % legyen.

Települési folyékony hulladékok:

Kezdetben azonban el kell érni, hogy a keletkező TFH minél nagyobb mennyisége elszállításra kerüljön. Ösztönözni kell a szolgáltatás igénybevételét.

A környezetterhelési díj bevezetése 2004. Január 01-től az egyik ilyen lehetséges eszköz.

Kommunális szennyvíziszap:

A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal.

Rábapordány község területén szennyvíztisztító nem található, így a keletkező szennyvíziszappal történő elbánás a települést egyenlőre nem érinti.

Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék:

Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges, törmelékfeldolgozók, betontörők telepítésével.

A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kitűzött célok mellett döntő szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejlődési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága.

V./26. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél	Várható mennyiség (t/év)
20 03 01 települési szilárd hulladék	A lakosság szelektív hulladékgyűjtésbe való bevonásával csökkenthető a képződő mennyiség	~460 – 405

V./27. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél	Várható mennyiség (t/év)
Akkumulátor, szárazelem	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	~3
Elektronikai hulladékok, hűtőberendezések	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	~3 – 5
Egészségügyi hulladékok	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	~0,02
Hulladékolajok	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	~2 –4
Állati hulladékok	A tervidőszak végére a gyűjtőhálózat fejlesztésével 100 % begyűjtésre kerüljön, a dögkutak bezárásával.	~0,4

V./28. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék	Csökkentési cél	Várható mennyiség (t/év)
Papír és karton csomag.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosításra kerüljön 2005. Július 1-ig	~ 25
Üveg csomagolási hull	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosításra kerüljön 2005. Július 1-ig	~ 18
Fém csomagolási hull.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosításra kerüljön 2005. Július 1-ig	~ 20
Műanyag csomagolási h.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosításra kerüljön 2005. Július 1-ig	~ 25

V.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását.

A tervidőszak alatt prioritást kell, hogy kapjanak az alábbi teendők:

1. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2009-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának.

2. A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez.

3. A veszélyes hulladékok mennyiségének 20 %-a 2009-ig hasznosításra kerüljön, ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni.

4. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek kiépítése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében.

5. A termelési hulladékok csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programok szorgalmazása az érintett, elsősorban a domináns hulladékkibocsátó vállalkozásoknál.

6. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása.

7. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor- és elemhulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra.

8. A települési zöld- és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása.

9. A települési folyékony hulladék szállítására közszolgáltatót kell kiválasztani, majd ennek meglétében rendeletben kell rögzíteni a tevékenység végzésére is igénybevételére vonatkozó feltételeket. Mindezek meglétében a környezetterhelési díj alkalmazásának feltételeiről szükséges helyi rendeletet alkotni.

10. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését, illetve ezekhez való csatlakozást.

V./29. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	%	Mennyiség (t/év)
20 03 01 települési szilárd hulladék	Lerakott mennyiség csökkentése a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével	15	~460 – 405

V./30. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
	Helyi	Területi
20 03 01 települési szilárd hulladék	A lakosság 60 %-nak bevonásával	A lakosság 60 %-nak bevonásával

V./31. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási , ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	%	Mennyiség (t/év)
Akkumulátor, szárazelem	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	20	~3
Elektronikai hulladékok, hűtőberendezések	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	20	~3 – 5
Egészségügyi hulladék	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	20	~0,02
Hulladékolajok	Jelenleg lerakásra kerülő mennyiség 20 %-al csökkenjen kezelési eljárások eredményeként	20	~2 –4
Állati hulladékok	A tervidőszak végére a gyűjtőhálózat fejlesztésével 100 % begyűjtésre kerüljön	100	~0,04

V./32. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
	Helyi	Területi
Akkumulátor, szárazelem	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése
Elektronikai hulladékok, hűtőberendezések	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése
Egészségügyi hulladék	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése
Hulladékolajok	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése	Lerakott mennyiség 20 %-os csökkenése
Állati hulladékok	A tervidőszak végére a gyűjtőhálózat fejlesztésével 100 % begyűjtésre kerüljön, a dögkutak bezárásával.	A tervidőszak végére a gyűjtőhálózat fejlesztésével közel 100 % begyűjtésre kerüljön, a dögkutak bezárásával.

V./33. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	%	Mennyiség (t/év)
Papír és karton csomag.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosítsra kerüljön 2005. Július 1-ig	50	~ 25
Üveg csomagolási hull	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosítsra kerüljön 2005. Július 1-ig	50	~ 18
Fém csomagolási hull.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosítsra kerüljön 2005. Július 1-ig	50	~ 20
Műanyag csomagolási h.	A képződő mennyiség 50 %-a hasznosítsra kerüljön 2005. Július 1-ig	50	~ 25

V./34. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
	Helyi	Területi
Papír és karton csomag.	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig
Üveg csomagolási hull	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig
Fém csomagolási hull.	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig
Műanyag csomagolási h.	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig	50 %-os hasznosítási arány 2005 július 01-ig

VI. FEJEZET A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

VI.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

Ebben a fejezetben kell ismertetni az OHT intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó céljainak helyi megvalósítási eszközeit és tervét.

VI./35. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok

Program célja	Határidő	Felelős	Költség (eFt)	Forrás
Biztosítani kell, hogy az írott, elektronikus sajtón és egyéb tájékoztatási, szemléletváltozási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai fórumokat a nagy nyilvánosság is megismerje, elősegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok sorába	2009. dec. 31.	Rábapordány község Önkormányzata	100	Saját forrás, pályazati lehetőségek (Kövice)
Biztosítani kell a különböző szakmai fórumokon, illetve szemléletformáló kiadványokon keresztül a gazdálkodók folyamatos tájékoztatását a környezettudatos irányításról, az alapanyag váltással, termékszerkezet váltással elérhető környezetkímélő termelés és környezetbarát termékek, ill. tisztább technológiák alkalmazásáról	2009. dec. 31.	Rábapordány község Önkormányzata Környezetvédelmi szervezetek, Hatóságok	100	Saját forrás, pályazati lehetőségek (Kövice)
Támogatni kell a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és családok környezettudatos életvitelének alakítását	2009. dec. 31.	Rábapordány község Önkormányzata	100	Saját forrás, pályazati lehetőségek (Kövice)

VI.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti (természetesen megállapítva a felelősök, érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét).

A tervben jó néhány hulladéktípusnál a tervet készítő nem rendelkezett a szükséges adatokkal. A jövőben mindenképpen szükséges, hogy a keletkezett hulladék összetételére vonatkozóan adatokkal rendelkezzünk.

VI.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

Ki kell térni arra, hogy az önkormányzat hogy fogja bevezetni, fejleszteni a szelektív hulladékgyűjtést:

- milyen ütemben tervezi a lakosság bevonását,

- hány helyen tervezi szelektív hulladékgyűjtő konténer kihelyezését,

- ezen konténerekben mit lehet majd szelektíven gyűjteni,

- tervezi-e hulladékudvar kialakítását…

- illetve egyéb a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciókat (pl. alkalmi begyűjtő járatok)

Az intézkedésekhez minden esetben hozzá kell rendelni a felelősöket, az érintettek körét, a határidőt és a költségeket. Az intézkedések bemutatáskor világítsanak rá arra, hogy az egyes hulladékok keletkezésére milyen hatást fog gyakorolni az adott intézkedés.

A lakosság teljes egészében bevonásra kerül a kialakítandó szelektív hulladékgyűjtésbe, folyamatos tájékoztatás és kapcsolattartás útján. A településen remélhetőleg 2009-ig bevezetésre kerül a kétkannás hulladékgyűjtési rendszer, ami a biológiailag bontható szerves anyag elkülönített gyűjtését biztosítja már az ingatlanon belül. A biológiailag bontható szerves hulladék begyűjtése hetente történne az egyéb vegyes hulladék gyűjtése ritkábban.

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek:

A településen két helyen lenne 4 db-os szelektív hulladékgyűjtő edényből álló szelektív hulladékgyűjtő sziget, ahol papír, műanyag, üveg, fém hulladék begyűjtése valósul meg.

A csomagolóanyagok fajtánkénti gyűjtésére szelektív gyűjtőszigetek létesítésére kerül sor. Külön edényzetben gyűjthetők a papír, a műanyag flakonok (üdítős, mosószeres), az üvegek és a fém csomagolóanyagok (konzerves, sörös üdítős dobozok, alufólia.) Természetesen a szelektív gyűjtőhelyeket a helyi adottságoknak, a települések lakosságsűrűségének megfelelően alakítják ki. A szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok előválogatás után újrahasznosító vállalkozásokhoz kerülnek, ezáltal a hulladékokból újra felhasználható, hasznos termék készül. A lakosság szempontjából azért fontos a szelektív hulladékgyűjtés, mert így kevesebb szemét kerül a vegyes hulladék gyűjtésére kihelyezett kukákba, tehát az elszállított mennyiség csökkenthető.

Hulladékudvar:

A településen hulladékudvar nem kerül kialakításra, ennek várhatóan helye Csorna és Szilsárkány.

A hulladékudvar tulajdonképpen egy őrzött, zárt létesítmény, ahová a lakosság ingyen viheti a lomot, a veszélyes hulladékot a fémet, az építési törmeléket, gumiabroncsot, az elektronikus hulladékot, stb. A hulladékudvarokban a tervek szerint 13 fajta hulladékot szabvány gyűjtő edényzetben és konténerekben tárolják. A lakosság által elhelyezett veszélyes hulladék (szárazelem akkumulátor, vegyszeres flakonok, festékek lakkmardék és ezek csomagolóeszközei, növényvédő szerek, fénycső és izzó), megfelelő átvételi engedélyekkel rendelkező ártalmatlanítókhoz kerülnek.

A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különböző közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ezek közül ki kell emelni a betétdíjak szerepét, amelyet a potenciálisan szennyező termékekre számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy recycling pontra.

A cél elérhető még a zöld termékek népszerűsítésével, a zöldfogyasztók megjelenésével.

A feladatok között kiemelkedő még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám.

A hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárul az újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója is. Kiemelkedő jelentősége van az oktatási programnak.

A levélszemét (ingyenes hirdetések a postaládákban) csökkentését anti-reklám matricák felragasztásával kell elérni. Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségből és gyümölcsből származó kerti hulladékot termel, ezért ahol lehet a házi komposztálást meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével, komposztálásra szolgáló eszközök támogatásával.

VI./36. táblázat A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program	Érintettek köre	Határidő	Becsült költség (eFt)
A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése: - tudatformálás, ismeretterj. - hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata - betétdíjas rendszer használata - gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése	Lakosság Önkormányzat Vállalkozók ÉDU-KÖTEVIFE Minisztérium Országos szervezetek Civil szervezetek	2009-ig folyamatos	300
Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projectek) - hulladékgyűjtő szigetek,	Lakosság Önkormányzat Társulások ÉDU-KÖTEVIFE Közszolgáltató Móvár és környéke hull. gazd. project	2009-ig folyamatos a lakosság 100 %-nak bevonásával	900
Kétkannás gyűjtési rendszer bevezetése Komposztáló kapacitás kiépítése	Lakosság Önkormányzat Móvár és környéke hull.gazd. projekt ÉDU-KÖTEVIFE Közszolgáltató	2009. Dec. 31.	1.200

VI./37. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program	Érintettek köre	Határidő	Költség (eFt)
- Alkalmazott technológiák korszerűsítése - Begyűjtési rendszer korszerűsítése - Visszavételi kötelezettség bevezetése - Dögkút bezárása	Lakosság Önkormányzat Móvár és környéke hull.gazd. projekt EDU-KÖTEVIFE ATEV Vállalkozók Hatóságok	2009. Dec. 31.	Önkormányzatot terhelő nincs

A csomagolási hulladékok hasznosításáról jelenleg nem áll rendelkezésre elég információ, a hasznosításra a szelektív gyűjtés megvalósítása után kerülhet sor.

VI.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

A II. fejezeten belül részletesen kifejtettük ezt a problémakört.

VI./46. táblázat Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai

Telep megnevezése	A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése	Intézkedés határideje	Intézkedés felelőse	Intézkedés költsége (eFt)
----	----	----	----	----

VI.3. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

SORRENDJE ÉS A BECSÜLT KÖLTSÉGEK

1. A jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése.

2. Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási rendszer és project kialakítása, konzorcionális szerződések megkötése

3. ISPA hulladékgazdálkodási project kidolgozása.

4. Települési szilárd hulladék mintavételezése heti rendszerességgel az összetétel, minőség és egyes hulladékfajták mennyiségének meghatározására.

5. Települési folyékony hulladék önkormányzati rendelet megalkotása, közszolgáltató kiválasztása 2005. Október 31-ig.

6. Környezetterhelési rendelet megalkotása, környezetterhelési díj kiszabása 2006. Január 31-ig a TFH nagyobb mértékű elszállíttatása szorgalmazása érdekében.

