Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (IV. 5.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2022. 11. 25

Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (IV. 5.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2022. 11. 25

Rábatamási Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Jobaháza Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

Az önkormányzat vagyona

2. §

Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

3. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvánítani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

4.  § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) az Nvt. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az ártézi kutat.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

(5) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(6) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelettel történhet.

(7) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5.  § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a közművek,

b) intézményi ingatlanok, középületek,

c) egészségügyi és szociális célt szolgáló ingatlanok,

d) sportlétesítmények,

e) mindazok, amelyeket törvény vagy az Önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az üzleti vagyon

6.  § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkek, iparterületi földrészletek, az önkormányzati bérlakások és nem lakáscélú ingatlanok, ingóságok és mindazon vagyontárgyak, melyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

7.  § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Mötv. 106.-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.
(3)
(4)
(5)
(6)

A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai

7/A §

(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőknek minősülök körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja határozza meg.”
(2) Az önkormányzat a tulajdonában levő a rendelet 3-6. §-ában meghatározott törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a)más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b)az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvől szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.
(8) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.
(9) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.
(10) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.

8.  § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter).

(2) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, az általa megbízott pénzügyi ügyintéző útján.

(3) Az Nvt. 13. §-ára figyelemmel az önkormányzat tulajdonában lévő bruttó 10 millió Ft forgalmi érték feletti vagyont elidegeníteni, használatát, hasznosítás, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatást értékarányosságával lehet.

9.  § (1) Az építési telkek kivételével önkormányzati vagyon elidegenítésére javaslatot forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, további önkormányzati követelésről lemondani csak közcélra, törvényben meghatározott esetben lehet.

(3) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható kockázatok mérséklése érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

10. §

(1) A Képviselő-testület rendelkezik az 5. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt aránytalanul nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésében az intézményvezetőt is be kell vonni.
(3) Az önkormányzat vagyonának kezelői az önkormányzat intézményei. Az intézmények az alapító okiratukban foglalt vagyontárgyak fölött használati jogot gyakorolnak.
(4) A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására, hasznainak szedésére, birtokvédelemre.
(5) A bérbeadás útján történő hasznosítás az alapfeladatok ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet.

11.  § Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület rendelkezik.

Az üzleti vagyon hasznosítása

12.  § (1) A Képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a Képviselő-testület hatásköre.

(3) Az építési telkek értékesítésének feltételeit a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.

13.  § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapír vagyonával költségvetési rendelet és szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat.

A vagyontárgyak minősítése

14. §

1.A Mötv. és a Nvt.előírásai alapján a képviselő-testület dönt:
a)vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
b)vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításról
c)törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem a Mötv., sem a Nvt. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.
(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönt a minősítésről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.
(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

Záró és értelmező rendelkezések

15.  § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Rábatamási Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2004. (X. 1.) rendelete.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet