Rábapordány Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018.(XI.13.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 11. 14




Rábapordány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. Fejezet

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Rábapordány község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: A településképi szempontból meghatározó terület közútjainak területére ültethető fafajok felsorolása

d) 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása


2. § A helyi védelem célja Rábapordány község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


3. § A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a hagyományos építészeti arculatot, jellegzetes telekszerkezetet őrző településrészek lehatárolása a meghatározó arculat megőrzése érdekében.


4. § E rendelet alkalmazásában:

1. utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani.

2. utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

3. párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.


  1. Fejezet

A helyi védelem


  1. A helyi védelem feladata


5. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.


  1. A helyi védelem alá helyezés és megszűntetés szabályai


6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.


7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a 6. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a 7. § (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.

(6) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni, amelyről a jegyző gondoskodik.


8.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védett érték védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) a védett érték műemléki védettséget kap.

(2) A helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a

a) védett érték megnevezését,

b) védett érték pontos címét, helyrajzi számát,

c) védett érték nyilvántartási számát, és azonosító adatait,

d) védett érték védelmének típusát,

e) védett érték védelmének rövid indoklását,

f) védett érték védelmének elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,

g) védett érték tulajdonosának, kezelőjének, használójának nevét, címét,

h) védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát).


  1. A helyi egyedi védelem


10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem

a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen

aa) anyaghasználatára,

ab) tömegformálására,

ac) homlokzati kialakítására,

b) az építményhez tartozó földrészletre, és annak jellegzetes növényzetére,

c) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.





  1. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.


  1. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


  1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül

a) a település közigazgatási területén lévő nemzeti ökológiai hálózat területe és a természeti területek,

b) a Gévay Wolff Lajos utca temető és Ady E. utca közötti szakasza, valamint az utca két oldalán lévő telkek területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.


  1. Fejezet

A településképi követelmények


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


13. § (1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál pala, hullámpala, továbbá kerítés létesítése esetén műanyagok, trapézlemez nem alkalmazhatók.

(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala nem alkalmazható.


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények


14. § (1) A 2. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területen

a) új épület építésekor, valamint meglévő épület párkánymagasság növelését eredményező átalakításakor az erdei kilátó, a magasles kivételével az épület párkánymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

b) kerítést a magasabb szintű jogszabályok figyelembe vételével lehet létesíteni.

(2) A 2. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen

a) Lakó rendeltetésű épület esetén az előkert nélküli beépítési módot meg kell tartani.

b) Lakó rendeltetésű épület legfeljebb földszint + tetőtér szintszámmal építhető, vagy alakítható át.


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények


15. § (1) A 2. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen

a) lakóépület lapostetővel nem alakítható ki, tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából,

b) az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

c) az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 300-ot el kell érnie.

d) A településképi szempontból meghatározó területen az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése nem lehet környezethez nem illeszkedő. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatain kívüli szín nem alkalmazható.

e) a d) bekezdésben előírt illeszkedést településképi bejelentési eljárás során kell vizsgálni azzal, hogy a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

f) a telepített jegenyefák megtartandók, csak balesetveszélyes okból vághatók ki, a hiányzó egyedeket fajta azonos egyedekkel kell pótolni.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, a (3) bekezdés figyelembe vételével a nem őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő növényfajok nem telepíthetők. Tájidegen és inváziós növények nem telepíthetők. Az őshonos fa- és cserjefajok listáját az 1. függelék tartalmazza.

(3) A közút területére ültethető fafajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.


  1. A helyi védelem alatt álló elemekre vonatkozó építészeti követelmények


16. § (1) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) az építmény jellegzetes tömegét, formáját eredeti arányaiban kell fenntartani,

b) az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó belső építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg

a) az anyaghasználat és színezés,

b) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei,

c) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése,

d) a tetőzet kialakítása, héjalása.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.


17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értéket annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét kell tartalmaznia.

(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak


18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban alkalmas terület:

a Rábapordány-Pásztori és a Kölesmajor-Kepési csatornától északra, valamint a 8422 sz. úttól nyugatra eső szántó és kivett művelési ágú területek

b) nem alkalmas terület:

az a) pontban meghatározottakon kívüli terület.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


19. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő reklám, reklámhordozó, cégér helyezhető el egységes koncepció alapján e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) A település területén reklám és reklámhordozó a (6) bekezdés figyelembe vételével

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,

b) egymást nem eltakaróan,

c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,

d) könnyen karbantarthatóan,

e) állékonyan,

f) élénk színeket nem használóan

helyezhető el.

(3) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Utasvárón folyamatosan villogó, erősen világító fényreklám nem helyezhető el.

(5) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámot, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania.

(6) Reklám, reklámhordozó a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területen, valamint a helyi, egyedi védelem alatt álló épületen és annak 5 méteres környezetében nem helyezhető el.


  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


20. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épület közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzatán nem létesíthető.

(2) Napkollektort, napelemet magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.

(3) Antennatartó szerkezet a lakóépület tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.


  1. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról


21. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai konzultációi kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.


22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell készíteni.

(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(3) Az önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.


  1. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre


23. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül új építmény építése, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén.


  1. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.

(2) A bejelentést a külön jogszabály szerinti tartalommal kell benyújtani.

(3) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.

(4) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül

  1. az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését tudomásul veszi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy
  2. megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a bejelentőlap nem teljes körűen kitöltött, vagy

bb) a bejelentés nem felel meg az a) pontban meghatározottaknak.


  1. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság


  1. A településképi kötelezési eljárás


25. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés elmulasztása, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg a településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,

c) a helyi településkép-védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) az épület jó karban tartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében,

cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cc) egységes megjelenésének biztosítása,

cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása,

cf) a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata,

cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében szükséges, valamint

d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén,

e) a településképi konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása vonatkozásában e magatartás megszegőjével szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére. Ennek keretén belül a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására kötelezheti.



  1. A településképi bírság


26. § (1) A polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget. A teljesítés elmulasztása esetén a bírság ismételten kiszabható.

(2) A 25. § és a 26. § (1) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Szil Község Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.


  1. Fejezet

Önkormányzati támogatási alap


19. A támogatás igénylésének feltételei.


27. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére éves költségvetési rendeletében forrást biztosíthat.

(2) Az önkormányzati támogatás kérelem alapján nyerhető el.

(3) A kérelmet az önkormányzati hivatalba kell benyújtani, a kérelmet a képviselő-testület bírálja el.

(4) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
  2. amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:

ba) a tervezett felújítás részletes leírását,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját;

  1. a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
  2. a kért összeg megjelölését,
  3. az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
  4. a tervezett munka elkészülésének határidejét;
  5.  előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(5) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(6) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.



  1. Fejezet

Záró rendelkezések


28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

29. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (V.30.) rendelet

a) 4. § (2) bekezdése,

b) 6. § (4)-(5) bekezdése,

c) 9. § (1), (3), (5) bekezdése,

d) 7. melléklete.




Visy László                                                         Pető Attila

polgármester                                                            jegyző




1. melléklet a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez


Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke:


1. római katolikus templom parkjának platánfái, 543/14 hrsz.

2. hősök szobra a templom előterében, 543/14 hrsz.

3. kőkereszt a templom előterében, 543/14 hrsz.

4. kőkereszt a Szt. István utcában, 543/8 hrsz.

5. kőkereszt a vasúttól nyugatra, 022/3-8 hrsz.

6. kőkereszt a Kossuth Lajos utcában, 338/2 hrsz.

7. kőkereszt az Árpásra vezető út mentén, 031 hrsz.



2. melléklet a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása










3. melléklet a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez


A településképi szempontból meghatározó terület közútjainak területére ültethető fafajok






4. melléklet a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez


A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása






1. függelék a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez


Őshonos fa- és cserjefajok


Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Quercus cerris

csertölgy

Acer platanoides

korai juhar

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Acer tataricum

tatár juhar

Quercus robur

kocsányos tölgy

Betula pendula

közönséges nyír

Salix alba

fehér fűz

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Sorbus aria

lisztes berkenye

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Fraxinus excelsior

magas kőris

Sorbus domestica

házi berkenye

Fraxinus ornus

virágos kőris

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Malus sylvestris

vadalma

Tilia cordata

kislevelű hárs

Populus nigra

fekete nyár

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

Populus termula

rezgő nyár

Ulmus glabra

hegyi szil

Prunus avium

madárcseresznye

Ulmus laevis

vénicszil

Prunus padus

zselnicemeggy

Ulmus minor

mezei szil

Pyrus pyraster

vadkörte

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa



Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

Lonicera xylosteum

ükörke lonc

Cornus mas

húsos som

Prunus spinosa

kökény

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Prunus tenella

törpemandula

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

Rosa canina

gyepűrózsa

Cotinus coggygria

cserszömörce

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

Rubus caesius

hamvas szeder

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

Salix cinerea

rekettyefűz

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

Viburnum lantana

ostorménfa

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Viburnum opulus

kányabangita

Hedera helix

közönséges borostyán

Vinca minor

kis télizöld meténg




2. függelék a 6/2018. (XI.13.) önkormányzati rendelethez


Telepítésre javasolt és tájidegen fajok


Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Acer ginnala

tűzvörös juhar

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Aesculus carnea

vadgesztenye

Malus baccata

díszalma

Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Catalpa bignonioides

szivarfa

Prunus × cistena

vérszilva

Colutea arborescens

sárga borsófa

Salix caprea

kecskefűz

Corylus colurna

törökmogyoró

Sophora japonica

japánakác

Ginkgo biloba

páfrányfenyő

Sorbus rotundifolia

kereklevelű berkenye

Laburnum anagyroides

közönséges aranyeső

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa



Tilia tomentosa

ezüsthárs



Tájidegen és inváziós fajok

Tudományos név

Magyar név

Robinia pseudo-acacia

akác

Fraxinus americana

amerikai kőris

Ailanthus altissima

bálványfa

Elaeagnus angustifolia

keskenylevelű ezüstfa

Pinus nigra

fekete fenyő

Pinus silvestris

erdei fenyő

Amorpha fruticosa

gyalogakác

Prunus serotina

kései meggy

Acer negundo

zöld juhar