7. Lakosság folyamatos tájékoztatása, tudatformálása.

8. Szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra kialakítása (átrakó állomás, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, lakossági hulladékgyűjtő udvar, korszerű gyűjtőjárművek, kétkannás rendszer bevezetése)

9. Hasznosító szervezetek megkeresése, szerződéskötések a hulladék hasznosítására.

10. Biológiailag bontható szerves anyagok hasznosítására a házi komposztálás ösztönzése.

Pénzügyi kimutatás (fajlagos költségek figyelembevételével becsléssel):

1. Projekt kidolgozása, előzetes munkák, tájékoztatók, promóciók: 300.000 Ft

2. 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása + edényzet: 900.000 Ft

4. Kétkannás gyűjtőrendszer bevezetése: 1.200.000 Ft

6. Egyéb költségek 150.000 Ft

Összesen 2.550.000 Ft

Természetesen az összegek változhatnak, a kialakítás során lesz biztosan megállapítható a bekerülési költség.

Források: Önkormányzati saját forrás, ISPA pályázat, Állami részvállalás, KÖVICE pályázat.

A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása az egész települést, minden egyes lakosát érinti. A tervek megvalósulásáért felelős Rábapordány Község Önkormányzata, képviseli a polgármester. Nagyon fontos a sikerek elérése érdekében a lakosság, a közszolgáltatást végző és az önkormányzat közti hatékony együttműködés, folyamatos információcsere és aktív részvétel a hulladékgazdálkodási feladatokban.

A tervben a térségi hulladékgazdálkodási projectben szereplő célok elérése esetén a következő eredmények várhatóak:

- a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű kialakítása,

- a lerakóban elhelyezett települési hulladék szervesanyag

tartalmának csökkentése,

- csökken a lerakó terület (térfogat) felhasználása,

- a környezetterhelés csökken,

- megnövekszik a lerakók élettartama,

- a veszélyes hulladék szelektív gyűjtésével várhatóan

kikerül a körből,

- a jelenlegi nem megfelelő lerakó rekultiválásra kerül.

- a települési folyékony hulladék elszállított mennyisége

kezdetben nő, azután csökken.

Összességében egy Európai Uniós elvárásoknak megfelelő, korszerű települési szilárd- és folyékony hulladékgazdálkodási rendszer kerül kialakításra.

VII. FEJEZET KÖRNYEZETI HATÁSOK A TELEPÜLÉSRE ÉS A

TÉRSÉGRE VONATKOZÓAN

A terv megvalósulásával és a település kapcsolódásával a komplex hulladékgazdálkodási rendszerhez jelentős mértékben csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége. Jelentős mértékben javul a térség környezeti állapota, ezáltal bővül a terület gazdasági potenciálja is.

Összességében jó hatással van a komplex vidékfejlesztésre, a településfejlesztésre, a helyi társadalom kultúrált, természetbarát a jövő számára alapvetően fontos a fenntartható fejlődéshez viszonyának alakítására.

Csatlakozási Partnerség prioritásaira intézkedésekhez hozzájárul a terv, mert

- a régi műszaki védelem nélküli lerakók bezárásra, rekultiválásra kerülnek, korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó fog tovább működni a nagyszámú védelem nélküli lerakó helyett

- a hulladékgyűjtés és szállítás optimalizálásra kerül

- szelektív hulladékgyűjtés kerül kialakításra, a komposztálható szerves hulladékok komposztálásra kerülnek.

A tervben szereplő intézkedések olyan léptékűek, hogy jelentős hatást gyakorolnak a környezetvédelmi problémák megoldására a tervezési területen.

VIII. FEJEZET KAPCSOLÓDÁS AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI

SZABÁLYOZÁSÁHOZ ÉS POLITIKÁJÁHOZ

A terv teljes mértékben összhangban van a közösségi irányelvekkel, hazai jogi és szakmai előírásokkal.

Érintett közösségi irányelvek:

- A Tanács 75/442/EK irányelv a hulladékgazdálkodásról

- A Tanács 91/689/EK irányelv a veszélyes hulladékról

- Az EU Parlament és Tanács 94/62/EK irányelv a csomagolásról és a csomagolási hulladékról

- A Tanács 97/C76/01 állásfoglalás a hulladékgazdálkodásról

- A Tanács 1999/31/EK irányelv a hulladékokról

A terv megfelel az Országos Hulladékgazdálkodási tervben és a Regionális Hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elveknek.

A tervben szereplő intézkedés:

- megelőző jellegű (környezetszennyezés megelőzése)

- korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása

2005. június

Készítette: Hancz Attila

településmérnök

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, kihirdetve a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelettel